Az Európai Bizottság egyelőre tanulmányozza a magyar kormány válaszait az Elios Innovatív Zrt-hez köthető közbeszerzések során feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatban – értesüléseink szerint többek között ez hangzott el az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának csütörtöki esti, zárt ajtók mögött tartott meghallgatásán.
A parlamenti bizottsági ülésen az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának vezető tisztviselője arról számolt be a testületnek, hogy hol tartanak a tárgyalások Brüsszel és Budapest között az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által vizsgált ügyekben. A parlamenti grémium folyamatosan nyomon követi és időről-időre napirendre tűzi ezeket a kérdéseket. Nem csak Magyarország, hanem több más uniós tagállam pénzköltési gyakorlata is rendszeresen napirendre kerül.
Az OLAF korábban súlyos visszaélésekre bukkant több, uniós pénzből megvalósított magyarországi program végrehajtása során. Ezek közé tartoznak az Elios Zrt. közvilágítási projektjei, a Budapest Szíve, illetve a négyes metró beruházások.
Úgy tudjuk, hogy az ülésen elhangzott: a Budapest Szíve programmal kapcsolatos viták lezárultak felek között. Meg nem erősített hírek szerint a magyar kormány végül 142 millió forinttal (440 ezer euróval) megúszhatja a pénzbüntetést, ez pedig igen kevésnek számít a teljes, 15 milliárd forintos beruházási összeghez képest.
Az Elios Zrt. és a négyes metró projektek során feltárt visszaélések tisztázása és az esetleges pénzügyi szankció összegének a megállapítása valószínűleg még hosszú időt igénybe vesz. Mint ismeretes, a miniszterelnök vejéhez köthető közvilágítási projekteket vizsgálva az OLAF súlyos visszaélésekre bukkant, és azt javasolta, hogy a teljes uniós támogatás összegét – 13 milliárd forintot – fizettessenek vissza a magyar kormánnyal. A Brüsszel és Budapest zajló megbeszélések és levélváltás elsősorban a pénzbüntetés összegének a megállapítását szolgálja.
Információink szerint az Európai Bizottság regionális főigazgatósága még az év vége előtt elkészül a jelentéssel, amely a magyarországi közbeszerzések gyakorlatát vizsgálja. Elsősorban azokat az eseteket tekintik át, amelyekben az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást. Ezek aránya Magyarországon 36 százalék, a második legmagasabb az EU-ban, Lengyelország és Horvátország után. A beszámolót az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságában is be fogják mutatni. Mint a testület egyik magasrangú tagja lapunknak elmondta: nem adjuk fel, folyamatosan nyomon fogjuk követni a pénzek felhasználását.
