Békatalp helyett bakancs - lenyűgöző kilátók a Balaton partján

Publikálás dátuma
2018.10.09 10:25

Az ősz a túrák ideje, azoké, amelyeket a harminc egynéhány fokban csak lógó nyelvvel teljesíthetnénk. Kapaszkodjunk most föl a balatoni kilátókhoz, amelyekből elképesztő látvány nyílik a tóra, néhol a fél Dunántúlra is.
A Balaton parti kilátók legmagasabbja a Batsányi Balatongyöröknél - 461 méter. A Szépkilátótól indulva alig másfél kilométer után fent vagyunk - igaz, a terep nem kezdőknek való. Viszont a kilátás bárkinek. A közeli tanúhegyek karnyújtásnyira állnak tőlünk, láthatjuk a déli part vonalát és a Szigligeti-öböl is szépen kirajzolódik innét. A Batsányi kilátó a közeli Kisfaludyt taszította le a legmagasabbnak járó trónról 4 évvel ezelőtt. Utóbbihoz (456 méter) a Szegedy Róza háztól tanösvény visz. A körpanoráma lélegzetelállító a tavon tükröződő fényekkel. A 2011-ben épített kilátó is különleges, formatervezésben messze túlmutat a hagyományos építészeti megoldásokon. Kicsit olyan, mintha egy fából készült ufó állna ott szétterpesztett lábakon. A padkői kilátó Gyenesdiásról érhető el, a Keszthelyi-hegység zöld háromszög jelzése nyomán. Nemrég emelték a régi rozoga helyén. 427 méterről csodálhatjuk itt a tájat. Igaz, több zöldet, mint kéket látunk, de az erdőkön túl azért ott a Balaton csíkja is. A Kossuth-kilátó (399 méter) Dörgicse és Mencshely között áll, félúton. Egyik oldalról a Balaton, a másikról a Bakony tárul elénk. A terep sem különösen nehéz: könnyű sétával juthatunk fel a halom-hegyi buszparkolóból. Gyenesdiáson, a Pető-hegyen van a Berzsenyi-kilátó (369 méter). Akár autóval vagy kerékpárral is megközelíthető és ragyogó időben a tó mellett a zalai domboktól az Alpokaljáig elláthatunk. Megcsodálhatjuk innét, a Keszthelyi-hegységből a fél Dunántúlt. Jóval nagyobb kihívás ennél Csopakon az Endrődi Sándor-kilátó megközelítése, 335 méteren. A Csákány-hegy tetejére kell felverekednünk magunkat a kék turistajelzésen. De vannak azért ennél kényelmesebb megoldások is, például panorámaút Paloznak felől. A látvány, mondanunk sem kell, itt is mindenért kárpótol. A Balaton keleti medencéje mellett a Bakony is elénk tárul. Balatonfüred természetesen Jókairól nevezte el kilátóját a Tamás-hegyen (329 méter). 400 méteren található és szemkápráztató a panorámája Füred mellett Tihanyra és a keleti medencére is. Képzeljék el, hogy itt piknikezve csodálják a Kék-szalagot. Apró kis vitorlásokat a gyönyörű kék tavon. Ilyenkor ősszel pedig a bíbor cserszömörce színezi pirosra a környéket. Alsóörs és Balatonalmádi viszonylag új kilátója a csere-hegyi (310 méter). Kőből épült, olyan, mint egy középkori vár templomtoronnyal. Felsőörsről egy kilométeres túrával elérhető. Zavartalanul bámulhatjuk aztán az északi part üdülőhelyeit, a Badacsonyt, a Somogyi dombságot. Meg persze a Balatont... A Fülöp-hegyi vagy Millenniumi kilátó (295 méter) a révfülöpi mólótól egy órányi sétára áll. Hogy mit látunk innét, 360 fokban, annak leírásához a híres Balaton-földrajzkutatót, Cholnoky Jenőt hívjuk segítségül. „A révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, ilyen legfeljebb a brazil partoknál, Rio de Janeiro partjainál van.” És most ugorjunk át a déli partra, a Várhegyi kilátóhoz. A fonyódi villasor mellett kapaszkodhatunk fel ide és a változatosság kedvéért most a Balaton nyugati medencéjében gyönyörködhetünk. Meg persze az északi partjában. A négyemeletes kilátó akadálymentes, az első szintre korlátlifttel juthatnak fel a mozgáskorlátozottak. Autóval is megközelíthető. Visszatérve az északi partra kalandozzunk el a Balaton-felvidékre. A Káli-medence kapujában, Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodik a Hegyestű. Az egykori vulkán kráterében a láva sokszögletű, függőleges oszlopokban dermedt meg kihűlés közben. Ez hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritka látvány. A bazaltkúp tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Balaton mellett a Káli-medencét övező hegyekre is. Szentbékkállán az Eötvös Károly kilátó szintén egy bazaltkúpon található, 363 méteren. A Fekete-hegyről körpanorámában gyönyörködhetünk: rálátás nyílik innét szinte az egész Káli medencére. A Fekete-hegyen átvezet az Országos Kéktúra útvonala is. 

