Kevéssé hatékonyan használták fel az uniós forrásokat a magyar kormányok. A GKI Gazdaságkutató 2005 és 2017 közötti időszakot vizsgáló tanulmányából kiderül, hogy csak csekély mértékben - főleg a legutóbbi esztendőkben - sikerült közelednünk a fejlettebb tagállamokhoz, de a régió országainak többsége még ennél is jobban fejlődött - mondta Vértes András, a kutatóintézet elnöke az MSZP közgazdasági tagozatának rendezvényén. A szakember emlékeztetett arra, hogy amikor 2004-ben az európai közösség tagjaivá váltunk, a tíz ország között a harmadikok voltunk a fejlettségi rangsorban, de azóta Szlovákia, Észtország, Litvánia és Lengyelország is megelőzte Magyarországot, Lettország pedig feltehetően még 2018-ban elénk kerül, így a nyolcadik helyre csúszunk vissza. Már csak az egyébként nálunk gyorsabban növekvő Romániát, Horvátországot és Bulgáriát előzzük meg.
Összességében hazánk tudta a leggyengébben hasznosítani a brüsszeli pénzeket. Egyedül csak az export növekedése tudott lépést tartani a követelményekkel. Bár a hazai belső fogyasztás folyamatosan bővül, ám ennek mértéke is alacsonyabb, mint a többi régiós országé. Az üzleti célú beruházások növekedési ütemével sem lehetünk elégedettek. Vértes András felidézte annak a rögtönzött közvéleménykutatásnak az eredményét, amelyet egy múlt heti, budapesti gazdasági tanácskozáson végeztek. A szavazatát leadó 70-80 cégvezető véleménye szerint versenyképességünk az elkövetkező öt esztendőben nem javul, 30 százalékuk szerint pedig lépést sem tudunk tartani a régiós társainkkal.
Vértes András arra számít, hogy a 2021-2027. évi uniós költségvetésből - nettósítva - csak a felét kapjuk a gazdasági növekedést támogató programokra, ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy míg jelenleg a GDP 3,5 százalékához jutunk, addig a jövőben csak 1,7 százalékban reménykedhetünk (a GDP egy százaléka mintegy 390 milliárd forint).
De a GKI elnöke szerint, mint eddig minden alkalommal, a tagállamok szakminiszterei az uniós költségvetési pénzek elosztásáról szóló tárgyalások során össze fognak veszni, ezért Magyarországnak is törekednie kell arra, hogy képes legyen az érdekeit érvényesíteni. Vértes András azonban úgy vélekedett, hogy a támogatási összegek nagysága mellett az is rendkívül fontos, hogy ezeket a pénzeket miképpen használják fel. Helytelennek tartotta az Orbán-kormány gyakorlatát, hogy olyan területeken is az állam dönt arról, hogy hol van szükség a támogatásra, ahol ezt a piacra kellene bízni.
Tóth Bertalan, arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormány felelőtlenül arra játszik, hogy a jelentős a véleménykülönbség miatt az Európai Unió költségvetési keretprogramjáról ne legyen megállapodás a jövő évi parlamenti választások előtt, veszélyeztetve ezzel azt, hogy két éven át nem jut forráshoz Magyarország. Úgy látja, hogy az új költségvetés késedelmes elfogadása miatt a végrehajtás 2021-es indulása veszélybe kerül, ami azzal fenyeget, hogy 2022-re csúsznak a kifizetések. Magyarország számára ez különösen hátrányos lenne, mivel a kormány 2020-ig lényegében elhasználja a jelenlegi időszakra jutó összes forrást, így 2021-ben (sőt 2022 egy részében) Magyarország szinte semmilyen EU-támogatásra se számíthat. Ezért az MSZP követeli a kormánytól, hogy még ebben a törvényhozási ciklusban fogadják el a 2018-ban benyújtott uniós költségvetési javaslatot.
Magyarországnak törekednie kell arra - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ volt főtitkára -, hogy a Brexit hatására ne szűküljön a számunkra megítélendő strukturális alapok összege. A hazai előzetes tárgyalásokon pedig vissza kell térni ahhoz, hogy a kormány valódi partneri viszonyt alakítson ki a gazdaság szereplőivel.
Az MSZP elnöke szerint az ország jelenlegi kormányának papírja van arról, hogy a hazával és a hazaszeretettel szemben politizál – hatalom és némi készpénz reményében. Illetve azért, mert az európai normák megakadályoznák, hogy a Fidesz-elitnek több járjon, mint ami a többségnek jut. Márpedig a 2004-es népszavazáson a magyarok több mint 80 százalékos többséggel arra kötelezték az ország vezetőit, hogy tartsák be ezeket a normákat. Aki az EU értékeivel szemben politizál, az a népakarattal szemben politizál, summázta Tóth Bertalan. „Mert Európa bennünk van”, idézte a pártelnök Esterházy Pétert, nem feledve az író kiegészítését sem, miszerint: „így kéne lennie, de nem így van”.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elutasítja a Közös Agrárpolitika végrehajtásában a tagállami hatáskör túlzott megerősítését. Máhr András, a MOSZ főtitkár-helyettese hangsúlyozta, arra törekszenek, hogy a kormány érje el a területalapú támogatások mai árfolyamon számolva 100 ezer forintra emelését, és azt is szorgalmazzák, hogy a kifizető ügynökséget válasszák le az Államkincstárról.
