Tovább alkudoznak a dízelbotrányba belesült autógyárak

Publikálás dátuma
2018.09.29 08:30

Fotó: Shutterstock/
Az autógyártók nem akarják a szükséges átalakítások teljes költségét, mintegy 3000 eurót magukra vállalni.
Újabb dízelcsúcs volt pénteken Németországban, amelynek célja, hogy olyan megoldás szülessen, amelynek köszönhetően elkerülhető a dízelautók nagyvárosokból történő kitiltása – írta a Frankfurter Allgemene Zeitung (FAZ). A német napilap megszellőztette, hogy az autógyártók a helyzet rendezése érdekében vouchereket (utalványokat) kínálnának majd a környezetszennyező dízelautóval rendelkező tulajdonosok számára, akik ezeket korszerű részecskeszűrő rendszerekre válthatnák be. (Ezeknek a felhasználásával elvégezhetőek lennének a szükséges fizikai átalakítások annak érdekében, hogy az érintett járművek kibocsátási értékei megfeleljenek az elvárásoknak.) Ez az ajánlat egyben azt is jelentené, hogy a vezető német autógyártók a kormányzati törekvéssel ellentétben nem akarják az átalakítás teljes költségét, mintegy 3000 eurót (mintegy 970 ezer forintot) magukra vállalni, hanem ennek csak 80 százalékát állnák. A FAZ utalt arra, hogy a vouchereket az Euro5-ös dízelmotorral szerelt autók tulajdonosai kapnák, míg az Euro4-es, vagy annál alacsonyabb környezetvédelmi besorolású motorral szerelt autók tulajdonosait kedvezményekkel ösztönöznék arra, hogy újra cseréljék régi járműveiket. Hasonló felajánlással élt állítólag a Volkswagen (VW) vezére, Herbert Diess is, aki a német közlekedési miniszterrel folytatott videókonferencián elmondta, a Volkswagen segítséget nyújt azoknak az autósoknak, akik átalakíttatnák az autójukat. Ráadásul Diess azt is bejelentette, hogy a VW komoly csereprogramot indít, amelyben Euro 4-es és 5-ös besorolású dízeles autókat cserélnének új modellekre. Ugyanakkor kérdéses, hogy egy ilyen megoldás valóban elég lesz-e ahhoz, hogy a tárgyaló felek megállapodjanak, a német kormány tagjai ugyanis abban egyetértettek, hogy ha átalakításra kerül végül sor, annak a költségeit kizárólag az autógyártóknak kell viselniük.  A Volkswagen-botrány kapcsán itthon pertársaság formálódik, amelynek szervezői a napokban úgy határoztak, elindítják Magyarországon is a jogi eljárást Volkswagen ellen. Eddig csaknem 300-an jelentkeztek a pertársaságba, amit megfelelő létszámnak tartanak ahhoz, hogy belevágjanak, de további autósok jelentkezését is várják. Az eredetileg a problémás szoftverrel működő autók száma Magyarországon elérheti az 50 ezret.
Szerző
2018.09.29 08:30
Frissítve: 2018.09.29 08:30

Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt

Publikálás dátuma
2018.12.14 09:30
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Idén 2 százalék alatt lehet a GDP arányos államháztartási hiány mértéke. Ennek az az ára, hogy elsősorban az egészségügyből és az oktatásból jelentős összegeket vonnak ki.
Az úgynevezett ESA (európai módszertan) szerinti, GDP arányos hiány az előzetesen kalkulált 2,4 százalék helyett 1,8 százalék körül alakulhat idén - fejtette ki Kovács Árpád a Világgazdaságnak. A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette: a pénzforgalmi egyenleget jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyi uniós forrás érkezik még decemberben. Hasonló mértékű hiányt prognosztizált Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján, a szakember azonban tart attól, hogy az esztendő utolsó napjaiban - mint azt a Fidesz-kormányok eddigi gyakorlatában 2010 óta megszokott -, a kedvező hiány terhére osztogat majd a kormány, megfogalmazása szerint "stadionokra, mindenféle egyházi célokra". A lapunknak nyilatkozó Katona Tamás egyetemi tanár szerint azonban erre most nem lesz módja a kabinetnek. A szakember idézi a jegybank pénzügyi számlák harmadik negyedévi alakulásáról szóló adatait, eszerint a szeptemberrel zárult egy évben az államháztartás nettó hiánya 913 milliárd forint, a bruttó hazai termék 2,2 százakkal volt, ez az úgynevezett ESA deficit, amelyet a maastricht-i kritériumok szerint figyelembe vesz az Európai Bizottság is. Korántsem ennyire kedvező az államháztartás - önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi szemléletű hiánya, amely október végén egész éves előirányzat 123 százaléka volt - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. Ennek oka nyilvánvaló: a kormány a 2018 tavaszi választások előtt minden uniós pályázatra leszerződött, és a költségvetés terhére a támogatások 60 százalékát kifizette, most pedig arra vár, hogy a hiányzó 1 678 milliárd forintot - a bemutatott számlák ellenében - Brüsszel kifizesse. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez teljes mértékben soha sem sikerült, így a kormány "jótékonykodásának", de sokkal inkább választási propagandájának részbeni eredménytelenségét az emberekkel fizetteti meg. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét?  Katona Tamás szerint ennek egyértelmű magyarázata, hogy az egészségügyből és az oktatásból vonnak el tőkét, így az alacsonyabb kiadások miatt javul a mérleg. Ez a két ágazat képezi ugyanis a költségvetési kiadások 60 százalékát. Ugyanakkor a költségvetési szervek lejárt tartozásai októberben - egyetlen hónap alatt 14 százalékkal növekedtek, jórészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma 6,5 milliárd forintnyi kifizetetlen számlái miatt, ennek közel 85 százalékát az egészségügyi beszállítók állították ki. Katona Tamás ebből azt a következtetést vonta le, hogy a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát. A szakember úgy fogalmazott, hogy a kormány az egészségügyben láthatólag képtelen megállítani az adósságspirált, valószínűleg nem is karja. Mivel a kimutatott hiány permanens mérséklése a kormányzat ikonikus célkitűzése, nem elképzelhetetlen, hogy kreatív lépésekkel a statisztikában szereplő deficitmutató akkor is a kívánt szintre süllyed, ha ennek feltételeit a kormány a valóságban - főképp az uniós források jelentős kiesése miatt - nem tudja megteremteni -mondta Katona Tamás.  Aki utalt arra is, hogy idén a nyári időszakban új helyzet állt elő: ma már nem is az a kérdés, hogy visszavonnak-e támogatásokat, hanem annak a mértéről folyik az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.  

Kopint-Tárki: Elérte csúcsát a világgazdaság

Az eddig vártnál gyorsabb gazdasági bővülésre számít idén és jövőre Magyarországon a Kopint-Tárki. A gazdaságkutató 4,8 százalékra emelte idei és 4,1 százalékra 2019-es növekedési előrejelzését - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján. Viszont idei inflációs várakozásaikat  2,9 százalékra, a jövő évit pedig 3,4 százalékra. Bár a pénzromlás üteme lassan emelkedik, még sem érzékelnek erős árnyomást a gazdaságban. A nettó reálkeresetekről úgy vélekedtek, hogy a tavalyi, kimagasló 10,3 százalékos növekedés után idén 8,2 százalékkal tovább bővülhetnek. A jövő évi béremelésekről - mint ismeretes - nem született még megállapodás, de Palócz Éva nem lepődne meg, hogy esetleg jövőre ismét két számjeggyel emelkednének a keresetek.  A GDP arányos államadósság 72 százalékra csökkenhet 2018-ban, jövőre pedig 71 százalékra. Nagy Katalin vezető kutató szerint  a világgazdasági növekedés elérte a csúcsát,a következő két évben kicsivel 3 százalék feletti növekedés várható. Az eurózónában is lassul a növekedés, amit a kereskedelmi háború veszélyének növekedése, a vállalatok pesszimizmusa okoz. Idén 1,9 százalékos, jövőre 1,6 százalékos gazdasági bővülés lehet az euróövezetben.

2018.12.14 09:30
Frissítve: 2018.12.14 09:37

Aki magyar, az a második legszegényebb – Románia is beelőzött minket

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az életszínvonalat tekintve hazánknál csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. A luxemburgi polgárok a leggazdagabbak az EU-ban.
Az Eurostat friss összesítése szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – vette észre a hvg.hu. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt. Az unióban a luxemburgi polgárok a leggazdagabbak, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal. Az első ötbe még a dánok és a britek kerültek be, ott a jóléti mutató az uniós átlag 114 százalékán áll. Nem sokkal jobb a kép, ha az egy főre jutó, a vásárlóerővel korrigált (PPS) nemzeti összterméket – vagyis a fejlettség leggyakoribb mutatóját – nézzük: ezen a listán Magyarország – az uniós átlag 68 százalékával – hátulról a hatodik. A legszegényebb ezúttal is Bulgária, a dél-európai országban a fejlettség még az EU-átlag felét sem éri el (49 százalék). A leggazdagabb Luxemburgban viszont a 253 százaléka, míg a második helyre újból felkúszott íreknél 181 százalék.
2018.12.14 08:24
Frissítve: 2018.12.14 09:50