Tovább alkudoznak a dízelbotrányba belesült autógyárak

Publikálás dátuma
2018.09.29 08:30

Fotó: Shutterstock/
Az autógyártók nem akarják a szükséges átalakítások teljes költségét, mintegy 3000 eurót magukra vállalni.
Újabb dízelcsúcs volt pénteken Németországban, amelynek célja, hogy olyan megoldás szülessen, amelynek köszönhetően elkerülhető a dízelautók nagyvárosokból történő kitiltása – írta a Frankfurter Allgemene Zeitung (FAZ). A német napilap megszellőztette, hogy az autógyártók a helyzet rendezése érdekében vouchereket (utalványokat) kínálnának majd a környezetszennyező dízelautóval rendelkező tulajdonosok számára, akik ezeket korszerű részecskeszűrő rendszerekre válthatnák be. (Ezeknek a felhasználásával elvégezhetőek lennének a szükséges fizikai átalakítások annak érdekében, hogy az érintett járművek kibocsátási értékei megfeleljenek az elvárásoknak.) Ez az ajánlat egyben azt is jelentené, hogy a vezető német autógyártók a kormányzati törekvéssel ellentétben nem akarják az átalakítás teljes költségét, mintegy 3000 eurót (mintegy 970 ezer forintot) magukra vállalni, hanem ennek csak 80 százalékát állnák. A FAZ utalt arra, hogy a vouchereket az Euro5-ös dízelmotorral szerelt autók tulajdonosai kapnák, míg az Euro4-es, vagy annál alacsonyabb környezetvédelmi besorolású motorral szerelt autók tulajdonosait kedvezményekkel ösztönöznék arra, hogy újra cseréljék régi járműveiket. Hasonló felajánlással élt állítólag a Volkswagen (VW) vezére, Herbert Diess is, aki a német közlekedési miniszterrel folytatott videókonferencián elmondta, a Volkswagen segítséget nyújt azoknak az autósoknak, akik átalakíttatnák az autójukat. Ráadásul Diess azt is bejelentette, hogy a VW komoly csereprogramot indít, amelyben Euro 4-es és 5-ös besorolású dízeles autókat cserélnének új modellekre. Ugyanakkor kérdéses, hogy egy ilyen megoldás valóban elég lesz-e ahhoz, hogy a tárgyaló felek megállapodjanak, a német kormány tagjai ugyanis abban egyetértettek, hogy ha átalakításra kerül végül sor, annak a költségeit kizárólag az autógyártóknak kell viselniük.  A Volkswagen-botrány kapcsán itthon pertársaság formálódik, amelynek szervezői a napokban úgy határoztak, elindítják Magyarországon is a jogi eljárást Volkswagen ellen. Eddig csaknem 300-an jelentkeztek a pertársaságba, amit megfelelő létszámnak tartanak ahhoz, hogy belevágjanak, de további autósok jelentkezését is várják. Az eredetileg a problémás szoftverrel működő autók száma Magyarországon elérheti az 50 ezret.
Szerző
2018.09.29 08:30
Frissítve: 2018.09.29 08:30

