Visszaszorulóban a nemzetközi terrorizmus

Publikálás dátuma
2018.09.29. 10:30

Fotó: Thinkstock
Hatékonyan működnek az utóbbi időben az európai titkosszolgálatok. Pénteken előbb arról érkezett hír, hogy Hollandiában letartóztattak hét embert, akik terrortámadásra készültek. A 21 és 34 év közötti férfiak AK47-es gépkarabélyokat, kézi gránátokat és bomba alkatrészeket próbáltak beszerezni, hogy egy nagyszabású, sok áldozatot követelő terrortámadást hajtsanak végre. A csapat egy 34 éves iraki köré szerveződött, akit tavaly már azzal gyanúsítottak, hogy külföldre akar utazni, hogy harcolhasson az Iszlám Állam soraiban.  Nem sokkal később a német média jelentette, hogy a rendőrség letartóztatott egy 21 éves szírt Berlinben, aki állítólag vegyi fegyveres támadásra készült Izraelben, és az Iszlám Állam számára próbált harcosokat toborozni. A férfi Líbián keresztül, hamis útlevéllel érkezett Európába, lopásért már korábban is meggyűlt a baja a hatóságokkal. Megfigyelni mégis csak azután kezdték, hogy egy „szövetséges állam” titkosszolgálata figyelmeztette a németeket. Két nappal korábban meg Koppenhágában ütöttek rajta két emberen, akik állítólag egy szélesebb nemzetközi hálózat tagjaiként drónokat próbáltak eljuttatni az Iszlám Államhoz. A terrorszervezet egyik hatékony és olcsó fegyvere, hogy bombákkal felszerelt drónokat használ Irakban és Szíriában.  A titkosszolgálatok munkáját is dicséri, hogy idén eddig nem történt nagyobb terrortámadás Európában. Miután az Iszlám Államot lényegében legyőzték, félő volt, hogy a hazatérő, tapasztalt és kiképzett terroristák majd itthon folytatják harcukat. Egyelőre úgy néz ki, hogy ezt sikerült megelőzni. Egyrészt, mert a harcosok jó része meghalt, vagy más konfliktuszónákba költözött, másrészt mert nem sikerült észrevétlenül visszaszivárogniuk. Közben a merényletek módszere is átalakult, a nagy szervezést és magas költségeket igénylő lőfegyveres, bombás akciók helyett gyakoribbak a magányos elkövetők, akik egyetlen késsel felfegyverkezve, vagy egy járművel gázolva próbálnak minél több életet kioltani.  Sőt, az Egyesült Államok éves terrorizmust vizsgáló jelentése szerint a visszaesés már tavaly elkezdődött: 2017-ben világszerte 8584 terrortámadás történt, ami 23 százalékkal kevesebb az előző évhez képest. A merényletek így is 18700 életet követeltek, de ez is 27 százalékos csökkenés, és az áldozatok negyedét maguk az elkövetők teszik ki. Európa pedig továbbra is az egyik legbékésebb térség, a támadások több mint fele öt országra, Afganisztánra, Indiára, Irakra, Pakisztánra és a Fülöp-szigetekre koncentrálódik. 
Szerző

