Amazon: aki létminimumról beszél vagy barátkozik, az szakszervezeti ügynök

Publikálás dátuma
2018.09.27 17:56

Fotó: NurPhoto/ Jaap Arriens
A szerveződés kivédéséről szóló oktatóvideót küldött középvezetőinek az Amazon: az instrukciók között rábeszélés és kémkedés is szerepel.
A szakszervezetek szétrombolásáról és a szerveződés ellehetetlenítésének módszereiről szóló videót adott ki a világ leggazdagabb emberének, Jeff Bezosnak a cége, az Amazon - szúrta ki az Index a Gizmodo cikkében. A 45 perces oktatófilmet a cég a Whole Food nevű kiskereskedelmi bolthálózat középvezetőinek küldte ki, és olyan állítások szerepelnek benne, mint hogy
"nem gondoljuk, hogy a szakszervezetekkel jól járnak a vásárlóink, a részvényeseink, a partnereink".
Régóta keringenek hírek arról, hogy az Amazon hogyan zsákmányolja ki munkavállalóit a magasabb profit érdekében: fizetésük alacsony, a munkakörnyezetük rossz, és folyamatosan szigorú kontroll alatt tartják őket. Két hete azért kellett bocsánatot kérnie a cégnek, mert kiderült, hogy
szabadalmaztattak egy új munkaeszközt, ami gyakorlatilag egy ketrec munkásoknak.
A cég szerint erre munkavédelmi okból volt szükség, de elismerték, hogy rossz ötlet volt. Korábban pedig olyasmiket lehetett olvasni az Amazonról, mi szerint nem engedik ki mosdóba sem az alkalmazottakat, hogy több idejük maradjon dolgozni.
A kiszivárgott videó szerint az az ajánlott, ha egy alkalmazott a problémáival közvetlenül a feletteséhez fordul. Ám a Gizmodo beszélt több, a cégnél dolgozó emberrel, akik szerint kirúgják azokat, akik szóvá teszik a rossz munkakörülményeiket. A videóban egy felsorolás is szerepel olyan szavakról, kifejezésekről vagy cselekedetekről, ami leleplez egy kezdődő szakszervezeti szerveződést. Ezek közt nem csak a szórólapozás szerepel, de például az is,
  • ha egy munkás kimondja azt, hogy létminimum;
  • ha valaki panaszt tesz a kollégái nevében;
  • ha a munkások, akik korábban nem töltöttek időt egymással, hirtelen ismerkedni kezdenek;
  • ha a munkások kíváncsiak a cég szabályzataira, a juttatásokra, a dolgozók névsorára;
  • vagy ha valaki negatívan áll a munkájához.
Az Amazon az ilyen videók mellett több intézkedést is hozott, hogy minél inkább megnehezítse a munkások szerveződését. Az apró elemekre széttagolt munkafolyamatok, a dolgozók közti napközbeni interakciók letiltása, a műszakok variálása, az állandó megfigyelés légköre is hozzájárult ahhoz, hogy a cég sztrájk nélkül megúszta történetének első két évtizedét.

Megállíthatatlanul csúszik le a középosztály, a leggazdagabb magyarok viszont egyre jobban élnek

