Hetekkel ezelőtt megfagyott a levegő Kásler és államtitkára között

Publikálás dátuma
2018.10.02 20:40

Fotó: MTI - Népszava/
Az utóbbi időben annyira elmérgesedett a viszony Nagy Anikó és a miniszter között, hogy az utóbbi már nem is nagyon szólt államtitkárához - akinek rendre átnyúlt a feje fölött.
Fölajánlotta lemondását kedd kora délután Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár Orbán Viktor miniszterelnöknek. Erről Nagy Anikó már közvetlen munkatársait is tájékoztatta. A miniszterelnöki sajtóirodától lapzártánkig nem kaptunk választ arra, hogy a kormányfő elfogadta-e vagy sem államtitkára lemondását. Az MTI ugyanakkor tényként közölte: lemondott az államtitkár. Nagy azzal indokolta a felmondását, hogy gyermekgyógyászként szeretne tovább tevékenykedni, visszatérne főigazgatóként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe, ám távozása hátterében más is áll. Nagy Anikó áprilisban Kásler Miklós kérésére vállalta el az államtitkárságot, a miniszterrel a kormányzati megbízatásuk előtti években egészen a közelmúltig nagyon szoros volt a munkakapcsolatuk. Viszonyuk azonban az elmúlt hónapokban megromlott. Forrásaink szerint az utóbbi hat hétben „fagyott meg köztük a levegő”, olyannyira, hogy a miniszter egy ideje már nem is szólt államtitkárához. Többen is állították: Kásler körülbelül hat hete „nyúlt át”, először Nagy Anikó feje fölött és hozott autokrata döntéseket az államtitkár kompetenciáját érintő kérdésekben. A miniszter autokrata megnyilvánulásainak egyike volt az: az államtitkát sikeresen közvetített Székely László szívsebész ügyében a főorvos és a kardiológia intézet vezetése között, ennek eredményeként december végéig megoperálhatta volna a műtétre váró betegeit az elbocsátott sebész, de a miniszter személyesen megtiltotta meg a főigazgatónak, hogy visszalépjen az azonnali hatályú fölmondástól. Emiatt most mintegy 100 beteg sorsa bizonytalan, a kardiológiai intézetben pedig jogászok alkudoznak arról, mi legyen a főorvos munkaviszonyával. Ilyen rapid döntéssel, és mások mellett az egészségügyért felelős államtitkár tudta nélkül került a hivatalos értesítőbe az a rendelkezés is, amely tanácsadó testületet delegált a még mindig főigazgató nélküli gyógyszerhatósághoz. (A tanácsadókat – köztük Habony Árpád egyik volt munkatársát – a vonatkozó jogszabály szerint nem terheli felelősség az általuk hozott döntésekért, javaslataikért, viszont hozzáférhetnek számos titkos, a gyógyszerpiacot befolyásoló adathoz.) A miniszter az egészségügyért felelős államtitkársághoz tartozó háttérintézményeket is „közvetlen és személyes” irányítása alá vonta. Így már egy ideje nem Nagy Anikó referál az egyes területek problémáiról a miniszternek, hanem közvetlenül az ÁEEK, a NEAK, illetve az új szakhatóság, a Nemzeti Népegészségügyi Központ képviselői. Ez önmagában is abszurd helyzetet teremtett. Forrásaink szerint a közelmúltban Kásler Miklós maga is megpróbálta államtitkárát annak külföldi kiküldetése alatt felmentetni, ám – úgy tudjuk – Orbán Viktor erre nem hajlott. De a humán miniszter nem adta fel, és az elmúlt napokban annak ellenére, hogy a poszt foglalt volt, többekkel is tárgyalt, vállalja el Nagy Anikó pozícióját. Információink szerint Kásler Miklós a feladatról hosszan beszélgetett Cserháti Péterrel, az Egészséges Budapest Program miniszteri megbízottjával, aki a kérést hárította. (Cserháti Péternek van kormányzati tapasztalata, hiszen ő volt négy éven át Szócska Miklós, a második Orbán-kormány államtitkárának egyik helyettes-államtitkára.) Nagy Anikó már a megbízása kezdetén sem volt könnyű helyzetben, hiszen a 2019-es költségvetést is elfogadta a parlament, mire hivatalba léphetett. Pénzügyi mozgástere az utóbbi miatt egyáltalán nem volt, a szakpolitikában pedig a miniszter erős autokrata személyisége lehetetlenítette el.

Orbánnak nem szokás nemet mondani

Nagy Anikó döntése azért is meglepő, mert a kormányzati politikai kultúrában Orbán Viktornak nem szokás nemet mondani és önként felállni, főleg nem a kinevezés után ennyire gyorsan. Talán az egyetlen ilyen látványos eset Ángyán József agrárállamtitkáré volt, de ő is majdnem két évvel a kinevezése után, 2012 januárjában távozott a kormányból, miután nyilvánvalóvá vált: az általa elképzelt – és előzetesen Orbán Viktor által is jóváhagyott – kis-, és közepes gazdaságokra alapuló „kert Magyarország” koncepcióból nem lesz semmi, az állami földek a kormányközeli agrároligarchákhoz jutnak majd. Orbán Viktor kifejezetten nem szereti, ha valaki egy megbízásra nemet mond, több forrásunk szerint is ilyenkor az illető a jövőbeli politikai karrierjét kockáztatja. Az áprilisi választások után Lázár János és Balog Zoltán kormányból való távozását is többen annak tudták be, hogy mindkét miniszter „eltaktikázta magát”, mivel „kéretni kezdték magukat, abban bízva, hogy majd egy kormányfői felkérés még erősít is a pozíciójukon”, de a miniszterelnök ezt kifejezetten rossz néven vette, így menniük kellett. Tudunk olyan volt nagykövetről is, aki ugyan enyhén szólva nem örült, amikor megtudta, melyik országba szánta a miniszterelnök misszióvezetőnek, de inkább elfogadta a megbízást és kiutazott, mert attól tartott, ha nemet mond, soha többé nem jut újra komolyabb beosztáshoz.

