Óriási vihar közelít Florida felé

Publikálás dátuma
2018.10.08. 07:43
képünk illusztráció
Fotó: Jessica Moore / Cultura Creative/AFP
Rendkívüli állapotot hirdettek ki déli államban a Michaelnek elnevezett trópusi vihar érkezése miatt; mozgósították a Nemzeti Gárdát is – nem kizárt, hogy végül hurrikánnal kell szembenézniük.
Rendkívüli állapotot hirdetett ki Rick Scott floridai kormányzó vasárnap a közelgő trópusi vihar miatt.  A Michael névre keresztelt trópusi vihar egyelőre a karibi vidéken, Kuba és Mexikó fölött kavarog, várhatóan hurrikánná erősödik és szerdán éri el Florida partjait.  Rick Scott vasárnap este Tallahasseeben, a déli állam fővárosában tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, hogy a viharzóna széles, lassan mozog és rendkívül erős, ebből adódóan életveszélyes.  
a Nemzeti Gárda 500 tagját máris mozgósították, hogy előre felkészüljenek a viharra. A helyi önkormányzatok vezetőit arra szólította fel, hogy még a vihar érkezte előtt vizsgálják át erőforrásaikat és raktáron lévő készleteiket, ellenőrizzék az áramkimaradáskor használatos  generátorokat, valamint az élelmiszer-, és ivóvíztartalékokat. A helyi repülőterek, iskolák és kormányzati hivatalok bezárásáról a helyi hatóságok döntenek.  Scott az esti sajtótájékoztató előtt már több helyi tisztségviselővel, köztük Tallahassee polgármesterével, a demokrata párt jelöltjeként a novemberi választáson a kormányzói posztért versenybe szálló Andrew Gillummal is egyeztetett.    Tallahassee-ban vasárnap megnyitották azokat az elosztóhelyeket, ahol a helybéliek homokzsákokat kaphatnak, írja az MTI.
Szerző

Kína beismerte, közük van az Interpol igazgatójának eltűnéséhez

Publikálás dátuma
2018.10.07. 21:55

Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
Nyilatkozatot adott ki vasárnap a kínai korrupció-ellenes hatóság arról, hogy nyomoznak Meng Hongwei ellen. Meng eközben lemondott az Interpolnál betöltött pozíciójáról.
Ez az első hivatalos megszólalása Kínának az ügyben, mióta a férfi pénteken eltűnt - írja a Reuters. Meng – aki amellett, hogy az Interpol elnöke volt, a kínai közbiztonságért felelős miniszterhelyettes is – azután tűnt el nyom nélkül, hogy látogatást tett a nemzetközi bűnüldöző szerv lyoni irodájában, majd visszaindult Kínába. Utoljára feleségének küldött egy veszélyre figyelmeztető üzenetet, aki a francia hatóságokhoz fordult.
"Meng Hongwei közbiztonsági miniszterhelyettes jelenleg az Országos Felügyeleti Bizottság nyomozása alatt áll, feltételezett törvénysértés miatt"

- fogalmazott a közlemény. Mint az Interpol tudatta, Meng lemondott elnöki tisztségéről.
Szerző

Romániát nem érdekelte a házas felek neme

Publikálás dátuma
2018.10.07. 21:10

Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP
Két nap sem volt elég ahhoz, hogy a „keresztény család” védelmére kiírt romániai népszavazás érvényes legyen. 2018-ban a jelek szerint már nincs akkora befolyása az egyházaknak, mint korábban gondolták. Az egész a kormánynak a legkellemetlenebb.
Hiába tartott két napig Romániában a család alkotmányos meghatározásának módosításáról szóló népszavazás, a részvétel kevesebb, mint 20 százalék volt, miközben az érvényességi küszöb 30 százalékos. Bár volt, ahol próbálkoztak a szavazók szervezett szállításával, mintegy kétmillió voks hiányzott. Érezték ezt a kezdeményezők is, akik már vasárnap délután ujjal kezdtek mutogatni a szociáldemokrata-liberális PSD-ALDE kormányra. Az ortodox fundamentalista, szélsőséges Koalíció a Családért nevű egyesület, a népszavazás kezdeményezője, amely 3 millió aláírást gyűjtött a kiíráshoz, délutáni állásfoglalásában egyenesen azt állította, hogy Liviu Dragnea PSD-elnök bojkottálta a referendumot, a Dancila-kabinet pedig felületesen és szakszerűtlenül szervezte meg azt, a lakosságnak a legelemibb tájékoztatást sem adta meg a népszavazás céljáról. A vád azonban alaptalan, az igazságügyi törvények módosítása miatt igencsak megtépázott tekintélyű PSD és annak elnöke bár nyíltan nem kampányolt az igenek mellett, mindent megtett a népszavazás sikeréért, vélhetően azért, mert a nagy tekintélyű, formálisan nem, de gyakorlatilag államegyháznak számító ortodox egyháztól remél támogatást belpolitikai és az Európai Unióval folytatott küzdelmében. Ezt támasztja alá az is, hogy Románia történetében először két napig tartott a népszavazás, és ezt sürgősségi kormányrendelettel tette lehetővé a Dancila-kabinet.

