Bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését

Publikálás dátuma
2018.09.27. 07:00

Bár a kulisszák mögött "vizsgálódik" az Orbán-kabinet, a nyilvánosság felé megvédi az állami cég beszerzését.
A jelek szerint bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését. Mint emlékezetes, az állami energiatársaság saját Svájcban alapított, titokzatos leányvállalatától ötmilliárd forintért egy olyan „termelésfelügyeleti” (ktm) rendszert vásárolt, ami egyesek szerint alig ér néhány százmilliót. Habár azóta a társaság felügyeletét az állam részéről átvevő Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter menesztette a csoport elnökét és vezérigazgatóját, illetve az új kabinetben az ügylet mögött felsejlő, az MVM-et az előző Orbán-kormány idején miniszterként felügyelő Seszták Miklós se kapott tisztséget, feljelentés mindeddig nem született. A botrányról eddig az MVM és Bártfai-Mager Andrea is hallgatott. A napokban Mesterházy Attila szocialista képviselő nem kevesebb mint nyolc különálló levélben kereste meg a téma kapcsán a vagyonminisztert, akinek nevében miniszterhelyettesként Fónagy János államtitkár válaszolt. Az ellenzéki honatya arra volt kíváncsi, mi okból alapították a szóban forgó svájci MVM International AG-t, hány szerződést kötött külföldi partnerekkel, mi indokolta a ktm rendszer beszerzését, mire használta fel a svájci cég a vételárat, lesz-e vizsgálat az ügyben és működik-e a rendszer. Fónagy János válasza szerint az MVM International AG megalapítására az állami felügyeletet akkor ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kérte fel az MVM-et a magyar állam és Szaúd-Arábia között az atomenergetika békés célú felhasználásáról szóló egyezmény megvalósítására. Svájcot „jogi és energetikai okokból” választotta az MVM székhelyül. Megalapítása óta 42 külföldi céggel szerződött. Az állami cég a ktm fővállalkozójául is a svájci MVM Internationalt választotta. 
Az MVM Csoport delegációja Szaúd-Arábiában is próbálkozott. A kormány szerint az ő útjukat is egyengette volna az MVM svájci cég
Fotó: MAGYARORSZÁG NAGYKÖVETSÉGE RIJÁD
Fónagy János hosszan sorolja az ezzel járó feladatokat, ám nem tisztázza, ennek mi köze a békés szaúd-arábiai atomalkalmazáshoz. Indokként azt a – kevéssé alátámasztott – érvet hozza fel, hogy a csoporton belül az MVM International rendelkezett az ehhez szükséges nemzetközi adatokkal és kapcsolatokkal. A cég bevételét a szerződés teljesítésére használta fel, azt - meg nem nevezett – alvállalkozóinak kifizetve. Az MVM Csoport a szükséges belső vizsgálatok egy részét elvégezte, de még továbbiak zajlanak. (Azt nem részletezte, hogy ha minden ennyire rendben van, mi szükség a vizsgálatokra.) Ám hitet tesz a ktm-rendszer szükségessége mellett, ami meglátása szerint segíti az MVM összetett erőművi rendszereinek olcsóbb üzemeltetését. Emellett Mesterházy Attila párttársa, Harangozó Tamás éppenséggel azt firtatta, hogy tavaly az MVM-től vagy bármely más állami vállalattól származott-e bevétele az MVM vezérigazgatói székéből Bártfai-Mager Andrea által felmentett Zsuga János résztulajdonában álló, építőipari Rutin Kft.-nek. Bár erre nemleges választ kapott, de csupán az anyavállalat, vagyis az MVM Zrt. vonatkozásában. Az MVM International alapítása kapcsán a csoport tavalyi beszámolója egész más okokat jelöl meg. Kellő általánossággal, de a svájci cég célja a „tudásmenedzsment”, külföldi partnerek „oktatása”, illetve a felsőoktatási és más nemzetközi szervezetekkel tartott kapcsolat „elősegítése”. Mindezek megvalósultáról semmit nem tudni: a svájci cég jelentései titkosak. Az MVM anyagaiból ugyanakkor kitűnik, hogy legalább ötmilliárdos tavalyi bevétele ellenére gazdálkodását visszafogott, mindössze 24 milliós nyereség jellemezte, amit az anyavállalat bent hagyott. Lapunk értesülései szerint a svájci cég szinte nyereségmentesen szerezte be a ktm-rendszer számítógépeit, monitorait és szoftvereit, mégpedig részint lekövethetetlen, offshore-szerű társaságoktól. Egyes forrásaink szerint az MVM-nek nem hogy nem volt szüksége ilyen típusú felügyeleti rendszerre, de a szigorú uniós energiapiaci szabályok ezt tiltják is. Érthetetlennek tartják, hogy egy ilyen rendszer beszerzését miért nem az MVM két, kifejezetten ilyen tevékenységi körű leányvállalatára, az MVM Informatikára vagy az MVM Netre bízták. Ennek kapcsán felhívták a figyelmet, hogy mindkét vállalat vezérigazgatója a Hagyó-ügyben elhíresült Lazarovits Márk. Egy azóta visszavont vallomás szerint a Synergon nevű cég akkori vezetőjeként ő küldetett volna Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek Nokiás-dobozban 15 milliót.

