Napsütéses, meleg idővel folytatódik a hét

Publikálás dátuma
2018.10.08. 15:45

Fotó: Shutterstock
Akár 25 fokot is mérhetünk kedden, csapadékra egyáltalán nem kell számítani.
Az előttünk álló héten sok változás nem várható időjárásunkban: enyhe, nagyrészt napos, száraz idő valószínű, csapadékra pedig egyáltalán nem kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
Kedden a kevés gomolyfelhő mellett sok napsütésre lesz. Csapadék nem várható, és mérsékelt marad a változó irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 12 fok között valószínű, míg a legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között alakul.
Szerdán túlnyomóan derült, napos, csapadékmentes idő várható, de reggel foltokban pára- és ködfoltok alakulhatnak ki. A keleti, délkeleti szél időnként napközben megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5 és 11, a legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 24 fok között valószínű.
Csütörtökön általában derült idő valószínű, ám a délkeleti szél napközben helyenként megélénkül majd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5 és 13, a legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 24 fok között lesz.
Pénteken is túlnyomóan derült, száraz időnk lesz, a keleti, délkeleti szél napközben időnként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5 és 11, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között alakul.
Szombaton és vasárnap sem lesz csapadék, de a keleti, délkeleti szél megélénkülhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 10, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 23 fok között várható majd a hétvégén.

Nem enyhül az aszály

Az MTI az OMSZ közlése alapján azt írja, egyelőre nem enyhül az aszály, a középtávú csapadék-előrejelzések szerint is leghamarabb a jövő hét közepén, végén jöhet számottevő eső. Mint írták, egyre nagyobb a csapadékhiány, csak az elmúlt 30 nap során 20-50 milliméterrel kevesebb esett az átlagosnál. Ennek nyomán a talaj egyre szárazabb: a felső 20 centiméteres réteg délnyugaton és északkeleten kisebb körzetekben még tartalmaz nedvességet, de főleg a mélyebb rétegekben és elsősorban a Balatontól keletre lévő országrészben már kritikus a nedvességhiány. Sokfelé 150 milliméter körüli csapadékmennyiség hiányzik a talajból a felső 1 méteres talajrétegben. A kikelt és jellemzően 4-6, illetve 6-8 leveles fázisban lévő repce fejlődéséhez a Dunántúlon még van nedvesség a talajban, s a szeptember végi eső északkeleten is segített valamit. Azonban az ország középső részein, ahol nagyon régóta alig esett, nagy területen hiányos a kelés, sokfelé kritikus a helyzet. Az őszi búza vetése és az azt megelőző talaj-előkészítés is zajlik, de a száraz talajban nem vagy csak nehezen indul a kelés, és a talajmunkák is nehezen végezhetők. A kukorica betakarítása és a szőlő szürete is a végéhez közelít, ezeknek a munkafolyamatnak kedvező a száraz időjárás.

Szerző
Frissítve: 2018.10.08. 16:57

Szijjártó a miniszterelnöki korrupcióról: nem igaz, botrány, hazugság!

Publikálás dátuma
2018.10.08. 13:41
Szijjártó Péter szinte kikérte magának, hogy a miniszterelnököt korrupcióval hozzák hírbe
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hazugság, hazugság – ezzel próbált szinte minden felvetést cáfolni a külügyminiszter az Al Jazeerának adott interjúban. Szerinte az sem igaz, hogy a médiában is kormányzati túlsúly van, és hát nem élünk a kommunizmusban, hogy Mészáros Lőrinc lapvásárlásait kritizáljuk.
Indoklás nélküli, dühös cáfolatokkal próbálta védeni Szijjártó Péter a kormány becsületét egy az Al Jazeeránakjnyilatkozva, ami 7-es cikkelyt megindító eljárás kapcsán kérdezte a külügyminisztert. 
A hírcsatorna emlékeztet rá, hogy az Európai Parlament a menekülteket érő jogsérelmek mellett az emberi méltóságot szabadságot, jogegyenlőséget, az emberi jogok tiszteletben tartását is számon kérte Magyarországon a Sargentini jelentés elfogadásával. Szijjártó válaszával a végletekig leegyszerűsítette a helyzetet: szerinte a 69 pontos jelentésből 13 pontban teljes egyetértés van az Európai Bizottság és a magyar kormány között, 19 pont értékelése még jelenleg is tart a két fél között – 37 pont pedig minősített hazugság. Hogy ezek miért hazugságok, azt nem fejtette ki a politikus, de az EP-döntését egy az egyben csalásnak, a jelentés megszavazóit csalóknak nevezte az interjúban.
A menekültügy kapcsán Szijjártó azt fejtegette, hogy nem tud menekültnek tekinteni olyan embereket, akik vándorlásuk során 5-6 biztonságos ország határát is átlépik illegálisan.
Szijjártó az is visszautasította, hogy Orbán hozzá hűséges bírók kinevezését támogatná, azt pedig dühödten cáfolta, hogy a magyar miniszterelnök uniós forrásokat és közpénzt csatornázott volna be családjának és barátainak Balaton-környéki terjeszkedésére (K-Monitor szerint Orbán Viktor kedvenc gázszerelőjének érdekeltségei augusztusra mégis tucatnyi kempinget és 8 szállodát szereztek meg a Balaton partjain- a szerk)
Egyszerűen hazugság, hogy a miniszterelnök közpénzt használna magáncélokra. Vissza kell utasítanom, és botrány, hogy egyáltalán ezt állíthatják