Erőszakvád a szenátus előtt

Publikálás dátuma
2018.09.29. 10:00

Fotó: Andrew Harnik / AFP
Brett Kavanaugh kinevezése akár évtizedekre biztosítaná a szilárd konzervatív többséget a legfőbb amerikai igazságszolgáltatási testületben.
Nem kapott egyértelmű, következtetést megalapozó információkat az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága, amely indulatos, feszült hangulatban hallgatta meg Brett Kavanaugh bírót, Donald Trump elnök jelöltjét a Legfelső Bíróság tagságára, valamint előzőleg Christine Blasey Ford pszichológusnőt, aki azt állítja, hogy Kavanaugh 1982-ben egy diákbulin meg akarta őt erőszakolni. A vádló „száz százalékig” biztosnak mondta magát abban, hogy Kavanaugh volt az, aki a bulin részegen erőszakoskodott vele, és a száját is befogta, hogy ne tudjon segítségért kiáltani. Az 53 éves, konzervatív felfogásúként ismert bíró hevesen tagadta az állítást, és azt az ellene indított lejárató kampány részének tulajdonította.  A meghallgatások után Trump Twitter-bejegyzésben tette világossá, hogy kitart jelöltje mellett. Azt írta, hogy Kavanaugh vallomása „erőteljes, őszinte és lebilincselő” volt, a bíró megmutatta Amerikának, hogy miért is esett rá az ő választása. Az elnök jelöltjét a szenátusnak meg kell erősítenie. Az amerikai Legfelső Bíróság egyben alkotmánybírósági szerepet is betölt, így hatalmas a közéleti jelentősége, hiszen olyan, erősen vitatott kérdésekben nyilváníthat véleményt az alkotmánnyal való összeegyeztethetőség szempontjait követve, mint például a fegyvertartás joga, vagy a művi abortusz engedélyezése. A testület kilenc tagját életre szólóan nevezik ki. A Legfelső Bíróság jelenlegi személyi és korösszetétele olyan, hogy Kavanaugh kinevezése nagy valószínűséggel hosszú évekre – akár évtizedekre – biztosítaná a szilárd konzervatív többséget a legfőbb amerikai igazságszolgáltatási testületben.  Az Egyesült Államokban november 6-án törvényhozási választásokat tartanak, így Kavanaugh ügye a kormányzó republikánusok és az ellenzéki demokraták kampánycsatározásának a részévé vált.  Rendkívül ritka, hogy ebbe a köztiszteletet parancsoló grémiumba olyan személyt jelöljenek – vagy ha már jelölték, a jelölést ne vonják vissza, vagy pedig a jelölt maga ne lépjen vissza -, akivel szemben erkölcsi vonatkozású kérdőjelek merülnek fel, különösképpen, ha a jelölt elsősorban a hagyománytisztelet jegyében hozta korábbi ítéleteit.  Arra a kérdésre, hogy miért nem beszélt eddig a 3,5 évtizeddel ezelőtti esetről, Christine Blasey Ford azt válaszolta, hogy hallgatása nem volt teljes, családjának, valamint terapeutáknak is elmondta – utóbbit feljegyzések igazolják. Amint Kavanaugh csillaga kezdett felívelni, fokozatosan megérlelődött benne az elhatározás, hogy nyilvánosan beszélnie kell erről az emberről.  Időközben egyébként két másik nő is a nyilvánosság elé lépett, azt állítva, hogy Kavanaugh korábban erőszakoskodott vele.    
Témák
USA

