Nem volt egyszerű döntés, de komolyan zöldülni fog az autóipar

Publikálás dátuma
2018.10.10 08:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Éjszakába nyúló tárgyalásokon született meg a kompromisszumos megoldás, az egyezség kivételeket is tartalmaz.
Hosszú vita után kompromisszum született a környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén, amelynek értelmében 2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest, az egyezség azonban bizonyos kivételeket is tartalmaz. Az MTI összefoglalója szerint az éjszakába nyúló tárgyalásokon a résztvevők végül megállapodásra jutottak, amelynek alapján a tagországok kormányait tömörítő tanács már szerdán megkezdheti az intézményközi egyeztetést a kérdésről a másik uniós társjogalkotónak számító, 40 százalékos mérséklést zászlójára tűző Európai Parlamenttel. A vita meglehetősen nehéz volt, Németország és több keleti tagállam, például Bulgária és Magyarország sokáig ragaszkodott az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 30 százalékos célértékhez, amelyet mások – köztük Franciaország és Hollandia – viszont 40 százalékra akartak emelni. Az EU soros osztrák elnöksége által beterjesztett kompromisszumra húsz ország szavazott igennel, négy nemmel, négy pedig tartózkodott. Ennek alapján a kibocsátható szén-dioxid mennyiségét 2025-re 15 százalékkal, 2030-ra pedig 35 százalékkal kellene lecsökkenteni a személyautók esetében, a könnyű haszongépjárművek esetében viszont maradna a 2025-ös 15 százalék és 2030-as 30 százalék.

Eltérő szabályozás

A pontos részleteket egyelőre nem ismertették, annyit azonban tudni, hogy valamelyest eltérő szabályok vonatkoznának azokra az országokra, ahol az uniós átlag 60 százalékánál alacsonyabb a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedése a személyautók és kisteherautók piacán. Bizonyos ösztönzőket is bevezetnének, hogy 2030-ra elérje a 35 százalékot a környezetbarát járművek aránya az új személyautókon belül. A hatalmas autóiparral rendelkező Németország képviselője szerint a 40 százalékos visszavágás munkahelyeket sodort volna veszélybe és ártott volna a gazdaságnak, Berlinnek pedig bizonyos keleti tagállamokkal együtt sikerült is blokkoló kisebbséget létrehoznia ennek megakadályozására. Többek között Hollandia és Írország ugyanakkor csalódottságának adott hangot az álláspontjuk szerint nem kellően ambiciózus tárgyalási mandátum miatt. A luxembourgi ülést követően Miguel Arias Canete uniós klímavédelmi biztos üdvözölte a megegyezést.

Csupán 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben

A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében legalább 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék. Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára.

2018.10.10 08:04
Frissítve: 2018.10.10 11:36

Külföldi terjeszkedésre készül az Egyesült Mészáros Birodalom

Publikálás dátuma
2018.10.18 19:11

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Egymilliárd eurót érő, már a külföldi és további hazai terjeszkedést is megcélzó cég jön létre. Az egyesülő holding nemzetközi befektetőkre érdeklődésére számít és határon túli felvásárlásokban gondolkodnak.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) negyedik legnagyobb forgalmú papírja jöhet létre, ha megvalósul az a fúzió, amelyről csütörtökön számoltak be a Napi.hu szokásos évi tőzsdei konferenciáján. Az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó többségi tulajdonában lévő tőzsdei cégek, az Opus Global Nyrt. és a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 2019 március végéig létrejövő egyesülése révén egy olyan társaság jön létre, amelynek piaci értéke hozzávetőleg elérheti az egymilliárd eurót. A pontos értéket természetesen nem lehet megadni, mert az az árfolyamok napi mozgásától függ – amire egyébként joggal panasza lehetett idén a részvényeseknek. A félévvel ezelőtti 343 forintos Konzum részvényár tegnapra 280 forint alá süllyedt, míg az Opus-tulajdonosok ugyanezen idő alatt a 700 forintos részvényérték helyett tegnap 500 forintossal szembesülhettek. A részvénytulajdonosok a Mészáros-papírokon közel 20, illetve 30 százalékot buktak. A két társaság tervezett fúziójának nagyságrendjéről Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója, az Opus Nyrt. igazgatóságának tagja a tőzsdekonferencián elmondta, hogy az eléri majd a magyar GDP egy százalékát, ezért abban reménykednek, hogy egy ilyen brutális vagyontömeg megszólítja majd a nemzetközi befektetőket. Ennek kapcsán a cégvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a két érintett társaság vagyonkezelőként, és nem termelőként viselkedik, és arra készülnek, hogy külföldi cégeket is felvásároljanak. A Konzum és az Opus igazgatósága meglehetős átfedést mutat, hiszen az előbbiben Jászai Gellért, és közeli munkatársa Linczényi Aladin Ádám mellett felsorakozott itt a három Mészáros gyerek is: Mészáros-Homok Ágnes, valamint Beatrix és az ifjabb Lőrinc is. Az Opus Global igazgatóságában Jászai Gellért mellett, Mészáros-Homok Ágnes, valamint Beatrix itt is szerepet kapott, mellettük Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója és az a Halmi Tamás, akinek vezető szerep is jutott több az egykori felcsúti polgármesterhez köthető cégnél – a többi között – a Mészáros és Mészáros Kft.-nél vagy a megyei lapokat, a Világgazdaságot és a Nemzeti Sportot, a Képes Sportot és az Autó-Motort is kiadó Mediaworks-nél, illetve az Opus Pressnél. Ha majd a két nyrt. külön-külön összeülő közgyűlése december 3-án dönt arról, hogy kik legyenek az egyetlen igazgatóság tagjai, akkor az átfedések miatt nem lesz nehéz dolguk. Az újonnan létrejövő, 320 milliárd forintos tőzsdei értékű nyrt. nevéről még nem született döntés - közölte Jászai Gellért. Az Opus korábban bejelentett tőkeemelése a végéhez közeledik, november 30-ig végrehajtják a Mátrai Erőmű Zrt.-nél, a Mészáros és Mészáros Kft.-nél és az R-Kord Építőipari Kft.-nél is - fűzte hozzá a cégvezető, és bejelentette azt is, hogy a 2019-es év után fognak először osztalékot fizetni. A tőkeemelések után Mészáros Lőrinc részesedése a Konzumban 70 százalékos, az Opusban pedig 80 százalékos lesz. Arról is szó esett, hogy három stratégiai húzóágazatban szeretne leginkább erősödni a jövőbeli társaság: energetika és ipar, a pénzügyi szektor illetve az it- és a telekom szektor. Az energetikában (Mátrai Erőmű Zrt.), a pénzügyi szektorban (CIG Pannónia) már jelen vannak (jelentős érdekeltségük van az MKB-ban és a Takarékinfo-ban is), az it-szektor reprezentánsa pedig a tőzsdén is jegyzett 4IG . 

