Három, maffiamódszerekkel végrehajtott gyilkosság - Európában is veszélyes pálya az újságírás

Publikálás dátuma
2018.10.11 08:00
Virágok Viktoria Marinova emlékére
Fotó: AFP/ Dimitar DILKOFF
Nem csak háborús övezetben vagy drogmaffia uralta országokban gyilkolnak újságírókat, hanem újabban az Európai Unióban is.
Egyetlen év alatt három, maffiamódszerekkel végrehajtott újságíró-gyilkosság történt európai uniós országban. Tavaly október 16-án Máltán, saját lakása előtt, saját autójában robbantották fel Daphne Caruana Galiziát, idén február 26-án Szlovákiában, nagymácsédi otthonában lőtték agyon Jan Kuciákot és menyasszonyát, a múlt hét végén, október 6-án éjszaka pedig megerőszakolták, megkínozták, majd megölték a 30 éves Viktoria Marinovát. A három esetben sok a közös vonás. Mindhárom újságíró korrupciós ügyekben nyomozott, minden esetben a politika csúcsaiig értek a szálak. De a legfájdalmasabb hasonlóság, hogy bár letartóztatások történtek, egyik esetben sem tisztázódott még egyértelműen sem a végrehajtó, de főképp a megrendelő személye. Erre talán Mexikóban vagy Oroszországban senki sem csodálkozna rá, csakhogy mindhárom eset az Európai Unióban történt. Daphne Caruana Galizia autóját a maffia és a terrorcsoportok által egyaránt előszeretettel használt Semtex robbanószerrel röpítették a levegőbe. Galizia a politikai elit és az alvilág összefonódásának bizonyítékait tárta fel, azt hozta nyilvánosságra, hogy egyes bűnözői körök a pénzmosási műveleteik során együttműködnek Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel, illetve az ő feleségével, de az ellenzék vezetőjével és korábbi miniszterrel szintén. Tavaly decemberben őrizetbe vettek tíz gyanúsítottat, mindannyian máltaiak, és ismertek a hatóságok előtt. A máltai nyomozók igénybe vették az amerikai FBI, az Europol és a finn rendőrség segítségét is. A letartóztatottak közül hármat állítottak bíróság elé, de ők legfeljebb csak a gyilkosság végrehajtásával vádolhatók, a megbízó személye ismeretlen.
Idén elindult a Daphne Projekt, amelynek keretében 18 médiaintézmény 45 újságírója nyomoz az ügyben. A nemzetközi újságírói platform, amely ezen a projekten dolgozik, francia-német kezdeményezésre alakult egy  Javier Valdez Cardenas nevű mexikói újságíró 2017 májusi meggyilkolása után, Freedom Voices Network néven. A cél az volt, hogy biztonságos helyen lehessen tárolni azon újságírók oknyomozó anyagait, akiknek az élete veszélybe került, és ugyanakkor gondoskodjanak a megkezdett munka befejezéséről is - így, ha az újságírót meg is ölik, az ügyet már nem lehet eltussolni. A sors iróniája, hogy a nemzetközi összefogás első „éles bevetésére” nem Mexikóban, hanem egy európai uniós államban történt újságíró-gyilkosság nyomán került sor. Máltán a politikát nem rengette meg Galizia halála, Szlovákiában azonban lemondásra kényszerült a Fico-kormány. Jan Kuciakot és menyasszonyát lőfegyverrel ölték meg, minden jel kezdettől bérgyilkosságra utalt. Kuciak cseh kollégájával azt próbálta bizonyítani, hogy az olasz maffia csápjai Robert Fico miniszterelnöki kabinetjéig és belügyminiszteréig nyúlnak. A szlovák hatóságok, amelyek szintén együttműködnek az FBI-jal és az Europollal, első lépésként a megnevezett olaszokat tartóztatták le, de őrájuk nem vetült gyilkosság árnyéka. Múlt héten a felvidéki Gútán hat személyt vettek őrizetbe, majd három ellen emeltek vádat. Őket a gyilkosság kivitelezésével vádolják, a megrendelő személye egyelőre ebben az esetben sem egyértelmű. Letartóztattak ugyan egy nőt, akitől a kivitelezők állítólag a pénzt kapták, arra viszont nincs bizonyíték, hogy ő maga lett volna a megrendelő, sőt, minden arra utal, hogy ő is csak közbeeső láncszem. Felmerült a gyanú, hogy a gyilkosságot Marián Kocner vállalkozó kezdeményezhette, aki korábban meg is fenyegette Kuciakot. A szlovák belügyminiszter most kitüntette a tettesek elfogásában közreműködő rendőröket, és úgy tűnik, megoldottnak tekintik az ügyet. A bolgár Viktoria Marinova uniós pénzek elsikkasztásán dolgozott több bolgár társával együtt, de televíziós riporterként ő volt az ügy ismert arca, ami célponttá tette. Építőipari és tanácsadó cégek milliárdokat sikkasztottak EU-s támogatásokból, amit vélhetően nem tehettek volna politikai segítség nélkül. Három nappal Marinova meggyilkolása után a bolgár hatóságok őrizetbe vettek egy román állampolgárságú ukrán férfit, de néhány óra múlva szabadon is engedték. Másnap már azt jelentették be, hogy Németországban vették őrizetbe az elkövetőt, aki bolgár állampolgár. A gyilkosság oka és megrendelője ismeretlen, és az is kérdés, valóban a tettes került-e rendőrkézre.

