Veszélyes anyag oldódhat ki a gyerekeknek szánt reggelizőkészletből

Publikálás dátuma
2018.09.27. 12:40

Fotó: Nébih
Elrendelték a Disney-mintás termék visszahívását a polcokról.
Egy kínai gyártmányú, gyermekeknek szánt, kerámia reggelizőkészletből magas ólom és kobaltkioldódást mért a német hatóság, a problémás termékből Magyarországra is szállítottak – írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih a RASFF rendszeren keresztül kapta az erről szóló tájékoztatást.   A német nagykereskedő a háromrészes (csésze, tányér, müzlis tál) étkészletből Magyarország mellett több uniós tagállamba is szállított. A jelentés szerint a német importőr elrendelte a termék piacról történő kivonását és visszahívását.
A jogszabályok szerint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak nem változtathatják meg az élelmiszer összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait. Tekintettel arra, hogy a termékből kobalt és ólom oldódhat ki, a Nébih arra kéri a vásárlókat: aki rendelkezik háztartásában az alábbi azonosítókkal ellátott készlettel, ne használja élelmiszer tálalásához vagy tárolásához. A termék azonosító adatait itt találja.

A kobaltról és az ólom

A kobalt nyomelem, a B12 vitamin (kobalamin) központi atomja. Kis mennyiségben az emberi szervezetnek szüksége van rá, nagyobb mennyiségben azonban az emberi szervezetben nem kívánatos anyag. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a kobaltot és a kobaltvegyületek csoportját lehetséges emberi rákkeltőként a 2B csoportba sorolta be. Az ólom a nehézfémek csoportjába tartozó, természetben előforduló környezeti szennyezőanyag. Az emberi szervezetbe jutásának forrásai jelenleg az élelmiszerek, a víz, a levegő, a talaj és a por. Étrendünkben az ólom számos forrásból származhat, az átlagos európai fogyasztó ólombevitele pékárukból, teákból, burgonyatermékekből ered. Az ólomtartalom mázas kerámiaedényekből, ólomkristályból is kioldódhat. Mérgező anyag, amely a szervezetbe kerülve felhalmozódik, és károsítja a fejlődésben lévő idegrendszert, így gyermekekre különösen veszélyes. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség a szervetlen ólomvegyületeket 2A csoportba (valószínűleg humán rákkeltő anyagok csoportjába) sorolta.

