Két ember beszélgetése is gyűlés lesz, a rendőrség pedig betilthatja

Publikálás dátuma
2018.09.30. 13:50
Rendőrsorfal. Képünk illusztráció Fotó: Hegedűs Márta
Fotó: Népszava
Október elsejétől már két ember nyilvános, közügyekről tartott beszélgetése is gyűlésnek számít. Ha pedig gyűlés, azt bizony a rendőrségnek be kell jelenteni. Az új gyülekezési törvény számos eszközzel korlátozza a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét.
Október 1-jével életbe lép az új gyülekezési törvény, amely az 1989-es jogszabályt váltja fel - figyelmeztet az MTI. Az új szabáloyzás számos korlátozást tartalmazt elődjéhez képest.
Az első és legfontosabb, hogy a törvény kimondja: gyűlésnek azt kell tekinteni, amikor legalább két ember részvételével közügyben véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.        A gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni a szervező az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha a bejelentési határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó eseményt követően haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a rendőrségnél (sürgős gyűlés). Nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki (spontán gyűlés).    Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges, az élvez elsőbbséget, amelyet a rendőrségnek korábban jelentettek be. A homályosan megfogalmazott esetleírások remek  hivatkozási alkalmat teremtenek arra, hogy a rendőrség megtilthasson egy bejelentett demonstrációt.   A rendőrség  például megtilthatja a gyűlés megtartását, ha - megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.
- Megtiltják a gyűlést, ha diplomáciai mentességet élvező személy helyi feladatait akadályozza, zavarja a  bíróságok működését, vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár - olyan tüntetést ritkán látni, ami nem zavarná valamilyen módon a közlekedőket.
-  A jogszabály szerint akkor is megtiltják a gyűlést, ha a gyűlés - az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt - „alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására".
Utóbbi hivatkozás alapján könnyedén meg lehet tiltani, hogy tüntetők politikusok, közjogi méltóságok háza előtt tüntessenek. A nagyvonalú leírás pedig azt is lehetővé teszi, hogy akár egy mérges helyi panaszbejelentése miatt is leállítsanak egy több tízezres demonstrációt – a magánélet védelmére való jogra hivatkozva.
A rendőrség akkor is megtiltja a gyűlés megtartását, ha a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, amely a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.    A törvény arra is kitér, hogy ha csak a szervezők nem jelzek előre a rendőrségnek – a bejelentett demonstráción tilos lesz védőfelszerelést, egyenruhát, vagy arra emlékeztető öltözetet viselni.,  A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de azt a szervező három napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.      Az új gyülekezési törvényhez kapcsolódóan módosul a büntető törvénykönyv is: aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.      A szintén módosított szabálysértési törvény alapján az él vissza a gyülekezési joggal, aki nem közterületre az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést, vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.  
Szerző

Közel félmilliárdért épül parkoló a kisvárdai stadionhoz

Publikálás dátuma
2018.09.30. 13:20

Fotó: Vajda József / Népszava
Parkolóhelyenként átlagosan 612 ezer forintba kerül az újabb beruházás – derül ki egy önkormányzati szerződésből.
Elképesztő méretű, 728 férőhelyes parkoló épül a kisvárdai stadion mellé, a beruházás ára pedig szintén gigantikus lesz: a helyi önkormányzat összesen nettó 446 millió forintos kivitelezői szerződést kötött a pályázaton befutó NYF Bau Kft. és VNYH-Bau Kft. párosával. A két kivitelező azonos gazdasági körhöz tartozik, hiszen cégadatok szerint Nyesti Szabolcs, az NYFBAU ügyvezetője tag a VNYH Bau-ban is.
A kivitelezők vállalták, hogy a személyautós helyeken túl 13 állásos autóbusz-parkolót is építenek a csarnok mellé, illetve a kapcsolódó utakat és a vízelvezetést is meg kell oldani, de a beruházás ettől még kiugrónak számít. A költségeket átlagolva 612 ezer forintba kerülne egyetlen parkolóhely. Mindez egy olyan csapat stadionja mellett, ami tavaly, még másodosztályban játszva meccsenként átlagosan 1275 hazai nézőt tudott a kilátóra csábítani – legalábbis a magyarfutball.hu adatai szerint.
A kisvárdai önkormányzat ráadásul már korábban is megrendelt egy 100 milliós nagyságrendű parkolóépítést, a helyi kézilabda-csarnokhoz. Az ajánlatot tevő öt vállalkozás közül akkor a Penta Industry nyerte el a tendert.
A kisvárdai önkormányzat tehát egy év alatt 557 millió forintot költhet el a stadion és a kézilabda csarnok körüli parkolóhelyekre.

