Parkolókat einstandolt a Külügyminisztérium

Publikálás dátuma
2018.10.05. 07:20
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő
A külügy egy részlege új épületbe költözött, de terjeszkedni kezdtek házon kívül is: hiába van 300 férőhelyes parkolójuk, az utcáról is lefoglaltak helyeket.
Új helyre, a Medve utca sarkára költözött a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy része; a II. kerületi irodaházat a Market Zrt. újította fel, egyvalami maradt: a 300 férőhelyes mélygarázs az irodaház alatt. Ez azonban nem volt elég a tárcának, és parkolni tilos táblákat helyezett ki az utcán is oda, ahol eddig a helyiek parkolhattak – írja az Index.
A Szövetség a II. kerületért helyi frakcióvezetője és a Momentum két képviselője mutatta be a problémát, amit az okoz, hogy az egyébként is szűkös parkolási lehetőségek a minisztérium önkényes einstandjával tovább szűkültek, így az autók egymás hegyén-hátán állnak, mondta Őrsi Gergely frakcióvezető.
Kiss Roland, a Momentum tagja szerint a tárca helyezte ki azt a táblát, ami a hét minden napján, beleértve a hétvégét is, megtiltja, hogy reggel 7 és este 7 között a minisztérium alkalmazottain kívül bárki odaálljon. Miközben a Medve Corner irodaház alatt kétszintes, 300 férőhelyes parkoló található. Őrsi szerint engedélyük sem volt a minisztériumnak, hogy a táblát kihelyezzék. Az ügyben vizsgálatot kezdeményeznek. A portál megkereste az ügyben a minisztériumot, de eddig nem kaptak választ.
Szerző

