Kell-e nekünk a rekordmagas áfa?

Nem nyerte el a magyar kormány tetszését az Európai Parlament által javasolt 25 százalékos áfa-plafon, pedig a fogyasztói árak mérséklődhetnének.

A magyarországinál alacsonyabb szinten, 25 százalékban maximálná a tagállamokban az általános forgalmi adó (áfa) kulcsát az Európai Parlament (EP). Az áfa-plafon lényegében csak hazánkra nézve hozna változást, a magyar kormány azonban nem kér belőle. Azt állítja ugyanis, hogy az áfaplafon célja egy komplex adóreform részeként valójában a személyi jövedelemadó (szja) felemelése, és a gyermekek után járó adókedvezmény megszüntetése. Az elutasítás beleillik abba a kormányzati filozófiába, amely – a támogatások kivételével – mindent elutasít, ami Brüsszelből származik, függetlenül a szakmai indokoktól. A javaslattevő Európai Bizottság (EB) döntésének indoklása szerint egyébként a szabályozásra azért van szükség, mert az unió tagállamai évente csaknem 50 milliárd eurótól esnek el az áfacsalások miatt.

Az áfaplafonra javaslatot tevő jelentést Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő fogalmazta meg. Ő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: az áfacsalások jelentik az Európai Unió egyik legsúlyosabb problémáját. Számítások szerint a közép-európai régióban az áfa mintegy 24-25 százalékát nem tudják beszedni. E tekintetben hazánk kifejezetten jól áll, hiszen 2016-os adatok szerint nálunk „csak” 13 százalékra tehető az elcsalt áfa mértéke. Azóta pedig – éppen a kifehérítés érdekében – bekötötték az online pénztárgépeket az adóhatósághoz, és működik az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, valamint az online számlázás is.

Az EP által javasolt adóreform a számítások szerint 41 milliárd euróval (13 ezer milliárd forinttal) csökkenthetné az európai közösség által elszenvedett áfabevétel-kiesést, és egymilliárd euróval mérséklődhetnének a vállalatok adminisztratív költségei. A magyar kormány elutasítása azért is furcsa, mert az EP 80 százalékos többséggel fogadta el az áfaplafonról szóló javaslatot. Mégpedig úgy, hogy a fideszes képviselők – egy kivétellel – nem szavaztak ellene: tartózkodtak – mondta Szanyi Tibor.

Az EP-javaslat lényege, hogy a tagállamok szabadon meghatározhatják a saját, általános áfa-kulcsukat, mégpedig 15 és 25 százalékos érték között, és lehetne két kedvezményes kulcs is. Szanyi Tibor elképzelhetőnek tartja, hogy meghatároznák azokat a termékeket - elsősorban a luxuscikkek köréből -, amelyeknél nem lehetne kedvezményes kulcsot alkalmazni.

A 25 százalékos áfaplafon egyébként csak Magyarországot érinti - mutatott rá Angyal József, okleveles adószakértő. A 27 százalékos magyar általános áfakulcs magasabb csak ugyanis az EP által javasolt 25 százaléknál. A 25 százalékos kulcsot most Dánia, Horvátország és Svédország, illetve a nem EU-tag Norvégia alkalmazza. A szakember szerint így az eddig hazánkra koncentrálódó – az országok közötti áfakulcsok különbözősége által lehetővé váló –, külföldiek által elkövetett áfa-csalásokon további országok osztozhatnak majd. Az árak viszont valóban mérséklődhetnek, Angyal József szerint ugyanis ez a tapasztalat az általános – tehát nem csak egyes termékekre vagy szolgáltatásokra – korlátozódó áfacsökkentéseknél.

A magyar kormány egyébként azért ódzkodik az áfa-csökkentéstől, mert az mérsékelheti költségvetés bevételeit (különféle becslések szerint akár 200-240 milliárd forinttal is). Szakértők szerint azonban az alacsonyabb áfa révén megnövekvő forgalom kompenzálhatná ezt. Az uniós menetrend szerint a pénzügyminiszterek egyhangú döntése szükséges ahhoz, hogy az adóreform megvalósuljon.