Szerző
Frissítve: 2018.09.30. 15:07

Ujhelyi: A Fidesz az EP-képviselőket is el akarja hallgattatni

Publikálás dátuma
2018.09.30. 11:35

Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament
A házelnök szerint nem uniós napirendi pont az úgynevezett „ellen Sargentini-jelentés” tárgyalása, így az EP-képviselőknek nincs joguk felszólalni.
Az Országgyűlés szerdán tárgyalja a „Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról” címet viselő határozati javaslatot, amit csak „ellen Sargentini-jelentésként” emlegetnek. A vitában várhatóan a kormányfő is felszólal, de – mondta Ujhelyi – kormánypártok meg akarják úszni, hogy olyan európai parlamenti képviselők hozzászólhassanak, akik ott voltak Strasbourgban, és pontosan tudják, milyen vélemény alakult ki az EP-ben a magyar kormányról. Ezért a ház vezetése úgy terjesztette be a napirendi javaslatot, hogy az „ellen Sargentini-jelentés” nem számít uniós napirendi pontnak. Ha ugyanis annak minősítenék, az EP-képviselőknek, így Ujhelyinek is joga lenne felszólalni a vitában. Az MSZP-s képviselő szerint ez lényegében beismerése annak is, hogy a kormány belpolitikai témának tekintik a határozati javaslatot. Erre utal az ügyben indított hatmilliárdos médiakampány is, amelyre Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő természetesen nem tud válaszolni. „Felszólítom Kövér Lászlót, tegye lehetővé az EP-képviselők felszólalását!” – mondta Ujhelyi, aki azt akarja elmondani, hogy most az a hazafi, aki a jelentés tartalmára figyel, és aki pontosan tudja, összeférhetnek a magyar nemzeti és az európai uniós érdekek. Az eredeti Sargentini-jelentés a képviselő szerint nem Magyarország ellen irányul, hanem éppen a magyar állampolgárokat védi „az Orbán-kormány dúlásával, jogfosztásával szemben”. A vitában emellett lehetőségük lenne feltenni azokat a kérdéseket is, hogy az EU-s forrásokat vajon jó célokra fordította-e a kormány? Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és frakcióvezetője éppen ezért hétfőn javasolni fogja, hogy a parlament bírálja felül a házelnököt, és mégis legyen uniós napirendi pont a határozati javaslat tárgyalása. A javaslatot Kocsis Máté és Gulyás Gergely fideszes képviselők nyújtottak be. A szöveg (itt olvasható) a kormányzati kommunikáció paneljeit ismétli meg, egyebek mellett visszautasítja az Európai Parlamentben szeptember 12-én elfogadott Sargentini-jelentés – mint „hazug bevándorláspárti vádirat” – rágalmait, és felszólítja a kormányt, hogy „ne engedjen a zsarolásnak”. A javaslat tárgyalása annak ellenre nem uniós napirendi pont, hogy az Európai Parlament döntéséről, és az EU-szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindításáról van szó, és korábban az európai ügyek bizottsága tárgyalta. Ellenben az ez után következő, „egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat már annak számít, vagyis azon felszólalhatnak az EP-képviselők. 
Szerző
Frissítve: 2018.09.30. 12:08