A klímaváltozás globális hatásainak elemzéséért jár a közgazdasági Nobel-díj

Publikálás dátuma
2018.10.09 09:42
TIMOTHY A. CLARY / AFP, Az egyik díjazott, William Nordhaus,
Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP/
A Nobel-díjjal most kitüntetett közgazdászok rávilágítottak arra, hogy a világgazdaság problémái olyan veszélyesek lehetnek, mint a természeti katasztrófák, egyúttal a természeti változásoknak is komoly gazdasági hatásai vannak - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az MTI-nek.
A Magyar Közgazdasági Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke azt követően adott rövid nyilatkozatot, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn nyilvánosságra hozta: két amerikai tudós, William D. Nordhaus és Paul M. Romer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat "a világgazdaság hosszú távú fenntartható növekedésével" kapcsolatos munkásságáért.https://nepszava.hu/3011188_amerikai-tudosok-kaptak-a-kozgazdasagi-nobel-dijat
Az 1941-ben született William Dawbney "Bill" Nordhaus a Yale egyetemen tanít, és a klímaváltozás gazdasági hatásainak vizsgálatában végzett munkájával érdemelte ki a díjat. Az 1955-ben született Paul Michael Romer a Világbank főközgazdásza és alelnöke volt idén január végéig, és az endogén növekedés elméletének kidolgozásában végzett úttörő munkát.
Kovács Árpád jelezte: a világ pénzügyi rendszereinek esetleges problémái jelentős gondokat okoznak, váratlan hatásokat válthatnak ki, de a klímaváltozás is beláthatatlan gazdasági hatással lehet egy ország, egy térség, és hosszabb távon az egész világ gazdasági és társadalmi életében. Ezért a Költségvetési Tanács elnöke szerint nagyon aktuális ezeknek a problémáknak a vizsgálata, a hatások kezelésének elméleti megalapozása.
Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja kifejtette: William Nordhaus és Paul Romer napjaink kiemelkedően fontos kihívásaira adott válaszaikért, így a klímaváltozás globális gazdasági növekedésre gyakorolt hatásaival, illetve a tudás növekedésben betöltött szerepével kapcsolatos elméleti munkásságukért részesültek a díjban. 
Kitért arra, hogy az uniós magországokhoz, a legfejlettebb EU-s államokhoz való felzárkózás, a tartós és fenntartható gazdasági növekedés elérése a magyar gazdaság számára is kiemelt cél. Ez a folyamat az elmúlt másfél évtizedben több egyszeri, meg nem ismételhető forrásból is táplálkozott. Már napjainkban is, de az elkövetkező évtizedekben még inkább felértékelődnek a természeti erőforrások, ezért a velük való hatékony és felelős gazdálkodás alapvető fontosságú. A klímaváltozás a tapasztalatok szerint elkerülhetetlen, így az erőforrásokkal való helyes gazdálkodáshoz mindenképpen meg kell értenünk ennek összefüggéseit a gazdasági növekedéssel - mutatott rá.
 Pleschinger Gyula kiemelte: a szinte hihetetlen mértékben gyorsuló technológiai fejlődés, a digitalizáció, a robotizáció, a nanotechnológia új alapokra helyezi a gazdasági fejlődést, amelyben a tudás szerepe jelentős mértékben felértékelődik. Helyes tehát a tudásra mint tőkére tekinteni, amely az értékteremtésben meghatározó helyet foglal el.
A két díjazott munkájának tanulmányozása, az eredmények alkalmazása a hazai kutatók, elemzők számára is nagy segítséget jelenthet a tartós, fenntartható növekedés feltételeinek megismerésében és megteremtésében - mondta Pleschinger Gyula.
2018.10.09 09:42
Frissítve: 2018.10.09 09:44

