Hiába nő az átlagbér, az alatt keres az emberek kétharmada

Publikálás dátuma
2018.09.28 08:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A dolgozók kétharmada - több, mint 3 millió munkavállaló - egyáltalán nem keresi meg az átlagbért, a versenyszférában hatalmasak a bérkülönbségek.
A kormány gazdaságpolitikájának egyfajta győzelmi jelentéseként a KSH havonta közli az átlagbér egyre emelkedő összegét, amely a legutóbbi tájékoztatás szerint az idei első félévben már meghaladta a bruttó 324 ezer forintot. A dolgozók kétharmada azonban korántsem keres ennyit – igazolta vissza a munkavállalók tapasztalatait egy friss elemzés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda a Pénzügyminisztériumtól kikért adatok alapján vizsgálta az átlagbér és a mediánbér egymáshoz való viszonyát. A dolgozók egy jelentős része ugyanis arra panaszkodik, hogy fizetése köszönő viszonyban sincs az átlagbérekkel. Ennek oka, hogy az átlagbért egy egyszerű átlagolással számolják ki, azaz a béreket összeadják, majd a végeredményt elosztják a dolgozók létszámával. A valós fizetési viszonyokról többet mond ezért a mediánbér, amelyet úgy számolnak ki, hogy a kereseteket növekvő sorrendbe rendezik, és a középen álló összeg lesz a mediánbér, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Ez az összeg többnyire mintegy 20 százalékkal kisebb, mint az átlagbér. Az átlagbér és a mediánbér hányadosa éppen azt mutatja meg, milyen mértékű a béregyenlőtlenség az adott munkaerőpiacon. Minél távolabb áll egymástól a két érték, annál nagyobb a szórás a fizetésekben.  A MASZSZ a kapott adatok alapján arra jutott: a magyar munkaerőpiacon az európai unió átlagához képest jóval nagyobb a béregyenlőtlenség, az olló ráadásul egyre nyílik. Míg az unióban a mediánbér stabilan az átlagbér 84 százalékát teszi ki, addig Magyarországon 2014-ben 76, 2016-ban 74 százalék volt az arány (a Pénzügyminisztérium 2016-nál frissebb adatokat nem adott ki, lásd keretes írásunkat). Az átlagbér 2016-ban bruttó 263 ezer forint volt, a mediánbér pedig alig 195 ezer forint. A dolgozók fele tehát bruttó 195 ezer forintnál kevesebbet keresett 2016-ban. Mindezek alapján  a jelenlegi mediánbér 240 ezer forint körül mozoghat, vagyis ennél kevesebbet kereshet a dolgozók fele, több, mint 2,2 millió munkavállaló. Ez egyben azt is jelenti, hogy 100 dolgozóból 70 ma nem keresi meg az átlagbérként közölt 324 ezer forintot – magyarázza Kordás László, a MASZSZ elnöke. 
A szakszervezeti vezető szerint az egyre növekvő bérkülönbségek oka az egykulcsos személyi jövedelemadóban keresendő. Annak köszönhetően egyre többet visz haza az, aki egyébként is jól keres, míg az alacsonyabb fizetésűek jövedelmi pozíciója romlik. A szakszervezeti szövetség ezért egy többkulcsos, progresszív személyi jövedelemadó rendszert szeretne, amely a kötelező legkisebb béreket keresőkre 0 százalékos adókulcsot szabna meg, a közepes jövedelmi sávokban 9, afelett 15 százalékos lenne az adóteher. A kiugróan magas jövedelmekre pedig szolidaritási adót vetnének ki. Az adatokból az is kiderült: a közszférában kisebbek a jövedelmi különbségek, mint a versenyszférában. Míg az állami intézményeknél dolgozók mediánbére a szektoron belüli átlagbér 87 százalékát teszi ki, addig a piaci cégeknél az arány 69 százalék. A kevésbé iskolázott munkavállalói csoportok fizetéseiben szintén kevésbé mutatkoznak komolyabb eltérések. Az egyetemi végzettségűek esetében a mediánbér az átlagbér 74 százalékát teszi ki, az alapfokú végzettségűek körében az arány 88 százalék. Ez utóbbi adat a tekintetben kevéssé örvendetes, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek egyformán rosszul keresnek, azt viszont jól mutatja, mekkora szerepe van a bértárgyalásoknak – fogalmazott Kordás László utalva Parragh László korábbi nyilatkozatára. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrégiben ugyanis kijelentette: a minimálbér és a garantált bérminimum központilag meghatározott összegének egyre kisebb jelentősége van. Szerinte egyre többen keresnek afölötti összegeket, hiszen a cégek a munkaerőhiány idején magasabb fizetésekkel versenyeznek a munkaerőért. Több mint egymillió munkavállaló - jellemzően az alacsonyabb iskolai végzettségűek - azonban még mindig csak a kötelező legkisebb béreket kapja munkájáért, éppen azért van kevésbé eltérés az ő fizetéseik között. Ha az ő keresetüket is tisztán a piac szabta volna meg, akkor jóval nagyobb bérkülönbségek lennének ebben a dolgozói csoportban is – véli Kordás László, hangsúlyozva: központi szabályozókkal igenis lehet csökkenteni a bérkülönbségeket. A jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegéről szóló bértárgyalások ugyanakkor még el sem kezdődtek. Az viszont már most látszik, hogy parázs viták várhatók. A munkaadók ugyanis az alacsony termelékenységre hivatkozva csupán egyszámjegyű béremelést tartanak elfogadhatónak, míg a szakszervezetek 10 százalék feletti növekedést szeretnének, különben még jobban lemaradunk a visegrádi országok bérszínvonalától is. A munkaadók ráadásul a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése révén visszamaradó összegekből fedeznék a béremeléseket, ám a kormány csupán jövő júliustól tervezi mérsékelni ezt az adóterhet. Úgy tudjuk: a Pénzügyminisztériumban 9, illetve 12 százalékos emeléssel kalkulálnak, így a minimálbér jövőre 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet.

Csak pénzért adta ki a Pénzügyminisztérium az adatokat

A bértárgyalásokra készülvén még tavasszal kérte ki a mediánbér kiszámításához szükséges adatokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Pénzügyminisztériumtól. A tárca azonban különböző okokra hivatkozva egyre halogatta azok kiadását. Ezzel kapcsolatos korábbi cikkünk megjelenésének napján mégis megküldték az adatokat: 150 ezer forint plusz áfáért. A munkavállalói érdekképviselet így sem teljesen azt kapta, amit kért: csupán 2016-os béradatokat bocsátottak rendelkezésükre, azzal a magyarázattal, hogy 2017-es adatok nem állnak rendelkezésre.  

Frissítve: 2018.09.28 08:00

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző