Bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését

Publikálás dátuma
2018.09.27 07:00

Fotó: /
Bár a kulisszák mögött "vizsgálódik" az Orbán-kabinet, a nyilvánosság felé megvédi az állami cég beszerzését.
A jelek szerint bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését. Mint emlékezetes, az állami energiatársaság saját Svájcban alapított, titokzatos leányvállalatától ötmilliárd forintért egy olyan „termelésfelügyeleti” (ktm) rendszert vásárolt, ami egyesek szerint alig ér néhány százmilliót. Habár azóta a társaság felügyeletét az állam részéről átvevő Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter menesztette a csoport elnökét és vezérigazgatóját, illetve az új kabinetben az ügylet mögött felsejlő, az MVM-et az előző Orbán-kormány idején miniszterként felügyelő Seszták Miklós se kapott tisztséget, feljelentés mindeddig nem született. A botrányról eddig az MVM és Bártfai-Mager Andrea is hallgatott. A napokban Mesterházy Attila szocialista képviselő nem kevesebb mint nyolc különálló levélben kereste meg a téma kapcsán a vagyonminisztert, akinek nevében miniszterhelyettesként Fónagy János államtitkár válaszolt. Az ellenzéki honatya arra volt kíváncsi, mi okból alapították a szóban forgó svájci MVM International AG-t, hány szerződést kötött külföldi partnerekkel, mi indokolta a ktm rendszer beszerzését, mire használta fel a svájci cég a vételárat, lesz-e vizsgálat az ügyben és működik-e a rendszer. Fónagy János válasza szerint az MVM International AG megalapítására az állami felügyeletet akkor ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kérte fel az MVM-et a magyar állam és Szaúd-Arábia között az atomenergetika békés célú felhasználásáról szóló egyezmény megvalósítására. Svájcot „jogi és energetikai okokból” választotta az MVM székhelyül. Megalapítása óta 42 külföldi céggel szerződött. Az állami cég a ktm fővállalkozójául is a svájci MVM Internationalt választotta. 
Fónagy János hosszan sorolja az ezzel járó feladatokat, ám nem tisztázza, ennek mi köze a békés szaúd-arábiai atomalkalmazáshoz. Indokként azt a – kevéssé alátámasztott – érvet hozza fel, hogy a csoporton belül az MVM International rendelkezett az ehhez szükséges nemzetközi adatokkal és kapcsolatokkal. A cég bevételét a szerződés teljesítésére használta fel, azt - meg nem nevezett – alvállalkozóinak kifizetve. Az MVM Csoport a szükséges belső vizsgálatok egy részét elvégezte, de még továbbiak zajlanak. (Azt nem részletezte, hogy ha minden ennyire rendben van, mi szükség a vizsgálatokra.) Ám hitet tesz a ktm-rendszer szükségessége mellett, ami meglátása szerint segíti az MVM összetett erőművi rendszereinek olcsóbb üzemeltetését. Emellett Mesterházy Attila párttársa, Harangozó Tamás éppenséggel azt firtatta, hogy tavaly az MVM-től vagy bármely más állami vállalattól származott-e bevétele az MVM vezérigazgatói székéből Bártfai-Mager Andrea által felmentett Zsuga János résztulajdonában álló, építőipari Rutin Kft.-nek. Bár erre nemleges választ kapott, de csupán az anyavállalat, vagyis az MVM Zrt. vonatkozásában. Az MVM International alapítása kapcsán a csoport tavalyi beszámolója egész más okokat jelöl meg. Kellő általánossággal, de a svájci cég célja a „tudásmenedzsment”, külföldi partnerek „oktatása”, illetve a felsőoktatási és más nemzetközi szervezetekkel tartott kapcsolat „elősegítése”. Mindezek megvalósultáról semmit nem tudni: a svájci cég jelentései titkosak. Az MVM anyagaiból ugyanakkor kitűnik, hogy legalább ötmilliárdos tavalyi bevétele ellenére gazdálkodását visszafogott, mindössze 24 milliós nyereség jellemezte, amit az anyavállalat bent hagyott. Lapunk értesülései szerint a svájci cég szinte nyereségmentesen szerezte be a ktm-rendszer számítógépeit, monitorait és szoftvereit, mégpedig részint lekövethetetlen, offshore-szerű társaságoktól. Egyes forrásaink szerint az MVM-nek nem hogy nem volt szüksége ilyen típusú felügyeleti rendszerre, de a szigorú uniós energiapiaci szabályok ezt tiltják is. Érthetetlennek tartják, hogy egy ilyen rendszer beszerzését miért nem az MVM két, kifejezetten ilyen tevékenységi körű leányvállalatára, az MVM Informatikára vagy az MVM Netre bízták. Ennek kapcsán felhívták a figyelmet, hogy mindkét vállalat vezérigazgatója a Hagyó-ügyben elhíresült Lazarovits Márk. Egy azóta visszavont vallomás szerint a Synergon nevű cég akkori vezetőjeként ő küldetett volna Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek Nokiás-dobozban 15 milliót.

