Nem volt egyszerű döntés, de komolyan zöldülni fog az autóipar

Publikálás dátuma
2018.10.10 08:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Éjszakába nyúló tárgyalásokon született meg a kompromisszumos megoldás, az egyezség kivételeket is tartalmaz.
Hosszú vita után kompromisszum született a környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén, amelynek értelmében 2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest, az egyezség azonban bizonyos kivételeket is tartalmaz. Az MTI összefoglalója szerint az éjszakába nyúló tárgyalásokon a résztvevők végül megállapodásra jutottak, amelynek alapján a tagországok kormányait tömörítő tanács már szerdán megkezdheti az intézményközi egyeztetést a kérdésről a másik uniós társjogalkotónak számító, 40 százalékos mérséklést zászlójára tűző Európai Parlamenttel. A vita meglehetősen nehéz volt, Németország és több keleti tagállam, például Bulgária és Magyarország sokáig ragaszkodott az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 30 százalékos célértékhez, amelyet mások – köztük Franciaország és Hollandia – viszont 40 százalékra akartak emelni. Az EU soros osztrák elnöksége által beterjesztett kompromisszumra húsz ország szavazott igennel, négy nemmel, négy pedig tartózkodott. Ennek alapján a kibocsátható szén-dioxid mennyiségét 2025-re 15 százalékkal, 2030-ra pedig 35 százalékkal kellene lecsökkenteni a személyautók esetében, a könnyű haszongépjárművek esetében viszont maradna a 2025-ös 15 százalék és 2030-as 30 százalék.

Eltérő szabályozás

A pontos részleteket egyelőre nem ismertették, annyit azonban tudni, hogy valamelyest eltérő szabályok vonatkoznának azokra az országokra, ahol az uniós átlag 60 százalékánál alacsonyabb a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedése a személyautók és kisteherautók piacán. Bizonyos ösztönzőket is bevezetnének, hogy 2030-ra elérje a 35 százalékot a környezetbarát járművek aránya az új személyautókon belül. A hatalmas autóiparral rendelkező Németország képviselője szerint a 40 százalékos visszavágás munkahelyeket sodort volna veszélybe és ártott volna a gazdaságnak, Berlinnek pedig bizonyos keleti tagállamokkal együtt sikerült is blokkoló kisebbséget létrehoznia ennek megakadályozására. Többek között Hollandia és Írország ugyanakkor csalódottságának adott hangot az álláspontjuk szerint nem kellően ambiciózus tárgyalási mandátum miatt. A luxembourgi ülést követően Miguel Arias Canete uniós klímavédelmi biztos üdvözölte a megegyezést.

Csupán 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben

A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében legalább 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék. Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára.

2018.10.10 08:04
Frissítve: 2018.10.10 11:36

Nincs több csúszás: a Roszatom arra számít, hogy jövőre megkezdődhet Paks II. építése

Publikálás dátuma
2018.12.11 21:52

Fotó: Nápszava/ Vajda József
Erről Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója beszélt.
A Roszatom arra számít, hogy a Paks II. atomerőmű építésének kezdetét jelentő első betonöntés 2019-ben vagy 2020-ban történik meg – közölte Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója a TASZSZ hírügynökséggel kedden az északnyugat-szibériai Jamal-félszigeten lévő Szabettában. A vezérigazgató elmondta, hogy a Roszatom és a magyar kormány szoros kapcsolatot tart fenn. A TASZSZ emlékeztetett: a Roszatom arra számít, hogy Paks II. építése legkésőbb 2019 októberében kezdődhet meg. 
Szerző
2018.12.11 21:52

323,82 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.11 19:57
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,82 forintra emelkedett este negyed nyolc körül a reggel fél hétkor jegyzett 323,65 forintról. Az euró kedden 323,22 forint és 323,93 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 287,90 forintról 287,99 forintra, a dolláré pedig 284,69 forintról 285,98 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1367 dollár után este 1,1322 dolláron állt.
Szerző
2018.12.11 19:57
Frissítve: 2018.12.11 19:57