Kétséges népszavazás egy ország nevéről

Publikálás dátuma
2018.09.29. 09:45
Zoran Zaev és Alekszisz Ciprasz idén júniusban állapodott meg a névvitában
Fotó: Sakis MITROLIDIS / AFP
Vasárnap Macedóniában referendumon döntenek arról, elfogadják-e a balkáni állam új nevét. Még messze a ratifikálási folyamat vége.
Hogy a Balkánon minden mindennel összefügg, azt a macedón névvita is híven igazolja. Amennyiben ugyanis vasárnap érvényes lesz a népszavazás, úgy várhatóan a jövő év elején Görögországnak is jóvá kell hagynia azt. Csakhogy ez esetben minden bizonnyal szétesik az amúgy is mindössze néhány fős többséggel kormányzó koalíció. Jóllehet Alekszisz Ciprasz miniszterelnök támogatja a megállapodást, a kis koalíciós partner, a Független Görögök (ANEL) nevű tömörülés elutasítja azt, s elnöke, Panosz Kammenosz azt is kijelentette, inkább megbuktatja a kabinetet, de nem hajlandó a nevét adni a megegyezéshez. Görögországban egyébként rendre tízezrek tüntettek ellene, a történelmi dokumentumot még júniusban írta alá a két ország külügyminisztere. Felmérések szerint a görögök 68 százaléka utasítja el a megegyezést. Bár a vasárnapi referendumon várhatóan az igenek lesznek többségben, távolról sem biztos, hogy a népszavazás érvényes lesz, ehhez 50 százalék plusz egy szavazó részvételére lenne szükség. Amennyiben ennél kevesebben járulnak az urnákhoz, úgy nem keresztelik át a balkáni államot Észak-Macedón Köztársaságra. „Visszautasíthatatlan ajánlatot tettünk” – közölte Heiko Maas. A német külügyminiszternek igaza is van, hiszen Szkopje előtt megnyílna az út az Európai Unió és a NATO előtt, könnyen lehet azonban, hogy ez sem elég, hiszen Macedónia rendkívül megosztott. A volt kormányfő, Nikola Gruevszki nacionalista pártja, a VMRO-DPMNE elutasítja a megállapodást és a referendum bojkottjára szólít fel a jobboldali elnökhöz, Gyorgye Ivanovhoz hasonlóan, aki szintén elfogadhatatlannak tartja azt. Mindazok azonban, akik nemet mondanak a megegyezésre, saját országuk érdekei ellen politizálnak, hiszen megfosztják az államot egy jobb jövőtől. Csakhogy a rövid távú politikai érdekek Macedóniában is felülírnak mindent. Gruevszki miniszterelnökként is azzal volt elfoglalva, hogy saját imázsát építse, miközben demokráciaellenes intézkedések sorát hozta. Ám nemcsak az ellenzék, Oroszország is mindent elkövet azért, hogy Macedónia ne kerüljön a  NATO védőernyője alá. Zoran Zaev szerint orosz üzletemberek lefizettek nacionalista szélsőségeseket, hogy zavargásokat szítsanak a népszavazás előtt. Nemcsak Szkopjéban, Görögországban is aktív tevékenységet fejtenek ki gyanús hátterű orosz állampolgárok. Athén júliusban két orosz személyt utasított ki, akik „adományokkal segítettek” helyi politikusokat és pravoszláv egyházi személyiségeket. Cserében „csak” annyit kértek, hogy tüntetéseket szervezzenek a Görögország és Macedónia közötti megállapodással szemben.   A megegyezés óta neves politikusok adták egymás kezébe a kilincset, köztük Angela Merkel német, Sebastian Kurz osztrák kancellár, az EU soros elnöke, vagy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Hangoztatták, a megállapodás milyen előnyökkel járna Macedónia számára. Múlt héten pedig James Mattis járt a macedón fővárosban, de még Donald Trump is elismeréssel illette a megegyezést, amely szerinte stabilitást hozna az egész régiónak. Szombaton Emmanuel Macron francia elnök fordul videoüzenetben a helyiekhez. Kérdés, ez mire lesz elég.

A megállapodáshoz vezető út

Athén és Szkopje 27 éven keresztül vitáztak az ország nevéről. Görögország az ország 1991-es függetlenné válásától kezdve kifogásolta, hogy az új állam egy görög tartomány (Makedonia), illetve egy ókori, göröggel rokon nyelvű állam nevét viseli, ezért akadályozta a szláv nyelvű Macedónia európai és NATO-integrációját. A névvita megoldására már több kísérletet is tettek, de évtizedeken át nem jártak sikerrel. Athén ezért megakadályozta Szkopje NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz való közeledését. Szintén görög nyomásra Macedónia a nemzetközi eseményeken a „Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia” (FYROM) nevet kapta. A névvitában az áttörést s 2017-es macedón választás jelentette, amikor a szociáldemokrata Zoran Zaev lett az új miniszterelnök, s sikerült megtörnie jobboldali nacionalisták hegemóniáját. A januári davosi Világgazdasági Fórum keretében a megoldásról tárgyalt a macedón miniszterelnök görög kollégájával, Alekszisz Ciprasszal. Mindeközben Athénra is mind nagyobb nyomás nehezedett, ne akadályozza tovább a megegyezést. Több hónapig tartó tárgyalásokat követően jutottak arra a megoldásra, hogy a balkáni állami az Észak-Macedón Köztársaság nevet kapja.H

Témák
Macedónia