Megvezetik az időseket

Publikálás dátuma
2018.10.06. 17:25

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Új világgal kecsegteti a kormány a nyugdíjasokat, akiknek könnyítenék a munkavállalását, pedig korábban sokakat épp a mostani vezetés kényszerített nyugdíjba. Eközben átlagnyugdíj alatti juttatást kap az idősek csaknem kétharmada, a beígért korrekcióval pedig a szegényebb idősek járnak rosszul.
A Vasárnapi Hírek Hegyesiné Orsós Évával, az egyik legnagyobb idősszervezet elnökével készített interjút.   – Készülnek az új világra? – Milyen új világra kellene készülnünk? – Orbán Viktor mondta a héten az Idősek Tanácsa ülésén, hogy november 1-jétől új világ köszönthet az idősekre, mert a dolgozó nyugdíjasok megkapják a nyugdíjukat és a munkabérüket is úgy, hogy utóbbi után csak a 15 százalékos szja-t kell fizetni. Jónak tartják az irányt? – 2010 óta a kormány idősekkel kapcsolatos foglalkoztatáspolitikája következetlen és ellentmondásos. Hasznosabb lett volna munkaidő-kedvezménnyel vagy kedvezőbb munkaidő-beosztással megtartani az idősödő munkavállalót, mint a korhatár betöltése után elbocsátani, majd 3-4 év múlva visszahívni. Ezalatt az idő alatt sokszor kialakul az új életforma, kopik a tudás. Törvényt hoztak arról, hogy a bírók és általában a közszférában dolgozók a korhatár elérése után nem dolgozhatnak tovább, majd amikor épp e döntés hatására kiderült, hogy a kórházi ágyaknál nincs elég ápoló és az iskolában nincs elég tanár, adtak némi kedvezményt. Létrehozták a nyugdíjas-szövetkezetet, ami lehetőséget ad a visszafoglalkoztatásra, pedig sokakat a korhatár betöltésekor elküldtek. Ez nem felelős, hosszabb távon gondolkodó társadalompolitikát jelez. – A nyugdíjasok mekkora része lenne mobilizálható? – A KSH adatai szerint 2,7 millió nyugdíjas van. Munkavégzésre főleg a 70 éven aluliak jelentkeznek, de jóval kevesebben, mint amennyit a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásakor beharangoztak. A nyugdíjasok többsége 30–45 év munka után pihenni szeretne, és ezt meg is érdemlik. – Ez érthető, de vajon mi a jobb az időseknek: ha visszamennek dolgozni, vagy ha a családdal vannak? Hiszen épp Orbán szólt elismerően a „női 40” sikeréről, amit ők nagymamanyugdíjnak neveznek. Ez a két irány nehezen fér meg egymás mellett… – A miniszterelnök nem ismeri a demográfiai folyamatokat. A 40 év után a nyugdíj megállapítását igénylő 57–63 éves nők egy részének nem született meg az unokája, vagy megszületett, de külföldön él. Ugyanakkor nagy terhet viselnek, mert a szociális ellátórendszer nem tud megfelelően segíteni idős szüleik, rokonaik ellátásához. Fontos a nyugdíjba vonulás lehetősége 40 év munkaviszonnyal, de erre nem lett volna szükség, ha a kormányzat nem szüntette volna meg a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét. – Miért nem egyeztettek erről? Épp a héten ülésezett az Idősek Tanácsa (korábban Idősügyi Tanács). – Mi azt nem tekintjük érdekegyeztetésnek, hogy valamilyen kormányzati bejelentés előtt meghívják az úgymond Idősügyi Tanács tagjait, és biodekorációként jelen vannak az éppen aktuális bejelentésnél. Számunkra ez a fórum azt jelentené, ahogy az korábban működött. Ez a miniszterelnök tanácsadó testülete volt, három fontos szereplővel. Az egyik a szakértők köre; 4-5, országosan elismert szakember vett részt a munkában, párthovatartozástól függetlenül. Másrészt ott voltak a legfontosabb szaktárcák képviselői, sok esetben a szaktárcát maga a miniszter képviselte. A legnagyobb kört az idősszervezetek képviselői adták – a