USA;

2018-10-07 17:02:50

Betuszkolták hivatalába Trump főbírójelöltjét

Konzervatív többség alakult ki a kilenc fős amerikai Legfelső Bíróságon, amelynek új tagja a nők elleni erőszakoskodással vádolt Brett Kavanaugh lett.

A szigorúan párthovatartozás szerint megosztott amerikai szenátus 50-48 arányban szavazta meg a mindössze 53 éves Kavanaugh kinevezését, ami, tekintettel arra, hogy életre szól, akár hosszú évtizedekre is biztosíthatja a hajszálnyi konzervatív többséget az Egyesült Államok legfőbb igazságszolgáltatási testületében.

A Legfelső Bíróság nem csupán a végső fellebbezési fórum egyes konkrét ügyekben, hanem egyben betölti az alkotmánybíróság szerepét is. Ez utóbbi minőségében olyan, erősen vitatott társadalmi kérdésekben véleményezhet jogi álláspontokat az alkotmánnyal való összeegyeztethetőség szempontjából, mint például az abortusz engedélyezése, a melegjogok, illetve a bevándorlók jogai.

Brett Kavanaugh bírót Donald Trump elnök jelölte a Legfelső Bíróságba, miután Anthony Kennedy főbíró visszavonult. Őt úgy tartották számon, mint aki az állásfoglalásaiban „ingázott” a konzervatív és a liberális jogfelfogás között, Kavanaugh azonban eddig megingathatatlan kőkonzervatívnak mutatkozott ítélkezési tevékenysége során. Emellett konkrét republikánus politikai elkötelezettség is kimutatható nála: fiatal jogászként részt vett annak a Kenneth Starr által irányított különbizottságnak a munkájában, amely annak idején, 1998-ban, Bill Clinton elnök alkotmányos eltávolításának lehetőségeit vizsgálta, végül is eredménytelenül – történetesen egy „nőügy”, Clinton és Monica Lewinsky liezonja kapcsán. Ez azért érdekes, mert most Kavanaugh jelölése nyomán vele szemben is felmerültek szexuális vonatkozású vádak.

A nyilvánosság elé lépett ugyanis egy kaliforniai pszichológusnő, és azzal vádolta meg a jelöltet, hogy 1982-ben Kavanaugh, amikor még csak 18 éves volt, egy diákbulin részegen meg akarta őt erőszakolni. Ezután két további nő is jelentkezett azzal, hogy Kavanaugh korábban szexuálisan molesztálta őket.

A szenátus igazságügyi bizottsága egymást követően meghallgatta mind a bírót, mind az őt vádló pszichológus nőt, de az érzelmi kitörésektől hangos meghallgatás eredményeként sem tisztázódott minden. Ezután kiadták a feladatot a Szövetségi Nyomozó Irodának, az FBI-nak, hogy próbáljon utána járni a 36 évvel ezelőtt történteknek. Az FBI igyekezett kapcsolatba lépni az ominózus diákbuli egykori résztvevőivel, de egyértelmű információkhoz ennek során sem jutottak. Azt ugyan többen megerősítették Kavanaugh diáktársai közül, hogy a fiatalember erősen italozott, és annak nyomán Trump is elismerte a nyilvánosság előtt, hogy Kavanaugh-nak „voltak kisebb alkoholproblémái”, de bizonyítható erőszakos közösülési kísérletről senki nem tudott hitelt érdemlően beszámolni.

Ezután megejtették a szenátusi szavazást, amelyen a repubikánusok érvényesítették minimális többségüket, megerősítették az elnök jelöltjét, és így Brett Kavanaugh letehette a hivatali esküt.

A republikánusokat szorította az idő abban az értelemben, hogy szenátusi többségük már csak egy hónapig biztosított. November 6-án az Egyesült Államokban megtartják a két elnökválasztás közötti, úgynevezett félidős választásokat, és a képviselőház teljes megújítása mellett újraválaszják a szenátus egyharmadát. A szenátorok mandátuma ugyanis hat évre szól, de nem egyszerre, hanem kétévenként, három szakaszban választják újra a törvényhozás felsőházának megfelelő testületet.

Az ellenzéki demokraták abban bíznak, hogy novemberben elhódíthatják a szenátusi többséget a republikánusoktól. Egyes amerikai kommentárok úgy vélekednek, hogy Kavanaugh jelöltségének a „metoo” vádak dacára, „izomból” történt áterőltetése éppenséggel elő fogja segíteni a demokraták ügyét, mert sokakban visszatetszést kelt a kormányoldal eljárása. Másfelől viszont az a tény, hogy a szexuális erőszak vádja csak évtizedek elmúltával, a legfelső bírósági jelöltség ismertté válása után fogalmazódott meg a nyilvánosság előtt, sokat levont a vád szavahihetőségéből.