Szerző

Újabb pofon Paks 2-nek: tovább csúszik a beruházás

Publikálás dátuma
2018.09.27. 12:00

Fotó: Paksi Atomerőmű
Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései. A mostani eset arra is rávilágít, hogy hamis az a kormányzati érv, amely szerint a biztonság előtérbe helyezése a késedelmek oka.
Az első négy év alatt – az Orbán-Putyin atompaktum 2014-es aláírása óta –, közel három évvel maradt le az eredeti menetrendtől Paks 2 tervezése és előkészítése. A vesszőfutás most folytatódik: ahogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az orosz közbeszerzési portál alapján a blogján írja: eredménytelenül zárult egy újabb paksi tender, mivel nem sikerült olyan céget találni, amelyik megtervezné a paksi hűtővízcsatorna bővítését az új paksi blokkok Duna-vizes hűtéséhez. Az EP-képviselő emlékeztet rá: a hűtővíz kérdése a paksi bővítés egyik legkritikusabb pontja: idén nyáron az alacsony vízállás és a Duna magas hőmérséklete miatt a most működő 4 blokk is olyan mértékben melegítette fel a folyót, hogy csak intenzív trükközéssel lehetett elkerülni az erőmű egyes blokkjainak leállítását. Elképzelhető, hogy milyen súlyos korlátot jelenthet ez majd, ha Paks2-vel több mint megkétszereződik az erőművek teljesítménye (2000-ről 4400 MW-ra) és hűtővíz-igénye (100 m3/s-ról 232 m3/s-ra).  
Más most is túlmelegíti a Dunát az erőmű
Fotó: Népszava
A jelenlegi tervek szerint Paks 2 a jövőben Paks 1 meglevő, a Dunából kivezetett hűtővízcsatornájából kapna hűtővizet. Annak kapacitása azonban nem elegendő a több mint kétszeresére növekvő vízigény kiszolgálására, ezért jelentős mértékben ki kéne bővíteni. „Erre Paks 2 tervezői azt a szédületes, Mekk mestert állva hagyó megoldást eszelték ki, hogy Paks 1 folyamatos üzeme, azaz az üzemvízcsatorna folyamatos használata közben fogják duplájára növelni annak kapacitását. Kb. mintha az autópályán 130-cal száguldva bemásznának a motorba, hogy hengerfejet szereljenek. Nagyon teoretikusan nézve akár még jól is elsülhet. Mondjuk ha nem jön be az a fél százalék valószínűség, hogy minden pont úgy zajlik, ahogy tervezték, akkor azért elég nagy baj van. De miért ne hinnénk el annak a csapatnak, hogy mindent nagyon pontosan előre tudnak tervezni, egy sima engedélyezési eljárás időigényét is képtelenek nagyságrendileg megbecsülni?” - teszi fel a kérdést a politikus. Augusztus végén írta ki a Roszatom leánycége a tendert az üzemvízcsatorna-bővítés kiviteli tervezésére és megvalósítására. Az orosz közbeszerzési honlapon a napokban közzétett közlemény szerint nem érkezett egyetlen, a tender feltételeknek megfelelő ajánlat sem a projektre. Az egyik pályázó, a Főmterv, a beadási határidőt sem tudta tartani, a másik, határidőn belül érkezett orosz ajánlat viszont nem teljesíti a speciális szakértőkre vonatkozó előírásokat, így el kellett utasítani. Azaz érvényes pályázat híján a közbeszerzés eredménytelenül zárult.
Működés közben kéne mélyíteni a hűtőcsatornát
Fotó: Népszava
„Erősen aggasztó, hogy az egész építkezés nukleáris biztonság szempontjából egyik legkritikusabb lépésére, az üzemvízcsatorna működés közbeni kibővítésére szemmel láthatólag nem tolonganak a megfelelő, hozzáértő pályázók. Márpedig itt tényleg nem lehet hibázni. Nem férnek bele olyan balesetek, mint a Paks 2-vel azonos típusú belorusz asztraveci, vagy szentpétervári Leningradszkaja2 erőművek építésénél, ahol túl széles vasúti rakománnyal kaszáltak el oszlopokat, meg leejtették a reaktortartályt a magasból. Ha egy munkagép építkezés közben megcsúszik, és befordul a hűtővízcsatornába, vagy suvadni kezd a part, és akadály képződik a csatornában, váratlanul lehetetlenné téve a biztonságos üzemhez szükséges vízmennyiség eljutását az erőműbe, akkor legjobb esetben le kell állítani Paks 1-et (az ország villamosenergia-igényének 40 százaléka hirtelen kiesik), de ha nem történnek megfelelő időben megfelelő lépések, ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető. És azt már a 2003-as súlyos üzemzavarnál is láthattuk, hogy ha valamivel, hát azzal nem lehet Paks 1-et vádolni, hogy vészhelyzetben professzionálisan és a helyzetnek megfelelően járna el” – figyelmeztet Jávor Benedek. Mint a blogbejegyzés összefoglalja, a paksi bővítés haldoklása hónapok óta nyilvánvaló. A durva késé miatt a finanszírozási szerződést a projektért felelős miniszter szerint is módosítani kell; a miniszterelnök szerint a határidők már nem is érdeklik őket, annyira reménytelen a helyzet; és sorban érkeznek a hírek az eredménytelen közbeszerzésekről. Nyár végén az atomerőmű létesítéséhez és üzembe helyezéséhez kapcsolódó dokumentumok véleményezésére, illetve a személyzetképzéshez szükséges tananyagok szakmai felülvizsgálatára vonatkozó közbeszerzési tenderek zárultak eredménytelenül, most pedig az üzemvízcsatorna bővítése szenved késedelmet a megfelelő jelentkezők hiánya miatt. „A közbeszerzések sorozatos eredménytelensége nem csak az okozott késés miatt veszélyezteti az egész beruházást. Arra utal, hogy komoly piaci szereplők egyszerűen nem érdeklődnek a projekt iránt, és nehézséget okozhat a megfelelő felkészültségű cégek és szakemberek bevonása az építkezésbe (…) Biztos vagyok benne, hogy a közbeszerzés ajánlattételi árát legfeljebb kétszeresére kéne növelni ahhoz, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi 'Luxusgépenröptetemaminiszterelnököt' István, vagy valamelyik másik oligarcha meg ne lássa benne a fantáziát. Az ő gazdagodásuk pedig, mint tudjuk, a Fidesz politikájának lényege. Ezért a célért egy nukleáris baleset kockázatát szívesen venné nyakába az ország” – olvasható a blogbejegyzésben. Jávor szerint jó hír is van azért Pakson: takarításra, őrző-védő szolgáltatásokra és fordításra sikerült érvényes közbeszerzéseket kiírni az idén.

