Hiába nő az átlagbér, az alatt keres az emberek kétharmada

Publikálás dátuma
2018.09.28 08:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A dolgozók kétharmada - több, mint 3 millió munkavállaló - egyáltalán nem keresi meg az átlagbért, a versenyszférában hatalmasak a bérkülönbségek.
A kormány gazdaságpolitikájának egyfajta győzelmi jelentéseként a KSH havonta közli az átlagbér egyre emelkedő összegét, amely a legutóbbi tájékoztatás szerint az idei első félévben már meghaladta a bruttó 324 ezer forintot. A dolgozók kétharmada azonban korántsem keres ennyit – igazolta vissza a munkavállalók tapasztalatait egy friss elemzés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda a Pénzügyminisztériumtól kikért adatok alapján vizsgálta az átlagbér és a mediánbér egymáshoz való viszonyát. A dolgozók egy jelentős része ugyanis arra panaszkodik, hogy fizetése köszönő viszonyban sincs az átlagbérekkel. Ennek oka, hogy az átlagbért egy egyszerű átlagolással számolják ki, azaz a béreket összeadják, majd a végeredményt elosztják a dolgozók létszámával. A valós fizetési viszonyokról többet mond ezért a mediánbér, amelyet úgy számolnak ki, hogy a kereseteket növekvő sorrendbe rendezik, és a középen álló összeg lesz a mediánbér, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Ez az összeg többnyire mintegy 20 százalékkal kisebb, mint az átlagbér. Az átlagbér és a mediánbér hányadosa éppen azt mutatja meg, milyen mértékű a béregyenlőtlenség az adott munkaerőpiacon. Minél távolabb áll egymástól a két érték, annál nagyobb a szórás a fizetésekben.  A MASZSZ a kapott adatok alapján arra jutott: a magyar munkaerőpiacon az európai unió átlagához képest jóval nagyobb a béregyenlőtlenség, az olló ráadásul egyre nyílik. Míg az unióban a mediánbér stabilan az átlagbér 84 százalékát teszi ki, addig Magyarországon 2014-ben 76, 2016-ban 74 százalék volt az arány (a Pénzügyminisztérium 2016-nál frissebb adatokat nem adott ki, lásd keretes írásunkat). Az átlagbér 2016-ban bruttó 263 ezer forint volt, a mediánbér pedig alig 195 ezer forint. A dolgozók fele tehát bruttó 195 ezer forintnál kevesebbet keresett 2016-ban. Mindezek alapján  a jelenlegi mediánbér 240 ezer forint körül mozoghat, vagyis ennél kevesebbet kereshet a dolgozók fele, több, mint 2,2 millió munkavállaló. Ez egyben azt is jelenti, hogy 100 dolgozóból 70 ma nem keresi meg az átlagbérként közölt 324 ezer forintot – magyarázza Kordás László, a MASZSZ elnöke. 
A szakszervezeti vezető szerint az egyre növekvő bérkülönbségek oka az egykulcsos személyi jövedelemadóban keresendő. Annak köszönhetően egyre többet visz haza az, aki egyébként is jól keres, míg az alacsonyabb fizetésűek jövedelmi pozíciója romlik. A szakszervezeti szövetség ezért egy többkulcsos, progresszív személyi jövedelemadó rendszert szeretne, amely a kötelező legkisebb béreket keresőkre 0 százalékos adókulcsot szabna meg, a közepes jövedelmi sávokban 9, afelett 15 százalékos lenne az adóteher. A kiugróan magas jövedelmekre pedig szolidaritási adót vetnének ki. Az adatokból az is kiderült: a közszférában kisebbek a jövedelmi különbségek, mint a versenyszférában. Míg az állami intézményeknél dolgozók mediánbére a szektoron belüli átlagbér 87 százalékát teszi ki, addig a piaci cégeknél az arány 69 százalék. A kevésbé iskolázott munkavállalói csoportok fizetéseiben szintén kevésbé mutatkoznak komolyabb eltérések. Az egyetemi végzettségűek esetében a mediánbér az átlagbér 74 százalékát teszi ki, az alapfokú végzettségűek körében az arány 88 százalék. Ez utóbbi adat a tekintetben kevéssé örvendetes, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek egyformán rosszul keresnek, azt viszont jól mutatja, mekkora szerepe van a bértárgyalásoknak – fogalmazott Kordás László utalva Parragh László korábbi nyilatkozatára. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrégiben ugyanis kijelentette: a minimálbér és a garantált bérminimum központilag meghatározott összegének egyre kisebb jelentősége van. Szerinte egyre többen keresnek afölötti összegeket, hiszen a cégek a munkaerőhiány idején magasabb fizetésekkel versenyeznek a munkaerőért. Több mint egymillió munkavállaló - jellemzően az alacsonyabb iskolai végzettségűek - azonban még mindig csak a kötelező legkisebb béreket kapja munkájáért, éppen azért van kevésbé eltérés az ő fizetéseik között. Ha az ő keresetüket is tisztán a piac szabta volna meg, akkor jóval nagyobb bérkülönbségek lennének ebben a dolgozói csoportban is – véli Kordás László, hangsúlyozva: központi szabályozókkal igenis lehet csökkenteni a bérkülönbségeket. A jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegéről szóló bértárgyalások ugyanakkor még el sem kezdődtek. Az viszont már most látszik, hogy parázs viták várhatók. A munkaadók ugyanis az alacsony termelékenységre hivatkozva csupán egyszámjegyű béremelést tartanak elfogadhatónak, míg a szakszervezetek 10 százalék feletti növekedést szeretnének, különben még jobban lemaradunk a visegrádi országok bérszínvonalától is. A munkaadók ráadásul a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése révén visszamaradó összegekből fedeznék a béremeléseket, ám a kormány csupán jövő júliustól tervezi mérsékelni ezt az adóterhet. Úgy tudjuk: a Pénzügyminisztériumban 9, illetve 12 százalékos emeléssel kalkulálnak, így a minimálbér jövőre 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet.

