Új frontok nyílnak a világpiacon, újabb olajválság is jöhet

Publikálás dátuma
2018.10.10 10:57

Fotó: /
Az amerikai szankcióktól szorongatott Irán és az összeomlás szélére került Venezuela, továbbá Washington kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája újrarendezte az olajkereskedelmet.
Szeptember végére a Brent típusú olaj hordónkénti világpiaci ára átlépte a 80 dollárt, s azt sem tartják kizártnak, hogy elérheti akár a 100 dollárt is. Az Amerikában irányadó WTI is csúcsot döntöget az elmúlt hónapokhoz képest. Az Irán elleni szankciókkal az amerikaiak azt célozták meg, hogy teljesen kiszorítsák Iránt a kőolaj piacáról, és ennek érdekében a lehetséges vásárlók nyílt fenyegetésétől sem riadtak vissza. Ezt állítja az iráni olajipari miniszter, aki a blokádot olyan amerikai vágyálomnak minősítette, amely egyszerűen kivitelezhetetlen. Ha még igaza lenne is, Irán megszorongatásának máris jelentkeznek a hatásai. A november elején hatályba lépő Irán elleni szankciók csökkenthetik az elmúlt hónapokban produkált napi 2 millió hordó iráni exportot és felhajthatják az árakat. Ezen az sem változtat sokat, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Németország és Oroszország úgy foglalt állást, hogy Donald Trumppal dacolva folytatják a kereskedést Iránnal. Nehéz megbecsülni, miként alakul az ár a jövőben, hogyan változtatja időről időre a Kőolajat Exportáló Országok Szervezete, az OPEC a termelés visszafogását vagy éppen növelését. Június végén például napi egymilliós hordós emelést hajtottak végre, az OPEC szeptemberi monitoring bizottságának a tanácskozása azonban nem azt tükrözte, hogy további jelentős visszafogáson gondolkoznának. A változtatás akkor következne be, ha az iráni és a venezuelai export további zuhanását mindenképpen kompenzálni kellene. 
Az orosz energetikai miniszter bizonytalan annak megítélésében, mennyire lenne képes növelni az olajkitermelést Oroszország, ha erre szükség lenne. A The Wall Street Journal szerint Szaúd-Arábia sincs abban a helyzetben, hogy ezt a kompenzációt végrehajtsa. A szaúdi energetikai miniszter viszont lát erre lehetőséget.  Az Egyesült Államok kőolaj-kitermelésének jelentős növelésével és a palaolajjal száll be a versenybe. Washingtoni hírek szerint a palaolaj-termelés félévszázados csúcsot döntöget néhány éven belül. Az olajkitermelés egésze tekintetében pedig az Egyesült Államok az élre tör és maga mögé utasíthatja Oroszországot és Szaúd-Arábiát.  Donald Trump amerikai elnök, miközben arra hívta fel a figyelmet, mennyit tesz Amerika a Közel-Kelet megvédése érdekében, azt is jelezte, elvárja, hogy az OPEC csökkentse az árakat. Az érdekeltek azonban nem reagáltak erre az igényre, és aki mégis tett valami megjegyzést, arra célzott, hogy nem egy Twitter-bejegyzés alapján fogják eldönteni, merre menjenek tovább. A Gazeta.ru orosz hírportál elemzője, aki átfogó képet ad az olajhelyzetről, az amerikai olaj nem túl jó minőségére hívja fel a figyelmet, és arra, hogy a kiélezett helyzetben Kína nem szívesen importálna olajat az Egyesült Államoktól. Trump azonban még nem játszotta ki összes kártyáját. Ha nemcsak szavakban, de tettekben is a közel-keleti országok katonai támogatását összeköti az olajárak alakulásával, akkor változhat a helyzet. Oroszország számára az olaj árának növekedése a legjobbkor jött. A szankciók szorításában, a rubel gyengülése mellett a kőolaj termelése és exportja létkérdéssé vált. A baj csak az, hogy mint ezt a Finanz.ru portál megállapítja, Oroszország közeledik ahhoz a pillanathoz, amikor az olaj feltárása zuhanni fog. A portál arra a tanácskozásra hivatkozva írta ezt, amelyen Alekszandr Novak, energetikai miniszter tett jelentést Dmitrij Medvegyev kormányfőnek. Idén a kitermelés 553 millió tonna lesz, 2021-re éri el a csúcsot: az 570 millió tonnát. Az iparág ösztönzése nélkül azonban fokozatos visszaesés következhet be, 2035-re már csak 310 milliót prognosztizálnak. Az olajkutak hozama az elmúlt tíz év alatt már csökkenést mutatott. Ez különösen a legfontosabb kitermelési régióban, Nyugat-Szibériában volt tapasztalható. 2022-től rubelmilliárdos veszteségekkel kell számolni. Ebben szerepe van annak is, hogy világviszonylatban is igen magas adót vetnek ki az orosz olajiparra. A jövőben jelentős adókieséssel is számolni lehet, ha csak nem változtatják meg az adórendszert. A Hanti-Manszi nemzetiségi körzetben például a jelenlegi adórendszer fennmaradása esetén az olajtartalékok 50 százalékának feltárásához hozzá sem tudnának kezdeni. Ezért is tartaná a minisztérium fontosnak, hogy kedvezményeket biztosítsanak az új feltárások esetében. Az is természetes, hogy a magas olajár aligha marad mindig ilyen magas. Jellemző, hogy az orosz költségvetés nyilvánosságra hozott adatai között olyan becslést is olvashatunk, amely szerint 2024-re az olaj hordónkénti ára 54 millió dollárra csökkenhet. Ebben a képlékeny helyzetben mindenki keresi új helyét a porondon. Érdekes jelenség, hogy a Bloomberg tudósítása szerint Kuvait leállította olajszállításait az Egyesült Államoknak. Ilyen lépésre 1992 óta első ízben került sor. Akkor az Irakkal kirobbant háború kényszerítette erre. Most sokkal prózaibb az ok: Ázsiában nagyobb a kereslet és többet fizetnek.