Amitől Orbán is fél - és ezt tudják is róla

Publikálás dátuma
2018.10.05. 07:05

Fotó: Csortos Szabolcs
Sokan írták alá Pécsen a kezdeményezést, hogy Magyarország is társuljon az európai ügyészéghez, sikert mégis kevesen várnak: Orbán Viktor fél ettől a hatóságtól, így egymillió szignó sem bírná csatlakozásra.
 A kormány korrupt és ezért fél az uniós ügyészségtől, vélik azok, akik aláírásukkal támogatják, hogy hazánk is csatlakozzon az európai nyomozó hatósághoz. A Fidesz-hívők is látják a korrupciót, ám nem írnak alá. Amúgy az aláírók nem igen bíznak abban, hogy Orbán a gyűjtéstől meghátrál. – A korrupció elviselhetetlen és vérlázító. Ez ellen a Polt-féle ügyészség semmit se tesz. Kizárt, hogy egy korrupt kormánypolitikust megbuktassanak. Kizárt! Ezért írtam alá. Az európai unió ügyészsége lebuktatná a tolvajokat, emiatt nem akar Orbán belemenni, hogy csatlakozzunk az európai ügyészséghez. A 44 éves Kolat Erzsébet eképpen magyarázta: miért támogatta szignójával azt, hogy hazánk csatlakozzon az unió ügyészségéhez. Az élettársával egy 13 éves fiút nevelő, szociális gondozóként dolgozó, pécsi asszony szerint mindenki tisztán látja, hogy a kormányhoz közel álló üzleti körök száz vagy inkább ezermilliárdokat vágnak zsebre teljesítmény nélkül. Amikor közbevetettem, hogy a kormány az ország szuverenitására hivatkozva utasítja el a csatlakozást, akkor az asszonyból kifakadt nevetés: – Butaság! Aki nem látja miről van szó, az nem is akarja látni, mert annyira fideszes. Szerda délután, Pécsett, az uránvárosi lakótelepen gyűjtött aláírásokat az uniós ügyészséghez történő csatlakozás érdekében a – Mellár Tamás, független parlamenti képviselő által létrehozott – Mindenki Pécsért Egyesület két aktivistája. Itt írt alá Kolat Erzsébet, s az ő véleménye pontosan összefoglalja mindazokét, akik ugyancsak szignózták a Hadházy Ákos, független parlamenti képviselő által elindított aláírásgyűjtéshez. A kérdezettek a kilétüket általában nem hallgatták el, ám hozzátették, hogy a cikkben ne említsem őket teljes nevükön, mert ez a mostani hatalom mindenre képes. Egy, korábban a közigazgatásban dolgozó, a koránál jóval fiatalabbnak látszó, 67 esztendős, elegáns asszony így fogalmazott: – Magamat már nem féltem, de a lányomat és az unokáimat igen. A lányom Pesten jó állásban van. Négy nyelvet beszél, így külföldön is könnyedén boldogulna, én azonban nem akarom, hogy elhagyja az országot. Mi egyébként nem szoktunk politizálni, de ha mégis, akkor csakis a korrupció miatt, és végtelenül felidegesít minket ez a téma. Norbert rendszergazdaként dolgozik, mikor ezt elárulta, megemlítettem, hogy neki nem kell félnie a teljes nevét adni, hisz azt hallani, az ő szakmájában 700-800 ezerről startolnak a fizetések, s nagy a szakemberhiány. A 38 esztendős, egyedül élő, hátizsákos férfi legyintett, hogy ez csak egy városi legenda, a jól fizetett állás kevés, úgyhogy elégedjek meg a keresztnevével, s ekképp folytatta: – Mindenki tudja, mekkora a korrupció, mégis kevés lesz az aláírás, mert az emberek közönyösek. Ráadásul sokan csak a közszolgálati tévét nézik és rádiót hallgatják, hozzájuk el se jut az aláírásgyűjtés híre. A közszolgálati adások hazugságai teljesen elbutítják az embereket. Két tucatnyi aláírót faggattam, s ők mindannyian úgy vélték, hogy Orbán Viktor és csapata fél az európai ügyészségtől, ezért a kormányfő saját jószántából soha nem fog belemenni a