Egyre kevesebb ember kap védelmet Magyarországtól

Drasztikusan visszaesett az elismert menekültek száma, miután már a gyakorlatban is működik a „Stop Soros” törvény. Igénylők pedig vannak és a tranzitzónákban is nő a zsúfoltság - tudta meg a Vasárnapi Hírek.

Drasztikusan, csaknem a negyedére csökkent szeptemberre azoknak a menekülteknek a száma, akiket befogadott – vagyis akiknek különböző jogcímeken védelmet adott – Magyarország. A január-áprilisi 279 után májustól szeptemberig már csak 73 ember (azaz eddig összesen 352 ember) kapott menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt – derült ki azokból az adatokból, amelyeket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal küldött a Vasárnapi Hírek közérdekű adatigénylésére.

A kormányzati kommunikációban folyamatosan jelen lévő menekültellenességet tehát egyre jobban átültetik a gyakorlatba is, az ajtókat pedig lassan teljesen bezárják a menedékkérők előtt. Ennek jól megágyazott a nyár eleji alaptörvény-módosítás, a „Stop Soros” néven ismert jogszabály elfogadása és az az érvelés, amelyben a kormány Szerbiát biztonságos országnak minősítette, márpedig így elutasítható az, aki déli szomszédunktól érkezne menedékkérőként az országba.

A folyamat a számok alapján jól nyomon követhető. Tavaly még 1300 menekültet fogadott be az ország, ahogy azt Altusz Kristóf akkori külügyi helyettes államtitkár a Times of Malta című lapnak elárulta. Az akkori „vallomás” azért is okozott meglepetést, mert Magyarország nem fogadta el az uniós áthelyezési kvótát, ami 1294 ember befogadását, pontosabban a menekültügyi eljárásuk lefolytatását jelentette volna. Emiatt az Európai Bíróságig ment a kormány, ahol végül veszített, de a döntést azóta sem hajtja végre, inkább harcol Brüsszellel.

Idén az év elején aztán minden ott folytatódott, ahol tavaly abbamaradt: a bevándorlási hivatal adatai szerint januárban 97, februárban pedig újabb 94 esetben hoztak pozitív döntést, április végére pedig ugyan csökkent a lendület, de négy hónap alatt így is 279 ember kapott védelmet. Az ezt követő bő négy hónapban viszont jelentős volt a visszaesés, hiszen januártól szeptember 10-ig „63 esetben került sor menekültkénti, 272 esetben oltalmazottkénti, 17 esetben befogadottkénti elismerésre” - szerepel a hivatal válaszában.

Pedig kérelmek továbbra is bőven vannak. Az év első harmadában 342 menedékjog iránti kérelem futott be, a második négy hónapban (szeptember 10-ig) pedig újabb 198. Utóbbi esetben szintén az afgánok és az irakiak állnak az élen, tőlük létszámban lemaradva következnek a szírek, pakisztániak és irániak. Az igénylési kedv tehát valamivel visszaesett, miközben a befogadottak száma drasztikusan csökkent, amiből logikusan az következik, hogy egyre többen várnak az ügyük elbírálására.

Ezt támasztja alá a déli határon lévő tranzitzónákban lévők száma is. A hivatal adatai szerint jelenleg (szeptember 11-i állapot) 63-an vannak a röszkei tranzitzónában, 72-en pedig a tompaiban. Ez bőven felette van a korábbi adatoknak, azaz a jelek szerint a kormány nemcsak a menedékkérők egy részének élelmezésével, hanem a létszámmal is igyekszik rábírni az embereket arra, hogy önként távozzanak Szerbia felé. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy naponta hány új embert engednek be a két említett tranzitzónába, a korábbi hírek naponta 1-1 emberről szóltak, de most a hivatal csak annyit közölt, hogy a „beengedés üteme változó”. A létszám alapján viszont valószínű, hogy sokkal többen nem is férnének el normális körülmények között a tranzitzónákban, amelyek létszámát eredetileg 50 főre tervezték, bár azt nem tudni, hogy azóta bővítettek-e a kapacitáson.