Szerző
2018.10.02 20:40

Kórház-konszolidáció a beígért pénz feléből, és még a vezetők bére is bánhatja

Publikálás dátuma
2018.12.11 06:00
Kórházi vezetők szerint ekkora káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül
Fotó: Népszava/ Vajda József
Nem számíthatnak a kórházak teljes adósságrendezésre, az eladósodott intézmények vezetőit viszont akár bércsökkentéssel is sújthatják – értesült a Népszava kormányzati forrásokból.
Idén nem siette el a kormány a kórházak tartozásainak a rendezését, csak alig másfél hete jelentette be Kásler Miklós humán miniszter, hogy egy kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. Ám hiába sóhajtottak fel a hitelezők, mert még most sem tudják maradéktalanul kiegyenlíteni a számláikat az intézmények. A kormány által jóváhagyott jogszabály-javaslat szerint a beígért 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét szánja a kormányzat a tartozások kifizetésére. (Az 55 milliárd fedezte volna az összes tartozást.) Így a 30, 60, 90 napon túli számláknak csak bizonyos részét utalhatják hitelezőiknek. Az összeg további részét, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, akik tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. (Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben, a kórházi fertőzésekről, és az ellátás egyéb paramétereiről sincs valid adat.) A kórházi vezetők közvetlen fenyegetettsége is bekerült a javaslatba. Miközben az előterjesztés elismeri, hogy főként az elmaradt egészségpolitikai intézkedések okozzák a kórházak eladósodást, a tervezet fölhatalmazza a minisztert arra, építsen „ösztönzőket” a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében a kórházi vezetők bérébe. Ezt a megfogalmazást a kórházi vezetők – a Népszavának – egyértelmű bércsökkentésnek fordították. Lapunk kormányközeli forrásokból úgy értesült: rosszul járhatnak azok az intézmények is, amelyeknél valami hibát talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a korábbi konszolidációs pénzek elköltésében. A KEHI október végén adta át az erről szóló 60 oldalas jelentését az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Aszerint a 2016-os adósságrendezéssel kapcsolatban mintegy 36 kórháznál tettek észrevételt, a „hibalista” összesen 40 millió forint értékű volt. Az érintett intézményeket senki nem értesítette, hogy a számláik rendezésében hibát találtak, így magyarázattal sem szolgálhattak a KEHI által kifogásolt tételekkel kapcsolatban. Ellenben a tárca vezetése úgy határozott az érintett 36 intézmény maradjon ki a konszolidációból. Úgy tudjuk, a diszkvalifikáltak között több nagy adós is van. A lapunk által megkérdezett intézményvezetők szerint a pellengérre állítottak között volt olyan is, akit azért marasztaltak el, mert miután kérésére ellenére sem kapott számlaszámot a maradványpénz visszautalására, azt a kórház számláján „parkoltatta.” Úgy tudjuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) napok óta a források újraelosztásával foglalkozik. Van olyan kórház, amelyiket már többször töröltek, majd újra meg újra ráírták a listára. Egyes kórházi vezetők szerint ekkora bizonytalanság, káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül. A hitelezők cserben hagyásának minősítette Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a kormányzati konszolidációs terveket. Szerinte nem a piacot, a beszállítókat kellene büntetni azért, mert a kormánynak évek óta nem sikerül rendbe raknia a kórházak gazdálkodását. Évek óta hallják, hogy amint a gazdaság állapota engedi, bővítik az intézmények működtetésére fordítható forrásokat. Ez eddig nem következett be. Ellenben, ha a meglévő hatvan milliárdos tartozásból most csak harmincat fizetnek ki, akkor már januárban 30 milliárdos adóssággal indul az egészségügy.

Kétségek között gyógyítanak

Miközben egy évvel ezelőtt már november közepén volt kormánydöntés az adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők december 10-én sem kaptak hivatalos információt arról, mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelők dolgoznak. A legköltségesebb ellátást a sürgősségi-, intenzív osztályokat működtető kórházak végzik. A legfrissebb adósságlistát is az ilyen komplex, nagyon súlyos beteg ellátására szakosodott intézmények vezetik.

Szerző
2018.12.11 06:00
Frissítve: 2018.12.11 06:00

Nem tudni, betartja-e Orbán Viktor az ígéretét

Publikálás dátuma
2018.12.10 21:20

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
A miniszterelnök korábban azt mondta, sajtótájékoztatót tart decemberben.
Nem tudni, megtartja-e Orbán Viktor azt a nagyszabású sajtótájékoztatót decemberben, amit korábban ő maga ígért meg az újságíróknak: az RTL Klub híradója megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét, de a csatorna egyelőre nem kapott választ azzal kapcsolatban, megtartják-e ezt, és ha igen, mikor. A miniszterelnök korábban azzal hárította el az újságírói kérdéseket, hogy decemberben tart majd egy sajtótájékoztatót. Orbán eddigi utolsó magyarországi sajtótájékoztatóját a választások másnapján, április 9-én tartotta.
2018.12.10 21:20
Frissítve: 2018.12.10 21:20