Miről szavaztak?

Szombaton és vasárnap arról kellet (volna) véleményt mondaniuk a román választópolgároknak, egyetértenek-e azzal, hogy „a család egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon alapszik”. Romániában jelenleg nem engedélyezett sem az azonos neműek házassága, sem a bejegyzett élettársi lehetőség, de az alkotmány hatályos vonatkozó cikkelye szerint „a család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon” alapul. Ezt korrigálnák a kezdeményezők, biztosítva ezzel a melegházasságok alkotmányos tilalmát, illetve az élettársi kapcsolaton alapuló család hátrányos megkülönböztetését.   

Ám bebizonyosodott, hogy a 21. század második évtizedében már az ortodox egyház sem a régi, a tömegekre gyakorolt befolyását mindeddig felülértékelte a politikum. Mert nem csak a nagyobbik kormánypárt nem mert szembemenni az egyházzal, a parlamenti újonc, civil mozgalomból kinőtt USR-n kívül egyetlen nagy párt sem hirdetett bojkottot, bírálni sem merte a nyíltan homofób kezdeményezést.    Arról megoszlanak a vélemények, hogy a magyar pártok, az RMDSZ és az egykori Fidesz zsebpártok, – Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt –, illetve az unitáriusok kivételével a magyar egyházak miért álltak be egy szélsőséges csoport kétségtelenül kisebbségellenes kezdeményezése mögé, miért vállaltak közösséget a magyar kisebbséggel szolidárisnak nem mondható, kivételezett státusú ortodox egyházzal. Az alapkérdés az, hogy a magyar pártok a magyar egyházaknak vagy az Orbán-kormánynak próbáltak kedvére tenni, vagy mindnyájan a budapesti „nemzeti kormány” felé tekintgetve hozták meg érthetetlen döntésüket. Erre némiképpen választ adott Darvas-Kozma József csíkszeredai címzetes katolikus esperes, aki a szombati szavazói érdektelenség láttán a Facebook közösségi oldalon a következőképpen próbált mozgósítani: „Ezzel (a szavazással –a szerk.) a Magyar Kormányt is támogatod, aki a külhoni magyarság sorsát felvállalta. Aki nem megy szavazni, az Sargentini állításait támogatja, és Magyarország és a magyar nép ellen dolgozik (vagyis hazaáruló)". Ez is kevésnek bizonyult, a magyar egyházak sem tudták legyőzni sem az érdektelenséget, sem a civil bojkottot, magát a szekularizált kisebbségi magyar társadalmat. A többségében magyarlakta megyékben, Kovásznában és Hargitában volt a legalacsonyabb a részvétel. Hogy ezek után mégis végrehajtják-e a parlament mindkét házában nagy többséggel megszavazott alkotmánymódosítást, miszerint „a család a férfi és a nő szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon” alapszik, nyitott kérdés. Jelen formájában a román alkotmány „a házastársak” szabad akaratát nevesíti, ezt tartották túl tágnak, túl „veszélyesnek” a referendum támogatói.

A magyarokat nem kérdezte az Orbán-kormámy

Jelenleg az Európai Unió 28 tagállama közül 14 engedélyezi a melegházasságot. Az Országgyűlés 2009. április 20-án, a Bajnai-kormány idején fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvényt. A második Orbán-kormány azonban alaptörvénybe foglalta azt, amiért Romániában referendumot tartottak, vagyis, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját”.

Maradj otthon, nézzél tévét

Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere is megszólalt, mert a magyar civil bojkott hívószava az együttes híres slágerét vette kölcsön, és a (#maradjotthon Nézzél tévét. Töksötét...) felhívással buzdított távolmaradásra. Lovasi elmondta a Transindexnek, nem veszi jó néven, ha engedélye nélkül politikai célokra használják fel a szövegeit. Hozzátette: „Amúgy biztos vagyok benne, hogy az érvénytelen szavazást ugyanúgy felhasználják majd céljaikra a szavazást kiírók, mintha érvényes lenne. Ahogyan az történt Magyarországon többször, 2004-ben a kettős állampolgárságról, majd 2016-ban a migrációról tartott népszavazás esetében is”.  

Szerző