Bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését

Publikálás dátuma
2018.09.27 07:00

Fotó: /
Bár a kulisszák mögött "vizsgálódik" az Orbán-kabinet, a nyilvánosság felé megvédi az állami cég beszerzését.
A jelek szerint bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését. Mint emlékezetes, az állami energiatársaság saját Svájcban alapított, titokzatos leányvállalatától ötmilliárd forintért egy olyan „termelésfelügyeleti” (ktm) rendszert vásárolt, ami egyesek szerint alig ér néhány százmilliót. Habár azóta a társaság felügyeletét az állam részéről átvevő Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter menesztette a csoport elnökét és vezérigazgatóját, illetve az új kabinetben az ügylet mögött felsejlő, az MVM-et az előző Orbán-kormány idején miniszterként felügyelő Seszták Miklós se kapott tisztséget, feljelentés mindeddig nem született. A botrányról eddig az MVM és Bártfai-Mager Andrea is hallgatott. A napokban Mesterházy Attila szocialista képviselő nem kevesebb mint nyolc különálló levélben kereste meg a téma kapcsán a vagyonminisztert, akinek nevében miniszterhelyettesként Fónagy János államtitkár válaszolt. Az ellenzéki honatya arra volt kíváncsi, mi okból alapították a szóban forgó svájci MVM International AG-t, hány szerződést kötött külföldi partnerekkel, mi indokolta a ktm rendszer beszerzését, mire használta fel a svájci cég a vételárat, lesz-e vizsgálat az ügyben és működik-e a rendszer. Fónagy János válasza szerint az MVM International AG megalapítására az állami felügyeletet akkor ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kérte fel az MVM-et a magyar állam és Szaúd-Arábia között az atomenergetika békés célú felhasználásáról szóló egyezmény megvalósítására. Svájcot „jogi és energetikai okokból” választotta az MVM székhelyül. Megalapítása óta 42 külföldi céggel szerződött. Az állami cég a ktm fővállalkozójául is a svájci MVM Internationalt választotta. 
Fónagy János hosszan sorolja az ezzel járó feladatokat, ám nem tisztázza, ennek mi köze a békés szaúd-arábiai atomalkalmazáshoz. Indokként azt a – kevéssé alátámasztott – érvet hozza fel, hogy a csoporton belül az MVM International rendelkezett az ehhez szükséges nemzetközi adatokkal és kapcsolatokkal. A cég bevételét a szerződés teljesítésére használta fel, azt - meg nem nevezett – alvállalkozóinak kifizetve. Az MVM Csoport a szükséges belső vizsgálatok egy részét elvégezte, de még továbbiak zajlanak. (Azt nem részletezte, hogy ha minden ennyire rendben van, mi szükség a vizsgálatokra.) Ám hitet tesz a ktm-rendszer szükségessége mellett, ami meglátása szerint segíti az MVM összetett erőművi rendszereinek olcsóbb üzemeltetését. Emellett Mesterházy Attila párttársa, Harangozó Tamás éppenséggel azt firtatta, hogy tavaly az MVM-től vagy bármely más állami vállalattól származott-e bevétele az MVM vezérigazgatói székéből Bártfai-Mager Andrea által felmentett Zsuga János résztulajdonában álló, építőipari Rutin Kft.-nek. Bár erre nemleges választ kapott, de csupán az anyavállalat, vagyis az MVM Zrt. vonatkozásában. Az MVM International alapítása kapcsán a csoport tavalyi beszámolója egész más okokat jelöl meg. Kellő általánossággal, de a svájci cég célja a „tudásmenedzsment”, külföldi partnerek „oktatása”, illetve a felsőoktatási és más nemzetközi szervezetekkel tartott kapcsolat „elősegítése”. Mindezek megvalósultáról semmit nem tudni: a svájci cég jelentései titkosak. Az MVM anyagaiból ugyanakkor kitűnik, hogy legalább ötmilliárdos tavalyi bevétele ellenére gazdálkodását visszafogott, mindössze 24 milliós nyereség jellemezte, amit az anyavállalat bent hagyott. Lapunk értesülései szerint a svájci cég szinte nyereségmentesen szerezte be a ktm-rendszer számítógépeit, monitorait és szoftvereit, mégpedig részint lekövethetetlen, offshore-szerű társaságoktól. Egyes forrásaink szerint az MVM-nek nem hogy nem volt szüksége ilyen típusú felügyeleti rendszerre, de a szigorú uniós energiapiaci szabályok ezt tiltják is. Érthetetlennek tartják, hogy egy ilyen rendszer beszerzését miért nem az MVM két, kifejezetten ilyen tevékenységi körű leányvállalatára, az MVM Informatikára vagy az MVM Netre bízták. Ennek kapcsán felhívták a figyelmet, hogy mindkét vállalat vezérigazgatója a Hagyó-ügyben elhíresült Lazarovits Márk. Egy azóta visszavont vallomás szerint a Synergon nevű cég akkori vezetőjeként ő küldetett volna Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek Nokiás-dobozban 15 milliót.

