Három, maffiamódszerekkel végrehajtott gyilkosság - Európában is veszélyes pálya az újságírás

Publikálás dátuma
2018.10.11 08:00
Virágok Viktoria Marinova emlékére
Fotó: AFP/ Dimitar DILKOFF
Nem csak háborús övezetben vagy drogmaffia uralta országokban gyilkolnak újságírókat, hanem újabban az Európai Unióban is.
Egyetlen év alatt három, maffiamódszerekkel végrehajtott újságíró-gyilkosság történt európai uniós országban. Tavaly október 16-án Máltán, saját lakása előtt, saját autójában robbantották fel Daphne Caruana Galiziát, idén február 26-án Szlovákiában, nagymácsédi otthonában lőtték agyon Jan Kuciákot és menyasszonyát, a múlt hét végén, október 6-án éjszaka pedig megerőszakolták, megkínozták, majd megölték a 30 éves Viktoria Marinovát. A három esetben sok a közös vonás. Mindhárom újságíró korrupciós ügyekben nyomozott, minden esetben a politika csúcsaiig értek a szálak. De a legfájdalmasabb hasonlóság, hogy bár letartóztatások történtek, egyik esetben sem tisztázódott még egyértelműen sem a végrehajtó, de főképp a megrendelő személye. Erre talán Mexikóban vagy Oroszországban senki sem csodálkozna rá, csakhogy mindhárom eset az Európai Unióban történt. Daphne Caruana Galizia autóját a maffia és a terrorcsoportok által egyaránt előszeretettel használt Semtex robbanószerrel röpítették a levegőbe. Galizia a politikai elit és az alvilág összefonódásának bizonyítékait tárta fel, azt hozta nyilvánosságra, hogy egyes bűnözői körök a pénzmosási műveleteik során együttműködnek Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel, illetve az ő feleségével, de az ellenzék vezetőjével és korábbi miniszterrel szintén. Tavaly decemberben őrizetbe vettek tíz gyanúsítottat, mindannyian máltaiak, és ismertek a hatóságok előtt. A máltai nyomozók igénybe vették az amerikai FBI, az Europol és a finn rendőrség segítségét is. A letartóztatottak közül hármat állítottak bíróság elé, de ők legfeljebb csak a gyilkosság végrehajtásával vádolhatók, a megbízó személye ismeretlen.
Idén elindult a Daphne Projekt, amelynek keretében 18 médiaintézmény 45 újságírója nyomoz az ügyben. A nemzetközi újságírói platform, amely ezen a projekten dolgozik, francia-német kezdeményezésre alakult egy  Javier Valdez Cardenas nevű mexikói újságíró 2017 májusi meggyilkolása után, Freedom Voices Network néven. A cél az volt, hogy biztonságos helyen lehessen tárolni azon újságírók oknyomozó anyagait, akiknek az élete veszélybe került, és ugyanakkor gondoskodjanak a megkezdett munka befejezéséről is - így, ha az újságírót meg is ölik, az ügyet már nem lehet eltussolni. A sors iróniája, hogy a nemzetközi összefogás első „éles bevetésére” nem Mexikóban, hanem egy európai uniós államban történt újságíró-gyilkosság nyomán került sor. Máltán a politikát nem rengette meg Galizia halála, Szlovákiában azonban lemondásra kényszerült a Fico-kormány. Jan Kuciakot és menyasszonyát lőfegyverrel ölték meg, minden jel kezdettől bérgyilkosságra utalt. Kuciak cseh kollégájával azt próbálta bizonyítani, hogy az olasz maffia csápjai Robert Fico miniszterelnöki kabinetjéig és belügyminiszteréig nyúlnak. A szlovák hatóságok, amelyek szintén együttműködnek az FBI-jal és az Europollal, első lépésként a megnevezett olaszokat tartóztatták le, de őrájuk nem vetült gyilkosság árnyéka. Múlt héten a felvidéki Gútán hat személyt vettek őrizetbe, majd három ellen emeltek vádat. Őket a gyilkosság kivitelezésével vádolják, a megrendelő személye egyelőre ebben az esetben sem egyértelmű. Letartóztattak ugyan egy nőt, akitől a kivitelezők állítólag a pénzt kapták, arra viszont nincs bizonyíték, hogy ő maga lett volna a megrendelő, sőt, minden arra utal, hogy ő is csak közbeeső láncszem. Felmerült a gyanú, hogy a gyilkosságot Marián Kocner vállalkozó kezdeményezhette, aki korábban meg is fenyegette Kuciakot. A szlovák belügyminiszter most kitüntette a tettesek elfogásában közreműködő rendőröket, és úgy tűnik, megoldottnak tekintik az ügyet. A bolgár Viktoria Marinova uniós pénzek elsikkasztásán dolgozott több bolgár társával együtt, de televíziós riporterként ő volt az ügy ismert arca, ami célponttá tette. Építőipari és tanácsadó cégek milliárdokat sikkasztottak EU-s támogatásokból, amit vélhetően nem tehettek volna politikai segítség nélkül. Három nappal Marinova meggyilkolása után a bolgár hatóságok őrizetbe vettek egy román állampolgárságú ukrán férfit, de néhány óra múlva szabadon is engedték. Másnap már azt jelentették be, hogy Németországban vették őrizetbe az elkövetőt, aki bolgár állampolgár. A gyilkosság oka és megrendelője ismeretlen, és az is kérdés, valóban a tettes került-e rendőrkézre.