Naffa-közeli balhé

Annak kapcsán, hogy az MVM Ovit nevű szerelő-leányvállalatával 2014-ben a National Electric Power Company-nek nevezett jordán villamos művek 14 milliárd forintos vezetéképítési szerződést kötött, ám Mesterházy Attila megfogalmazása szerint „az egészből nagy veszekedés és többmilliárdos mínusz lett”, Fónagy János úgy fogalmaz: az MVM Ovit éves szinten körülbelül 80 milliárd forint értékű megbízást kap. Ezek üzleti titoknak minősülnek, de a kérdéses projekt „nem valósult meg”. Eme ügylet körül bábáskodott amúgy az Orbán Viktor üzleti körével igen szoros kapcsolatot ápoló Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja is.

Szerző

Kamatot emelt a Fed

Publikálás dátuma
2018.09.26. 20:17
Illusztráció
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A nyíltpiaci bizottság 25 bázisponttal, 2,00-2,25 százalékra emelte az irányadó kamatsávot.
Kamatot emelt az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) szerdán, idén immár harmadik, 2015 decembere, a kamatemelési ciklus elindulása óta pedig nyolcadik alkalommal. A Federal Reserve monetáris döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) a piaci várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal, 2,00-2,25 százalékra emelte az irányadó kamatsávot. A testület ezt megelőzően júniusban emelte ugyancsak 25 bázisponttal a kamatsáv széleit, augusztusban változatlanul hagyta. A döntés indoklásában a gazdaság jó teljesítményét nyugtázva a Fed megerősítette szándékát a monetáris szigorítás folytatására a jövő évre is. A Fed azonban most első alkalommal hagyta ki döntésének indoklásából a monetáris politikájára alkalmazott „alkalmazkodó” (accommodative) jelzőt, jelezve ezzel, hogy a jövőben sokkal inkább semleges, mint gazdaságösztönző vagy a túlfűtöttséget fékező monetáris politikát kíván folytatni. A Fed javított növekedési előrejelzésén. Eszerint az idén 3,1 százalékos GDP-növekedésre számít a három hónappal ezelőtt tett 2,8 százalékos prognózis helyett. A jövő évi növekedési előrejelzést 2,5 százalékra javította 2,4 százalékról, a 2020-ason viszont nem változtatott, 2,0 százalékon hagyta. A Fed most első alkalommal adott előrejelzést a 2021-es növekedésre, 1,8 százalékot jelölve meg a GDP bővülésére. Hasonlóképpen először tett előrejelzést a 2021-es munkanélküliségi rátára vonatkozóan is a Fed, amelynek 3,7 százalékra emelkedését várják a 2020-as 3,5 százalékról. A Fed megemelte az idei prognózisát is a munkanélküliségi rátára, a júniusban tett 3,6 százalékról 3,7 százalékra. A 2019-est viszont változatlanul 3,5 százalékon hagyta. Az inflációra vonatkozóan a Fed a júniusi prognózisban 2,1 százalékot jelezett az idei évre, a jövő évre és 2020-ra egyaránt. Ezt csak a 2019-es évre vonatkozóan módosította 2,0 százalékra és 2,1 százalékos prognózist tett 2021-re is. A FOMC tagjainak előrejelzései alapján idén még egy, jövőre pedig három kamatemelést terveznek. Ezt a feltételezett kamatpályát a döntés mostani megszövegezése is megerősíti. A nyíltpiaci bizottság 2015 decembere előtt hét évig tartotta történelmi mélységben, zéró közeli szinten az alapkamatot, hogy ezáltal ösztönözze a gazdasági növekedést és felpörgesse az inflációt.
Szerző
Témák
FED kamatemelés
Frissítve: 2018.09.26. 20:49

323,52 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.26. 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A svájci frank árfolyama pedig 285,59 forintról 284,87 forintra csökkent.
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest – írja az MTI. Az euró jegyzése 323,52 forintra csökkent este háromnegyed hétre a reggel hét óra körül jegyzett 324,08 forintról. Az euró szerdán 323,35 és 324,43 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 285,59 forintról 284,87 forintra, a dolláré pedig 275,39 forintról 275,28 forintra csökkent.
Szerző
Témák
forint dollár euró