Az államadósságot nem lehet legyőzni, legfeljebb kinőni

Publikálás dátuma
2018.10.22 15:35

Fotó: Shutterstock/
Egy év alatt 1183 milliárd forinttal nőtt Magyarország államadóssága, ahogy tavaly megugrott a hiány is. Igaz, közben a GDP is nőtt, vagyis arányaiban csökkent az adósság.
Az Eurostat hétfőn tette közzé friss elemzését, eszerint 2017-ben csökkent az államháztartási hiány és az államadóság az euróövezetben és az unió teljes területén is 2016-hoz képest. Az euróövezeti országok GDP-hez (bruttó nemzeti össztermékéhez) viszonyított államháztartási hiánya a 2016-os 1,6 százalékról 1 százalékra csökkent, az EU mind a 28 tagországra vonatkozó átlagos érték pedig 1,7 százalékról 1 százalékra mérséklődött tavaly. Az államadósság is csökkentő tendenciát mutat szerte Európában: 2016 végén az eurót használó országos GDP-arányos államadóssága 89,1 százalék volt, tavaly év végén viszont már csak 86,8 százalék. A 28 tagországban ugyanez az érték egy év alatt 83,3 százalékról 81,6 százalékra csökkent. Az Eurostat adatai szerint Magyarország GDP-je a 2016-os 35 474 milliárd forintról 38 355 milliárd forintra nőtt, azonban az állámháztartási hiány is megugrott: 584,4 milliárd forintról 849,1 milliárd forintra, százalékban kifejezve 1,6-ről 2,2-re. Nem áll jól Magyarország az államadósság terén sem, ha abszolut értékben, vagyis forintban nézzük: a 2016-os 26 912 milliárd forintról 28 095 milliárd forintra nőtt, a hazai össztermék növekedése miatt azonban GDP-arányosan 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent. Az elemzés külön kiemeli: az Eurostat fenntartja azt a véleményét, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, illetve azok cégei az államháztartás részét képzik, így azok kötelezettségvállalásai is megjelennek az összegzésben. Ahogy az Eximbank adósságállománya is: ebben az ügyben idén februárban a kormány feladta az Eurostattal folytatott csatározást. Az uniós statisztikai hivatal érvelése szerint az állami Eximbank adósságállománya beleszámít az államadósságba, míg a kormány szerint nem megfelelő statisztikai módszertant használ az Eurostat. A Magyar Nemzet cikke szerint februárban a kabinet annyi eredményt ér el a tárgyalásokon, hogy elérték, hogy ne a választás előtt kötelezzék a kormányt az adatok korrigálására, hanem csak április 23-án, azaz két héttel a szavazást követően, amikor a március végén induló Eurostat-egyeztetés végső határideje elérkezik.
Az Eurostat adatai szerint egyébként tavaly az EU 12 országában volt pozitív az államháztartás egyenlege. A legnagyobb többlete Máltának volt (a GDP 3,5 százaléka), a második helyen Ciprus áll (1,8 százalék többlettel), a harmadik Svédország (1,6 százalék). A sor végén Spanyolország (3,1 százalékos hiány) és Portugália (3 százalékos hiány) állnak.  A legalacsonyabb államadósságot Észtország tudhatja magáénak (a GDP mindössze 8,7 százaléka), a második helyen Lusemburg (23 százalék), a harmadikon Bulgária (25,6 százalék) áll. A leginkább eladósodott EU-tagállamok Görögország (a GDP 176,1 százalékára rúg a hiány), Olaszország (131,2 százalék) és Portugália (124,8 százalék).
2018.10.22 15:35

Trükkös tartozási adatsor

Publikálás dátuma
2018.10.22 09:30
REZSITARTOZÓK - A 2013 előtti adatokat homály fedi
Fotó: Népszava/
A lakossági áramtartozás-állomány az elmúlt öt év során felére, 16 milliárdra mérséklődött - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Gáz esetében az eredeti, 29 milliárdos összeg negyedére, 7,2 milliárdra esett, míg a 16 milliárdos lejárt távhőszámla-mérték tízmilliárdra csökkent. Az áramszolgáltatásból emiatt kikapcsoltak száma 42 ezerről 19 ezerre, gáz esetében 95 ezerről 34 ezerre, a távhőnél pedig 7 ezerről 5 ezerre esett. A három szektorban a 145 ezres szám 58 ezerre mérséklődött. Megjegyzendő: a tartozások száma és értéke egy gyors felfutást követően már az Orbán-kormány alatt, 2012-ben döntött abszolút rekordokat. A MEKH által korábban parlamenti írásbeli kérdésre kiadott adatok tanúsága szerint akkor a hátralék összege a három területen 70 milliárdra, 47 milliárdra és 26 milliárdra rúgott. A mostani mértékek nagyjából a 2009-es szintnek felelnek meg. Mindezek kimaradtak a kormánytól elvben független MEKH vasárnapra időzített közleményéből. Mi több: a közműhivatal most publikálta először önszántából a – kissé továbbra is önhatalmúlag összeválogatott – tartozásállomány-adatokat. Igaz, korábban a tartozók számáról is közöltek listát, amit azonban mostani közlésükben hiába kerestünk. Korábban csupán parlamenti írásbeli kérdésekre voltak hajlandóak közölni az – Orbán-kabinetről akkor még kevéssé rózsás képet mutató – statisztikát. Sőt tavaly többször vissza is utasították az MSZP e tárgyú kérését. A 2002-2010 közötti időszak jelenleginél kedvezőbb tartozásadatai kapcsán pedig úgy vélték, az nem összehasonlítható, mert „változott a módszertan”.
Szerző
2018.10.22 09:30
Frissítve: 2018.10.22 10:43