Megdöbbentő számok

 - A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró szervezet honlapján elérhető adatok szerint az utóbbi 14 év rekordot döntött az újságíró-gyilkosságok terén: 1035 médiamunkást gyilkoltak meg ez idő alatt. - 2017-ben 65 áldozat volt. Ez ugyan 18 százalékos csökkenést jelent 2016-hoz képest (79), de akkor még az iraki és szíriai háború több újságíróéletet követelt. - Az RFS szerint 2017 leggyilkosabb év volt az oknyomozók számára az utóbbi másfél évtizedben - 2017-ben 7 újságírót gyilkoltak meg Európában  - Mexikó a világ egyik legveszélyesebb országa az újságírók számára. 2000 óta több mint száz kollégát gyilkoltak meg, 2017-ben 11-t, idén pedig már nyolcat. 

Nyomtalanul eltűnt

Viktoria Marinova halálával egyidőben egy szaúd-arábiai újságíró, Dzsamal Kasogi rejtélyes eltűnése borzolja a kedélyeket. Kasogi október 2-án ment be Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusára, és azóta senki sem látta. Kasogi tavaly menekült el az olajkirályságból, miután kegyvesztett lett az udvarban, eltűnése előtt a Washington Postban jelentette meg kritikus hangvételű írásait Mohammed bin Szalman szaúdi trónörökösről. Rijad cáfolja, hogy bármi köze lenne a rejtélyes eltűnéshez, de mindeddig nem tett közzé olyan felvételt, amely bizonyítaná, hogy az újságíró élve elhagyta a konzulátus épületét. 

2018.10.11 08:00
Frissítve: 2018.10.11 08:18

Aki magyar, az a második legszegényebb – Románia is beelőzött minket

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az életszínvonalat tekintve hazánknál csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. A luxemburgi polgárok a leggazdagabbak az EU-ban.
Az Eurostat friss összesítése szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – vette észre a hvg.hu. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt. Az unióban a luxemburgi polgárok a leggazdagabbak, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal. Az első ötbe még a dánok és a britek kerültek be, ott a jóléti mutató az uniós átlag 114 százalékán áll. Nem sokkal jobb a kép, ha az egy főre jutó, a vásárlóerővel korrigált (PPS) nemzeti összterméket – vagyis a fejlettség leggyakoribb mutatóját – nézzük: ezen a listán Magyarország – az uniós átlag 68 százalékával – hátulról a hatodik. A legszegényebb ezúttal is Bulgária, a dél-európai országban a fejlettség még az EU-átlag felét sem éri el (49 százalék). A leggazdagabb Luxemburgban viszont a 253 százaléka, míg a második helyre újból felkúszott íreknél 181 százalék.
2018.12.14 08:24
Frissítve: 2018.12.14 08:24

Határozatban mondta ki az amerikai képviselőház, hogy a mianmari rohingják ellen népirtást követtek el

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:31
Rohingja menekültek egy mianmari táborban. Fotó: Ye Aung THU / AFP
Fotó: /
A törvénytervezet állásfoglalásra szólítja fel az amerikai kormányzatot, valamint követeli a szeptemberben börtönre ítélt újságírók szabadon bocsátását.
Határozatot fogadott el az amerikai képviselőház csütörtökön este arról, hogy Mianmarban a rohingja muszlim kisebbség ellen népirtást követtek el a buddhista többségű délkelet-ázsiai ország fegyveres erői.    A 394:1 arányban elfogadott határozat egyúttal követeli a Reuters hírügynökség Mianmarban börtönbe vetett két újságírójának szabadon bocsátását. Va Lon és Kjav Szo O tíz rohingja férfi és fiú meggyilkolása ügyében folytatott oknyomozást az észak-mianmari Rakhine államban. 2017 decemberében tartóztatták le őket Rangunban, államtitkok megszerzéséért. Idén szeptemberben pedig 7-7 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték őket. A riporterek ellen az a vád, hogy munkájuk során törvénytelenül jutottak titkos állami dokumentumokhoz. Az eljárás során az a riporterek ártatlanságukat hangoztatták.       A határozat sürgeti a kormányzatot, elsősorban Mike Pompeo külügyminisztert, hogy foglaljon állást arról, hogy népirtást követtek-e el a rohingják ellen. Az amerikai diplomácia vezetője mindeddig nem használta ezt a jogi meghatározást, csak „etnikai tisztogatásról” beszélt. Maga Donald Trump elnök pedig egyszer sem beszélt a nyilvánosság előtt a rohingja-válságról.
„Az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége népirtásnak minősíteni az efféle bűncselekményeket”
– fogalmazott a voksolás után a kaliforniai Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke.
A muszlim rohingjákat 1982-ben megfosztották állampolgárságuktól a buddhista többségű országban, azóta változó időszakokban és változó intenzitással üldözik őket. 2017 óta rohingják ezreit gyilkolták le és több mint 700 ezer rohingját kényszerítettek arra, hogy elmeneküljön Mianmarból. Elsöprő többségük a szomszédos Bangladesben lelt menedékre. A mianmari hadsereg szerint ők Bangladesből érkezett illegális migránsok, és nem atrocitásokat követtek el ellenük, hanem terroristáktól tisztították meg az általuk lakott vidékeket. A képviselőházi határozatra reagálva a külügyminisztérium egyik szóvivője leszögezte: a kormányzat azon álláspontja, mely szerint a rohingják etnikai tisztogatás áldozataivá váltak, nem zárja ki, hogy a helyzet a jövőben
„további elemzés tárgya legyen, beleértve a népirtás vagy az emberiesség elleni bűnök megállapítását is”.
A szóvivő azonban nem jelezte, hogy a külügyminisztérium bármiféle más jogi meghatározásra készülne.
2018.12.14 07:31
Frissítve: 2018.12.14 07:31