Titkolja az államkincstár, hogy mennyi az átlagnyugdíj

Publikálás dátuma
2018.09.26 07:28

Fotó: Népszava
Az átlagbér nagyjából felét teheti ki az átlagnyugdíj, és hasonlóan alakulhat a helyzet jövőre is. Ám a pontos - és korábban nyilvános - számok elérhetetlenek, mióta a Magyar Államkincstár foglalkozik a nyugdíjak körüli adminisztrációval.
A Magyar Államkincstár még csak válaszra sem méltatja az mfor.hu újabb és újabb megkereséseit arra vonatkozóan, hogyan alakultak idén a nyugdíjkifizetések, mennyit kap átlagosan az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött idős ember, illetve mennyi jutott az egyéb járandóságokból az érintetteknek - írja a portál.
A korábban a nyugdíjbiztosító honlapján negyedévente közzétett, nyilvános információk azóta hozzáférhetetlenek, hogy a kifizetésekkel kapcsolatos járulékos adminisztratív ügyeket átvette a kincstár. Az utolsó nyilvános dokumentum 2017 júniusi. Akkor az öregségi nyugdíjban részesülőknek járó teljes ellátás egy főre jutó havi átlaga 124 278 forint volt. Ezen belül a főellátás összege 112 669 forint volt (az öregségi nyugdíj mellett ugyanis adott esetben egyéb ellátás, például özvegyi nyugdíj is járhat).
Tavaly novemberben kiegészítést kaptak az idősek az inflációtól elmaradó év eleji nyugdíjemelésük miatt, majd idén januárban 3 százalékkal növelte meg a kormány a nyugdíjakat. 
Amit viszont nem lehet tudni, hogy ezek az intézkedések hogyan hatottak az egyes ellátásokra, mennyi most az átlagos nyugdíj, és az mennyivel marad el az átlagos bértől.
Az Mfor számításai szerint a jövőre tervezett 2,7 százalékos nyugdíjemeléssel 134 ezer forintra emelkedhet az átlagnyugdíj összege. A nettó átlagkereset jelenleg 216 ezer forint. Várhatóan az átlagbér durván felét fogja kitenni az átlagnyugdíj 2019-ben.
Frissítve: 2018.09.26 08:25

Nagy leépítésre készülhetnek a Daimlernél

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:32

Fotó: AFP/ THOMAS KIENZLE
A döntés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti.
A német Manager Magazin értesülései szerint mintegy 10 ezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimlernél annak érdekében, hogy jelentősen csökkenthessék a költségeket a következő években. Vagyis az állítólagos leépítés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti – vette észre a Portfolio. A Daimler nem kívánta kommentálni a Manager Magazin értesüléseit, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépéseket már az új vezérigazgatónak, Ola Källenius kell levezényelnie, aki a tervek szerint a Daimler éves rendes közgyűlését követően veszi át a cégcsoport irányítását. A Daimler egyébként már februárban, a negyedik negyedéves beszámolójának közzétételét követően jelezte, hogy muszáj lesz csökkenteni a kiadásait. A vállalat üzemi eredménye ugyanis 22 százalékkal csökkent a globális kereskedelmi háború, az új technológiák fejlesztési költségeinek megugrása, valamint az iparágban zajló kedvezőtlen változások hatására. A Manager Magazin emellett azt írta, hogy úgy tudja, Källenius nem fogja megújítani a Daimler és a Renault-Nissan közös projektjeit.

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző