A napokban a New York-i bíróságra nyújtott be keresetet Dimitrij Rybolovlev. Az orosz oligarcha 380 millió dollárt követel, állítva, hogy a Sotheby’s aktívan részt vett a „műtárgy kereskedelem legnagyobb csalásában”, amely összesen legalább egymilliárd dollárnyi kárt okozott neki.
A történet több, mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődött, akkortájt fordult az Oroszországból nyugatra „áttelepült”, mindent megszerezni vágyó műtárgykirály figyelme a piac felé. Szinte percek alatt kétmilliárd dollárért épített fel egy páratlan képgyűjteményt - művészeti berkekben tájékozatlanul - egy svájci szakértő, Yves Bouvier tanácsaira, közreműködésére támaszkodva.
Rybolovlev - aki nem mellesleg az AS Monaco futballklub tulajdonosa, és az üzleti életben nem feltétlenül grál lovagként ismert - állítólag az oroszon kívül egyetlen nyelvet sem beszél. 38 festményt, Klimt, Rothko, Da Vinci, Toulouse Lautrec, Modigliani és más műveket vásárolt abban a hitben, hogy a svájci műkereskedő, világszerte ismert vámszabadraktár-tulajdonos Bouvier, ügynökként, azaz jutalékos konstrukcióban segíti őt a dollárszázmilliós ügyletekben.
Egyszer azonban szembe jött vele az igazság, egy elegáns svájci síparadicsomban együtt vacsorázott egy amerikai gyűjtővel, aki a piaci pletykák között megemlítette, hogy valaki a Sotheby’s privát értékesítésén 95 millióért jutott egy szép Modiglianihoz. Hamar kiderült, a kép azonos volt azzal, amit Rybolovlev 120 millió dollárért vett meg, az eladó számára ismeretlen maradt. A közvetítő - legalább is az orosz azt hitte - Bouvier volt. Valójában azonban az aktot a svájci, privát értékesítés keretében, a Sotheby’s-nél már megvette, így a normál ügynöki jutalék mellett, a vételi és az eladási árkülönbségből adódó hasznot is zsebre tette.
De hasonló módon került Leonardo Da Vinci - egyes feltételezések szerint nem is eredeti - műve Yves Bouvier-hez, aki 83 millió körül fizetett az aukciósháznak, majd 127 millióért adta tovább. Az már más kérdés, hogy a Salvator Mundit a Christie’s tavaly novemberi árverésén 450,3 millió dollárért vásárolta meg a Szaúd-Arábia trónörököse, így az orosz több mint 300 millió dollár hasznot zsebelhetett be.
Valamit azonban sejthettek már előzőleg a Sotheby’s-nél, a társaság ugyanis 2016 novemberében permegelőző iratokat adott be a New York-i bíróságra, alátámasztandó, hogy nem volt tudomásuk Bouvier továbbértékesítési szándékairól.
Összesen 38 alkotás, egymilliárd dollárra rugó „árrésének” visszaszerzése érdekében az orosz már beperelte Bouvier-t Monacoban, Genfben, Szingapurban, New York-ban, ez idáig nem sok sikerrel. Legutóbb Manhattanben azzal utasították el Bouvier elleni keresetét, hogy a nyereség fényében nincs jogalapja a követelésének. Igaz, sokan feltételezik, a bíróságot befolyásolta, hogy Rybolovlev bekerült Trump kétes orosz kapcsolatait vizsgáló speciális ügyész látókörébe.
Az ügy legújabb fejezeteként most a Sotheby’s aukciósházat vádolta meg a New York-i bíróságra benyújtott keresetében a megszállott gyűjtő. A keresetben a Sotheby’s két munkatársát is nevesítették, az egyik Alexander Bell, társelnök, a másik a privát értékesítést alelnökként irányító Samuel Valette, aki - mint az Bouvier számítógépes levelezéséből kiderült - rendszeres kapcsolatot ápolt a svájci kereskedővel.