Megdöbbentő számok

 - A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró szervezet honlapján elérhető adatok szerint az utóbbi 14 év rekordot döntött az újságíró-gyilkosságok terén: 1035 médiamunkást gyilkoltak meg ez idő alatt. - 2017-ben 65 áldozat volt. Ez ugyan 18 százalékos csökkenést jelent 2016-hoz képest (79), de akkor még az iraki és szíriai háború több újságíróéletet követelt. - Az RFS szerint 2017 leggyilkosabb év volt az oknyomozók számára az utóbbi másfél évtizedben - 2017-ben 7 újságírót gyilkoltak meg Európában  - Mexikó a világ egyik legveszélyesebb országa az újságírók számára. 2000 óta több mint száz kollégát gyilkoltak meg, 2017-ben 11-t, idén pedig már nyolcat. 

Nyomtalanul eltűnt

Viktoria Marinova halálával egyidőben egy szaúd-arábiai újságíró, Dzsamal Kasogi rejtélyes eltűnése borzolja a kedélyeket. Kasogi október 2-án ment be Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusára, és azóta senki sem látta. Kasogi tavaly menekült el az olajkirályságból, miután kegyvesztett lett az udvarban, eltűnése előtt a Washington Postban jelentette meg kritikus hangvételű írásait Mohammed bin Szalman szaúdi trónörökösről. Rijad cáfolja, hogy bármi köze lenne a rejtélyes eltűnéshez, de mindeddig nem tett közzé olyan felvételt, amely bizonyítaná, hogy az újságíró élve elhagyta a konzulátus épületét. 

2018.10.11 08:00
Frissítve: 2018.10.11 08:18

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

Fekete színű, mérgező hó hullott Szibériában (videó)

Publikálás dátuma
2019.02.15 18:35
Szénbányászat - képünk illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
A környék, nem meglepő módon, a szénbányáiról ismert. Környezetvédelmi aktivisták szerint a jelenség jól megmutatja, milyen katasztrofális helyzetben van a régió.
Fekete hó hullott az égből Szibériában egy olyan régióban, amely leginkább a szénbányászatáról híres - írja a 444.hu. A hírek szerint ráadásul nem elég, hogy a hó sötét színű, még mérgező is. A jelenségről számos felvétel is készült, alább a brit The Guardian videóját láthatják:
A fekete hóért a szénpor a felelős, amely a Szibéria déli részén fekvő Kuzbass-régió számtalan külszíni fejtésű szénbányájából jut a levegőbe. Környezetvédelmi aktivisták szerint a fekete hó csupán a jéghegy csúcsa, valójában mindig ennyi szénpor van a levegőben, csak ez a hó miatt most jobban látszik.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a világ egyik legnagyobb széntermelő vidékének számító térségre borzasztó egészségügyi adatok jellemzőek. A rákos megbetegedések és a tüdőbajok száma átlagon felüli a térségben, a régió 2,6 millió lakosának várható élettartama pedig 3-4 évvel van az amúgy is alacsonynak számító orosz átlag (71,5 év) alatt.



2019.02.15 18:35