Egyre kevesebb ember kap védelmet Magyarországtól

Publikálás dátuma
2018.09.28. 07:30
A röszkei tranzitzóna kapuja
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Drasztikusan visszaesett az elismert menekültek száma, miután már a gyakorlatban is működik a „Stop Soros” törvény. Igénylők pedig vannak és a tranzitzónákban is nő a zsúfoltság - tudta meg a Vasárnapi Hírek.
Drasztikusan, csaknem a negyedére csökkent szeptemberre azoknak a menekülteknek a száma, akiket befogadott – vagyis akiknek különböző jogcímeken védelmet adott – Magyarország. A január-áprilisi 279 után májustól szeptemberig már csak 73 ember (azaz eddig összesen 352 ember) kapott menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt – derült ki azokból az adatokból, amelyeket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal küldött a Vasárnapi Hírek közérdekű adatigénylésére. A kormányzati kommunikációban folyamatosan jelen lévő menekültellenességet tehát egyre jobban átültetik a gyakorlatba is, az ajtókat pedig lassan teljesen bezárják a menedékkérők előtt. Ennek jól megágyazott a nyár eleji alaptörvény-módosítás, a „Stop Soros” néven ismert jogszabály elfogadása és az az érvelés, amelyben a kormány Szerbiát biztonságos országnak minősítette, márpedig így elutasítható az, aki déli szomszédunktól érkezne menedékkérőként az országba.

A folyamat a számok alapján jól nyomon követhető. Tavaly még 1300 menekültet fogadott be az ország, ahogy azt Altusz Kristóf akkori külügyi helyettes államtitkár a Times of Malta című lapnak elárulta. Az akkori „vallomás” azért is okozott meglepetést, mert Magyarország nem fogadta el az uniós áthelyezési kvótát, ami 1294 ember befogadását, pontosabban a menekültügyi eljárásuk lefolytatását jelentette volna. Emiatt az Európai Bíróságig ment a kormány, ahol végül veszített, de a döntést azóta sem hajtja végre, inkább harcol Brüsszellel. Idén az év elején aztán minden ott folytatódott, ahol tavaly abbamaradt: a bevándorlási hivatal adatai szerint januárban 97, februárban pedig újabb 94 esetben hoztak pozitív döntést, április végére pedig ugyan csökkent a lendület, de négy hónap alatt így is 279 ember kapott védelmet. Az ezt követő bő négy hónapban viszont jelentős volt a visszaesés, hiszen januártól szeptember 10-ig „63 esetben került sor menekültkénti, 272 esetben oltalmazottkénti, 17 esetben befogadottkénti elismerésre” - szerepel a hivatal válaszában. Pedig kérelmek továbbra is bőven vannak. Az év első harmadában 342 menedékjog iránti kérelem futott be, a második négy hónapban (szeptember 10-ig) pedig újabb 198. Utóbbi esetben szintén az afgánok és az irakiak állnak az élen, tőlük létszámban lemaradva következnek a szírek, pakisztániak és irániak. Az igénylési kedv tehát valamivel visszaesett, miközben a befogadottak száma drasztikusan csökkent, amiből logikusan az következik, hogy egyre többen várnak az ügyük elbírálására. Ezt támasztja alá a déli határon lévő tranzitzónákban lévők száma is. A hivatal adatai szerint jelenleg (szeptember 11-i állapot) 63-an vannak a röszkei tranzitzónában, 72-en pedig a tompaiban. Ez bőven felette van a korábbi adatoknak, azaz a jelek szerint a kormány nemcsak a menedékkérők egy részének élelmezésével, hanem a létszámmal is igyekszik rábírni az embereket arra, hogy önként távozzanak Szerbia felé. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy naponta hány új embert engednek be a két említett tranzitzónába, a korábbi hírek naponta 1-1 emberről szóltak, de most a hivatal csak annyit közölt, hogy a „beengedés üteme változó”. A létszám alapján viszont valószínű, hogy sokkal többen nem is férnének el normális körülmények között a tranzitzónákban, amelyek létszámát eredetileg 50 főre tervezték, bár azt nem tudni, hogy azóta bővítettek-e a kapacitáson.
Szerző
Frissítve: 2018.09.28. 09:07

