Kisebb büntetéssel is megúszhatja Magyarország

Publikálás dátuma
2018.09.27. 21:04
FORRÁS: ELIOS.RS
Egy nagy EU-s projekt vizsgálata már lezárult, a kormány meglehetősen alacsonyra alkudta le a fizetendő büntetést. A négyes metró és az Elios ügyében még tart a vizsgálat, és még az idén áttekintik a magyar közbeszerzések gyakorlatát.
Az Európai Bizottság egyelőre tanulmányozza a magyar kormány válaszait az Elios Innovatív Zrt-hez köthető közbeszerzések során feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatban – értesüléseink szerint többek között ez hangzott el az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának csütörtöki esti, zárt ajtók mögött tartott meghallgatásán. A parlamenti bizottsági ülésen az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának vezető tisztviselője arról számolt be a testületnek, hogy hol tartanak a tárgyalások Brüsszel és Budapest között az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által vizsgált ügyekben. A parlamenti grémium folyamatosan nyomon követi és időről-időre napirendre tűzi ezeket a kérdéseket. Nem csak Magyarország, hanem több más uniós tagállam pénzköltési gyakorlata is rendszeresen napirendre kerül. Az OLAF korábban súlyos visszaélésekre bukkant több, uniós pénzből megvalósított magyarországi program végrehajtása során. Ezek közé tartoznak az Elios Zrt. közvilágítási projektjei, a Budapest Szíve, illetve a négyes metró beruházások. Úgy tudjuk, hogy az ülésen elhangzott: a Budapest Szíve programmal kapcsolatos viták lezárultak felek között. Meg nem erősített hírek szerint a magyar kormány végül 142 millió forinttal (440 ezer euróval) megúszhatja a pénzbüntetést, ez pedig igen kevésnek számít a teljes, 15 milliárd forintos beruházási összeghez képest.  Az Elios Zrt. és a négyes metró projektek során feltárt visszaélések tisztázása és az esetleges pénzügyi szankció összegének a megállapítása valószínűleg még hosszú időt igénybe vesz. Mint ismeretes, a miniszterelnök vejéhez köthető közvilágítási projekteket vizsgálva az OLAF súlyos visszaélésekre bukkant, és azt javasolta, hogy a teljes uniós támogatás összegét – 13 milliárd forintot – fizettessenek vissza a magyar kormánnyal. A Brüsszel és Budapest zajló megbeszélések és levélváltás elsősorban a pénzbüntetés összegének a megállapítását szolgálja. Információink szerint az Európai Bizottság regionális főigazgatósága még az év vége előtt elkészül a jelentéssel, amely a magyarországi közbeszerzések gyakorlatát vizsgálja. Elsősorban azokat az eseteket tekintik át, amelyekben az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást. Ezek aránya Magyarországon 36 százalék, a második legmagasabb az EU-ban, Lengyelország és Horvátország után. A beszámolót az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságában is be fogják mutatni. Mint a testület egyik magasrangú tagja lapunknak elmondta: nem adjuk fel, folyamatosan nyomon fogjuk követni a pénzek felhasználását.

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a nyugdíjtörvény egy darabját

Publikálás dátuma
2018.09.27. 20:16

Fotó: Népszava
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a nyugdíjtörvény egy bekezdését, álláspontja szerint a szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.
Az Ab honlapjára csütörtökön felkerült határozatban az áll: a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes kivételes árvaellátás megállapításáért nyújtott be kérelmet a Magyar Államkincstárhoz, amely azt elutasította. Határozatában kitért arra a rendelkezésre, amely szerint a döntés ellen kezdeményezett közigazgatási perben kizárólag az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben megjelölt úgynevezett semmisségi okra - például illetéktelenségre, eljárási hibára vagy bűncselekményre - lehet hivatkozni.
A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben, mivel álláspontja szerint ilyen ok nem áll fenn. Az államkincstár a kereseti kérelem elutasítását kérte. Az indítványozó bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel véleménye szerint a támadott rendelkezés ellentétes a tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve a jogorvoslathoz való alapvető joggal.
A közlemény szerint az Ab megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. Mint írták, az ellátás megállapítása vagy elutasítása alkotmányjogilag érdemi döntésnek számít, mivel az ügyfél megélhetését befolyásolja. A bírói felülvizsgálat semmisségi okra korlátozása valójában jogorvoslat nélkül hagyja a relatív eljárási szabálytalanságokat és az anyagi jogi hibákat. Mindez a jogorvoslathoz, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból együttesen levezetett azon követelmények jelentős korlátozását jelenti, amelyek megkövetelik a jogorvoslat érdemi jellegét.
A méltányosság ugyan széleskörű mérlegelést tesz lehetővé a hatóságnak, de ez nem jelentheti azt, hogy annak vizsgálata, hogy a jogszabályi keretek között maradt-e ez a mérlegelés, bírósági kontroll nélkül maradhat - foglalt állást az Ab.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, így arányosságának vizsgálhatósága fel sem merült. Az Ab ezért megsemmisítette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény támadott rendelkezését és kizárta annak alkalmazását a folyamatban lévő ügyekben.
Szerző