Naffa-közeli balhé

Annak kapcsán, hogy az MVM Ovit nevű szerelő-leányvállalatával 2014-ben a National Electric Power Company-nek nevezett jordán villamos művek 14 milliárd forintos vezetéképítési szerződést kötött, ám Mesterházy Attila megfogalmazása szerint „az egészből nagy veszekedés és többmilliárdos mínusz lett”, Fónagy János úgy fogalmaz: az MVM Ovit éves szinten körülbelül 80 milliárd forint értékű megbízást kap. Ezek üzleti titoknak minősülnek, de a kérdéses projekt „nem valósult meg”. Eme ügylet körül bábáskodott amúgy az Orbán Viktor üzleti körével igen szoros kapcsolatot ápoló Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja is.

2018.09.27 07:00
Frissítve: 2018.09.27 07:00

A magyar lakáspolitika eredménye: 10-ből majdnem 7 huszonéves lakik a szüleinél

Publikálás dátuma
2018.12.16 11:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Nem lusták, csak nincs pénzük - a CSOK csak a hitelképes, vagyis tehetős családoknak szól, a lakástakarék éppen megszűnt, az albérlet-piac drámaian szabályozatlan, és a bérek is nevetségesek.
A 16 és 29 év közötti magyarországi férfiak 80 százaléka, a nőknek pedig 68 százaléka lakik a szüleivel – derül ki az Eurostat 2017-re vonatkozó, nemrég publikált adataiból, amit a Mérce szúrt ki. Abban persze még semmi meglepő nincs, hogy a 20 év alatti fiatalok még nem költöznek el. Ám a fiatal felnőtteket nézve sem változik sokat a helyzet:
  • a 20-24 évesek 81,5 százaléka; és
  • a 25-29 évesek 52 százaléka él szüleivel.
Ez átlagban azt adja ki: a magyar huszonévesek 66,75 százaléka nem bír önálló lakhatással. Az EU-s átlag egyébként a 20-24 éves korosztályban 76,3 százalék, a 25-29 évesek között pedig 42,1, vagyis 5-10 százalékkal alacsonyabb.
Hogy nem éppen az önállóságra való törekvés hiányáról van szó Magyarországon, arra igen erősen utal a tény, hogy a gazdagabb, egyúttal kifinomultabb jóléti hálóval bíró országok között jóval alacsonyabb a szüleiknél élő fiatal felnőttek száma. Dániában például már a 25 év alattiak 72,2 százaléka él függetlenül, de akár már Ausztriában is alig haladja meg a 60 százalékot az otthonélők aránya.
Magyarországon nem csak az állami bérlakásrendszer épült le drámaian a rendszerváltás óta, de a Fidesz-KDNP kormányzása is sokat tett a fiatalok ellehetetlenítéséért. A fő lakáspolitikai eszköz, a CSOK például kizárólag a hitelképes - tehát biztos egzisztenciával bíró, tehetősebb - családokat támogatja. A többieknek megmaradó lakástakarék-rendszert pedig egyetlen nap alatt kivégezte a kormány. Az albérlet-árak szintén az egekben vannak a lakáspiac szabályozatlanságának köszönhetően, a fizetések és a megélhetés költségeinek viszonyáról pedig sok mindent elárul, hogy a bérminimumból éppen csak éhen halni nem lehet.
2018.12.16 11:01

Az államosítás diszkrét bája: másfélszeresére hízik az áramszámla

Publikálás dátuma
2018.12.15 08:35
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Igaz, a drágulás a lakosságot közvetlenül sújtja, mivel a vállalkozások rezsije nő, ami persze előbb utóbb megjelenik a termékek árában.
Több mint felével hízik vállalkozások áramszámlája, pedig korábban rezsicsökkentést ígért a kormány a cégeknek is: a vállalkozók azon dühöngenek, hogy nemrégen éppen a kormány ígérte, hogy az „államosítással” megnyílik annak a lehetősége, hogy a vállalkozói szférában is csökkenjen a rezsi, legalább 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákról beszéltek. Ehelyett kapják a nyakukba a 60 százalékkal magasabb áramdíjat, írja a hvg.hu.  Emlékeztetőül: korábban Németh Szilárd rezsibiztos azzal támasztotta alá áramár-csökkentési ígéretét, hogy az állami szolgáltató kisebb apparátussal, kisebb vízfejjel működik, a keletkezett hasznot pedig visszaforgatja a szolgáltatás minőségének, olcsóbbá tételének a megteremtésébe. De ezt a mondást a Nemzeti Közművek Áramszolgáltató (NKM) elfelejtette. Ugyanis pont az állami szolgáltató, amelynek létrejöttével ígérték be a rezsicsökkentést a vállalkozói szférának, drágább, mint a többi magánszolgáltató - ez egyértelműen kiderül a  cégek, önkormányzatok közbeszerzéseit látva.
2018.12.15 08:35