Jobboldali terroristákat tartóztattak le Németországban

Publikálás dátuma
2018.10.01. 14:17
Jobboldali tüntetés Chemnitzben
Fotó: JAN WOITAS / AFP
Száznál több rendőr vett részt az akcióban: elfogtak és előzetes letartóztatásba helyeztek hétfőn hat feltételezett szélsőjobboldali terroristát Németországban.
Az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfelső ügyészség közölte, hogy több mint száz rendőr, köztük egy terrorelhárító egység bevetésével Szászország és Bajorország tartományi helyszíneken fogták el a hat gyanúsítottat, és házkutatást tartottak szászországi lakásokban és egyéb ingatlanokban - írja az MTI.
A 20 és 30 év közötti férfiak a közlemény szerint a szászországi Chemnitzben és térségében működő "huligán, skinhead és neonáci" körökhöz tartoznak, és legkésőbb az idén szeptember 11-én
megalakították Forradalom Chemnitz (Revolution Chemnitz) elnevezésű szélsőjobboldali terrorista szervezetüket, amelynek célja a demokratikus jogállam felszámolása.

Azt tervezték, hogy céljuk elérése érdekében támadásokat és fegyveres merényleteket hajtanak végre "külföldiek és politikailag másként gondolkodók" ellen. A csoport egy további tagját már szeptemberben őrizetbe vették különösen súlyos garázdaság miatt.
A csoport öt tagja szeptember 14-én más elkövetőkkel együtt különböző eszközökkel külföldiekre támadt Chemnitzben.

Az akció a felkészülést szolgálta egy október 3-ra - a német nemzeti ünnepre - tervezett műveletre, amelynek részletei még nem ismertek.
Szerző

70 ezer euróért gyilkolhatták meg a szlovák újságírót és menyasszonyát

Publikálás dátuma
2018.10.01. 13:04

Fotó: Michal Cizek / AFP
A megrendelés csak Ján Kuciak személyére szólt, Martina Kusnírová véletlen áldozat volt.
Négy olyan személyt tartóztattak le, akik kapcsán megalapozott a gyanú, hogy részt vettek Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolásában. A gyanúsítottak köre tovább bővülhet – mondta a parameter.sk tudósítása szerint Jaromír Čižnár főügyész azon a sajtótájékoztatón, amelyen az ügyben folyamatban lévő vizsgálat eddigi eredményeit ismertették a szlovák bűnüldöző szervek képviselői. A főügyész erősnek nevezte azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján őrizetbe vették a jelenleg vizsgálati fogságban lévő személyeket Gútán, illetve Komáromban. Az újságíró-gyilkosság ügyét felügyelő ügyész – akinek nevét a nyomozás érdekeire való tekintettel nem közölték – az MTI összefoglalója szerint azt mondta, a gyilkosság végrehajtójának 50 ezer eurót fizetett ki készpénzben annak közvetlen megrendelője, további 20 ezret pedig addigi adóssága rendezéseként engedtek el a gyilkosnak. Elmondta azt is, hogy a megrendelés csak Ján Kuciak személyére szólt, barátnője, Martina Kusnírová csak véletlen áldozat volt. A szlovák bűnüldöző szervek megállapítása szerint magát a kettős gyilkosságot az a múlt heti rendőrségi akció keretében őrizetbe vett Tomás Sz. követte el, akit a révkomáromi rendőrség egy volt nyomozójaként azonosított a pozsonyi sajtó.
Ján Kuciakot és barátnőjét február végén találta holtan a galántai járásban lévő Nagymácsédon lévő családi házukban a rendőrség. A férfi halála előtt olyan cikken dolgozott, amiben a Fico-kormány és a szíciliai Ndrangheta-maffia közötti lehetséges összefüggéseket tárta fel, és a rendőrség szerint is munkája miatt gyilkolták meg. Az újságíró halála közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozását, illetve a kabinet széles körű átalakítását eredményezték.
Szerző
Frissítve: 2018.10.01. 14:53

