A klímaváltozás globális hatásainak elemzéséért jár a közgazdasági Nobel-díj

Publikálás dátuma
2018.10.09 09:42
TIMOTHY A. CLARY / AFP, Az egyik díjazott, William Nordhaus,
Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP/
A Nobel-díjjal most kitüntetett közgazdászok rávilágítottak arra, hogy a világgazdaság problémái olyan veszélyesek lehetnek, mint a természeti katasztrófák, egyúttal a természeti változásoknak is komoly gazdasági hatásai vannak - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az MTI-nek.
A Magyar Közgazdasági Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke azt követően adott rövid nyilatkozatot, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn nyilvánosságra hozta: két amerikai tudós, William D. Nordhaus és Paul M. Romer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat "a világgazdaság hosszú távú fenntartható növekedésével" kapcsolatos munkásságáért.https://nepszava.hu/3011188_amerikai-tudosok-kaptak-a-kozgazdasagi-nobel-dijat
Az 1941-ben született William Dawbney "Bill" Nordhaus a Yale egyetemen tanít, és a klímaváltozás gazdasági hatásainak vizsgálatában végzett munkájával érdemelte ki a díjat. Az 1955-ben született Paul Michael Romer a Világbank főközgazdásza és alelnöke volt idén január végéig, és az endogén növekedés elméletének kidolgozásában végzett úttörő munkát.
Kovács Árpád jelezte: a világ pénzügyi rendszereinek esetleges problémái jelentős gondokat okoznak, váratlan hatásokat válthatnak ki, de a klímaváltozás is beláthatatlan gazdasági hatással lehet egy ország, egy térség, és hosszabb távon az egész világ gazdasági és társadalmi életében. Ezért a Költségvetési Tanács elnöke szerint nagyon aktuális ezeknek a problémáknak a vizsgálata, a hatások kezelésének elméleti megalapozása.
Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja kifejtette: William Nordhaus és Paul Romer napjaink kiemelkedően fontos kihívásaira adott válaszaikért, így a klímaváltozás globális gazdasági növekedésre gyakorolt hatásaival, illetve a tudás növekedésben betöltött szerepével kapcsolatos elméleti munkásságukért részesültek a díjban. 
Kitért arra, hogy az uniós magországokhoz, a legfejlettebb EU-s államokhoz való felzárkózás, a tartós és fenntartható gazdasági növekedés elérése a magyar gazdaság számára is kiemelt cél. Ez a folyamat az elmúlt másfél évtizedben több egyszeri, meg nem ismételhető forrásból is táplálkozott. Már napjainkban is, de az elkövetkező évtizedekben még inkább felértékelődnek a természeti erőforrások, ezért a velük való hatékony és felelős gazdálkodás alapvető fontosságú. A klímaváltozás a tapasztalatok szerint elkerülhetetlen, így az erőforrásokkal való helyes gazdálkodáshoz mindenképpen meg kell értenünk ennek összefüggéseit a gazdasági növekedéssel - mutatott rá.
 Pleschinger Gyula kiemelte: a szinte hihetetlen mértékben gyorsuló technológiai fejlődés, a digitalizáció, a robotizáció, a nanotechnológia új alapokra helyezi a gazdasági fejlődést, amelyben a tudás szerepe jelentős mértékben felértékelődik. Helyes tehát a tudásra mint tőkére tekinteni, amely az értékteremtésben meghatározó helyet foglal el.
A két díjazott munkájának tanulmányozása, az eredmények alkalmazása a hazai kutatók, elemzők számára is nagy segítséget jelenthet a tartós, fenntartható növekedés feltételeinek megismerésében és megteremtésében - mondta Pleschinger Gyula.
2018.10.09 09:42
Frissítve: 2018.10.09 09:44