Csak pénzért adta ki a Pénzügyminisztérium az adatokat

A bértárgyalásokra készülvén még tavasszal kérte ki a mediánbér kiszámításához szükséges adatokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Pénzügyminisztériumtól. A tárca azonban különböző okokra hivatkozva egyre halogatta azok kiadását. Ezzel kapcsolatos korábbi cikkünk megjelenésének napján mégis megküldték az adatokat: 150 ezer forint plusz áfáért. A munkavállalói érdekképviselet így sem teljesen azt kapta, amit kért: csupán 2016-os béradatokat bocsátottak rendelkezésükre, azzal a magyarázattal, hogy 2017-es adatok nem állnak rendelkezésre.  

2018.09.28 08:00
Frissítve: 2018.09.28 08:00

Halálos baleset – Árokba csapódott két jármű Fejérben

Publikálás dátuma
2018.12.13 10:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Összeütközött egy kisteherautó és egy autó Mór és Árkipuszta között. A balesetben egy ember életét vesztette.
Összeütközött egy kisteherautó és egy személygépkocsi Mór és Árkipuszta között, a karambol következtében mindkét jármű az árokba csapódott – írja honlapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). A balesethez a móri önkormányzati tűzoltók érkeztek ki, akik a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett egy embert feszítővágó segítségével szabadítottak ki a járműből. A sérült olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A műszaki mentési munkálatok idejére az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárták.
2018.12.13 10:27
Frissítve: 2018.12.13 10:27

