A főváros hozzávágott 205 milliót a rászoruló sportklubokhoz

Publikálás dátuma
2018.09.26. 12:05

Fotó: Ferenczy Dávid
Mindenki tudja, milyen siralmas anyagi helyzetben vannak a vezető magyar sportegyesületek, a Fővárosi Közgyűlés nem is bírta tovább nézni vergődésüket.
Kiemelt budapesti sportegyesületek 205 millió forintos támogatásáról döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés- írja az MTI.  A támogatásokról szóló előterjesztést Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes írta alá, és 24 igen, 2 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A döntés értelmében utánpótlás-nevelés támogatására az Újpesti Torna Egylet 40 millió forintot kap, a Ferencvárosi Torna Club és szakosztályai 80 milliót, a Vasas Sport Club 15 milliót, a Budapesti Honvéd Sportegyesület 20 milliót, a Magyar Testgyakorlók Köre szintén 20 milliót, a Kőbányai Sport Club 15 milliót, a Budapesti Vasutas Sport Club 10 milliót, valamint 5 millió forintot kap a Központi Sport és Ifjúsági Egyesület.
Mindez talán érthető is lenne, ha nem olyan sportszervezetekről lenne szó, amik évente akár több milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodnak és szinte számolatlanul öntik beléjük a TAO-támogatásoka. A Portfólió becsléseken alapuló összefoglalója alapján a Fradi tavaly közel 5,3 milliárdos, a Honvéd 1,8 milliárdos, az Újpest 1,78 milliárdos költségvetéssel gazdálkodott. Nem állhat olyan rosszul az MTK sem, ami a Sportbiznisz blogoldal szerint 2016-ban 1,8 milliárdos büdzsé felett rendelkezett, és 1,1 milliárdos árbevételt könyvelhetett el. 
Az utánpótlás-nevelés ügyében oly nagyvonalú fővárosnak eközben kormányzati támogatást kellett kérnie ahhoz is, hogy be tudják fejezni a Lánchíd és a Váralagút felújítását.  Tarlós szerdán büszkén jelentette be, hogy a sok feltételhez kötött állami pluszforrás megérkezett a munkához.
A döntés kapcsán Gy. Németh Erzsébet (DK) fel is vetette, hogy miért kell olyan egyesületeket támogatni, amelyek jelentős TAO-támogatást kapnak, és luxusnak nevezte, hogy a főváros "súlyos" tízmilliókkal támogatja ezeket. Tarlós István főpolgármester erre annyit mondott, a támogatásra szánt keret „szűkebb” a tavalyinál – hogy miért kell erre egyáltalán költenie a fővárosnak, az nem derült ki. 
Szerző
Frissítve: 2018.09.26. 12:18

Közgyűlés: szmogban, szemétben fuldoklik Budapest

Publikálás dátuma
2018.09.26. 10:45
A Fővárosi Közgyűlés ülése MTI Fotó: Soós Lajos
Az utcák és a levegő szennyezettsége is téma volt a Fővárosi Közgyűlésén, ahol jóváhagyták az új budapesti rendőr-főkapitány kinevezését.
Jóváhagyta a közgyűlés Terdik Tamás rendőr-főkapitányi kinevezését, aki a szeptember végével távozó Bucsek Gábort váltja posztján; a fővárosi testület megszavazta azt is, hogy saját büdzséből javítják ki és üzemeltetik a kispesti Vak Bottyán utca leromló útszakaszát, amit az M3-as metrót pótló buszok forgalma miatt csak tovább pusztult az utóbbi időkben – írja az MTI.
Mint lapunk elsőként megtudta, Tarlós István újra vállalná a főpolgármesteri posztot, és a Fidesz jelöltje lesz a 2019-es választáson; a főpolgármester erről még nem beszélt a gyűlésen, arról viszont igen, hogy a főváros megkapta a 7 milliárd kormányzati támogatást a Lánchíd- felújításra, és az átépítés során áthelyezik a kőoroszlánokat is.

Büdös és szennyez, tiltsák be vagy ki

Az ellenzéki képviselők Budapest szennyezettségére hívták fel a figyelmet:  V. Naszályi Márta, a Párbeszéd tagja egy friss uniós felmérésre hivatkozva megjegyezte, Magyarországon a légszennyezettség nagyobb, mint Kínában és Indiában. Ezt szerinte a szmogriadók szigorításával lehetne kezelni a fővárosban: ki lehetne tiltani a dízel üzemű autókat a riadók idején, és forgalomkorlátozás is elvárható lenne már a riasztás tájékoztatási fokozatában is. V. Naszályi szerint nagy előrelépést hozna, ha a budapesti háztartások energia-korszerűsítésére is biztosítanának uniós támogatásokat.
Az LMP a műanyag zacskók ellen kelt ki: képviselőjük,  Gál József a Közgyűlés megrendezése előtt tartott sajtótájékoztatót a témában, és arra kérte a fővárosi vezetést, kezdeményezzenek törvénymódosítást a kiskereskedelmi forgalomban használt műanyag zacskók betiltásáért. Gál szerint Tarlós István  hivatalának már csak azért is élnie kellene felterjesztési jogával, mert a hulladékgazdálkodás egyre nagyobb gondot jelent a városnak.   
 A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a fővárosnak a jelenleginél több forrást kell biztosítania a szemétszállításra és a közterületek tisztán tartására: képviselőjük, Gy. Németh Erzsébet emlékeztetett rá, hogy mekkora késlekedések fordultak elő a fővárosi szelektív hulladék elszállításában – amit az FKF lapunknak a munkaerőhiánnyal magyarázott.  Gy. Németh szerint a szeméthelyzetet rontja, hogy Budapestről kétmilliárd forintot vonnak el a vidéki hulladékszállító cégek finanszírozására. 

A Rácz fürdő miatt is ütik Tarlóst

A DK politikusa arra is is kitért, hogy a fővárosnak mindaddig nem lenne szabad engedélyeznie a Rácz fürdő 2,5 milliárd forintba kerülő befejezését, amíg nem tisztázódnak az ingatlan tulajdonviszonyai, valamint az üzemeltető személye.   Emellett annak felelőseit is meg kell nevezni, hogy a 2010-ben nyitásra kész fürdő miért nem kezdett korábban működni - tette hozzá.
 Ennek apropóján az MSZP ismételten felszólította a fővárosi városvezetés kormánypárti képviselőit, hogy saját zsebükből fizessék ki azt az összesen 3 milliárd forintos kárt, amely a szocialisták szerint a Rácz fürdő elhúzódó nyitása, valamint Simicska Lajos hirdetési oszlopainak jogszerűtlen eltávolítása miatt keletkezett. Horváth Csaba, a párt budapesti képviselője sajtótájékoztatót is tartott a témában a közgyűlés ülése előtt: mint hangoztatta, a gyógyfürdő nyolc éve teljesen elkészült és megnyithatott volna, mára azonban 2,5 milliárd forintos kár keletkezett az épületben. Horvát kitért a főváros és a Simicska-cégek plakátháborújára is: szerinte az MSZP már a kezdetekkor jelezte, hogy a Simicska Lajos plakátjai miatt indult perben szintén komoly kár éri majd a várost, de „Tarlóséknak fontosabb volt, hogy Orbánéknak gazsuláljanak, minthogy a budapestiek érdekeit képviseljék".
Szerző
Frissítve: 2018.09.26. 12:04

Túl szigorú is lehet a védőnői gondoskodás

Publikálás dátuma
2018.09.26. 10:30

Fotó: Shutterstock
Az alapvető jogok biztosa is egyetért azzal, hogy a nem elég egyértelmű a szabályozás, egyes védőnők pedig túl keményen léptek fel a kismamákkal szemben.
Székely László ombudsman arra kérte a humántárca vezetőjét, hogy fontolja meg az alapellátási törvény és a várandósgondozásról kiadott rendelet pontosítását. Ma ugyanis a nem egyértelmű szabályozás miatt akár az is előfordulhat, hogy kiemelnek a családból egy újszülöttet pusztán azért, mert édesanyja nem vett részt olyan szűrővizsgálatokon, amelyekre a hatályos törvények valójában nem is kötelezik. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly év végén fordult az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja meg, kötelező-e például az ultrahang vizsgálat vagy a vérvétel minden gyermeket váró kismamának, vagy sem, mert a jogvédő szervezethez érkezett panaszok egészen szélsőséges megítéléseket is bemutattak. A TASZ bejelentése szerint előfordult, hogy a védőnők azonnal súlyos veszélyeztetettséget kiáltottak, és jeleztek a gyermekjóléti szolgálatnak, ha a várandós nő nem ment el egyes vizsgálatokra. Márpedig egy ilyen jelzés után gyámhatósági eljárás indulhat, ami akár oda vezethet, hogy a csecsemőt elveszik a családtól. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgálatot indított és a szeptember elején elkészült jelentés igazolta a jogvédő szervezet aggályait. Az ombudsman értelmezése szerint a hatályos jogszabályok szerint a nő a terhesség 24. hete előtt nem köteles ilyen vizsgálatokon megjelenni, és ezt követően is csak akkor, ha „annak elmaradása a magzat életét vagy testi épségét veszélyeztetné”. Az rendben van, hogy az elutasítást a védőnő rögzítse és jelezze a gyermekjóléti szolgálatnak és a háziorvosnak, de ezt ne tekintsék súlyos veszélyeztetettségnek, csak alapnak a család vizsgálatához – hangzik a biztos véleménye, amivel a jogvédők is egyetértenek. Az kérdéses, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lép-e bármit az ügyben, a tárca a szabályozással kapcsolatban feltett kérdéseinkre nem válaszolt, de a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke megkeresésünkre maga is túl szigorúnak ítélte a jelenlegi szabályokat. Csordás Ágnes azt tapasztalja, hogy kolléganőik az alapellátási törvény, majd az ezt követően kiadott nagyon szigorú Emmi iránymutatás megjelenése óta attól félnek, ha nem elég határozottan lépnek fel minden ilyen esetben, vétenek a szabályok ellen és elmarasztalhatják őket.  Valójában tehát jó magyar hivatali szokás szerint átestünk a ló másik oldalára. Amikor ugyanis néhány éve kiderült, hogy a teljes gyermekvédelmi ellátórendszer csődjeként egy agárdi, majd egy gyöngyösi kisgyereket is halálra éheztethettek a szüleik anélkül, hogy bárki lépett volna a rendkívül rossz állapotban lévő gyerekek érdekében, az egészségügyi és szociális ellátásokat felügyelő minisztériumban összeállítottak egy kötelezően kitöltendő űrlapok tucatjait is tartalmazó feladatlistát a védőnőknek. A csomag betartása tavaly augusztus óta kötelező. A tárca vezetői állítják, hogy a kismama nem utasíthatja vissza a szűréseken való részvételt, holott a napi gyakorlat alapján a családokkal dolgozó szakemberek többször is jelezték, hogy indokolatlan a túlzott szigor. Nekik nem hittek a minisztériumban, kérdés, hogy az ombudsman meg tudta-e győzni az íróasztalnál ülőket, hogy az élet nagyobb rugalmasságot kíván.