csatlakozásba. Ismert, hogy Hadházy Ákos egymillió aláírást szeretne összegyűjteni karácsonyig, igaz, ez jogilag semmire se kötelezné a kormányt vagy a parlamentet. Az általam kérdezettek nem igen bíznak abban, hogy milliónyi támogatója lesz a kezdeményezésnek, abban pedig végképp nem reménykednek, hogy az egymillió szignó meghátrálásra kényszeríti Orbánt. Szerintük ahhoz nagy tömeget megmozgató tüntetések is kellenek. – Orbán mindent megtesz majd, hogy ne jöjjön ide az európai ügyészség, a jövője függ ettől – mondta György, a 34 éves kertészmérnök. – A fideszesek is látják, hogy mennyi visszaélés van, de eltűrik. Hogy egy párt a szavazatok 48 százalékával a választási rendszer miatt kétharmadot szerezhet a parlamentben, és emiatt olyan törvényeket hoz, ami névre szólóan segít és névre szólóan tönkretesz valakiket… Szóval, szerintem ez teljesen komolytalanná teszi az országot. A haverjaim közül sokan már külföldön vannak, és csak nevetnek rajtunk, hogy mi mindezt eltűrjük és itt maradunk. Legtöbbjük már sosem jön haza, mert látják, hogy ezt az országot évtizedekre tönkretették. Ezt látnia kell az Orbán-hívőknek, ők mégis imádják Orbánt. Van azért, aki úgy látja: tévedés, hogy a Fidesz tábor nem veszített az erejéből. – A korrupció sok embert eltávolít a Fidesztől – állította egy 39 éves asszony, aki a pécsi egyetemen dolgozik. – 2010-ben én is a Fideszre szavaztam, ahogy a bátyám is. Most már egyikünk sem. Amúgy az egyetemen azt tapasztalom, hogy a fiatalok és az értelmiség elfordult a Fidesztől, szinte már csak az áll mellettük, akinek ez érdekében áll. A két aktivista két órán gyűjtött aláírást, s addig nem egész száz támogató adta kézjegyét. Mindeközben a pult előtt elmentek legalább tízszer annyian. Ők általában pillantásra se méltatták az aktivistákat. Megállítottam közülük is többeket. – Nem érdekel a politika – rázott le egy negyvenes férfi, és hirtelen sietősre fogta. – Maga szerint nincs szükség az európai ügyészségre? – ragadtam rá. – Nincs nálunk korrupció? – Hagyjon békén! Nem akarok nyilatkozni. Margitként mutatkozott be egy 69 éves asszony: – A férjem meghalt, a két fiam külföldön dolgozik, nem akarok én már semmit – szabadkozott, rimánkodó arccal. Mátyás, aki 78 esztendős, és egykor villanyszerelőként dolgozott, félórán át a pulttól tíz méterre állt, és gúnyosan kinevette az aláírókat. – Bolondok ezek! – összegezte röviden a véleményét. – Azt hiszik lehet valamit tenni a korrupció ellen? Bolondok, mondom. Miért most lett ez fontos? A korábbi kormányokat miért nem kérik számon, mit loptak el? – Most áll fel az európai ügyészség – szakítottam meg monológját. – Bolondság! Arról van szó, hogy Dubaiban szigeteket építenek a gazdagoknak, ahelyett, hogy menekülteknek építenének szigeteket. Oda kellene vinni a migránsokat, nem ide. Az Orbán nem akar ide migránsokat, ez vele a baj. Ezért zsarolják. Egy ötvenes asszony is megállás nélkül ment el az aláírásgyűjtők mellett. Négy éve Ausztriában, egy panzióban takarít. Itthon adminisztrátor volt, de állástalan lett. Kint minden remek, anyagilag utolérte magát, a munkahelyen tisztelik, a társaság kiváló, a panzióból a panoráma fenséges. Csak a lánya hiányzik, de ő már 30 éves, megáll a lábán. – Miért írnék alá? – kérdezte meglepődve. – Nem érdekel, mi történik itthon. Ha itt a tolvajokat szeretik, hát szeressék! Bolond ország ez. Megérdemli a sorsát.
Frissítve: 2018.10.05. 08:43