Az egyházszakadás réme fenyeget

Publikálás dátuma
2018.10.01. 10:45

Szexuális visszaélések, belső harcok, közeledés Kínához: egyre szaporodnak a támadások Ferenc pápa ellen.
Távolról sem kizárt, hogy azoknak lesz igazuk, akik a katolikus egyház szétszakadását vizionálják. Ferenc pápa pontifikátusa alatt ugyanis annyira méllyé vált a szakadék a haladók és a konzervatívok között, hogy az árkokat nehéz lesz betemetni. Már szinte nem telik el nap anélkül, hogy a konzervatív oldal ne indítana valamilyen új támadást az egyházfő ellen. Carlo Maria Viganó érsek múlt csütörtökön ismét élesen bírálta a katolikus egyház fejét. A Szentszék előző Egyesült Államokba akkreditált nunciusa augusztus végén óriási visszhangot keltett azzal, hogy lemondásra szólította fel a pápát, mert szerinte tudott arról, hogy az amerikai főpap, Theodore McCarrick szexuális visszaélést követett el, ám nem tett ez ellen semmit. Ferenc pápa néhány nappal később annyit mondott erre, hogy néhányan káoszt akarnak előidézni a katolikus egyházban, de csendre intette őket. A jelek szerint azonban Viganó érsek, aki feltételezések szerint a konzervatívok amolyan adu ásza, múlt csütörtökön azt közölte, az igazát támasztja alá, hogy az egyházi vezetésből nem érkezett érdemi válasz az állításaira. „Sem a pápa, sem a bíborosok nem cáfolták meg azt, amit mondtam. Qui tacet consentit, azaz a hallgatás beleegyezést jelent” – fejtette ki egy latin mondással élve. A McCarrickkel szembeni vádak júniusban kerültek nyilvánosságra, amikor a jelenleg 88 éves prelátust le is váltották minden feladatköréből. A katolikus egyházat megrázta az az augusztusban nyilvánosságra hozott dokumentum is, amely szerint csak Pennsylvania államban 300 pap követett el szexuális visszaéléseket. Áldozataik száma pedig meghaladja az ezret – derült ki a Josh Shapiro pennsylvaniai főállamügyész által nyilvánosságra hozott jelentésből. A legutóbbi visszaéléseket 2010-ben követték el, a legrégebbieket pedig 70 évvel ezelőtt. Kellemetlen lehet a pápa számára, hogy éppen a szintén a jezsuita rendhez tartozó Joseph Fessio, az Ignatius Presskiadó alapítója a CNN-ben szólította fel arra, „legyen férfi, s válaszoljon a kellemetlen kérdésekre is”. Mindeközben az egyházfő egyik legádázabb bírálójának számító brit történész, Henry Sire, aki korábban a Máltai Lovagrend tagja volt, ám felfüggesztették, azt közölte, ha a bíborosok tudták volna 2013-ban, milyen ember is Jose Mario Bergoglio, nem választották volna meg egyházfőnek. „Nem is igazi reformer” – tette hozzá. Sire tavaly jelentette meg A diktátor pápa című könyvét. A pápát bírálatok érték azon megállapodás miatt is, amelynek révén több évig tartó tárgyalások után a Szentszék beleegyezett abba, hogy elismer hét püspököt, akik a Pekinghez hű egyház, a Hazafias Egylet tagjai. Ez előrevetíti a Vatikán és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének lehetőségét is. Az illegalitásban működő katolikus egyház tagjainak azonban nem tetszik a fordulat, mert úgy vélik, Peking megvezeti a pápát. Kína az elmúlt években keményen lépett fel az egyházzal szemben, több száz templomot záratott be. Többen úgy vélik, Kína semmiféle kompromisszumra nem volt hajlandó, a kemény fellépést továbbra sem adta fel. Ugyanakkor Anthony Lam, a Purdue Egyetem szakértője szerint a jó egy héttel ezelőtt megkötött megállapodás lehetőséget ad Kínának arra, hogy nagyobb beleszólást kapjon a püspöki kinevezésekbe. Az országban negyven olyan püspök működhet, akiket Peking nem hajlandó elismerni. Lam szerint a Vatikán vétójogot ad majd Pekingnek a püspöki kinevezéseknél. Élesen bírálta a megállapodást Hongkong korábbi püspöke, Zen bíboros, aki szerint a megegyezés egyenesen az ördögtől való. Szerinte a katolikus egyházban semmiféle pozitív változás sem történt, a püspökök „a rezsim rabszolgái”. Ferenc pápa szerint azonban a megállapodásnak kedvező következményei lesznek. Levelében kifejtette: túl kell lépni a múlt sérelmein. Kína fontos terep lehet a kereszténység számára, az országban 60 millióra becsülik a keresztények számát, a nagy részük azonban protestáns, a katolikusok száma – beleértve a Hazafias Egylet tagjait – 10 millió körül lehet. A Szentszék és Peking közeledését Tajvan is aggodalommal szemléli. A Vatikán jelenleg a szigetországot ismeri el Kína képviselőjeként, ám ez hamarosan változhat. 
Frissítve: 2018.10.01. 13:15