Trump számára fegyver az olaj

Az Egyesült Államok teljesen leállította Kínába irányuló olajszállításait. Ezt a China Merchants Energy Shipping elnöke jelentette be. A cég az egyik legjelentősebb olajszállítóként korábban nagy bevételt könyvelhetett el a kínai üzlettel. A lépés része annak a kereskedelmi háborúnak, amit Trump elnök folytat Kína ellen.  

Olajválság jöhet

A jövő sok meglepetést tartogat. Szakértők szerint még az is bekövetkezhet, hogy véget ér az olaj domináns szerepe az energiahordozók között. A Wood Mackenzie energiatanácsadó cég prognózisa, hogy a globális olajkereslet növekedésével egyre kevésbé lesz képes lépést tartani a kitermelés. Ennek következtében nagy hiány alakulhat ki. Több elemző foglalkozik azzal, hogy az alternatív energia mellett a földgáz egyre nagyobb helyet követel magának a multinacionális cégek befektetési terveiben. 

2018.10.10 10:57
Frissítve: 2018.10.10 11:01

Ha karácsonyig nem támadnak az oroszok, nem marad az ukrán hadiállapot sem

Publikálás dátuma
2018.12.16 18:21

Fotó: AFP/
Porosenko szerint nem zavarhatja meg a közelgő választásokat a hadiállapot. Ám az orosz katonák alig tíz százalékát vonta vissza Ukrajna határaitól Putyin.
Nem hosszabbítják meg az Ukrajna tíz megyéjében bevezetett hadiállapotot - a rendkívüli állapot egy formáját - december 26-i lejárta után, ha nem történik nagy szabású támadás Ukrajna ellen Oroszország részéről - biztosított újfent Petro Porosenko ukrán elnök vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján.
Az államfő leszögezte: azon az elvi állásponton van, hogy nem zavarhatja meg a jövő márciusban sorra kerülő elnökválasztás kampányát a hadiállapot. Mint fogalmazott:
"amennyiben nem támadnak az orosz csapatok, megkezdődhet a készülődés a választásokra az ország egészében".
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sajnálatos módon Oroszország a hadiállapot bevezetése óta az ukrán határ közvetlen közelében a területén állomásoztatott csapatoknak mindössze csak a tíz százalékát vonta hátrébb, a java része továbbra is ott tartózkodik.
2018.12.16 18:21

Tűzszünetről egyeztek meg Jemenben, aztán légicsapások miatt másnap el is halasztották

Publikálás dátuma
2018.12.16 16:43
képünk illusztráció
Fotó: AFP/
Csütörtökön írták alá az egyezményt a tűzszünetről, pénteken még folytak a harcok.
Légicsapásoktól és lőfegyverektől volt hangos a szombat éjszaka a nyugat-jemeni kikötővárosban, Hodeidában, annak ellenére, hogy csütörtökön tűzszünetben állapodtak meg a polgárháborúban szemben álló felek, írja az Euronews.
A beszámoló szerint hodeidai lakosok gránátvetők robaját és lőfegyverek kerepelését hallották a város külső részein pénteken, egy másik lakos pedig tüzérségi fegyverek zaját észlelte. A húszik szerint a kormány és a mögötte álló koalíció a felelős.
A kormányerők légicsapásaira válaszul vasárnap bejelentették a lázadók: részükről csak keddtől lép életbe a fegyverszünet.
Az eredeti megállapodás szerint a húszik tizennégy napon belül végrehajtják a csapakivonást Hodeida - és két másik város, Szalíf és Rász Ísza - kikötőjéből a fővárosba vezető út északi részére, a három kikötő pedig a kormányerők fennhatósága alá kerül. Az ezt követő hét nap során a húsziknak Hodeida városából is ki kell vonulniuk annak északi határain kívülre, és a várost az összes fegyveres csoportnak el kell hagynia.
A tárgyaló felek az ENSZ vezetése alatt működő vegyesbizottságot hoznak létre, amely a tűzszünet betartását, a kivonulást, továbbá Hodeida és a kikötők aknamentesítését ellenőrzi. Hodeida létfontosságú a segélyszállítmányok eljuttatásához, ezen a kikötőn keresztül jut be az élelmiszer-szállítmányok mintegy 70 százaléka Jemenbe.
A szunnita többségű Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott jemeni elnökhöz hű erők között. A konfliktus a világ legsúlyosabb humanitárius válságát is okozta; Jemenben milliók éheznek.
2018.12.16 16:43