Százéves cédrusok alatt

A legeredetibb kilátó Badacsonyörsön, a Folly Arborétumban, százéves cédrusok alatt. Magát az élő famúzeumot Folly Gyula pécsi orvos találta ki. Olyan, nem őshonos fákat telepített ide, melyek jól tűrik a balatoni éghajlatot. Kezdetben a Földközi-tenger partvidékéről hozatott kosarakban előnevelt fákat, aztán a világ más tájairól is. A munkát két világháború akasztotta meg, de az ötvenes évektől a fia, majd az unokái folytatták - folytatják. Megnyitották a kertet a nyilvánosság előtt. Ma mintegy 400 fenyőféle, 200 lombos fa és cserjeféle virul itt. A megújult arborétum öt világtáj fenyői mellett gyermekparadicsomot, árnyas pihenőket, saját bort is kínál a vendégeknek. Meg az egyedülálló, fenyőtoboz formájúra épített kilátót, ahonnét fenséges panoráma nyílik a Balatonra. Hogy miért éppen fenyőtoboz? Mert itt található ebből a leghatalmasabb fajta. Még a kókuszdiónál is hatszor-nyolcszor nagyobb tobozok nőnek itt, Ábrahámhegy szomszédjában. 

Szerző
Frissítve: 2018.10.09 10:25

Korrektorverseny – a sajtónyelvi helyesírásért

Publikálás dátuma
2019.02.12 14:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A sajtó helyesírási kultúrájának emeléséért korrektorversenyt hirdet a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, amelyen összemérhetik tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánók és az egyes médiumoknál már tevékenykedők.
A versenyt a Duna Palotában tartják március 23-án. A verseny két részből áll: helyesírási tesztből és szövegjavításból. A versenyzők a saját laptopjukkal dolgoznak, erre tölthetik le a teszteket és a javítandó szöveget. A feladat elvégzésekor saját maguk véglegesítik és küldik be a tesztet és a javítást, amit a szakmai javítók ellenőriznek és pontoznak. Minden javítás nyilvános és ellenőrizhető. Az adott év három, szakmailag legjobb korrektora megkapja „Az év korrektora 2019” címet, amelyet egy igazolással a birtokában használhat. Ezzel az a cél, hogy a lapok az impresszumukban is feltüntessék ezt a kitüntetést, amely a kiadvány nyelvi minőségi színvonalát garantálja. A verseny fődíja egy háromnapos wellnesshétvége négycsillagos szállodában, a második helyezett egy notebookot, a harmadik e-book-olvasót kap. Az első tíz helyezett értékes könyvjutalomban részesül. Jelentkezni 2019. február 15-éig az alábbi oldalon lehet: Korrektorverseny - a sajtónyelvi helyesírásért
Szerző
Témák
verseny

Nyomkövetőt kaptak az elektronikus hulladékok

Publikálás dátuma
2019.02.08 11:30

Speciális jeladót tettek az elektronikus hulladékokra, hogy felderítsék, hol kötnek ki az EU-s országokban kidobott eszközök.
Az Unió tagországaiban összesen 314 eszközre: számítógépekre, nyomtatókra és monitorokra telepítettek GPS-nyomkövetőt. A jeladók adatait összesítve kiderült, hogy 19 elektronikai cikket, azaz a hulladék 6 százalékát exportálták, ebből 11 volt olyan, amely nagy valószínűséggel illegálisan került ki az EU-ból. A célállomások Ghána, Hongkong, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld és Ukrajna voltak. Talán ez az arány nem tűnik túl nagynak, de ha ezt rávetítjük az EU teljes elektronikaihulladék-termelésére, akkor kiderül, hogy évi
352 477 tonnányi
 e-hulladék kerül ki illegálisan az Európai Unióból fejlődő országokba. Ez összesen 17 466 nagy méretű konténernyi e-szemetet jelent, ha pedig mindezt teherautókra rakodnánk, a járművek 401 kilométer hosszan kígyóznának a kidobott kütyükkel. A vizsgált 10 ország közül (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország) csak Magyarország volt az, ahol nem észleltek exportot. A nemzetközi mezőnyben az Egyesült Királyság szerepelt a legrosszabbul, itt találták a legtöbb, összesen öt jogsértést. A Bázeli Akcióhálózat munkatársai felkerestek néhány célállomást, ahol nem meglepő módon azzal szembesültek, hogy a munkásokra és a környezetre egyaránt veszélyes módszerekkel nyerik ki a hulladékból az értékes alapanyagokat. Leégetik, leolvasztják róla a burkolatokat, vagy savval maratják le, hogy kinyerjék a rezet, az acélt, az aranyat és az alumíniumot. Voltak olyan termékek is, amelyeket megjavítottak, hogy újra használhatóak legyenek, de ezeknél sem foglalkoztak sokat a mérgező anyagok megfelelő kezelésével. Például a higanyt, ólmot vagy mérgező brómozott égésgátlókat tartalmazó alkatrészeket, amelyeket kicseréltek, egyszerűen elégették, vagy helyi hulladéklerakókra dobták. A civil szervezet attól tart, hogy az elektronikai cikkeket gyártó vállalatok ki fogják lobbizni, hogy az elromlott, értékvesztett elektronikai cikkeket lehessen exportálni, így azok el fogják árasztani az azokat feldolgozó szegényebb országokat. Ez teljességgel aláásná a bázeli egyezményt, amelynek célja, hogy megakadályozza a fejlett országok veszélyeshulladék-exportját. A szervezet ezért sokkal szigorúbb ellenőrzést és fokozott erőfeszítéseket követel az EU-tól a bázeli egyezmény betartásáért és a körkörös gazdaság megvalósításáért.
Szerző
Frissítve: 2019.02.08 11:30