Bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését

Publikálás dátuma
2018.09.27 07:00

Fotó: /
Bár a kulisszák mögött "vizsgálódik" az Orbán-kabinet, a nyilvánosság felé megvédi az állami cég beszerzését.
A jelek szerint bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését. Mint emlékezetes, az állami energiatársaság saját Svájcban alapított, titokzatos leányvállalatától ötmilliárd forintért egy olyan „termelésfelügyeleti” (ktm) rendszert vásárolt, ami egyesek szerint alig ér néhány százmilliót. Habár azóta a társaság felügyeletét az állam részéről átvevő Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter menesztette a csoport elnökét és vezérigazgatóját, illetve az új kabinetben az ügylet mögött felsejlő, az MVM-et az előző Orbán-kormány idején miniszterként felügyelő Seszták Miklós se kapott tisztséget, feljelentés mindeddig nem született. A botrányról eddig az MVM és Bártfai-Mager Andrea is hallgatott. A napokban Mesterházy Attila szocialista képviselő nem kevesebb mint nyolc különálló levélben kereste meg a téma kapcsán a vagyonminisztert, akinek nevében miniszterhelyettesként Fónagy János államtitkár válaszolt. Az ellenzéki honatya arra volt kíváncsi, mi okból alapították a szóban forgó svájci MVM International AG-t, hány szerződést kötött külföldi partnerekkel, mi indokolta a ktm rendszer beszerzését, mire használta fel a svájci cég a vételárat, lesz-e vizsgálat az ügyben és működik-e a rendszer. Fónagy János válasza szerint az MVM International AG megalapítására az állami felügyeletet akkor ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kérte fel az MVM-et a magyar állam és Szaúd-Arábia között az atomenergetika békés célú felhasználásáról szóló egyezmény megvalósítására. Svájcot „jogi és energetikai okokból” választotta az MVM székhelyül. Megalapítása óta 42 külföldi céggel szerződött. Az állami cég a ktm fővállalkozójául is a svájci MVM Internationalt választotta. 
Fónagy János hosszan sorolja az ezzel járó feladatokat, ám nem tisztázza, ennek mi köze a békés szaúd-arábiai atomalkalmazáshoz. Indokként azt a – kevéssé alátámasztott – érvet hozza fel, hogy a csoporton belül az MVM International rendelkezett az ehhez szükséges nemzetközi adatokkal és kapcsolatokkal. A cég bevételét a szerződés teljesítésére használta fel, azt - meg nem nevezett – alvállalkozóinak kifizetve. Az MVM Csoport a szükséges belső vizsgálatok egy részét elvégezte, de még továbbiak zajlanak. (Azt nem részletezte, hogy ha minden ennyire rendben van, mi szükség a vizsgálatokra.) Ám hitet tesz a ktm-rendszer szükségessége mellett, ami meglátása szerint segíti az MVM összetett erőművi rendszereinek olcsóbb üzemeltetését. Emellett Mesterházy Attila párttársa, Harangozó Tamás éppenséggel azt firtatta, hogy tavaly az MVM-től vagy bármely más állami vállalattól származott-e bevétele az MVM vezérigazgatói székéből Bártfai-Mager Andrea által felmentett Zsuga János résztulajdonában álló, építőipari Rutin Kft.-nek. Bár erre nemleges választ kapott, de csupán az anyavállalat, vagyis az MVM Zrt. vonatkozásában. Az MVM International alapítása kapcsán a csoport tavalyi beszámolója egész más okokat jelöl meg. Kellő általánossággal, de a svájci cég célja a „tudásmenedzsment”, külföldi partnerek „oktatása”, illetve a felsőoktatási és más nemzetközi szervezetekkel tartott kapcsolat „elősegítése”. Mindezek megvalósultáról semmit nem tudni: a svájci cég jelentései titkosak. Az MVM anyagaiból ugyanakkor kitűnik, hogy legalább ötmilliárdos tavalyi bevétele ellenére gazdálkodását visszafogott, mindössze 24 milliós nyereség jellemezte, amit az anyavállalat bent hagyott. Lapunk értesülései szerint a svájci cég szinte nyereségmentesen szerezte be a ktm-rendszer számítógépeit, monitorait és szoftvereit, mégpedig részint lekövethetetlen, offshore-szerű társaságoktól. Egyes forrásaink szerint az MVM-nek nem hogy nem volt szüksége ilyen típusú felügyeleti rendszerre, de a szigorú uniós energiapiaci szabályok ezt tiltják is. Érthetetlennek tartják, hogy egy ilyen rendszer beszerzését miért nem az MVM két, kifejezetten ilyen tevékenységi körű leányvállalatára, az MVM Informatikára vagy az MVM Netre bízták. Ennek kapcsán felhívták a figyelmet, hogy mindkét vállalat vezérigazgatója a Hagyó-ügyben elhíresült Lazarovits Márk. Egy azóta visszavont vallomás szerint a Synergon nevű cég akkori vezetőjeként ő küldetett volna Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek Nokiás-dobozban 15 milliót.

