Pröhle kirúgásának utóélete: Titok. Hogy lesz-e egyáltalán pályázat

Publikálás dátuma
2018.10.08. 10:10

Fotó: Google Street View
Nem tudhatjuk, milyen szempontok szerint és ki dönt a Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatójának személyéről.
Az utóbbi hónapok Kulturkampf-jának első állomásaként értékeli a hazai kulturális közélet Prőhle Gergely távozását a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről. A főigazgató leváltásának okai mellett utódjának kiválasztásának módjáról is kérdeztük a fenntartó minisztériumot. Hiába, választ nem kaptunk. Így nem csoda, hogy konkrét információk híján találgatások uralják a közeljövőt.  A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) meghatározó szerepet játszik a magyar kulturális életben, gyűjteményei, a hozzá tartozó szervezetek, kiállításai, hazai és nemzetközi eseményei, megemlékezései az írók, költők, könyvszakmában dolgozók és irodalomszeretők mellett rengeteg gondolkodó ember között szóbeszéd tárgyai. Fontosságát jól jelzi az is, hogy 2015-.ben például több mint 77 ezer látogatójával a kilencedik leglátogatottabb budapesti múzeum volt. Az intézmény szakmai besorolása szerint országos múzeum, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma, vezetőjének kiválasztásáról az intézmény 2013-as alapító okirata rendelkezik. Eszerint a múzeum élén főigazgató áll, akit – pályázat útján – az emberi erőforrások minisztere határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Idén több mint 1,2 milliárd forintos költségvetésből működik. 2016-ban a múzeum főigazgatói tisztségére két érvényes pályázat érkezett, amelyek közül a bíráló bizottság a pályázati dokumentáció és a személyes meghallgatás alapján egyhangúlag Prőhle Gergely pályázatát támogatta, így Prőhle 2017. január 1. óta vezette a múzeumot. Tisztségét öt évre nyerte el. Pályázatát nyilvánosságra hozta, a múzeum weboldalán olvasható. Ebben a tematikus súlypontok között szerepelt a tavalyi Arany-emlékév, Szabó Magda születésének 100. és a reformáció 500. évfordulója. Prőhle kontinuitás- és konszenzuskereső szándékát nem csupán az bizonyította, hogy a váltás óta együtt dolgozott elődjével, E. Csorba Csillával. Ezt jelezte pályázatának Wass Albertre vonatkozó része is, amelyben arról írt, hogy a „politikailag megosztó” irodalmi személyiség népszerűségének „végére kell járni”, illetve az őt bálványozók és a bálványt mindenképp ledönteni szándékozók csoportját is a PIM látogatójának szeretné tudni. A magyar közélet sajátos fintora, hogy a főigazgatói pályázat tematikus súlypontjai között olvasható az a kiállítás is, amely idén nyáron a kormánypárti Magyar Időkben támadások kereszttüzébe került. „Kassák jelentőségét a bevezetőben jelzett fő célkitűzéseim szempontjából abban látom, hogy személyén keresztül be lehet mutatni a baloldali gondolkodás összetettségét, a hiteles baloldaliság hányatott sorsát a XX. században, vagyis rá lehet mutatni az irodalom és politika ellentmondásos viszonyára.” A több hónapos vita eldőlt, október 4-én hivatalossá vált, hogy a volt diplomata, államtitkár Prőhle Gergely távozik a múzeum éléről. A Népszava a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumától választ vártunk a kérdésre: A múzeum vezetőjének mandátuma még nem járt le, megbízása miért indoklás nélkül szűnik meg? A minisztérium rövid közleményt küldött válaszul: „November 1-i hatállyal a Petőfi Irodalmi Múzeum Főigazgatójának vezetői megbízatása Prőhle Gergely és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös megegyezésével megszűnik. Kulturális területen végzett eredményes tevékenységét az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelten hatékonynak tartja, egyben köszönetet kíván nyilvánítani az eddigi munkájáért.” A kulturális közélet szereplői aggódva várják a folytatást. Latolgatások, szóbeszédek egy szélsőséges irodalomtörténész esélyéről és győzködő telefonokról, amelyek azoknak könyörögnek a vezetői poszt elvállalásáért, akiket kollaboránsnak, de még éppen elfogadhatónak tartanak. A Népszava konkrét kérdéseket tett fel a fenntartó minisztériumnak: - Milyen módon választják ki az utódot?; - Amennyiben pályázat útján döntenek, milyen feltételeknek kell megfelelnie az utódnak?; - Kik bírálják el a pályázatokat és döntenek a jelentkezőkről, illetve létezik-e szakmai tanácsadó testület, amelynek véleményét a minisztérium figyelembe veszi? Választ éppúgy nem kaptunk egyik kérdésre sem, ahogy ígéretet sem arra, hogy később talán felelnek rájuk. Pedig az idő szorít, a múzeum főigazgatójának kiválasztására mindössze három hét maradt.   