Génmódosítással hoztak létre ehető gyapotot

Publikálás dátuma
2018.10.20 18:11

Fotó: Shutterstock/
Engedélyezte a génmódosítással emberi fogyasztásra alkalmassá tett gyapot termesztését az amerikai mezőgazdasági minisztérium. A gyapottermesztő országokban a fehérjében gazdag növény új élelmiszerforrás lehet.
A génmódosított gyapotot az texasi A&M Egyetem tudósai fejlesztették ki. Termését egyelőre még nem lehet emberi vagy állati élelmiszer készítésére felhasználni, mivel az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) még nem engedélyezte - írta az Érdekes Világ.
A világ számos országában termesztett gyapot magházát burkoló szőrzet a pamut alapanyaga. A gyapotmagot a többüregű gyomrú állatok – szarvasmarha, juh – etetésére használják, számos állat és az ember számára fogyasztásra alkalmatlan, mivel magas a mérgező gosszipoltartalma. 
A texasi egyetem tudósai RNS-interferecia alkalmazásával “elhallgattatták” a gyapot egyik génjének aktivitását, ezáltal kiiktatták a gosszipolt a gyapotmagból. A növény többi részében viszont meghagyták a természetes szintjén, mivel véd a rovaroktól és a betegségektől.
“Nekem olyan, mintha csicseriborsót ennék, és könnyen felhasználható ízletes humusz készítésére”
– mondta Keerti Rathore, az új gyapotféle egyik kifejlesztője.
A főzéshez már eddig is használt gyapotmagolaj sajtolása után a növény fennmaradó magas fehérjetartalmú részét többféleképpen fel lehet használni: készíthető belőle liszt, fehérjeszelet, míg a gyapotmagszemek pörkölve vagy sózottan fogyaszthatók, de mogyoróvajhoz hasonló típusú paszta alapanyaga is lehet – magyarázta a tudós. 
A világ mintegy 80 gyapottermesztő országában, különösen Ázsiában és Afrikában a népesség alultáplált, erre kínálhatna megoldást az új növény – hangsúlyozta a tudós. Az új gyapotmag az állatok – szárnyasok, sertések, halak – etetésében is hasznosítható.
2018.10.20 18:11
Frissítve: 2018.10.20 18:11

Már három exobolygót fedezett fel a TESS

Publikálás dátuma
2018.10.19 18:22

Fotó: AFP / NASA/
A NASA TESS űrtávcsöve augusztus óta gyűjti az adatokat, és három égi szektor megfigyelésével már végzett is. A mérésekből pedig három új exobolygót is bejelentettek már.
A harmadik felfedezés a legegyszerűbb - írja a csillagaszat.hu. A HD202772A jelű, a Napnál valamivel nagyobb csillagot 3,3 naponta kerüli meg a Jupiterhez hasonló méretű bolygója. A rendszer fő érdekessége, hogy a csillag közel jár már az élete hidrogénégető szakaszához, és félmilliárd éven belül vörös óriássá fog fejlődni, ami komoly következményekkel fog járni a bolygó számára is.
A második bolygó egy apró vörös törpecsillag körül keringő kőzetbolygó. A LHS 3844 planétája nagyon közel lakik a csillaghoz, 11 óránként jár körbe körülötte. Emiatt a szerzők szerint nem biztos, hogy van- légköre, vagy a csillag már elfújt-e róla minden gázt. Ezért kiváló célpont arra, hogy ezt a kérdést óriástávcsövekkel meg lehessen vizsgálni a közeljövőben. 
A legtöbb kérdés és vita a legelőször felfedezett bolygót övezi. Ezt a π (pi) Mensae nevű csillag körül találta az űrtávcső. Itt már ismert volt egy nagy, távoli gázbolygó, ami 5,7 évente kerüli meg a csillagát, mellette azonosított most a TESS egy kisebb, közelit. A második bolygó hatnaponta kerülgeti csillagát, és vagy egy óriási szuperföld vagy egy apró minineptunusz lehet.
2018.10.19 18:22
Frissítve: 2018.10.19 18:22