Meleg idővel búcsúzik az első októberi hét

Publikálás dátuma
2018.10.06. 16:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vasárnap a legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között alakulhat.
Péntekhez képest szombatra több fokot erősödött a nappali felmelegedés. Vasárnap is 20 fok feletti maximumokat mérhetünk, de elszórtan csapadék is lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. A hét utolsó napján szakadozott lesz felettünk a felhőzet és hosszabb-rövidebb időre kisüt majd a nap. Szórványosan valószínű zápor, néhol zivatar, a déli, délkeleti szél pedig helyenként megélénkülhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 7 és 12 fok között alakul, de a derült, szélvédett helyeken hűvösebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között lehet.
Szerző
Frissítve: 2018.10.06. 17:32

Orbán Gáspárék nem szerveznek több Felház-alkalmat

Publikálás dátuma
2018.10.06. 15:57

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
„Jelenlegi működésünket befejezzük” – jelentették be a közösségi oldalon.
Szombaton megjelent egy – Ember Illés, Orbán Gáspár, Prekopa Donát „és a Felház csapata” – által jegyzett közlemény a Felház Facebook-oldalán, melyben azt írták: 
„Nagy örömmel és szívünkben hálával tudatjuk, hogy a Felház küldetése a végéhez közeledik és a feladatára kapott idejét betölti. Ezzel jelenlegi működésünket befejezzük, a három alapító közvetlen vezetésével és az önkéntes csapattal végzett központi szervezés véget ér és ilyen keretek között nem szervezünk több Felház alkalmat.

Hozzátették, hogy az idei, 2018. őszi szemeszter az utolsó a Felház működésében, ezt követően pedig a vizsgaidőszak után, 2019. márciusában záróalkalmat tartanak. Közölték, hogy a Felház három éves működése során a dicsőítő- és imaestek mellett egyre több missziós tevékenységet indított el, „amelyek túlmutatnak a Felház keretein”.
„Ezek a Felházból fakadó mozgalmi szálak önállóan folytatódnak, illetve újak indulnak el és az eredeti célok betöltéséért laza együttműködésben futnak tovább”

– olvasható a közleményben.

Azt írják, hogy a Felház alkalmak befejezése egyben a mozgalom következő szakaszának elindulása, és „az így kialakuló mozgalomnak csakúgy, mint a Felháznak, mindenkor az Evangélium bemutatására és az Egyház építésére kell irányulnia”.
A Felházat Ember Illés, Prekopa Donát és Orbán Viktor miniszterelnök fia, Orbán Gáspár alapította. A Felház időközben jócskán kinőtte a fővárost, ma már sok tucat vidéki településen rendeznek Házi Felháznak nevezett helyi istendicsőítéseket – a mozgalomról itt írtunk bővebben.
Szerző
Frissítve: 2018.10.06. 16:02

Feléleszti Orbán az ellenállást

Publikálás dátuma
2018.10.06. 15:30

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Az új magyar gyülekezési törvény „kétemberes tüntetés” passzusa szó szerinti másolata a Lukasenko diktatúrájában 20 éve bevezetett gyakorlatnak. De Orbán Viktor elbízta magát, amikor azt reméli, ez is letolható az emberek torkán. Fel kell ismerni a blöfföt ebben a félelmetes fázisban – állítja Haraszti Miklós, az EBESZ volt médiabiztosa, aki szerint a polgári engedetlenségre való hajlam váratlan erővel fog visszatérni.
Szabadságjogokat számon kérő táblák a Putyin orosz vagy Erdogan török elnököt fogadó sorfalak között? Bayer párttag-publicista szerint „taknyukon és a vérükön” kirángatást érdemlő, tiltakozó civilek a parlamenti bizottság előtt? E hónaptól elhárult minden akadály az elől, hogy ilyen kellemetlenségek egyre kevésbé legyenek. 

Gumibotszabályok

Az 1989-es szabályozást váltó, október 1-je óta hatályos új gyülekezési törvény arról híresült el, hogy két ember már utcai beszélgetésében sem szapulhatja a kormányt jogkövetkezmények nélkül. Ez persze nem így van. Sőt, ez a törvény kimondja, hogy akár spontán és sürgős gyűlést is lehet tartani, és ott érdemei szerint értékelni a kormányt, hangosan. Mégis kijelenthető, hogy súlyos visszalépés a jogszabály. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője a VH-nak úgy fogalmazott: a korábbi jogszabály, amivel kétségkívül akadtak gondok, tízes skálán nyolcas színvonalú volt, ezt a mostanit viszont elégtelenre értékeli, ami szerinte megbukik. A régi törvényben elég lett volna kiigazításokat végrehajtani. „Az új gyülekezési törvény a különféle kacifántos jelzős szerkezeteivel indokolatlanul nagy mérlegelési lehetőséget ad a rendőrségnek, hogy gyűléseket előre betiltson” – mondja a jogász.