Naffa-közeli balhé

Annak kapcsán, hogy az MVM Ovit nevű szerelő-leányvállalatával 2014-ben a National Electric Power Company-nek nevezett jordán villamos művek 14 milliárd forintos vezetéképítési szerződést kötött, ám Mesterházy Attila megfogalmazása szerint „az egészből nagy veszekedés és többmilliárdos mínusz lett”, Fónagy János úgy fogalmaz: az MVM Ovit éves szinten körülbelül 80 milliárd forint értékű megbízást kap. Ezek üzleti titoknak minősülnek, de a kérdéses projekt „nem valósult meg”. Eme ügylet körül bábáskodott amúgy az Orbán Viktor üzleti körével igen szoros kapcsolatot ápoló Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja is.

2018.09.27 07:00
Frissítve: 2018.09.27 07:00

Mol-INA-ügy: 10 millió dollárt fizettek egy amerikai lobbicégnek

Publikálás dátuma
2018.10.21 15:33

Fotó: Népszava/
Horvátország a Mol-INA-ügyben csak a két döntőbírósági perben 10 millió dollárt fizetett az amerikai Squire Patton Boggs cégnek lobbizásért - írta a Vecernji List című horvát napilap.
Az újság hosszan foglalkozik Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatónak az Interpol listájáról való lekerülésével is. A cikk szerint az Interpol azért, hogy újra köröztesse Hernádit azt kérte a horvát kormánytól, hogy előre vállaljon kötelezettséget, hogy Zágráb kifizeti a perköltségeket, amennyiben a magyar üzletember perli az Interpolt. A lap azt állította: ilyet még soha nem kértek egyetlen országtól sem, és veszélyes precedensről van szó. Az ügyletről és számos más, Magyarországot és Horvátországot a Mol-INA-ügyben érintő dologról a Squire Patton Boggs a horvát kormány nevében 30 amerikai szenátort értesített, az erről szóló jelentést republikánus és demokrata képviselők is megkapták - közölte a lap. Az amerikai iroda a horvát kormány nevében levelet írt az Interpolnak is, miután annak végrehajtó bizottsága elutasította a horvát fél azon kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot. A Squire Patton Boggs arról tájékoztatta az Interpolt, hogy Magyarország becsapta őket, mert hamis tárgyalást rendezett Hernádinak. "Hernádit 2013-ban Budapesten felmentették minden vád alól, azzal a szándékkal, hogy más EU-tagállamban ne hozhassanak ítéletet ugyanebben az ügyben" - közölték a levélben. A lobbizás Mol-INA-ügyben 2014-ben kezdődött meg az Egyesült Államokban. A Squire Patton Boggst Ivan Vrdoljak akkori gazdasági miniszter bízta meg. A lap a továbbiakban kifejti, hogy a két döntőbírósági ügyben, a már elvesztett genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságon (UNCITRAL), amelyben Horvátország perelte a Molt, valamint a még folyó perben, amelyben a Mol a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított, több mint 10 millió dollárt fizetett ki Zágráb lobbi célokra az amerikai cégnek, majd részletezi a kifizetéseket. Horvátország nem először fizetett lobbicégnek azért, hogy érvényesítse Zágráb érdekeit az Egyesült Államokban. Ivo Sanader volt miniszterelnök kormányzása alatt a NATO-hoz való csatlakozásban segítette amerikai lobbicég Horvátországot, 2011-ben pedig Ante Gotovina és Mladen Markac nyugalmazott tábornokok ügyében, akiket a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság első fokon bűnösnek ítélt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjában, később azonban minden vádpontban felmentették őket - írta a lap, majd tájékoztatott arról is, hogy az amerikai Law.com beszámolója szerint Horvátország a második ország a világon, amely a legtöbbet fizetett lobbizásért Amerikában. A négymillió lakosú európai országot egyedül Kanada előzi meg - húzták alá.
Szerző
2018.10.21 15:33
Frissítve: 2018.10.21 15:38

Üzemzavar Pakson? - Le kellett állítani a 2. blokkot

Publikálás dátuma
2018.10.21 11:21
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Szombat délután megkezdték a Paksi Atomerőmű 2. blokkjának leterhelését terven felüli karbantartáshoz - írja az OAH. A blokk leállítására egy gépészeti berendezés meghibásodása miatt került sor.
A szakemberek a hiba javításán dolgoznak, a munkálatokat és az azt követő ellenőrzéseket követően lehet a blokkot újra névleges teljesítményre felterhelni - írja honlapján az Országos Atomenergia Hivatal. 
A 2. blokkon a javítás végrehajtásához szükséges leterhelést és lehűtést a személyzet az üzemeltetési feltételek és korlátok maradéktalan betartása mellett hajtotta végre, ennek megfelelően a létesítmény biztonsági szintje nem csökkent. Az OAH továbbra is folyamatosan felügyeli a blokk állapotát - zárul a közlemény.
2018.10.21 11:21