Az LMP tovább halad a káosz útján

Publikálás dátuma
2018.09.27. 18:59
Szél Bernadett és Sallai Róbert Benedek egy korábbi parlamenti ülésen
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Még sincs újabb fegyelmi eljárás Szél Bernadett ellen, bár kezdeményezés volt rá. Attól a Sallai Róbert Benedektől, akit korábban kizártak majd visszavettek.
– Sem etikai, sem fegyelmi eljárás nincs az LMP-ben. Az tény, hogy Sallai Róbert Benedek beadvánnyal fordult Szél Bernadett ellen, de ezt a sértettsége és korábbi kudarcai motiválták. Az újabb támadása a volt társelnök ellen alaptalan volt, így egyik testületünk sem fogadta be – nyilatkozta a Népszavának Kanász-Nagy Máté. Az LMP titkárát azért kerestük meg, mert a zoom.hu-nak Szél Bernadett szerdán azt nyilatkozta: a nagy nyilvánosság előtt tett nyilatkozatai miatt újabb fegyelmi indult ellene. A volt társelnök ugyanis jelezte, nem ért egyet az LMP elnökségének döntésével a Sargentini-jelentésről, ő megszavazta volna azt. Valamint azt is mondta, hogy „politikai öngyilkosság, amit az LMP megenged magának”, hozzátéve: „az LMP-t könnyebb megpuccsolni, mint vezetni.” A zoom értesülései szerint egyébként Kanász-Nagy ellen is fegyelmi indulhat, ezt a titkár szintén cáfolta lapunknak. – Szél Bernadett és az én esetemben is „fake newsról” van szó, valaki kitalálta ezeket. Ezt csak úgy tudjuk értékelni, hogy támadást indítottak az LMP ellen, de azt nem tudom kik – fogalmazott a párt titkára. Azt Kanász-Nagy elismerte, hogy szerinte is vannak a párton belül bomlasztók, akiket Sallai Róbert Benedek megalapozatlan indítványokkal tüzel fel. – Nekik nem céljuk, hogy az LMP sikeres legyen, ezért használnak ilyen eszközöket is – legalábbis Kanász-Nagy szerint. Érdemes egyébként megemlíteni, hogy Sallai Róbert Benedeket első fokon korábban kizárták a pártból, miután tettlegességig fajult egy vitája Hadházy Ákossal, a pártból azóta kilépett korábbi társelnökkel. – Az etikai bizottság enyhítette az ítéletet, helyreállt a tagi jogviszonya, azt viszont el kell ismerni, hogy visszavétele hibás döntés volt – értékelt az LMP titkára. Arra a kérdésünkre, hogy Szél Bernadett szerinte ezek után marad-e a pártban, Kanász-Nagy azt mondta: nincs reális esély a lemondott társelnök távozására, azonban a csalódottságát meg tudja érteni. Kanász-Nagy szerint az LMP elnöksége a sarkára fog állni, kezeli a jövőben ezeket az ügyeket, hogy ne jelentsen problémát, „bizonyos körök” bomlasztási kísérlete. Kerestük Szél Bernadettet, de azt mondta, most nem akar nyilatkozni, ha tisztázódik a helyzet, szívesen beszél.
Szerző
Témák
LMP
Frissítve: 2018.09.27. 19:03