Politikai üzenet

A Mészáros-cégek fúziójának politikai üzenete is van. Hiszen a felcsúti gázszerelő, ex-polgármester csodálatos meggazdagodásának történetéhez mindenki hozzákapcsolja az Orbán Viktorral ápolt szoros kapcsolatát. A csütörtökön, a Napi.hu kiadásában megjelent, a 100 leggazdagabbról szóló kötetben Mészáros Lőrinc a második helyen áll - Csányi Sándor mögött - 280 milliárd forintos vagyonával -, és a szerkesztők a 3. legbefolyásosabb magyarnak tartják. Egyértelművé vált a cégfúzió bejelentésével, hogy a kormánypárt demonstrálni akarja erős jelenlétét Magyarországon. Úgy látják, hogy már nem kell titkolniuk a hozzájuk közelállók vagyonosodását - mondta a Népszava érdeklődésére Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezető elemzője szerint ez tudatos vállalás, amelyhez cinizmus is párosul:" a kétharmad támogat minket". Felmérésük szerint a Fideszre szavazók is elítélik a korrupciót, de például Mészáros Lőrinc brutális vagyonosodását azzal intézik el, hogy korábban is volt hasonló eset. A médiaportfólió nem véletlenül nem szerepel a tőzsdére lépés tervei között, hiszen ez veszteséges, és a Mészáros Lőrinccel csütörtökön hírbe hozott TV2 mutatói sem jók. A vagyon beforgatása tőzsdei cégekbe azért sem kelt ellenérzést az emberekben - mondta Kiss Ambrus -, mert ennek lényegét többségük nem érti.

2018.10.18 19:11
Frissítve: 2018.10.18 20:28

Hiába perelné a korrupciókutatókat a hatóság

Publikálás dátuma
2018.10.18 17:57

Fotó: maps.google/
A Korrupciókutató Központ tanulmánya szerint a magyar közbeszerzési eljárás Zambiáéval hasonlítható össze. A hatóság ezen kiakadt és pert próbált indítani.
A Közbeszerzési Hatóság (KBH) korábbi sikertelen próbálkozása után ismét beadta a keresetét a Korrupciókutató Központ ellen (Corruption Research Center Budapest - CRCB), de ezt a keresetet is formai okokból elutasította a bíróság – írja közleményében a CRCB. A Közbeszerzési Hatóság azután indított volna jó hírnév megsértése miatt pert a kutatócsoport ellen, hogy egy idén januárjában megjelentet tanulmányban a magyar közbeszerzési eljárást Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a KBH gyakorlatában, a tanulmány „legsértőbb” megállapítása az lehetett, hogy a két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is több információt tartalmaznak, mint a magyar hatóságé. Tóth István János, a kutatócsoport vezetője a közleményben leszögezte: folytatják tevékenységüket, és remélik, hogy a jövőben egy tudományos műhely sem kényszerül arra, hogy a bíróságon kelljen megvédenie az eredményeit.
Szerző
2018.10.18 17:57