PIM

Az 1909-1945 között Petőfi-Házként működött irodalmi gyűjteményből 1954-ben jött létre a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), amely 1957 óta a működik Károlyi-palotában. A múzeum a jelentős irodalmi hagyaték őrzése és kezelése mellett otthont ad a Digitális Irodalmi Akadémiának, szervezetéhez tartozik a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet és a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda. Falai közt működik a Magyar PEN Club.

A szomszéd a falon túlról és a mosolygó hentes

Publikálás dátuma
2018.10.08. 08:35

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Bambi presszó, a Blaha, az Oktogon, a Margit-sziget, egy nyolcadik kerületi bérház második emeleti lakása, a hetvenhármas troli – közös emlékeink.
Helyszín, amely évek-évtizedek, vagy akár csak röpke pillanatok során az életünk meghatározó részévé válik. Ezekről mesél a 100 szóban Budapest. Szerelmekről, csalódásokról, fájdalmakról és örömökről olvashatunk a 12+1 díjazott írásban, amelyeket a tavalyi évhez hasonlóan a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár aulájában kiállítva, az elbeszélésekhez párosított illusztrációkkal együtt látható. A dobogós művekben a házba újonnan beköltözött lakók felhívásáról (Formanyomtatvány), egy nagypapa elvesztéséről (Nincsenek itt oroszok), valamint régi Margit-szigeti emlékekről (Nyár a Margit-szigeten) tudhatunk meg részleteket. A tizennyolc év alatti kategória győztese pedig a 2006-os tűzijátékhoz kapcsolódó apa-fia kalandról írt (A tűz nem játék). A legjobb száz pályamunkáját és a korábbi évek kiválasztott írásait idén a POKET automatákból zsebkönyv formájában is be lehet szerezni, így száz szóban bárhová magunkkal vihetjük Budapestet. A szövegeket olvashatjuk a trolin, a metrón, a villamoson, vagy akár egy repülőgépen London felé tartva, s felidézhetjük saját emlékeinket: a hatodik kerületi gangot, a Móriczon elhagyott sapkát, a kedves Kálvin téri hajléktalan nőt. S bár a pályázatra készült megannyi írás elsősorban a fővárost öleli körül, mégis számos nyíregyházi, ajkai, soproni, gyöngyösi, szegedi, pécsi esetet előhívhat bennünk. Az immár ötödik éve meghirdetett 100 szóban Budapest nem csupán azt mutatja meg, hogy mindannyiunkban rejtőzik egy darabka ’talán már igaz sem volt’ történet a városról, hanem a város is őrzi a mi történeteinket. A metrón összetalálkozó szempár, a hétköznapi rohanásban átadott ülőhely, a fal túloldaláról ismert szomszéd hangja, vagy a mosolygós eladó a hentesnél mind-mind e történeteket tükrözi vissza, megszínesítve a mindennapjainkat.
Szerző
Témák
Budapest
Frissítve: 2018.10.08. 08:46

Csipogott, majd ledarálta magát Bansky milliókért elkelt képe

Publikálás dátuma
2018.10.07. 21:08

A képkeretbe épített papírvágóval megsemmisítette magát a híres, de rejtőzködő graffitiművész, Banksy egyik alkotása, miután mintegy 1,2 millió euróért (csaknem 400 millió forintért) elkelt egy londoni árverésen. A Lány léggömbbel (Girl With Balloon) című, festékspray-vel készült kép az előzetes becslésekhez képest háromszoros áron kelt el és az eddig legdrágábban eladott Banksy-mű lett. A Sotheby's árverésén az utolsó licit leütése után egy figyelmeztető jelzés hangzott fel, majd egy képkeretbe épített vágószerkezet csíkokra aprította a képet. Banksy a közösségi médiában tett közzé felvételeket a kép megsemmisüléséről és az árverésen résztvevők megdöbbenéséről. Alex Branczik, az aukciót bonyolító Shoteby's kortárs európai művészeti vezetője elmondta, hogy eddig soha nem fordult elő hasonló eset. A képért egy telefonos licitáló ígérte a hatalmas összeget, az azonban még tisztázásra vár, hogy mindezek után ki kell-e fizetnie a pénzt a megsemmisült alkotásért.
Szerző
Témák
Banksy Sotheby's