Két hónapot élt Orbán és Putyin megállapodása Paksról

Publikálás dátuma
2018.09.28. 06:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A határidők csúsznak, a költségek elszállhatnak, az oroszok egyre idegesebbek az új blokkok miatt. A következmény az lehet, hogy buheramegoldásokra kényszerül a magyar fél.
Veszélybe került Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin alig két hónapja, Oroszországban megkötött megállapodása, amely szerint legkésőbb 2019. október 27-én kell megkezdődnie a Paksi Atomerőmű bővítési munkálatainak. Ennek több jele is van. Az MFOR üzleti hírportál vette észre, hogy még a felvonulási épületekre kiírt tenderen is későbbi határidő szerepel: egyebek mellett egy 100 fős üzemi étkezdét és egy konyhát kellene megépíteni, a munkálatok tervezett kezdete 2019. március 30., a határidő pedig 2020 május 30. - ezekhez képest nagyon rövidnek tűnik a 2026-os tervezett üzembe helyezésig rendelkezésre álló idő. Nem véletlen, hogy szeptember 18-án Orbán Viktor az újabb oroszországi találkozóján Putyinnal már arról beszélt, „a határidők nem fontosak”, Süli János bővítésért felelős biztos pedig egy parlamenti kérdésre azt mondta, már folyamatban van a finanszírozási szerződés módosítása. Információink szerint az orosz fél rendszeresen jelzi elégedetlenségét az előkészítési munkálatok lassúsága miatt, miközben a magyar fél szeretne megfelelni az európai előírásoknak, éppen azért, mert politikailag kényes a beruházás az orosz finanszírozás és kivitelezés miatt. Így viszont még több száz engedélyezési eljárást nem sikerült lezárni, aminek oka részben a szakemberhiány is. Úgy tudjuk, az orosz fél bizalmatlanságát növeli, hogy szerintük a magyar partnerek „indokolatlanul kis összegekben hívják le a hitelt”, és amint lehet, vissza is törlesztik az adott összeget. Egy, a bővítés körülményeire rálátó forrásunk szerint ráadásul az oroszok egy sor „kisebb” tétel költségét jelentősen alábecsülhették: ő példaként egy az elektromos vezetékek tűzvédelmére szolgáló speciális szigetelőanyagot említett, aminek tényleges költsége a többszöröse lehet annak, mint amivel az orosz szakemberek számoltak. Forrásunk szerint ez ugyan „csak” egy néhány tíz millió eurós tétel, ami kevésnek tűnhet a beruházás összvolumenéhez képest, de mint mondta, „ilyen rejtett aknákból akár több tucat is lehet egy ekkora projektnél, amelyek összeadódva már komoly költségtúllépést jelentenek”. Ha a Roszatom úgy ítéli meg, a magyar fél miatt keletkeztek jelentős pluszköltségei, akár még pert is indíthat ezek behajtására Magyarországgal szemben. Ez nem lenne példa nélküli, előfordult már, hogy az orosz társaság választott bíróság elé vitt atomerőmű beruházást erre hivatkozva.

Csúsznak a tenderek is

Sorozatosan eredménytelenül írnak ki kulcsfontosságú tendereket a paksi bővítés megvalósítására, mivel egyszerűen nincs érvényes jelentkező a munkák elvégzésére – állítja a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek. Az elmúlt időszakban eredménytelenül zárult például az atomerőmű létesítéséhez és üzembe helyezéséhez kapcsolódó dokumentumok véleményezésére, illetve a személyzetképzéshez szükséges tananyagok szakmai felülvizsgálatára vonatkozó közbeszerzési eljárás, jelentkező híján. Ennél sokkal aggasztóbb, hogy az orosz közbeszerzési portál adatai alapján szintén nem találtak kivitelezőt a paksi üzemvízcsatorna bővítésére. A létesítménynek kulcsszerepe van az erőmű biztonságos működésében, ezen keresztül kapja ugyanis az erőmű a Dunából a működéshez szükséges hűtővizet. A csatorna kapacitását a bővítés nyomán üzembe állított két új turbina hűtéséhez a jelenlegi szint kétszereséére kellene növelni. Ahogy Jávor utal rá, a bővítési szakemberek  azt találták ki, hogy Paks1 folyamatos üzemelés közben fognak majd hozzá a csatorna bővítéséhez, ami „olyan, mintha az „autópályán 130-al száguldva bemásznának a motorba, hogy hengerfejet szereljenek”. „Ha egy munkagép építkezés közben megcsúszik, és befordul a hűtővízcsatornába, vagy suvadni kezd a part, és akadály képződik a csatornában, váratlanul lehetetlenné téve a biztonságos üzemhez szükséges vízmennyiség eljutását az erőműbe, akkor legjobb esetben le kell állítani Paks1-et (az ország villamosenergia-igényének 40 százaléka hirtelen kiesik), de ha nem történnek megfelelő időben megfelelő lépések, ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető” - hangsúlyozta Jávor Benedek. Szerinte a sorozatosan eredménytelen tenderek azt mutatják, hogy a nukleáris piac komoly szereplői egyszerűen nem érdeklődnek a beruházás iránt, ami felveti a kérdést, találnak-e hozzáértő kivitelezőket majd a bővítéshez.

