Az unió előtt álló kihívások miatt a költségvetés átalakítására készülnek Brüsszelben, s így például az agrárforrások csökkentését is tervezik, ám ezt Magyarország nem tudja elfogadni – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter hétfőn, a Phil Hogan az uniós mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztossal folytatott tárgyalásait követő sajtótájékoztatón. A szakpolitikus elmondta, olyan javaslatok is elhangzottak, hogy a Közös Agrárpolitikára (KAP) 30 százalékkal kevesebbet költsön az unió, míg egy másik ötlet szerint a tagállamoknak kellene kiegészíteniük a közvetlen földalapú támogatásokat. A magyar kormány hajlandó lenne többet befizetni a közös kasszába, ha ez az ára a földalapú támogatás szinten tartásának - tette hozzá a miniszter.
Phil Hogan válaszában gyakorlatilag szinte kizártnak nevezte, hogy a jelenlegi szinten maradjanak az uniós agrártámogatások. Megfogalmazása szerint 5 százalékos csökkentésről indul az agrárbizottság ajánlata, de ez a viták során változhat. Hogan nem hagyott kétséget afelől sem, hogy már az is jelentős eredmény lesz, ha ezt az arányt el lehet majd fogadtatni, mert az öt nettó befizető tagállam, köztük az elnökséget adó Ausztria már kijelentette, hogy nem hajlandók többet befizetni a mostani összegnél. Az egyeztetésekből még hátralévő félév alatt mindenesetre igyekeznek meggyőzni ezeket az államokat, hogy változtassanak álláspontjukon.
A magyar agrárdiplomácia szeretné elérni, hogy az eddigieknél sokkal egyszerűbb legyen az uniós kifizetésekkel kapcsolatos adminisztrációs és az öntözés erőteljesebb támogatását is szeretnék elérni.
Phil Hogan uniós agrárbiztos egyetértett azzal, hogy egyszerűsíteni kell a kifizetéseket, a szabályozást, hiszen az olyan előírásoknak nem sok értelmük van, amelyeket a gazdák nem tudnak betartani. Az uniós biztos egy olyan alapvető változás szándékára is utalt, amely, ha megvalósul, az a mainál jóval nagyobb rugalmasságot, szabadságot adna a nemzeti kormányoknak az agárcélok és támogatások meghatározásában.
Fel kell hagyni az „egy méret, mindenkire jó” szemlélettel az agrárgazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célok elérése érdekében - tette hozzá Hogan. Nem Brüsszelben kell eldönteni, hogy milyen távolságra legyenek egymástól a fák, vagy a víznyerő helyektől a mezőgazdasági területek, erről a tagállamoknak kell döntenie. Az uniós biztos arról is beszélt, hogy tisztességesebben és célzottabban kell az uniós forrásokat elosztani, mert a közepes és nagyobb méretű gazdaságok ma nagyobb védettséget élveznek, mint a kisebb gazdaságok. Növelni kell a precíziós gazdálkodás arányát, s vissza kell viszont szorítani a gazdák számára hátrányos gyakorlatot, mint a kiskereskedelmi láncoknál a marketing hozzájárulást, illetve a polcpénz fizetést. Ezek az új szabályok 2020-tól léphetnek életbe. A 2021-2028-es uniós költségvetési ciklusban a KAP-költségvetés 2 százalékát a fiatal gazdák támogatására szánja az agrárbiztos. A következő pénzügyi ciklusban nagyobb hangsúlyt kell fektetni az innovációra, a korszerűsítésre, és főleg a kistelepüléseken az infrastruktúra fejlesztésre.
Raskó György agrárközgazdász, agrárcég-tulajdonos a Népszavának elmondta 5-8 százalékkal csökkenhet a Magyarországnak jutó uniós agrártámogatás mértéke. A jelenlegi hektáronkénti 69 ezer forintos területalapú támogatás legföljebb 64 ezer forintra csökkenhet. A nemzeti hatáskör kiterjesztésével csak akkor kerülhető el a források „irányított” elosztása, ha megmarad a normatív kifizetési rendszer, amit Brüsszelben jóváhagynak.
Az agrárközgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a haszonállat-állomány a közép-kelet-európai térségben, így Magyarországon is, folyamatosan zsugorodik, s a háztáji állattartás gyakorlatilag megszűnt, vagy megszűnik. Ma már a kormánypropagandából is eltűnt az „egy porta, egy koca” szlogen. Az állattenyésztőknek szánt új fejlesztési pályázatokat Raskó szerint már csak a nagyüzemi gazdaságok számára kellene kiírni. Ebbe a termelői értékesítői szövetkezetek, az integrációk és a magántársaságok is beleértendők.
Összességében az agrárközgazdász úgy vélte, a KAP módosítások a jelenlegi ismeretek alapján a magyar mezőgazdaságnak nem jelentenek majd érdemi forráselvonást. A gazdákon múlik, hogy az előző uniós ciklusoknál hatékonyabban használják fel az uniós és a nemzeti forrásokat.