Naffa-közeli balhé

Annak kapcsán, hogy az MVM Ovit nevű szerelő-leányvállalatával 2014-ben a National Electric Power Company-nek nevezett jordán villamos művek 14 milliárd forintos vezetéképítési szerződést kötött, ám Mesterházy Attila megfogalmazása szerint „az egészből nagy veszekedés és többmilliárdos mínusz lett”, Fónagy János úgy fogalmaz: az MVM Ovit éves szinten körülbelül 80 milliárd forint értékű megbízást kap. Ezek üzleti titoknak minősülnek, de a kérdéses projekt „nem valósult meg”. Eme ügylet körül bábáskodott amúgy az Orbán Viktor üzleti körével igen szoros kapcsolatot ápoló Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja is.

2018.09.27 07:00
Frissítve: 2018.09.27 07:00

Idén év végéig fizethetünk a régi tízezressel

Publikálás dátuma
2019.02.15 21:00
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Már 2014 óta forgalomban van az új tízezres, de csak 2019. december 31-ével vonják be végleg a régi bankjegyet, amely korábban a leginkább hamisított címlet volt.
A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a Magyar Nemzeti Bank alelnökének, Nagy Mártonnak az aláírásával a rendelet, amely kimondja, hogy a régi tízezreseket 2019. december 31-ével vonják be végleg - írja a hvg.hu.

A régi bankjegyek a szokásos menet szerint a bevonást követően, díjmentesen beválthatók minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig – azonos címletű ­ – törvényes fizetőeszközre.

Az új tízezreseket 2014 decemberében adta ki a jegybank, ezeken több biztonsági jel is található, mint a régi, 1997-es és 2008-as kiadású bankjegyeken, amelyek azonban továbbra is forgalomban maradtak. Korábbi statisztikák szerint a régi tízezres volt a leginkább hamisított bankjegycímlet.


2019.02.15 21:00

Mégsem gyárthat mostantól bárki Rubik-kockát?

Publikálás dátuma
2019.02.15 18:52
A kockából még mindig évi tízmillió darabot adnak el világszerteFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ TIM WHITBY
Fotó: /
A híres kockát gyártó cég szerint a játék továbbra is védjegyoltalom és szerzői jogi védelem alatt áll Magyarországon, így a hasonló kockák engedély nélküli gyártása és értékesítése jogszabályt sérthet.
Néhány napja több helyen megjelent, így mi is írtunk arról, hogy a nemzetközi döntésekkel összhangban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kimondta, törölni kell a Magyarországra is kiterjesztett Rubik-kocka védjegyet. A döntést a Fővárosi Törvényszék megerősítette, majd idén januárban a Fővárosi Ítélőtábla is jóváhagyta ezt. Az első értelmezések szerint a gyakorlatban azt jelentette: bárki gyárthat és adhat el Rubik-kockát. Ez azonban a játékot gyártó cég szerint nem igaz, a végzés egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Rubik-kocka oltalma Magyarországon megszűnt volna - írja most a hvg.hu egy frissen kiadott közleményre hivatkozva. Eszerint a döntés valójában nincs érdemi hatással a Rubik-kocka magyarországi oltalmára.
A gyártó szerint a döntésnek semmilyen joghatása nincs arra az uniós védjegyre, amely a Rubik-kocka formáját és kialakítását oltalmazza, és amely Magyarországot beleértve az egész EU-ra kiterjed.
"Mivel ezen védjegy érvénytelensége tekintetében jogerős döntés még nem született, a védjegyet érvényes és érvényesíthetőnek kell tekinteni".

A közlemény arról is szót ejt, hogy a Rubik-kocka védjegyek jogtulajdonosa számos olyan EU-s, nemzetközi és nemzeti védjegy jogosultja, amely a Rubik-kocka formáját és jellegzetes színes kialakítását oltalmazza. A gyártó szerint egyetlen országban sem született még olyan hatósági vagy bírósági döntés, amely ezen védjegyek érvénytelenségét megállapította volna. Harmadszor, tették hozzá, a kérdéses bírósági döntés a védjegynek csak a magyarországi részét érinti, vagyis a védjegy oltalma alá tartozó egyéb országokban a nemzetközi védjegy továbbra is érvényes.
A kockát gyártó cég szerint a Rubik-kocka továbbra is védjegyoltalom és szerzői jogi védelem alatt áll Magyarországon, így a hasonló kockák gyártása és értékesítése a jogosult engedély nélkül a védjegy- és szerzői jogi jogszabályokat sértheti.
2019.02.15 18:52