Pröhle kirúgásának utóélete: Titok. Hogy lesz-e egyáltalán pályázat

Publikálás dátuma
2018.10.08 10:10

Fotó: Google Street View
Nem tudhatjuk, milyen szempontok szerint és ki dönt a Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatójának személyéről.
Az utóbbi hónapok Kulturkampf-jának első állomásaként értékeli a hazai kulturális közélet Prőhle Gergely távozását a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről. A főigazgató leváltásának okai mellett utódjának kiválasztásának módjáról is kérdeztük a fenntartó minisztériumot. Hiába, választ nem kaptunk. Így nem csoda, hogy konkrét információk híján találgatások uralják a közeljövőt.  A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) meghatározó szerepet játszik a magyar kulturális életben, gyűjteményei, a hozzá tartozó szervezetek, kiállításai, hazai és nemzetközi eseményei, megemlékezései az írók, költők, könyvszakmában dolgozók és irodalomszeretők mellett rengeteg gondolkodó ember között szóbeszéd tárgyai. Fontosságát jól jelzi az is, hogy 2015-.ben például több mint 77 ezer látogatójával a kilencedik leglátogatottabb budapesti múzeum volt. Az intézmény szakmai besorolása szerint országos múzeum, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma, vezetőjének kiválasztásáról az intézmény 2013-as alapító okirata rendelkezik. Eszerint a múzeum élén főigazgató áll, akit – pályázat útján – az emberi erőforrások minisztere határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Idén több mint 1,2 milliárd forintos költségvetésből működik. 2016-ban a múzeum főigazgatói tisztségére két érvényes pályázat érkezett, amelyek közül a bíráló bizottság a pályázati dokumentáció és a személyes meghallgatás alapján egyhangúlag Prőhle Gergely pályázatát támogatta, így Prőhle 2017. január 1. óta vezette a múzeumot. Tisztségét öt évre nyerte el. Pályázatát nyilvánosságra hozta, a múzeum weboldalán olvasható. Ebben a tematikus súlypontok között szerepelt a tavalyi Arany-emlékév, Szabó Magda születésének 100. és a reformáció 500. évfordulója. Prőhle kontinuitás- és konszenzuskereső szándékát nem csupán az bizonyította, hogy a váltás óta együtt dolgozott elődjével, E. Csorba Csillával. Ezt jelezte pályázatának Wass Albertre vonatkozó része is, amelyben arról írt, hogy a „politikailag megosztó” irodalmi személyiség népszerűségének „végére kell járni”, illetve az őt bálványozók és a bálványt mindenképp ledönteni szándékozók csoportját is a PIM látogatójának szeretné tudni. A magyar közélet sajátos fintora, hogy a főigazgatói pályázat tematikus súlypontjai között olvasható az a kiállítás is, amely idén nyáron a kormánypárti Magyar Időkben támadások kereszttüzébe került. „Kassák jelentőségét a bevezetőben jelzett fő célkitűzéseim szempontjából abban látom, hogy személyén keresztül be lehet mutatni a baloldali gondolkodás összetettségét, a hiteles baloldaliság hányatott sorsát a XX. században, vagyis rá lehet mutatni az irodalom és politika ellentmondásos viszonyára.” A több hónapos vita eldőlt, október 4-én hivatalossá vált, hogy a volt diplomata, államtitkár Prőhle Gergely távozik a múzeum éléről. A Népszava a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumától választ vártunk a kérdésre: A múzeum vezetőjének mandátuma még nem járt le, megbízása miért indoklás nélkül szűnik meg? A minisztérium rövid közleményt küldött válaszul: „November 1-i hatállyal a Petőfi Irodalmi Múzeum Főigazgatójának vezetői megbízatása Prőhle Gergely és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös megegyezésével megszűnik. Kulturális területen végzett eredményes tevékenységét az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelten hatékonynak tartja, egyben köszönetet kíván nyilvánítani az eddigi munkájáért.” A kulturális közélet szereplői aggódva várják a folytatást. Latolgatások, szóbeszédek egy szélsőséges irodalomtörténész esélyéről és győzködő telefonokról, amelyek azoknak könyörögnek a vezetői poszt elvállalásáért, akiket kollaboránsnak, de még éppen elfogadhatónak tartanak. A Népszava konkrét kérdéseket tett fel a fenntartó minisztériumnak: - Milyen módon választják ki az utódot?; - Amennyiben pályázat útján döntenek, milyen feltételeknek kell megfelelnie az utódnak?; - Kik bírálják el a pályázatokat és döntenek a jelentkezőkről, illetve létezik-e szakmai tanácsadó testület, amelynek véleményét a minisztérium figyelembe veszi? Választ éppúgy nem kaptunk egyik kérdésre sem, ahogy ígéretet sem arra, hogy később talán felelnek rájuk. Pedig az idő szorít, a múzeum főigazgatójának kiválasztására mindössze három hét maradt.   