Értesülésünk szerint az időbeli csúszások alapvető oka, hogy az oroszok - leginkább a többi erőművükön alapuló - kérelem-tervezetei kevéssé veszik figyelemebe a magyar körülményeket, és a  javítások hosszú időt vesznek igénybe. Erre utalhatott a múlt héten Orbán Viktor is Moszkvában: szavai szerint az engedélyezés „rengeteg technikai kérdést vet fel, különböző szabványok, előírások, az Unió Oroszország számára eddig még nem ismert bürokratikus gyakorlata”; „azért persze a határidőket igyekszünk tartani, de ezt másodlagosnak tartom, hogy ezt a komoly ügyet sikerre vigyük”. Valójában ugyanakkor „akadályt” nem az EU, hanem a magyar bürokrácia képez. Ezt a magyar kormány is tudja, hisz - a környezetvédők éles tiltakozása ellenére - folyamatosan igyekszik könnyíteni a hazai engedélyezési előírásokat. Főnöke nyilatkozatának ismeretében a hét elején a Párbeszéd képviselője, Kocsis-Cake Olivio kérdésére Süli János bővítésügyi miniszter úgy fogalmazott: „igen, lehet csúszás”, sőt szerinte mindig is ezt mondták. Orbán Viktor Moszkvában amúgy tévesen nevezte egyedülállónak, hogy az oroszok egy EU-tagállamban atomerőművet építenek; ennek kapcsán maga Vlagyimir Putyin tette helyre, felhíva a figyelmet hasonló finnországi munkálataikra. Perger András, a Greenpeace energetikai szakértője szerint a finn példa is azt mutatja, hogy az adott állam hatóságainak érdemi engedélyezési eljárásai a benyújtott orosz anyagok nem túl magas színvonala miatt akár több éves csúszást is okozhatnak. Esetünkben az is kérdéseket vet fel, hogy a jelenleg működő Paks 1-es erőmű eljárhat-e a Paks 2-es tervek szakértőjeként, miközben az EU a két üzem éles elválasztását írta elő. A környezetvédelmi szakértő a csúszás tükrében egyértelműen sürgetné az orosz állammal kötött hitelszerződést újratárgyalását is, hisz annak értelmében legkésőbb 2026 március 15-én meg kell kezdenünk a törlesztést. A Greenpeace továbbra is gazdaságtalannak és feleslegesnek ítéli a nukleáris beruházást. Tarthatónak nevezte ugyanakkor a beruházás befejezésének végső – a két blokk tekintetében 2026-os és 2027-es – átadási időpontját a tegnapi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Azt viszont kötve hiszi, hogy „a jelenlegi brüsszeli Bizottságot elnézve” engedélyt kapnának a hitelszerződés módosításához. Környezetvédelmi és légszennyezési szempontból a legkedvezőbbnek a nukleáris beruházást nevezte: ezt maguk a környezetvédők élesen vitatják. Emlékei szerint az atomerőműépítést vállaló államok közül Oroszország ajánlata volt a legelőnyösebb. Ezzel szemben a valóság, hogy a kormány nem versenyeztette az ajánlatokat, az orosz szerződést titkos előkészítés után írták alá. Egyes szakértők szerint ugyanakkor az se lenne gond, ha az első 1200 megawattos (MW) blokk átadása akár 2032-33-ig , vagyis a jelenlegi két első, 500-500 MW-s blokk leállításáig elhúzódna. A két erőmű együttes üzemelése ugyanis számos igen komoly és költséges, ám ideiglenes problémát vet fel.

