Vergődnek a szemétcégek, a veszteséges kukaholding mindenkit magával ránthat

Publikálás dátuma
2018.10.04 07:30

Fotó: Népszava/
A szemétszállítók még elviszik a hulladékot, de már kérdéses meddig. A pénzt begyűjtő állami cég ugyanis akadozva fizeti ki munkájukat.
Néhány milliárd forintot már kifizetett az Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV ) Zrt. a Fővárosi Közterület-fenntartónak (FKF) – mondta el lapunknak a két cég. Azután közölték ezt, hogy a 24.hu megírta: a köznyelvben csak „kukaholdingnak” nevezett állami ernyőcég, az NKHV nyár közepére már 13 milliárd forinttal tartozott a FKF-nek, a kintlevőség pedig már olyan mértékű, hogy az a fővárosi cég működését veszélyezteti. Az FKF nem közölte, hogy pontos mennyit fizetett az NHKV, de azt hangsúlyozta: az utalás nyomán „működése biztosított”. Kérdés, meddig, illetve hogy az állami holding régóta halmozódó kintlévőségei egy ponton nem rántják-e magukkal az egyre gyengébb bőrben lévő helyi, önkormányzati szolgáltatókat. Az önkormányzati-állami hulladékszállítási szektor az első mélyütést a 2013-as rezsicsökkentés során kapta, amikor minden ellátónak tizedével kellett csökkentenie a díjat. A tarifa azóta se változott. Ezután a kukaszámlák beszedésére megalapították az NHKV-t, amely azonban átláthatatlanul vagy egyáltalán nem oszt vissza bevételeiből az ellátást ténylegesen végző helyi, köztulajdonú vállalkozásoknak. Ezért ezek úgy próbálnak lavírozni, hogy csökkentik a szelektív hulladékszigetek és a hulladékbegyűjtő körútjaik számát. Mint arról lapunknak többen is beszámoltak, egyre nagyobb szeméthegyeket látnak országszerte. A probléma az utóbbi hónapokban már a fővárosba is begyűrűzött. Az FKF mérlegeiből például kiderül: az NHKV indulásakor, 2016-ban, az év végi fordulónapon 19 milliárd forinttal tartozott a „főkefének”, a múlt év végén pedig 14 milliárddal. Az FKF erről talányosan csak annyit mondott, hogy a most hírekbe került „több mint tízmilliárdos” kukaholding-tartozás az idén keletkezett, nyárra halmozódott fel. Szakmai forrásaink szerint nagyjából az a koreográfia, hogy az NHKV év közben „rendezgeti” az FKF felé fennálló tartozásai egy részét, ám így is folyamatosan mintegy 10 milliárdos kintlévőséget görget maga előtt. 
Azt nem tudni, hogy az ország többi, helyi hulladékszállítási cégének mennyivel tartozik a kukaholding. Szakmai vélekedések szerint ez legalább 15 milliárd forint lehet. Az állami cég tavalyi mérlege nem ismert: májusban volt a leadási határidő, de azóta sem tették közzé a társaság tavalyi gazdasági adatait. Vagyis az adófizetők pénzén működő cégről azt sem tudni, tavaly mennyi volt a bevétele, kiadása és a 2016-os 1,6 milliárdos veszteség után 2017-ben is termelt-e veszteséget. Ez utóbbiról a 24.hu úgy értesült: 7-15 milliárd közötti összegre is rúghat. Úgy hírlik, hogy az NHKV pénzbegyűjtési és újraosztási problémáinak java éppen a központosításból adódik: a számlázási rendszer kialakításához egy informatikai rendszerbe kellett fésülni a több mint száz helyi szolgálató rendszerét. A nagy feladatot a nemrég Orbán Viktor miniszterelnököt luxusrepülőgéppel Bulgáriába reptető Garancsi Istvánhoz kötődő üzletemberek kapták meg. Az NHKV számlázása azonban nem működik jól, a csekkeket jelentős késéssel vagy rosszul küldik ki. Az NHKV-nál olyannyira nem zökkenőmentes a munka, hogy van, aki szerint ez már nem lehet véletlen. Akad olyan vélemény, amely szerint a kukaholding direkt vérezteti ki a vidéki szolgáltatókat, hogy később a helyi piacok zömét is kormányközelbe terelhesse.

Monostorpályiban léptek a katasztrófavédők

A Hajdú-Bihar megyei Monostorpályin már a katasztrófavédelem által kijelölt cég szállítja el a szemetet – tájékoztatta lapunkat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Ilyen lépésre akkor van szükség, ha a helyi szolgáltató bármely – például anyagi - okokból levonul a területről. Korábban ugyanakkor kétségkívül több ilyen helyiségről szóltak a hírek: akadt olyan év, amikor százas nagyságrendű településen volt szükség új szolgáltató kijelölésére. Ezen kívül a gödöllői központú Zöld Híd jelzi évek óta tartalékai folyamatos felélését. Ám az általuk ellátott területen még nem volt szükség a hatósági fellépésre. Az OKF szerint a néhány évvel ezelőtt tapasztalt helyzet, amikor több településen kellett közszolgáltatót kijelölni, fokozatosan rendeződött. Az önkormányzatok ugyanis megkötötték a közszolgáltatói szerződéseket. M. I.

Témák
szemét
2018.10.04 07:30
Frissítve: 2018.10.04 07:30

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42