PIM

Az 1909-1945 között Petőfi-Házként működött irodalmi gyűjteményből 1954-ben jött létre a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), amely 1957 óta a működik Károlyi-palotában. A múzeum a jelentős irodalmi hagyaték őrzése és kezelése mellett otthont ad a Digitális Irodalmi Akadémiának, szervezetéhez tartozik a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet és a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda. Falai közt működik a Magyar PEN Club.

Zenei kalandok és belső utak

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:41

Fotó: SAMMY HART
Meghirdette új évadát a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.
A zene kaland!. Ez a mottója a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2019–2020-as évadának, derült ki az együttesek szerdai sajtótájékoztatóján. Mint Herboly Domonkostól, a zenekar főigazgatójától megtudtuk, a kalandos utazás, amire hívnak minket, belső útjainkat járja végig, hogy a zene segítségével jobban megérthessük magunkat. Azt, hogy milyen zenék, milyen hangversenyek, milyen előadók teszik ezt lehetővé, Hamar Zsolttól, a Filharmonikusok zeneigazgatójától tudtuk meg, aki mielőtt erre rátért volna, elmondta, az elmúlt évadban sikeres külföldi fellépéseik is voltak, kiemelte a zürichi Tonhalléban adott hangversenyüket, amelyet ritka elismerő kritika fogadott.

Többször voltak Kínában is, és további meghívásuk is van. Az új évadban a zenekar két bérleti sorozatot tart a Müpában, egyet a Zeneakadémián, egyet pedig a Vigadóban. A meghívott vendégművészek közül kiemelte többek közt Sebastian Weigle, Bertrand De Billy karmestereket, Arabella Steinbacher hegedűművészt, de fellép velük Eötvös Péter is, aki saját és szerzeményeit és Liszt művét dirigálja. Rost Andrea kétszer lesz társuk utaztatásunkban, aki elmondta, a sok külföldi fellépés, az utazások után nagyszerű dolog itthon a kiváló ismerős zenészekkel állandó részese lenni a hangversenyéletnek, boldog, hogy ebben a kalandban részt vehet.

Önálló bérleti sorozattal jelentkezik a Nemzeti Énekkar, tehát nem csak oratóriumokban, nagy kórust kívánó zenekari művekben mutatkozhatnak meg, hanem zongorakíséretes és a cappella műveket is énekelhetnek, ezt minden tag fontosnak érzi, erőt, hitet ad nekik. Gondot fordít a zenekar a gyerekek nevelésére is: Úton a zene programjuk során két-három tagú kamaraegyütteseik eljutnak a legkisebb falvakba is, ebben a Symphonia Alapítvány is a segítségükre van, amely kifejezetten arra törekszik, hogy a leghátrányosabb helyzetű gyerekeket ismertesse meg a zenével, nem csak passzív hallgatóként, hanem úgy, hogy az aktívan muzsikálókat tanítják is a művészek.

Fantáziakamerákkal Velencébe

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:37

Fotó: MTI/ Mónus Márton
Waliczky Tamás installációja az emberi látást képezi le a biennálén.
„Az egyik legfontosabb dolog, ami érdekelt, hogy hogyan lát az ember. Ha megkérdezem a tanítványaimat, az a fotó, amit a mobiltelefonjukkal csinálnak, a valóságot mutatja-e, a legtöbben azt fogják mondani, hogy igen. De sajnos nem. Amit mi fotográfiának nevezünk, az egyfajta elfogadott nyelv köztünk, amit mi értünk. Azt mondjuk, hogy a fotográfia leképezi a világot: elfogadjuk, hogy a fényképezőgép egy pontból figyeli a világot, elfogadjuk, hogy a közelebb lévő ember nagyobb, és a távolabb lévő kisebb, valamint elfogadjuk, hogy ha oldalról fotózunk egy kör alakú asztalt, akkor az ovális lesz. Holott ezek mind torzítások, egyik sem igaz” – vélekedik a fotográfiáról, mint kultúrafüggő tevékenységről Waliczky Tamás, a kortárs újmédia művészet egyik legismertebb és legkiválóbb képviselője, az 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé hazai képviselője.

Az idén száztíz éves Magyar Pavilonban, a Ludwig Múzeum szervezésében a nemzetközi színtéren is rendkívül elismert alkotó – munkái számos díjat nyertek, köztük a linzi Prix Ars Electronica fesztivál Golden Nica díját – Képzelt kamerák című kiállítása lesz látható, amely a vizuális érzékelés lehetőségeivel és azok megjelenítéseivel foglalkozik. Waliczky Tamás egyszerre merít inspirációt a fotótörténeti múltból és használja a képalkotás legmodernebb, számítógépes technikáit. Az emberi látás leképezését középpontba helyező művész huszonhárom egyedülálló fantáziakamerája – a digitális technikát és az analóg elveket magukban egyesítve – lightboxokon, animációkon, valamint egy interaktív installáción keresztül válik hozzáférhetővé május 11. és november 24. között Velencében.

A kiállítás kurátora Szegedy-Maszák Zsuzsanna művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria főosztályvezetője.
Frissítve: 2019.04.24 21:38