Kásler és az ő államtitkára: szaporodnak a vezetési válság jelei

Publikálás dátuma
2018.10.02. 13:49

Fotó: MTI - Népszava
Az egészségügyi ágazat vezetésének megroppanását jelzi, hogy sokan beszélnek kész tényként a miniszter illetve az államtitkára közeli távozásáról is. Kásler Miklós miniszter szobájában már zajlik az új egészségügyi államtitkár-jelöltek castingja, más forrásaink szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy az államtitkárnak, és nem a miniszternek kell hamarosan távoznia.
A harmadik Orbán kormány első hat hónapja alatt a humán tárcánál túl sok minden nem történt: sőt a tárcához tartozó területek egyikén sem sikerült a vezetőket kinevezni, miután az új miniszter felállította a régieket. Gyakorlatilag érvényes megbízó levél nélkül maradt a tárca által felügyelt összes 6-8 nagy projekt miniszteri biztosa, nincs kinevezett főigazgatója a gyógyszerhatóságnak, a kórházakat felügyelő ÁEEK-nek, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek sem. Az Egészséges Budapest Program eddigi miniszteri biztosa, Cserháti Péter is - megbízó levél híján - egyelőre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szakértőjeként dolgozik, hogy a tárca tehetetlenségi ideje alatt is haladjon előre a program. A vezetési válság immár nyilvánvaló, az ágazatban is sokan aktívan latolgatják meddig maradhat még a miniszter, ám vannak olyanok, akik biztosan tudják, hogy Kásler Miklós marad, és éppen ő dolgozik saját államtitkára elmozdításán. Jelölt meghallgatásokat tart, ezt a szóbeszédet valószínűsíti, az az információnk, hogy az utóbbi hat hétben fagyossá vált a viszonya Nagy Anikóval, az egészségügyért felelős államtitkárral, akinek a területén a miniszter rendre autokrata döntéseket hoz. Így például hiába közvetített sikeresen Székely László szívsebész ügyében az államtitkár a főorvos és a kardiológia intézet főigazgatója között, aminek eredményeképpen december végéig megoperálhatta volna a műtétre váró betegeit az elbocsátott sebész, a miniszter személyesen tiltotta meg a főigazgatónak, hogy visszalépjen az azonnali hatályú fölmondástól. Most mintegy 100 beteg sorsa bizonytalan, a kardiológiai intézetben pedig jogászok egyeztetnek. De ugyanígy, egy rapid döntéssel - és mások mellett az egészségügyért felelős államtitkár tudta nélkül - került a hivatalos értesítőbe az a rendelkezés is, amely főigazgató helyett tanácsadó testületet delegált a gyógyszerhatósághoz. (E testületet a róla szóló jogszabály szerint felelősség nem terheli az általa hozott döntésekért, javaslatokért, viszont a tagjai hozzáférhetnek számos, titkos a gyógyszerpiacot befolyásoló adathoz.) A miniszter az egészségügyért felelős államtitkársághoz tartozó háttérintézményeket is „közvetlen és személyes” irányítása alá vonta. Így már nem Nagy Anikó referál az egyes területek problémáiról a miniszternek, hanem közvetlenül az ÁEEK, a NEAK, illetve az új szakhatóság, a Nemzeti Népegészségügyi Központ képviselői.
Szerző
Frissítve: 2018.10.02. 15:09

Pintér Sándor: „Ne lehessen Magyarországon atombombát gyártani”

Publikálás dátuma
2018.10.02. 12:52

Fotó: Népszava
A belügyminiszter szerint az Országgyűlésben ma elfogadott, a „Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetésekről szóló törvény” egy Nyugat-Európában már több, mint ötven éve létező gyakorlatot szabályoz.
Elfogadta az Országgyűlés a „Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetésekről szóló törvényt”, ez az a jogszabály, amelyik lehetővé teszi, hogy – meghatározott esetekben – Pintér Sándor belügyminiszter nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva megtiltsa egyes külföldi befektetőknek, hogy Magyarországon, magyar vállalatokba ruházzanak be, szerezzenek tulajdonrészt. A törvény szerint azoknak a cégeknek, melyeknek közvetlenül 10-, közvetve 25 százalékát külföldi tulajdonosok birtokolják, és fegyvergyártással, haditechnikával, „kettős felhasználású” (polgári és katonai célra egyaránt felhasználható) termékekkel, gáz-, víz-, áramszolgáltatással, telekommunikációval, informatikával foglalkoznak, bejelentési kötelezettséggel tartoznak a jövőben a Belügyminisztérium felé magyarországi beruházás, tulajdonszerzés esetén. A belügyminiszter pedig ezek után köteles megvizsgálni, hogy az adott beruházás, tulajdonszerzés nem sért-e magyar vagy európai uniós érdeket. A miniszternek erre 30 napja van, döntése ellen a Fővárosi Bíróságon lehet jogorvoslatért fordulni. Pintér Sándor a törvény elfogadása kapcsán azt mondta a Népszavának, „ezzel csak egy régi elmaradást törlesztünk”, mert az EU legtöbb tagállamában, de más fejlett ipari országokban is régóta van ilyen jogszabály. „Nyugat-Európában a 60-as évektől kezdve, amikor egyre több lett a határokon átnyúló beruházás, sorra hozták meg ezeket a törvényeket, a keleti blokkban pedig a KGST és a Szovjetunió miatt ez nyilván fel sem merült. Csakhogy a rendszerváltást követően sem hozott alkotott még meg egy ilyen nemzetbiztonsági garanciát jelentő jogszabályt egyik parlament sem, így ezt most pótoljuk” - mondta lapunknak a belügyminiszter, hozzátéve, hogy „ez lényegében arról szól, hogy ne lehessen atombombát gyártani Magyarországon, semmi többet nem kell mögé látni”. Arra a kérdésünkre, hogy konkrétan hogy néz majd ki egy ilyen vizsgálat, Pintér Sándor azt mondta, ezt még később kell részletesen kidolgozni – maga az elfogadott törvény is úgy fogalmaz, hogy ezt később kormányrendeletben szabályozzák. Ám amíg Pintér Sándor biztonsági garanciákat emelget, a közbeszédben más értelmezések is keringenek. Ezek szerint nem arról van szó, hogy tiszta feltételekhez kötnék a tulajdonszerzést, a nemzetbiztonsági célúnak nevezett törvénymódosításra sokkal inkább a miniszter személyi befolyásának növelése adhat magyarázatot, és a módosítás csupán arra lesz jó, hogy a kormány önkényesen beavatkozzon jelentős gazdasági ágazatokban működő cégek működésébe.
Témák
Pintér Sándor

