Új frontok nyílnak a világpiacon, újabb olajválság is jöhet

Az amerikai szankcióktól szorongatott Irán és az összeomlás szélére került Venezuela, továbbá Washington kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája újrarendezte az olajkereskedelmet.

Szeptember végére a Brent típusú olaj hordónkénti világpiaci ára átlépte a 80 dollárt, s azt sem tartják kizártnak, hogy elérheti akár a 100 dollárt is. Az Amerikában irányadó WTI is csúcsot döntöget az elmúlt hónapokhoz képest.

Az Irán elleni szankciókkal az amerikaiak azt célozták meg, hogy teljesen kiszorítsák Iránt a kőolaj piacáról, és ennek érdekében a lehetséges vásárlók nyílt fenyegetésétől sem riadtak vissza. Ezt állítja az iráni olajipari miniszter, aki a blokádot olyan amerikai vágyálomnak minősítette, amely egyszerűen kivitelezhetetlen. Ha még igaza lenne is, Irán megszorongatásának máris jelentkeznek a hatásai. A november elején hatályba lépő Irán elleni szankciók csökkenthetik az elmúlt hónapokban produkált napi 2 millió hordó iráni exportot és felhajthatják az árakat. Ezen az sem változtat sokat, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Németország és Oroszország úgy foglalt állást, hogy Donald Trumppal dacolva folytatják a kereskedést Iránnal.

Nehéz megbecsülni, miként alakul az ár a jövőben, hogyan változtatja időről időre a Kőolajat Exportáló Országok Szervezete, az OPEC a termelés visszafogását vagy éppen növelését. Június végén például napi egymilliós hordós emelést hajtottak végre, az OPEC szeptemberi monitoring bizottságának a tanácskozása azonban nem azt tükrözte, hogy további jelentős visszafogáson gondolkoznának. A változtatás akkor következne be, ha az iráni és a venezuelai export további zuhanását mindenképpen kompenzálni kellene.

Az orosz energetikai miniszter bizonytalan annak megítélésében, mennyire lenne képes növelni az olajkitermelést Oroszország, ha erre szükség lenne. A The Wall Street Journal szerint Szaúd-Arábia sincs abban a helyzetben, hogy ezt a kompenzációt végrehajtsa. A szaúdi energetikai miniszter viszont lát erre lehetőséget.

Az Egyesült Államok kőolaj-kitermelésének jelentős növelésével és a palaolajjal száll be a versenybe. Washingtoni hírek szerint a palaolaj-termelés félévszázados csúcsot döntöget néhány éven belül. Az olajkitermelés egésze tekintetében pedig az Egyesült Államok az élre tör és maga mögé utasíthatja Oroszországot és Szaúd-Arábiát. Donald Trump amerikai elnök, miközben arra hívta fel a figyelmet, mennyit tesz Amerika a Közel-Kelet megvédése érdekében, azt is jelezte, elvárja, hogy az OPEC csökkentse az árakat. Az érdekeltek azonban nem reagáltak erre az igényre, és aki mégis tett valami megjegyzést, arra célzott, hogy nem egy Twitter-bejegyzés alapján fogják eldönteni, merre menjenek tovább. A Gazeta.ru orosz hírportál elemzője, aki átfogó képet ad az olajhelyzetről, az amerikai olaj nem túl jó minőségére hívja fel a figyelmet, és arra, hogy a kiélezett helyzetben Kína nem szívesen importálna olajat az Egyesült Államoktól. Trump azonban még nem játszotta ki összes kártyáját. Ha nemcsak szavakban, de tettekben is a közel-keleti országok katonai támogatását összeköti az olajárak alakulásával, akkor változhat a helyzet.

Oroszország számára az olaj árának növekedése a legjobbkor jött. A szankciók szorításában, a rubel gyengülése mellett a kőolaj termelése és exportja létkérdéssé vált. A baj csak az, hogy mint ezt a Finanz.ru portál megállapítja, Oroszország közeledik ahhoz a pillanathoz, amikor az olaj feltárása zuhanni fog. A portál arra a tanácskozásra hivatkozva írta ezt, amelyen Alekszandr Novak, energetikai miniszter tett jelentést Dmitrij Medvegyev kormányfőnek. Idén a kitermelés 553 millió tonna lesz, 2021-re éri el a csúcsot: az 570 millió tonnát. Az iparág ösztönzése nélkül azonban fokozatos visszaesés következhet be, 2035-re már csak 310 milliót prognosztizálnak.

Az olajkutak hozama az elmúlt tíz év alatt már csökkenést mutatott. Ez különösen a legfontosabb kitermelési régióban, Nyugat-Szibériában volt tapasztalható. 2022-től rubelmilliárdos veszteségekkel kell számolni. Ebben szerepe van annak is, hogy világviszonylatban is igen magas adót vetnek ki az orosz olajiparra. A jövőben jelentős adókieséssel is számolni lehet, ha csak nem változtatják meg az adórendszert. A Hanti-Manszi nemzetiségi körzetben például a jelenlegi adórendszer fennmaradása esetén az olajtartalékok 50 százalékának feltárásához hozzá sem tudnának kezdeni. Ezért is tartaná a minisztérium fontosnak, hogy kedvezményeket biztosítsanak az új feltárások esetében.

Az is természetes, hogy a magas olajár aligha marad mindig ilyen magas. Jellemző, hogy az orosz költségvetés nyilvánosságra hozott adatai között olyan becslést is olvashatunk, amely szerint 2024-re az olaj hordónkénti ára 54 millió dollárra csökkenhet.

Ebben a képlékeny helyzetben mindenki keresi új helyét a porondon. Érdekes jelenség, hogy a Bloomberg tudósítása szerint Kuvait leállította olajszállításait az Egyesült Államoknak. Ilyen lépésre 1992 óta első ízben került sor. Akkor az Irakkal kirobbant háború kényszerítette erre. Most sokkal prózaibb az ok: Ázsiában nagyobb a kereslet és többet fizetnek.