Megkövültek a politikai erőviszonyok, mindenki tartja pozícióját

Publikálás dátuma
2018.09.27. 11:29
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nyár óta a Fidesz és az ellenzéki pártok is őrzik támogatottságukat, a kormánypártot az alsó -és alsóközéposztály tagjai tartják igazán nyeregben – derül ki a Ténygyár cikkéből.
Lényegében mindegyik párt tartja a nyáron elért pozícióját. A múlt havival azonos a Fidesz táborának mérete, ez 2,8 milliós támogatottság. A Jobbik három hónapja 10 százalékos, 800 ezer híve van. Az MSZP a nyári hónapokban 6, most 7 százalékon áll, a szavazók száma megközelítőleg 600 ezer fő. A Demokratikus Koalíció a választások óta jellemzően 4 százalékot ért el, most is, a szavazótábor mérete több mint 300 ezer fő. Az LMP sem mozdul, negyedik hónapja 3 százalékos, nagyjából negyedmillió választópolgár támogatja a pártot. A Kétfarkú Kutyapárt és a Momentum ezúttal 2 százalékon áll, táboraik körülbelül 150 ezer fősek. A Párbeszéd 1 százalékos, közel százezer fővel számolhat. Először szerepelt a listán a Mi Hazánk Mozgalom, szeptemberben 1 százalék jelölte meg kedvenc pártjaként. A pártnélküliek aránya ebben a hónapban 34 százalék – írja összefoglaló anyagában a Ténygyár portál.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 57 százalékot ér el. Ebben az aktív és elkötelezett választói csoportban a Jobbik 14, az MSZP 11 százalékos. A Demokratikus Koalícióhoz 7 százalék kötődik erőteljesen, az LMP-hez 4 százalék. A Momentum a biztos szavazók között 3 százalékot vonz, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk Mozgalom 2 százalékot, a Párbeszéd 1 százalékot. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
Ha a pártok beágyazottságát vizsgáljuk– olvasható az elemzésben –  használhatunk olyan összevont kategóriákat, amelyek magukban foglalják a társadalmi státusz néhány elemét, az iskolai végzettséget, az anyagi helyzetet, a munkaerő-piaci pozíciót. Az így meghatározott csoportok közül a Fidesz támogatottsága a lakosság közel felét kitevő alsó és az alsó-közép rétegekben a legmagasabb, 38-39 százalékos, de még a középső státuszúaknál is átlagos, 35 százalékos. Ugyanakkor a társadalom felső-közép és felső kategóriáiban ennél kisebb, de más pártokénál jóval nagyobb (28-31 százalékos) táboruk van.
A Szocialista Pártra is az jellemző, hogy az alacsonyabb pozíciójú és a középen lévő lakossági csoportokban erősebb, ezekben 8-9 százalékot ér el. A tehetősebb, iskolázottabb, jobb foglalkozási kondíciókkal rendelkező választók körében gyengébb az MSZP, tőlük 3-4 százalékot kap. A Jobbik támogatottsága nem rajzolható meg egyenes ívvel, legjobban az alsó-közép rétegekben szerepel – 15 százalékkal -, legrosszabb eredményt a felső státuszúaknál ér el – 6 százalékkal. A Demokratikus Koalíció esetében a státusz szerinti értelmezés nem mutat sajátosságokat, lényegében 4 százalékot hoz a kvalifikált, gazdagabb csoportokban és a kevéssé iskolázottak, szegényebbek körében, és a közöttük elhelyezkedő választói közegben is. Az LMP-nél viszont tapasztalhatók markáns eltérések, a felső státuszúak 7 százalékától az alsó társadalmi pozíciókban lévők 2 százalékáig változnak a támogatottsági adatok. Hasonlóképpen írható le a kisebb táborral rendelkező pártok (Kétfarkú Kutyapárt, Momentum, Párbeszéd) beágyazottsága is: a társadalmi középtől felfelé az átlagosnál erősebbek, lefelé viszont gyengébbek. A cikk részletes statisztikai adatokat is közöl a párttámogatás megoszlásáról, ezeket ide kattintva lehet megnézni.
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 12:41