Öncenzúra: két, genderes, jogos előadást is letiltott az MTA vezetése

Publikálás dátuma
2018.10.02. 12:40
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Genderügyre és politikai vonatkozásokra hivatkozva nem járultak hozzá két beszámoló megtartásához az Akadémia részéről. Mindezt az „Adjon egy esélyt a tudománynak!” címmel meghirdetett programsorozat előtt – és a kormány felől érkező masszív nyomásgyakorlás után.
Kisebb botránnyal kezdődhet idén a Magyar Tudomány Ünnepe: az MTA 2003 óta tartja meg rendszeresen a több hetes programsorozatot, 2018-ban azonban már a politika is árnyékot a novemberben startoló rendezvényre. A Qubit tudta meg, hogy két előadás tervét is politikai okokra hivatkozva dobta vissza Barnabás Beáta Mária , MTA főtitkárhelyettese Az egyik betiltott előadás címe a "Nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján" lett volna, ezt a hivatalos indoklás szerint „a társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásai miatt" nem engedi megtartani az MTA vezetése. A másik tervezett előadás címe A közösségi média jogi oldala – itt a betiltás indoklásában mindössze annyi áll, hogy a téma „politikai vonatkozásai miatt" nem lehet megtartani az előadást. 
a lap idézi a Barnabás megbízásából elküldött indoklást is: „Főtitkárhelyettes Asszony megbízásából és hivatkozással a mai napon telefonon megbeszéltekre ezúton is tájékoztatlak, hogy Főtitkárhelyettes Asszony köszönettel megkapta az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományünnepi programtervének a részletes programleírását, melynek alapján A barátság című eseménynek az MTÜ keretében való megrendezését jóváhagyta az MTA Székház Kistermében (2018. november 27. 16-17.00 óra), a Számítógépes társadalomtudomány című tudományünnepi rendezvénynek a megtartását egy előadás kivételével: a Nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján (a társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásai miatt), engedélyezte az MTA Székház Kistermében (2018. november 8. 9-14.00 óra). Főtitkárhelyettes Asszony nem engedélyezte A közösségi média jogi oldala című rendezvénynek az MTÜ keretében való megtartását annak politikai vonatkozásai miatt.” 
A portál szerint a betiltott előadásokat rangos, nemzetközi hírű, elismert hazai  intézményekben dolgozó magyar kutatók jegyzik, illetve jegyezték volna. Bár az MTA a fenti indoklásban leírtaknál pontosabban nem részletezte, hogy milyen alapon nem engedélyezi a szóban forgó előadások megtartását, gyanítható, hogy a lépés reakció a magyar kormány és az akadémia között idán nyáron létrejött feszült helyzetre. Mint emlékzetes, a kormány júniusban közölte: az MTA kutatóintézeteinek finanszírozását, pontosabban annak egy jelentős részét a Palkovics László által vezetett minisztérium, az ITM hatáskörébe készül utalni, ami azt jelenti, hogy a kutatási pénzek elosztásáról nem az elvben autonóm tudományos akadémia döntene, hanem a magyar kormány.  Az MTA elnöksége június közepén egy rendkívüli ülésen elítélte ugyan a kutatás szabadságát veszélyeztető kormányzati lépéseket, de a magyar tudományos életre nehezedő kormányzati nyomás nem sokkal később, augusztus közepén tovább erősödött: akkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte, hogy a magyarországi egyetemeken betiltja a társadalmi nemek tanulmánya (genderszak) mesterképzést.  Az akadémia mostani lépése, a két fent említett előadás betiltása egy névvel nyilatkozni nem kívánó kutató szerint arra utal, hogy az anyagi forrásait féltő MTA próbál jóban lenni a kormánnyal, ezért öncenzúrát gyakorol, és nem engedélyezi a kutatóknak az előadások megtartását azokban a témákban (ilyen például a gender), amelyek a magyar kormánynak politikai okokból nem tetszenek. A Qubit felvette a kapcsolatot az érintett kutatókkal, és levélben kért választ az MTA főtitkárhelyettesétől. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.02. 12:47