4 millió egy félév: 2030-ra gazdagok elitegyeteme lehet a Corvinus

Publikálás dátuma
2018.10.05. 06:03

Fotó: Népszava
Jelentősen növelni akarják a fizetős és a külföldi hallgatók arányát a Budapesti Corvinus Egyetemen. Hamarosan egy új képzési program is indulhat, szemeszterenként roppant borsos. És 2020-tól nem hirdetnek állami férőhelyet.
Senki nem akarja "einstandolni" a Corvinust, senki nem akarja ránk erőltetni az akaratát - egyebek mellett ezzel is próbálta nyugtatni kollégáit a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora azon a dolgozói értekezleten, amit az intézmény nemrég kezdődött átalakítása miatt hívtak össze. Lánczi András (egyben a kormányközeli Századvég Alapítvány elnöke is) szerint a Corvinus azért van biztonságban, mert a kormány bízik az egyetem vezetésében. - Egyetlen elvárás van csak a kormány részéről: a világszínvonal - fogalmazott a rektor. Mint arról lapunk is beszámolt, a BCE jövőre kikerül a közvetlen minisztériumi fenntartás alól, 2019 nyarától egy állami alapítású közhasznú alapítvány működteti tovább. A terv az egyetem dolgozóit is meglepte, hiszen előzetes egyeztetések nélkül jelentették be még szeptember elején. Az ígéretek szerint így a jelenleginél sokkal rugalmasabban és szabadabban működhetne az intézmény, ám a dolgozók egy részét ez nem nyugtatta meg, többen még ma is attól tartanak, a Corvinus szépen lassan egyfajta "magánegyetemmé" válik. Noha az egyetem vezetése szeptemberi közleményében tagadta, hogy profitorientált magánegyetemmé válnának, a dolgozói értekezleten elhangzottak ennek részben ellentmondanak. A BCE kancellárja, Pavlik Lívia elmondta: 2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett ugyan létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat, ám a cél az, hogy a fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban legyenek jelen az egyetemen (a jelenlegi helyzet egyébként épp ennek a fordítottja: ma 60 százalék az állami ösztöndíjas, 40 százalék az önköltséges hallgatók aránya). Számítanak a külföldi - feltehetőleg fizetős - hallgatók számának növekedésére is: 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45 százalékra akarják növelni arányukat. A nemzetköziesítés fontos szempont: hamarosan egy nemzetközi kollégium építésébe kezdenek, a külföldi oktatók, kutatók arányát is növelni akarják. A folyamat egyik kezdő lépése lehet a kínai Fudan Egyetemmel köttetett megállapodás, amit most pénteken írhatnak alá. Ennek keretében egy kettős diplomaprogram indul az egyetemen - szemeszterenként mintegy négymillió forintos tandíjjal. Az akadémiai cél az, hogy a Corvinus Európa legjobb száz, és a világ legjobb kétszáz egyeteme közé kerüljön 2030-ra. A dolgozók helyzetén is javítanának, minden foglalkoztatotti kategóriában az átlagjövedelmek emelését ígérik, hogy ne kelljen például egy egyetemi oktatónak egyszerre két-három helyen dolgoznia. Az átalakulás lebonyolítására létrejön egy külső és egy belső projektszervezet is. Előbbiben a kancellár mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség képviselői vesznek részt. Utóbbiban ugyancsak a kancellár, majd a rektor, a karok dékánjai és a hallgatói önkormányzat elnöke. A vezetői előadások után több kérdés is felmerült a megjelent egyetemi dolgozók részéről, ám többségükre nem kaptak választ. Az egyik oktató arról érdeklődött, pontosan mekkora lesz az az összeg, amivel a kormány feltőkésíti az egyetemet jövőre működtető alapítványt. Lánczi erre azt mondta, nincs felhatalmazva arra, hogy elmondja. Egy másik oktató arról kérdezett, milyen lesz az alapítvány kuratóriumának összetétele (milyen arányban jelennek meg a kormány képviselői), a rektor erre csak annyit mondott: "nagy autonómiával" történik majd a kuratórium felállítása. Az egyik kérdezőben felmerült az is, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának szétbontásával kapcsolatos kormányzati terveknek lehet-e köze a Corvinus átalakításához? Egyértelmű válasz nem érkezett, ám az egyetem rektorhelyettese, Szántó Zoltán Oszkár egy másik kérdésre adott válaszában elejtette: céljuk, hogy a Corvinuson működjön egy önálló kutatóintézet. Toronyai Gábor, az egyetemi szakszervezet elnöke arról kezdett beszélni, kétségei vannak, hiszen az átalakítás ötlete nem belülről, nem az egyetemről jött, és semmilyen tanulmány nem készült a lehetséges következményekről, amikor Lánczi András belé fojtotta a szót. - Kérdést tegyen fel, kolléga. Meg tud fogalmazni egy kérdést?- kérdezte emelt hangon, ingerülten, mire a teremben megfagyott a levegő. Toronyai az érdekképviseletek bevonásáról érdeklődött, amire Lánczi úgy válaszolt, majd jövő héten tárgyalnak róla. Ezek után túl sok kérdésre már nem került sor. A mintegy másfél órás tájékoztató után többen nemtetszésüknek adtak hangot Lánczi viselkedését illetően, és azt sem hitték el neki, hogy a kormány nem akar beleszólni a Corvinus működésébe. Egyikőjük így búcsúzott: "de kik vagyunk mi, hogy megkérdőjelezzük a tudomány e jeles képviselőjének szavait?"
Szerző