háborgott a külügyminiszter, Szerinte azzal sincs semmi gond, hogy Mészáros Lőrinc-közeli cégek felvásárolta a szinte teljes vidéki médiaportóliót és a fél magyar sajtót, hiszen nem kellene visszatérni a kommunizmusba, amikor nem lehettek lapok magántulajdonban. „Amikor egy napilap (a Népszabadság -a szerk) részben a szocialisták tulajdona volt, az ellen senki nem emelt kifogást. Hogy is van ez?” - kérdezett vissza Szijjártó. 
Az interjú alapján készített összefoglalót ide kattintva olvashatják el.
Szerző

Bűnözőket segít, az ön zsebéből húz ki pénzt, és Alaptörvény-ellenes - így fest egy tuti kormánybiznisz

Publikálás dátuma
2018.10.08. 12:20
Ha pénzed van, jó migráns vagy - Illusztráció/Getty Images
Mindent a letelepedési kötvényről.
Több tízmilliárdot buktak a magyar emberek a letelepedési államkötvényprogramon, ami ráadásul még az államadósság finanszírozásában sem segített - derült ki a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet hétfőn bemutatott kutatásából. Szakértők szerint a program nemcsak szükségtelen és drága volt, de Alaptörvény-ellenes is. Az Orbán-kormány 2013-ban indított bevándorlási programot letelepedési államkötvények kibocsátásával, melynek keretében 19 855 külföldi, az Európai Unión kívüli - köztük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is érdemi ellenőrzés nélkül jutott magyarországi letelepedési engedélyhez. Hazánk 1 666 millió euróhoz (mintegy 514 milliárd forinthoz) jutott a kötvények értékesítése révén, de 1 844 millió eurót kell majd visszafizetnie. Vagyis a magyar adófizetőknek 178 millió eurójába kerültek a kötvények, ami 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a "szokványos", letelepedésre nem jogosító devizakötvények értékesítése került volna. A szakértők számításai szerint a magyar polgárok legalább 21 milliárd forintot buktak mindezen. Ráadásul a kormány lényegesen olcsóbban juthatott volna forrásokhoz az Európai Beruházási Banktól (EIB), ehelyett azonban leépítette az EIB-hiteleket. Ha nem így tesz, a magyar adófizetőknek összesen mintegy 30 milliárd forinttal kevesebbe került volna az állami pénzfelvétel. Az államkötvényeket forgalmazó cégek viszont nagyot szakítottak: az egyetlen kivételtől eltekintve offshore hátterű cégek 60 milliárd forinttal gazdagodtak a magyar költségvetés kárára. - A letelepedési kötvényprogram nem más, mint a korrupció törvényesített formája - fogalmazott Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője. Mint mondta, a program alkotmányellenes is, az Alaptörvény ugyanis kimondja: közpénzt csak átláthatóan működő szervezetekre lehet bízni. Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke pedig arra mutatott rá: a kormány állításával ellentétben a kötvényprogram elindításakor semmi szükség sem volt a devizatartalékok feltöltésére. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.08. 12:22