Nincs fütyülés

Eddig például bűncselekmény vagy arra való felhívás miatt oszlatott a rendőrség, mostantól már előzőleg is mérlegelheti a veszély jövőbeli kockázatát. A közrend veszélyeztetésének a diplomaták akadályozása (lásd Putyin elleni Kossuth téri tiltakozás korábbi jogszabályellenes tiltása), a bíróságok működésének megzavarása (eddig súlyos veszélyeztetés volt) minősül, és ilyen módon megtiltható a tüntetés akkor is, ha az „a közlekedés rendjének sérelmével jár” (eddig csak akkor lehetett tiltani, ha a közlekedés más útvonalon nem volt biztosítható). Azt a körülményt viszont, hogy mi jár közvetlen, szükségtelen és aránytalan sérelemmel, a rendőrség döntheti el, akár már előre is. Azért például akár börtön is járhat, ha valaki egy gyűlést megzavar. Ezzel könnyen „kifütyülhetetlenné” válhat Orbán Viktor is, ha épp rendezvényen beszél. Különösen aggályos az a kitétel, hogy előzetesen megtiltható a gyűlés, ha az a rendőrség szerint alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, szabad mozgáshoz való jogának sérelmére. „A tüntetés lényege általában az, hogy a közhatalom gyakorlói számára látható és hallható legyen, és ez aligha történhet meg Budapesten például anélkül, hogy ne korlátozza másnak valamilyen jogát. Itt azonban magasnak kell lenni az ingerküszöbnek, hiszen a gyülekezés olyan alapjog, amit csak ritka esetben, például erőszakos magatartás vagy annak közvetlen és egyértelmű gyanúja esetén volna szabad korlátozni.” Hegyi Szabolcs szerint az alkotmányos alapjogokat érintő jogszabályokhoz nem volna szabad egy kormánynak az ellenzék egyetértése és támogatása nélkül hozzányúlnia.

Fehérorosz mintázat

A közhatalom gyakorlásának lényeges eleme, hogy a hatalomgyakorlók számon kérhetők, kérdezhetők (lásd média állapota), bírálhatók (lásd sztrájkjog, népszavazás intézménye), vagy adott esetben döntésre kényszeríthetők legyenek (lásd tüntetések). Ezeket a jogokat korlátozni olyan, mint gyenge féket szerelni egy alföldi buszba, mondván, nincsenek is ott dombok. De egyszer kerüljön hegyek közé a fékrendszer! „A gyülekezési törvény szigorítása kétségbeesett gesztus, és én inkább hajlandó vagyok az orbánizmus végének a kezdetét látni benne, mint egy hatékony diktatúra bemutatkozását” – így látja Haraszti Miklós íróújságíró, egykori politikus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet volt médiabiztosa, aki ma választási missziókat vezet az EBESZ számára, és hat éve az ENSZ fehéroroszországi emberi jogi különleges megfigyelője is. Megdöbbent azon, hogy az új magyar gyülekezési törvény „kétemberes tüntetés” passzusa mennyire szó szerinti másolata a Lukasenko diktatúrájában 20 éve bevezetett gyakorlatnak. „Ez az egyik leghírhedtebb belorusz törvény. Hat év alatt számos alkalommal kellett tiltakoznunk amiatt, hogy embereket – ha másért nem, mert feliratos trikóban sétáltak – minimum két hetekre lecsuktak. Ott ez működik, visszafogja a társadalmat, persze a szabadság csekély hagyománya miatt is. Mindenesetre az, hogy Orbán törvényt plagizál Lukasenkótól, mutatja, nem érdemes nulláról elkezdeni a bizonyítást, hogy elnyomó rendszert épít, amely nem illik Európába.” De Haraszti Miklós szerint Orbán elszámította magát, ha azt reméli, hogy az elnyomó posztszovjet törvények nálunk is megfélemlítik majd a társadalmat, ahogyan az ilyen törvények a Kádár-rendszerben nálunk is elvégezték a piszkos munkát. „Szögezzünk le két merőben új jellegzetességet: Orbán most először helyez kilátásba büntetést a szabadságjogok gyakorlásáért. És azt is lássuk világosan: az új gyülekezési törvény nem a Kossuth téri mókuskerékbe békésen visszatalált pártokat érinti, hanem a parlamenten kívüli civil társadalom ébredését igyekszik meggátolni, ahogyan számos más rendszabály is 2017 óta. Azért zúdul össztűz az alkotmányos szabadságjogokra, mert új energiák innen támadva mozdíthatják ki a társadalmat a jelenlegi tehetetlenségéből. Ez így van minden illiberális rezsimben. Ám abban a pillanatban, amikor Orbán Viktor valóságosan is elkezdené az embereket megbüntetni azért, mert tiltakoznak, ez Magyarországon és különösen a fiatalok körében más hatással járna, mint büszkén elnyomó egyszemélyes diktatúrákban, amilyen a putyini vagy a lukasenkói. „Ez kihozná azt a potenciált Magyarországból, amely miatt Orbán joggal aggódik, amelyet jól ismer, mert valaha civil aktivistaként része volt benne, és amelyet szerintem túl korán búcsúztatnak az emberek: az igazi szabadságvágyat.” Az EBESZ munkatársa a gyülekezési törvény szigorítását párhuzamosnak érzi a Sargentini-jelentés elfogadásával. „A strasbourgi kudarcra Orbán kardcsörtetéssel reagált, mintha volna útja előre, a nyílt diktatúrába, és mintha egy új, huszáros mesterterv része lenne, hogy a Fidesz kisodródik a konzervatív pártcsaládból. Holott ez valójában szabadesés. Fel kell ismerni a blööt éppen ebben a félelmetes fázisban, amikor a hatalom hamis párhuzamokban bízva büntetések kilátásba helyezésével próbája elfojtani a bírálatot.”