Engedély nélkül

Az is egészen biztos, hogy csúszik a Paks II Zrt. létesítésiengedély-kérelme. Tavaly az állami cég PR-cikkben még ez év nyarára ígérte a legfontosabb engedélynek tartott dokumentum benyújtását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) számára. Habár Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár nemrég lapunknak ezt nem kívánta kommentálni, a létesítési engedély elfogadásának 2020 eleji belső határidejét tarthatónak nevezte. Az OAH tájékoztatása szerint a dokumentum engedélyezésére annak benyújtásától számítva legfeljebb egy és negyed évük van. Az államtitkár által megjelölt belső határidő így csak akkor tartható, ha a Paks 2 október elejéig benyújtja kérelmét. Erre azonban vajmi kevés az esély. A kivitelezést végző orosz Roszatom által nekik állítólag már megküldött, több százezer oldalas tervezetet ugyanis lefordítás és egyeztetés után, beadás előtt még külső szakértővel is véleményeztetniük kell, ám a szakértők kiválasztására kiírt tender is eredménytelenül zárult. A tavalyi fizetett cikk másik állítása is megdőlt. Eszerint „2018 elején már munkagépek dübörögnek a Paksi Atomerőmű új blokkjainak felvonulási területén”, ugyanakkor a munkakezdés még most, ősszel is várat magára. Már az év elején kiderült, hogy az OAH az első felvonulási épületek építési engedélykérelmét visszadobta. Azóta a jelek szerint a hozzájárulások megszülettek, hisz a Paks 2 honlapján már az épületek kivitelezésére vonatkozó felhívás olvasható.

Elásná a Déli és a Nyugati pályaudvart Budapest államtitkára

Publikálás dátuma
2018.09.27. 21:37

Fotó: Kállai Márton
A Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára azt javasolja, hogy vizsgálják meg a Déli és a Nyugati pályaudvar alagutas összekötésére vonatkozó terveket és a beruházás lehetőségét, amelyre szerinte európai uniós források is szerezhetők.
Fürjes Balázs csütörtökön a Buda fókuszában a Déli pályaudvar címmel szervezett fővárosi szakmai fórumon elmondta, már 1937-ben készült terv a két pályaudvar alagúttal történő összekötésére - írja az MTI. Az elképzelés szerinte ma nagyon is aktuális, így újra elő kellene venni. Az utópisztikus tervek szerint
a Déli pályaudvar a földfelszínen teljesen megszűnne, és így a helye fejlesztési területté válna.

A Nyugati pályaudvar esetében is nagy terület szabadulna fel, a vasúti forgalom jelentős része ott is a föld alá kerülne - közölte az államtitkár, kiemelve: a terv megvalósításával megoldódna Budapest átjárhatósága az elővárosi, távolsági vasúti közlekedésben, valamint a vasúti teherszállítás számára is.
Fürjes Balázs azt mondta, az ügyben nincs még döntés, meg kellene vizsgálni az alagút megépítésének lehetőségét, el kellene végezni a szükséges vizsgálatokat, és megvalósítási tanulmányokra lenne szükség.
Pálfy Sándor egyetemi tanár, a Műegyetem urbanisztika tanszékének tanára támogatandónak nevezte a pályaudvarok föld alatti kapcsolatának megteremtését.
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, a BKK korábbi vezetője azt mondta: történelmi jelentősége van annak a budapesti vasút szempontjából, hogy az alagútról szóló terv napirendre kerülhet.
Ha a tervezett alagút és a hozzá kapcsolódó rendszer létrejönne, a vonat "metróerejű" közlekedési eszközzé válna Budapesten

- mondta Vitézy. Megjegyezte, szerinte a Déli pályaudvar ma "tájseb" a budai belvárosban, méltatlan a budai környezethez.
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 21:38