Titkolja az államkincstár, hogy mennyi az átlagnyugdíj

Publikálás dátuma
2018.09.26. 07:28

Fotó: Népszava
Az átlagbér nagyjából felét teheti ki az átlagnyugdíj, és hasonlóan alakulhat a helyzet jövőre is. Ám a pontos - és korábban nyilvános - számok elérhetetlenek, mióta a Magyar Államkincstár foglalkozik a nyugdíjak körüli adminisztrációval.
A Magyar Államkincstár még csak válaszra sem méltatja az mfor.hu újabb és újabb megkereséseit arra vonatkozóan, hogyan alakultak idén a nyugdíjkifizetések, mennyit kap átlagosan az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött idős ember, illetve mennyi jutott az egyéb járandóságokból az érintetteknek - írja a portál.
A korábban a nyugdíjbiztosító honlapján negyedévente közzétett, nyilvános információk azóta hozzáférhetetlenek, hogy a kifizetésekkel kapcsolatos járulékos adminisztratív ügyeket átvette a kincstár. Az utolsó nyilvános dokumentum 2017 júniusi. Akkor az öregségi nyugdíjban részesülőknek járó teljes ellátás egy főre jutó havi átlaga 124 278 forint volt. Ezen belül a főellátás összege 112 669 forint volt (az öregségi nyugdíj mellett ugyanis adott esetben egyéb ellátás, például özvegyi nyugdíj is járhat).
Tavaly novemberben kiegészítést kaptak az idősek az inflációtól elmaradó év eleji nyugdíjemelésük miatt, majd idén januárban 3 százalékkal növelte meg a kormány a nyugdíjakat. 
Amit viszont nem lehet tudni, hogy ezek az intézkedések hogyan hatottak az egyes ellátásokra, mennyi most az átlagos nyugdíj, és az mennyivel marad el az átlagos bértől.

Az Mfor számításai szerint a jövőre tervezett 2,7 százalékos nyugdíjemeléssel 134 ezer forintra emelkedhet az átlagnyugdíj összege. A nettó átlagkereset jelenleg 216 ezer forint. Várhatóan az átlagbér durván felét fogja kitenni az átlagnyugdíj 2019-ben.
Szerző
Frissítve: 2018.09.26. 08:25

324,08 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.26. 07:10
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Kedd este óta kis mértékben erősödött a forint a főbb devizákhoz képest szerda kora reggelre a bankközi piacon.
Szerda reggel hét óra körül az eurót 324,08 forinton jegyezték, valamivel alacsonyabban a kedd esti 324,17 forint után.
Eközben a svájci frank 285,64 forintról 285,59 forintra gyengült, a dollár jegyzése pedig 275,24 forintról 275,20 forintra süllyedt.
Az euró stagnált a dollárral szemben, kedd este 1,1768 dollárt, szerda reggel 1,1766 dollárt ért.
Szerző

Szigorodnak a kazánszabályok, rá is fér a szennyezett levegőre

Publikálás dátuma
2018.09.25. 19:48
A kép illusztráció
Fotó: THINKSTOCK
Szerdától csak környezetkímélőbb fűtőkészülék hozható forgalomba és helyezhető üzembe.
Szeptember 26-tól csak olyan gázüzemű kazán, valamint kombinált fűtő- és vízmelegítő fűtőkészülék kerülhet forgalomba és helyezhető üzembe, amely nitrogén-oxidokból (NOx) kilowattóránként 56 milligrammnál kevesebbet bocsát ki - hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft.  Az erről szóló, az összes EU-tagállamra vonatkozó 2015-ös rendelet a kazánokra, bojlerekre is kiterjesztette az energiacímkéket. A fűtési időszakra jellemző, „szezonális hatásfoknak” nevezett működési érték alapján ma már jellemzően csak B vagy annál jobb besorolású készülékek hozhatóak forgalomba. Fűtőkészülékeink átlagéletkora meghaladja a 20 évet – figyelmeztet a MEHI. Az elavult berendezések sokat fogyasztanak, üzemeltetésük drágább és a levegőt is jobban szennyezik. Ennek meg is van a látszatja: az uniós számvevőszék nemrég az aggasztó magyarországi légszennyezettséget még a kínainál és indiainál is súlyosabbnak ítélte. Az Európai Bizottság országjelentése szerint Magyarországon a szálló por 70 százaléka a lakossági fűtésből származik és az NOx-szennyezés is részben a háztartások számlájára írható. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2013-ban mintegy 13 ezer olyan korai magyarországi halálesetről számolt be,  amiért a PM2,5 jelű szálló por, illetve a nitrogén-dioxid a felelős. A légszennyezettségből származó hazai költségek meghaladják az évi 5 milliárd eurót.  A helyzeten a lakosság, ha lehetőségeihez mérten is, de szívesen javítana. Ingatlana állapotával a tulajdonosoknak csak mintegy harmada elégedett. Az elmúlt tíz év során az energiahatékonyság a felújítások központi kérdésévé vált. Ennek révén a tarifáktól függetlenül is csökkenthető a rezsi – hívja fel a figyelmet Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
Szerző