Romló termelékenység mellett nőtt az ipar

Publikálás dátuma
2018.12.13 10:00
Az abroncsok hazai és külföldi eladásai is jelentősen bővültek
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Feltehetően októberben érte el idei teljesítményének csúcsát az ipar, évesítve 5,9 százalékkal bővült. A húzóágazat szerepét az autógyártás helyett a híradástechnikai berendezések termelése vette át.
Az elmúlt esztendőkben egyértelműen a hazai ipar húzóágazatának bizonyuló gépkocsigyártás lefékeződéséről már hónapok óta beszélnek. A Központi  Statisztikai Hivatal szerdán kiadott, októberi, részletes adatai igazolták ezeket sejtéseket. A feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 3,1 százalékkal meghaladta ugyan az egy évvel korábbit, de a közúti gépjármű gyártásáé csak 0,9 százalékkal növekedett. Ezt a változást jól tükrözi azt is, hogy amíg az ipari export volumene 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, addig a feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 0,7 százalékkal mérséklődött. Ennek oka, hogy a győri Audinál, akárcsak a Volkswagen-csoport többi tagjánál, olyan új környezetvédelmi engedélyeket kellett beszerezni, amelyek visszafogták a termelést, és az ennek csaknem 100 százalékát kitevő exportot is. Ugyanakkor - lehet, hogy csak átmenetileg - az évesített, összesen 5,9 százalékkal növekvő hazai ipar húzóágazatának szerepét a híradástechnikai berendezések vették át, ahol 57 százalékos termelésbővülést mértek. A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának sincs szégyenkezni valója, ugyanis kibocsátása 11,7 százalékkal bővült. Azonban hónapok óta a legjelentősebb, 18,8 százalékos növekedés a gumigyártásnak volt köszönhető, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővültek.  Az agráriumnak idén jó éve van, elsősorban azért, mert egyes növényi termékek termelése jelentős mértékben meghaladta a tavalyit. Addig, amíg a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszerek, ital- és dohánytermék gyártása 4,0 százalékkal növekedett, az előző év azonos hónapjához viszonyítva, addig az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 26 százalékot, képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmények gyártása 11,6 százalékkal bővült. Elgondolkodtató, hogy a folyamatosan növekvő jövedéki adóval sújtott, egyébként a legkisebb súlyú dohánygyártás termelése 16,9 százalékkal nőtt. Viszont három agráralágazatban nagy mértékben csökkent a termelés, mégpedig a gyümölcs-, és zöldségfeldolgozásnál, és tartósításnál átlagosan 13,1 százalékkal.    Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében októberben – 3,4 százalékos létszámnövekedés mellett – 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Vagyis a termelékenység tovább romlott. A főváros és agglomerációja mellett az ország legiparosodottabb országrésze a Nyugat-Dunántúl. Feltehetően az Audi-gyár - átmeneti - termeléscsökkenésének tudható be, hogy az ágazat termelése ebben a régióban 0,8 százalékkal mérséklődött, szemben a többi régióval, ahol 2,3 és 9,7 százalék közötti növekedést regisztráltak. Virovácz Péter, az ING Bank vezetője korábban úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben érte el a negyedéves csúcsát. Várakozásai szerint az ágazat egy jó hajrával még közel kerülhet a 4 százalékos átlagos növekedéshez 2018 egészét tekintve, ám meglátása szerint inkább 3,5 százalék körüli növekedés várható. Mindez jelentősen lassabb, mint a tavalyi évben mutatott 4,6 százalékos teljesítmény.  Az Európai Unió statisztikai hivatala által szerdán kiadott jelentés szerint, naptári kiigazítással számolva, éves összevetésben 1,2 százalékkal nőtt az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése, havi szinten pedig naptárhatással és szezonális kiigazítással számolva 0,2 százalékos emelkedést mértek októberben. Októberben havi összevetésben a legnagyobb mértékben Litvániában nőtt az ipari termelés, 7,4 százalékkal, Szlovéniában 2,5 százalékkal, Magyarországon és Svédországban pedig egyaránt 2,1 százalékkal. A legnagyobb csökkenést Finnországban mérték, 2,6 százalékosat, majd Görögország következik 1,5 százalékkal, Lettország 1,2 százalékkal és Csehország 1,1 százalékkal.  

Drágán teremtett munkahelyek

2018. december 11-ig a kormány 86,5 milliárd forintot osztott ki jellemzően multinacionális cégeknek a nagyberuházásaik támogatására, ami rekordösszegnek számít - összesítette az mfor.hu. 2010 óta a kormány összesen 346 milliárd forintot költött el nagyberuházások támogatására, ennek köszönhetően 45 ezer új munkahely jött létre. A kormány idén 9,8 millió forintot adott egyetlen új munkahelyért, ennél többet csak 2016-ban fizetett a kormány egy munkahelyért, akkor 11 millióra jött az átlag. Idén a legtöbb pénzt a debreceni BMW-gyár kapta támogatásként, 12,3 milliárd forintot, ebből mindössze 645 állást hoztak létre. Az Európai Bizottság számításai szerint minden új feldolgozóipari munkahely 0,5-2 munkahelyet hoz létre más szektorokban. 

2018.12.13 10:00
Frissítve: 2018.12.13 10:00