jobboldali szervezetek képviselői is részt vettek a közös munkában. Volt munkaterv, rendszeres ülések, javaslatokat tehettünk és kompromisszumok születtek. Ez 8 éve nem működik. – Milyen ma idősnek lenni, milyen jelzésekkel találkozik? – Aktív idősekkel dolgozom, akik megtervezik a mindennapjaikat. De nem ez az átlag, sőt egy minapi kutatás szerint alapvetően rossz a közérzetük. Ebben szerepet játszik az is, hogy a nyugdíjasok körében magas a szegények aránya. Több mint 70 ezer olyan nyugdíjas van, akinek az ellátása az 50 ezer forintot sem éri el. A statisztikák szerint minimum 90 ezer forint kell ahhoz, hogy egy egyedül élő megfelelő mederben tarthassa az életét. Sok nyugdíjas van, akinek ennyi sincs, ők több százezren vannak, félmillió feletti a számuk. Nagyon magas a kisnyugdíjasok aránya. Rajtuk a nyugdíjemelés mostani rendszere semmit nem tud segíteni. – Pedig a kormány adatai szerint 2011 és 2017 között 26 százalékkal nőttek a nyugdíjak, amelyek vásárlóereje 10 százalékkal lett több… – Ezek átlagszámok, amit nagyon komolyan befolyásol, hogy növekszik a 2013 után nyugdíjba mentek aránya, és emelkedik azoknak a száma, akik havonta több mint 500 ezer forintot kapnak. Ez jelentősen torzítja az átlagot. Amikor azt mondják, hogy az átlagnyugdíj 125 ezer forint, akkor emellé oda kell tenni, hány százezer olyan ember van, akinek az ellátása nem éri el a 80 vagy 90 ezer forintot. Ugyanis az átlag alatt kap a nyugdíjasok mintegy kétharmada, ami nagyon magas arány. Ha megkérdeznének bennünket, azt javasolnánk, hogy vezessenek be egy korrekciós csomagot, aminek a lényege, hogy a kisnyugdíjasok 2 vagy 3 évre széthúzva kapjanak magasabb összegű nyugdíjemelést. – Ez szép elv, de a nyugdíjrendszerünk biztosítási alapú. Azaz, aki többet dolgozott és fizetett be, jogosan várhatja el, hogy többet is kapjon. Ezt az elvet feladnák? – Van arra lehetőség, hogy a nyugdíjrendszer szolidáris legyen a legnehezebb helyzetben lévőkkel. A rendszer ugyanis amellett, hogy biztosítási alapú, mindig rendelkezett szolidáris tulajdonsággal is. – Mennyivel emelnék meg a kisnyugdíjasok ellátását? – Most 3 százalékos az átlagos emelés, jövőre a terv 2,7 százalék. Ha valakinek 60 ezer forint a nyugdíja, és van egy 3 százalékos inflációkövető emelés, akkor ő 1800 forintot fog kapni. Azt mondhatná a kormány, hogy például 5 ezer forintnál senki nem kaphat kisebb emelést, ami nem egy őrült magas összeg, de érzékelhető, és nem utolsósorban beépül a nyugdíjába, a következő emelést pedig már erre kapja. Nem úgy, mint a prémium vagy az időnként osztogatott Erzsébet-utalványok. – Ha már a prémiumot említette, most a tavalyinál is magasabb nyugdíjprémiumot ígértek az időseknek. Ez a kisnyugdíjasokon segít jobban, nem? – Ezt 2009-ben a Bajnai-kormány rögzítette, amikor az inflációkövető rendszerre tértünk át. Azóta egyszer volt prémium, tavaly. A rendszert már régen felül kellett volna vizsgálni, mert rendkívül alacsony összeget ad. Ha valakinek 80 ezer forint a nyugdíja, akkor a tavalyi számítás alapján a legmagasabb összeg 12 ezer forint volt. De akinek nem érte el a nyugdíja a 80 ezret, csak mondjuk a fele volt, akkor ő a gazdaság fantasztikus teljesítményéből 6 ezer forintban részesült. Ez havi 500 forint. Jó lenne, ha a kisnyugdíjasok magasabb összeget kapának, és a 80 ezer forintos határt kitolnák az átlagnyugdíj szintjéig, 125 ezer forintig. Ez, illetve a már említett korrekciós program nem borítaná fel a jelenlegi nyugdíjrendszer logikáját sem.
Témák
nyugdíj
Frissítve: 2018.10.06. 17:47

