Az állam fizet, a fideszes üzleti körök nyernek

Különböző nagy értékű ingatlanok, kastélyok, lakóépületek, paloták állami tulajdonba vétele, majd a miniszterelnökhöz közelálló körök számára történő továbbadása 2010 óta általánossá vált. Tavaly december végén azután törvényesítették is ezt a helyzetet: elővásárlási jogot kapott az állam a világörökségi helyszíneken lévő ingatlanok megvásárlására, amellyel előszeretettel él is.

A visszaélések elkerülése érdekében több szocialista képviselő határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek arról, hogy az Állami Számvevőszék soron kívüli vizsgálja meg a világörökségi helyszíneken levő ingatlanok állami megvételének körülményeit, különösen az árakat. A határozati javaslat egyik benyújtója, Bangóné Borbély Ildikó, a bizottság szocialista tagja lapunknak elmondta, hogy beadványukról az Országgyűlés gazdasági bizottsága kedden szavazott, és a többségben lévő kormánypárti képviselők elutasították annak tárgysorozatba vételét, vagyis tárgyalni sem kívánnak róla. Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke arra hivatkozott, ha valaki bárhol visszaélést sejt, akkor forduljon a bűnüldöző szervekhez.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a világörökségi helyszíneken mintegy 80 147 darab ingatlant érint a magyar államnak elővásárlási joga. A miniszter a felhívás kormányhivatali kézhezvételét követő 8 napon belül – illetve a legutóbbi, a napokban hatályba lépő módosítás alapján 30 napon belül – dönt az elővásárlási jog gyakorlásáról. Ez alatt jó eséllyel nem végeznek vagyonértékelést, gyakorlatilag döntéselőkészítő dokumentumok teljes hiányában határoznak a közpénzek sorsáról.

A szabályozási konstrukció alapjaiban is visszaélésre adhat okot azzal, hogy az elővásárlási jog gyakorlására történő felhíváshoz elegendő egy, az eladó és a vevő közötti, jogi kötelezettséggel nem bíró szándéknyilatkozatot csatolni, amelyben bármilyen – a valós piaci értéknél akár lényegesen magasabb – árat meg lehet jelölni. Vagyis könnyen előállítható az eladó és a potenciális vevő közötti összejátszással olyan színlelt helyzet, amelyben az állammal a piaci áraknál drágábban vásároltatnak meg ingatlanokat – tette hozzá Bangóné.

Külön érdekesség, hogy a szabályozás nem terjed ki azokra az esetekre, ha a törvény hatálya alá tartozó ingatlan egy cég tulajdonában van, és a társaság üzletrészét ruházzák át. Ebben az esetben tehát a világörökségi területen található ingatlanok tulajdonost cserélhetnek anélkül, hogy az állam érvényesíteni tudná a elővételi jogát.

A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy sajtóhírek szerint az elmúlt hónapokban így szerzett Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is több Andrássy úti palotát a cégeivel. Most pedig a volt MALÉV-székház tulajdonjogát szerezte meg a kormány az ATRIUM ESTATE Ingatlanforgalmazó Kft-től. Az adásvétel 9,2 millió eurós vételáron meg is valósult. Korábban Lázár János miniszterként még 8,2 millió euró vételár mellett tett nyilatkozatot az ingatlan megszerzésére. Mindezzel egyrészt az a gond, hogy – a rendelkezésre álló információk alapján – a központi költségvetésből több milliárd forintot fizettek ki egy átláthatónak nem minősülő szervezetnek. Ugyanis az ATRIUM ESTATE Kft. – sajtóhírek szerint – közvetett módon 50 százalékban egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában áll, így nem minősül átlátható szervezetnek, emiatt részére közpénz jogszerűen semmilyen formában sem juttatható.

Másrészt az elővásárlási jog érvényesítéséről szóló miniszteri nyilatkozatban szereplő 9,2 millió euró összegű vételár nem tűnik reálisnak. A társaság 2017. évi beszámolója szerint a befektetett tárgyi eszközök értéke (a volt MALÉV-székház) 2017. december 31-én – vagyis 10 nappal azt megelőzően, hogy az eladó elküldte a Miniszterelnökség részére az elővásárlási jog gyakorlására történő felhívását – 675,8 millió forint volt, így az állam által fizetett kb. 2,9 milliárd forint „kissé” túlzónak tűnik.

Egy másik ingatlanra is felhívta Bangóné Borbély Ildikó a figyelmet. A főváros VI. kerületében az Andrássy út 70. szám alatt lévő ingatlan két hete került a magyar állam tulajdonába 9 millió euró, vagyis több mint 2,9 milliárd forintos vételár ellenében. Különösen figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Stena Property (Hungary) Kft., mint eladó saját maga sem tartja ilyen értékesnek a tulajdonában álló ingatlant, hiszen az éves beszámolója szerint „Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke tavaly december 31-én 5,3 millió euró".

Az Állami Számvevőszék vizsgálatát önmagában megalapozza – fűzte hozzá Bangóné Borbély Ildikó –, hogy egy kormányhatározat 4 milliárd forintot csoportosított át az ingatlan megvásárlására, így jelen pillanatban a vételárat meghaladó több mint 1 milliárd forint sorsáról a közvélemény semmit sem tudhat.