Orbán téved

Felvetettük: a gyülekezés szigorítása mégis elveheti a kedvet a tiltakozástól. Ha mindenki a fotelből drukkol, és azért mennek kevesen az utcára, mert félnek, hogy kevesen lesznek, kódolt a kudarc. Haraszti Miklósnak a beletörődésről a Közös Ország Mozgalom segítségével egy éve létrejött választási reformtervezet jutott eszébe. „Igen kiváló és jövőbe mutató menetrend volt ez, amelyet Gulyás Mártonék összehoztak, majd a pártok otthagyták az út szélén, és bemasíroztak a választási komédiába.” De a részeredmény is a civil társadalom energiáit demonstrálta, a kudarc nem a civileken múlott. Éppen ezért is gondolja, Orbán Viktor most elbízta magát, amikor azt reméli, a gyülekezési törvény is letolható az emberek torkán. „Ha Orbán tényleg ellenállással találkozik, márpedig fog, akkor – most először – azt is be kell vállalnia, hogy börtönöz. Ezt a nyilvánossághoz forduló tiltakozókkal szemben – talán az én 1973- as perem kivételével – még Kádár sem merte bevállalni 1963 után, nehogy ugyanolyan legyen, mint a szovjet. Orbán azt hiszi, a gyülekezési törvény elég lesz ahhoz, hogy a rendszerébe be nem tagolt emberek ne kockáztassanak. De ebben téved! A sajtó és a gyülekezés szabadsága szimbolikus ügy, az európai minőség esszenciája, és konkrétan ebből lett a politikai szabadság. 1988-ban engedély nélkül is tömegesen kimentek az emberek az utcára, és ez kényszerítette a pártállamot tárgyalóasztalhoz.”

Bőrünkre megy a játék

Haraszti Miklós úgy látja: „Az emberek többsége nem tudja, hogy nem az ő akaratuk miatt van kétharmad, hanem a választójog miatt. Ezért, és mert a pártok elfogadták ezt a csalást, lenyelték az emberek. De most ezzel a törvénnyel a választók bőrére megy a játék. Börtönözni kell azokat, akik továbbra is szemben állnak. Orbán talán túlságosan hozzászokott a migránsozó jelszavai sikeréhez, túlságosan bízik a megtévesztésben. De most félreolvassa a társadalom erőszakmentes ellenállásra való kedvét. Már a 25 százalékos civil adót sem hajlandók befizetni. A civil mozgalmat eddig is a polgári engedetlenségre való készsége különböztette meg a pártoktól. Váratlan erővel vissza fog térni az, amire ez az ő egész ellenforradalma most válaszol, a polgári engedetlenségre való hajlam. Akkor ő kerül dilemma elé, hogy továbbmegy-e, ahogy az új törvénye ígéri, vagy meghátrál. Mindkettővel csak lendületet adna az új mozgalomnak.”