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:00

Fotó: STANDRET
Bruttó 329 900 forint volt tavaly az átlagkereset, ami nettó 219 400 forintot, és 11,3 százalékos béremelkedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Ez az adat azonban nem az összes munkavállaló átlagbérét tükrözi, hanem csupán azokét, akik az 5 fősnél nagyobb vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és néhány nonprofit szervezetnél dolgoznak. A fenti értéket pedig a munkáltatóktól bekért létszám és bértömeg átlagolásával számították ki a statisztikusok. A KSH ilyen adatokat most közölt utoljára, az idei évre ugyanis már  - a jóval részletesebb kimutatást is lehetővé tévő - adóbevallások alapján közlik majd a bérstatisztikákat. Az első ilyen adatsort márciusra ígérték, amelyben a januári bérek alakulásáról adnak tájékoztatást. A számítás módjának megváltoztatása várhatóan alacsonyabb átlagbéreket eredményez majd, hiszen az adóbevallások az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál dolgozók béradatait is tartalmazzák, márpedig ezeken a helyeken zömmel a (leg)kisebb bérekért dolgoznak. Mégpedig nem is kevesen: csaknem 1,5 milliónyian. A KSH havi rendszerességgel közölt átlagbéradatait számos kritika is érte az utóbbi időben, mondván: a munkavállalók bérpapírjain található számok köszönő viszonyban sincsenek azokkal. Egyes számítások szerint, ha az eddig az átlagolásból kihagyott dolgozókat is beleszámítanánk, akkor úgy 30 százalékkal alacsonyabb összegre jönne ki az átlagbér. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig a Policy Agendával közösen azt számolta ki, hogy a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.  Persze lehet, hogy a kormány mégsem szorul majd magyarázkodásra a csökkenő bérek miatt, a megemelt adózású korábbi cafeteriaelemek bérbeépítése ugyanis felfelé nyomhatja a fizetéseket. Persze szintén csupán statisztikailag, nem pedig a tényleges jövedelmeket tekintve. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindezek miatt nehéz megbecsülni, hogyan változnak majd az idén a fizetések. Úgy véli azonban: a dinamikusan emelkedő infláció visszafogja majd a reálbérnövekedést.  
Az mindenesetre a jelenlegi adatokból is jól látszik, hogy a leggazdagabbak jövedelme rendkívüli sebességgel nő, főként az utóbbi évtizedben. A felső 1 százalék és a felső 10 százalék jövedelmi részesedése 1995 óta folyamatosan emelkedett – mutatott rá Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki szerint sovány vigasz, hogy ezen társadalmi csoportok még így is csak az EU-átlag középkategóriájába tartoznak. Közösségi oldalán közölt ábrájából az is látszik, hogy eközben a legalsó jövedelmi rétegek helyzete folyamatosan romlott, majd az utóbbi évtizedben stagnált. A középosztály viszont megállíthatatlanul csúszik lefelé. E csoportok valójában fizetéstől fizetésig élnek – fogalmazott Pitti Zoltán.  Eközben a fiatalok egyre pesszimistábbak bérük várható emelkedését illetően: a K&H Bank 19-29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági indexe szerint csupán minden ötödik fiatal számít 2-3 százalékosnál jelentősebb fizetésemelésre. A munka és a magánélet összehangolása ráadásul kétharmaduknak komoly gondot okoz: ez rekord adat.

Stresszes munkahelyek

A részmunkaidős munkavállalás önmagában sokat segítene a stresszmentesebb életvitelben. A Profession.hu állásközvetítő portál ezer főt érintő kutatása szerint a napi 4 órát dolgozó munkavállalóknak a negyede véli úgy, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. A 8 órás munkakörben dolgozók közül viszont csupán minden tizedik nyilatkozott így. Az alkalmazottaknál főként a főnökök váltják ki a stresszt, a vállalkozóknál pedig az ügyfelek: előbbiek blokkoló hatásúnak, utóbbiak viszont motiválónak érzékelik ezeket a helyzeteket. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót: tízből hárman váltottak már munkahelyet emiatt. A dolgozók kétharmada egyébként csupán 6-7 órát alszik éjjel, 20 százalékuk még ennél is kevesebbet, és több mint felük számára a munkahely sem biztosít pihenőidőt, holott az kötelező volna. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen, a munkahelyi stresszel összefüggő betegsége vagy tartós egészségkárosodása.   

Frissítve: 2019.02.22 09:00

317,51 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben péntekre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a csütörtök esti 317,80 forintról péntek reggel nyolc órára 317,51 forintra csökkent. Csökkent kissé a dollár és a svájci frank forintjegyzése is, a dolláré 280,52-ről 279,98 forintra, a svájci franké 280,04 forintról 279,73-ra.
Szerző