Árt a kamaszoknak és rontja a teljesítményüket, ha korán kell kelni

Publikálás dátuma
2018.12.14 09:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Egy amerikai kutatás szerint mintegy fél órával többet alszanak a középiskolás diákok hétköznap, ha egy órával később kezdődik a tanítás.
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen fogadták a változást, a diákok azonban - a várakozásnak megfelelően - alvásra használták az ajándékba kapott időt - írta az MTI a medicalxpress.com portál alapján, amely a Science Advances tudományos folyóirat aktuális számában megjelent kutatás eredményét ismertette.
A Washingtoni Egyetem és a Salk Biológiai Tanulmányok Intézete munkatársainak kutatásából kiderült, hogy a két vizsgált seattle-i középiskola tinédzserei a tanítási napok éjszakáin átlagosan 34 perccel többet aludtak: míg korábban átlagosan 6 óra 50 perc volt az alvással töltött idő, ez 7 óra 24 percre nőtt a későbbi kezdéssel. A tanulók alvási ideje jelentősen nőtt, a későbbi iskolakezdés jobban megfelelt a serdülők természetes ébredési idejének - hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Horacio de la Iglesia, a Washingtoni Egyetem biológiaprofesszora, hozzátéve: hiába kezdődött később a tanítás, ez nem ösztönözte arra a gyerekeket, hogy később feküdjenek le.
A jelenleg ismert kutatások szerint a serdülők bioritmusa alapvetően eltér a felnőttekétől és a gyermekekétől - mutatott rá Gideon Dunster, az egyetem biológus doktorandusza. A pubertáskor meghosszabbítja a cirkadián - alvási és ébrenléti - ciklust (élettani napszaki ciklus) a serdülőknél és csökkenti a reggeli fényre való érzékenységet. Ezért alszanak el éjszaka a kamaszok később és ébrednek is később reggelente a felnőttekhez és a gyerekekhez képest.
"Arra kérni egy kamaszt, hogy keljen fel és legyen éber reggel 7.30-kor, az olyan, mintha egy felnőttől azt kérnénk, hogy legyen aktív és éber hajnali 5.30-kor"
- magyarázta de la Iglesia.
Dunster megjegyezte, hogy a kutatások szerint az Egyesült Államokban azt, hogy a kamaszok mikor alszanak el, a biológiai órájuk szabja meg, az viszont, hogy mikor kelnek, társadalmilag meghatározott. 
"Ennek súlyos következményei vannak az egészségükre és a jó közérzetükre nézve, mivel a megzavart cirkadián ritmus az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja"
- tette hozzá.
 A kutatásba a két középiskolából két csoportnyi tinédzsert vontak be. Mindkét csoportba kerültek gyerekek mindkét iskolából. Az egyik csoportban lévő 92 diák két hétig napi 24 órán át viselte a csuklómonitort 2016 tavaszán, amikor a tanítás 7.50-kor kezdődött. 2017-ben, nagyjából hét hónappal a későbbi kezdés bevezetése után a második csoport 88 tanulója szintén csuklómonitort kapott. A csuklópántok érzékelői révén a kutatók a tanulók aktivitásáról és a fényviszonyokról nyertek adatokat, ebből tudták, hogy a kamaszok mikor és mennyit aludtak és mikor voltak ébren. A tanulmány szerint a kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult.
"A tanítás kezdetének komoly hatása van arra, hogyan tanulnak a diákok és milyen eredményeket érnek el. A serdülőknek megvan a maguk életritmusa. A kérdés: milyen időbeosztás szerint működik az iskolájuk?"
- fogalmazott de la Iglesia.
2018.12.14 09:49

Csillagból kilövellő gázcsóváról küldött fotót a NASA napszondája

Publikálás dátuma
2018.12.13 17:17

Fotó: AFP/ AFP PHOTO / NASA / BILL INGALLS
Elkezdte küldeni az adatokat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe űrszondája, amely november elején ért a legközelebb a Naphoz - írta az MTI a BBC alapján.
Az elküldött adatok között szerepel egy felvétel, amelyen a csillagból nagy energiával kilövellt gáz - a plazma - látható, a gázcsóva alatti fénylő pont a Jupiter bolygó. A képen feltűnő kis sötét foltok oka a kép készítésének módja.
A Parker űrszonda WISPR (Wide-Field Imager for Solar Probe Plus) elnevezésű kamerája a Nap felszínétől 27,7 millió kilométerről készítette a felvételt november 8-án, az űrszonda vastag, csaknem 12 centiméteres hőpajzsa mögül fotózva.
Az autó méretű űrjárművet augusztus elején bocsátotta fel a NASA a Nap koronájának, vagyis a légkörének tanulmányozására. A korona különös módon forróbb, mint a csillag "felszíne". Nem tudni pontosan, milyen mechanizmus okozza ezt a jelenséget. A Parker november 5-én közelebb került a Naphoz, mint bármely más eddigi űreszköz. Sebessége is rekordot döntött, elérte az óránként 375 ezer kilométert. A korábbi leggyorsabb űrjármű nagyjából legfeljebb 250 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladt.
A NASA szerint a 2025-ig tervezett misszióval összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket. A misszió legfrissebb adatait az Amerikai Geofizikai Unió jelenleg is folyó, őszi tanácskozásán ismertették.
2018.12.13 17:17
Frissítve: 2018.12.13 17:17