Érdekvédők a tisztességtelen kormány ellen

Publikálás dátuma
2018.10.06. 17:14
Illusztráció
Fotó: Népszava
A magyar állam a legrosszabb munkáltató, nem fizeti meg alkalmazottait és nem teremt számukra jó munkafeltételeket, vagyis lehetetlenné teszi a tisztes munkát – ez volt az általános vélemény a közszféra szakszervezeteinek szombati tanácskozásán.
Ma a magyar állami rendszerben egy munkavállaló számára semmi nem kiszámítható – jelentette ki Kártyás Gábor munkajogász a „Tisztes munka világnapja” alkalmából rendezett szombat délelőtti konferencián. A közszféra legnagyobb tömörülése, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a német Friedrich Ebert Alapítvány (FES) az Újvárosháza dísztermében tartott rendezvényén az előadások közös nevezője volt, hogy a magyar állam, vagyis a kormány a piacon minden feltételt diktálni képes óriási multinacionális vállalatoknál sokkal rosszabb munkáltató. Az állam gyakorlatilag mindent megváltoztathat egy megkötött munkaszerződésben indoklás nélkül visszavonhatja a vezetői kinevezéseket, s ezzel akár százezer forinttal csökkentheti a dolgozó bérét. Sem a munkavégzés helyének, sem pedig a munkakörnek a megváltoztatásához nem kell kérnie a dolgozó beleegyezését, ami munkaügyi perek sorozatát eredményezte az utóbbi években Tánczos Rita munkaügyi bíró tapasztalatai szerint. A legnagyobb baj, hogy ha nem kell indokolni a vezető felmentését, akkor a bíróságokon sem lehet érdemben vizsgálni, hogy indokolt volt-e a lépés a főnök részéről vagy pusztán személyes oka volt a leváltott vezető eltávolításának. Ha pedig nincs lehetőség az indok vizsgálatára, gyakorlatilag megszűnik a munkajogi védelem. Az Alkotmánybíróság (AB) már 2011-ben kimondta, hogy a kormány az állami feladatmegoldás eszközeként kezeli a köz érdekében dolgozókat, ami „ellentétes az emberi méltósággal”. Földiák András, a SZEF vezetője szerint ma az elvileg biztonságot kínáló közszférában tudatosan bizonytalanságot teremt a kormány, amire akciósorozattal akarják felhívni a közvélemény figyelmét. A szombati konferenciát a jövő héten újabb rendezvények követik. Sikeresnek ítélte a „Tisztes munka világnapjához” kapcsolódó, szeptember 21-én indított szakszervezeti nemzeti konzultáció eddigi eredményeit Boros Péterné. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke az akcióban résztvevő további hét érdekvédelmi szervezet vezetőjével együtt kiemelte, hogy a válaszolók túlnyomó többsége, 96-98 százaléka egyetértett a nyolc szakszervezet összefogásával megfogalmazott elvárásokkal a minimálbér megemelésétől a családbarát munkahelyek megszervezéséig. Boros Péterné hangsúlyozta, hogy az eddig kitöltött 50 ezer kérdőív biztos alapot ad a szakszervezeteknek, hogy az őszi bértárgyalásokon ezekre a véleményekre hivatkozva meggyőzze a kormányt: lépéskényszerben van, rendeznie kell a közszolgálatot végzők bérét, javítani a munkafeltételeket. Azt azonban egyelőre nem tudta megmondani az MKKSZ elnöke, hogy mikor kezdődnek meg a közszféra bértárgyalásai.
Frissítve: 2018.10.06. 17:15

Meleg idővel búcsúzik az első októberi hét

Publikálás dátuma
2018.10.06. 16:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vasárnap a legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között alakulhat.
Péntekhez képest szombatra több fokot erősödött a nappali felmelegedés. Vasárnap is 20 fok feletti maximumokat mérhetünk, de elszórtan csapadék is lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. A hét utolsó napján szakadozott lesz felettünk a felhőzet és hosszabb-rövidebb időre kisüt majd a nap. Szórványosan valószínű zápor, néhol zivatar, a déli, délkeleti szél pedig helyenként megélénkülhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 7 és 12 fok között alakul, de a derült, szélvédett helyeken hűvösebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között lehet.
Szerző
Frissítve: 2018.10.06. 17:32