Bekeményíthet az amerikai nagykövet a CEU ügyében

Publikálás dátuma
2018.10.10 19:33

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
David Cornstein szerint az egyetem problémájának megoldása az első számú prioritás az amerikaik számára, a védelmi ügyek is csak ez után jönnek.
Szimbolikus módon a Közép-európai Egyetem (CEU) zsúfolásig telt termében tartott nyilvános előadást az idén Magyarországra kinevezett amerikai nagykövet, David Cornstein. Hogy a helyszínválasztás nem volt véletlen, azt az egyetem rektora, Michael Ignatieff is azonnal megerősítette bemutatásában. Elmondása szerint ugyanis a nagykövet, aki már Orbán Viktor miniszterelnökkel is beszélt a CEU helyzetéről, keményen dolgozik az ügyön, és esély is mutatkozik rá, hogy megoldják az „ő kis helyi problémájukat”. Részletekkel ugyanakkor nem szolgált. Hogy milyen fontos a CEU Washingtonban, azt jól jelzi, David Cornstein is azzal kezdte beszédét, már legalább 25 különböző politikussal beszélt republikánus és demokrata oldalról, és mind az egyetem jövőjéről kérdezték. Kérdésre azt is elmondta, a CEU problémájának megoldása az első számú prioritás az amerikai nagykövetség számára, már csak sürgőssége miatt is. Egy nagy tapssal kísért másik kérdésre, amely Donald Trump amerikai elnök Soros György elleni kirohanását firtatta, a nagykövet leszögezte: nem kapcsolná össze a CEU Budapesten maradásának kérdését és Soros György személyét, ugyanis ha az üzletember alapította is az intézményt, működését nem ő irányítja. A gyakran tapssal, füttyögéssel és tréfálkozással fűszerezett, jó hangulatú beszélgetésen David Cornstein a második legfontosabb prioritásként egy amerikaiak által támogatott védelmi együttműködést nevezett meg, távlati célként pedig az orosz energiafüggőség megszüntetését. Örömét fejezte ki, amiért a magyar kormány támogatja a jelenlegi washingtoni adminisztrációt és őt személyesen is, ugyanakkor arra figyelmeztetett, ha a CEU és a védelmi együttműködés ügyében nem sikerül dűlőre jutniuk, akkor nem lesz olyan vidám a folytatás, mint az érkezése óta eltelt első száz napban volt. A sajtó – és szólásszabadság helyzetét illető kérdésekre inkább kitérő választ adott, hozzátéve, hogy most nem ez a legfontosabb feladata Magyarországon. Talán csak véletlen az időzítés, mindenesetre egy nappal korábban Hillary Clinton korábbi first lady, a 2016-os amerikai elnökválasztás alulmaradó demokrata jelöltje ugyancsak beszédet tartott, amelyben komoly bírálatot fogalmazott meg Magyarországgal szemben is. A politikus az emberi jogok egyetemes nyilatkozata 70. éves évfordulója alkalmából az oxfordi egyetemen rendezett konferencián adott elő. „Senkit ne tévesszen meg a színjáték, hogy az olyan országok, mint Magyarország vagy Törökország még demokráciák, csak illiberálisok. Az illiberális demokrácia fogalma ugyanis ellentmondás” – figyelmeztetett. Hillary Clinton a brit konzervatív pártnak is a szemére hányta, amiért letértek a Winston Churchill és Margaret Thatcher által kijelölt úttól, amikor Brüsszelben megvédték Orbán Viktort a szankcióktól, utalva ezzel arra, hogy a tory képviselők nem szavazták meg a Sargentini-jelentést az Európai Parlamentben. Úgy vélte, az Európai Unió több tagállama is az autokrácia felé sodródik, ami legalább akkora fenyegetést jelent, mint a Brexit, vagy a gazdasági válság. A volt demokrata elnökjelölt kritikájára reagálva a brit konzervatívok mindössze arra emlékeztettek, hogy régi alapelvük, hogy az Európai Parlament nem avatkozhat bele vagy bírálhatja egy ország belpolitikáját. Ami a magyar kormány válaszát illeti: Kovács Zoltán kormányszóvivő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában bukott politikusnak nevezte Clintont, akinek vesztes kampányát Soros György finanszírozta, és aki Soros bevándorlás-politikáját képviseli. A kormányszóvivőnek abban igaza van, hogy Soros György valóban mintegy 8 millió dollárral támogatta Clinton kampányát, ahogyan korábban Orbán Viktor oxfordi tanulmányait is.
Szerző
2018.10.10 19:33
Frissítve: 2018.10.10 20:24

Leépítés - A muzeológus is beülhet diplomával teremőrnek

Publikálás dátuma
2018.10.16 06:00
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Nehéz helyzetbe kerültek a kulturális intézmények, miután júniusban kiderült: elküldenek mintegy háromezer közfoglalkoztatottat.
- A turistaszezon közepén, egyik pillanatról a másikra elveszítettük a programszervezőnket – panaszkodott az egyik somogyi kistelepülés polgármestere. A vezetőt azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy nyáron kiderült: akár 3-4 ezer - jellemzően vidéki könyvtárak, levéltárak, művelődési házak munkáját segítő - kulturális közfoglalkoztatottól leépítéséről döntött a Belügyminisztérium.
– Meglehetősen sok a látnivaló nálunk, így a csoportok vezetése, koordinálása, a különböző programok, kiállítások megszervezése, az ezzel kapcsolatos anyagok elkészítése egész embert kívánt. Az elmúlt években a kulturális közmunkásoknak köszönhetően remekül működött minden, akadt olyan esztendő, amikor két embert is tudtunk foglalkoztatni, annyi volt a munka. Azóta viszont minden rám, illetve az egyetlen adminisztrátorra hárul, be kellett építenünk a napi teendőink közé egy teljes munkakört. A korábbi közfoglalkoztatottunk jelenleg közmunkásként azért besegít, de - miután a törvény szerint más összegű bér jár a a közmunkásnak, mint a közfoglalkoztatottnak - nagyjából 25 ezer forinttal kevesebbet keres. Eddig bruttó 110 ezret vihetett haza, most pedig 81 ezret - mondta a polgármester. A leépítést egyébként egyebek mellett azzal indokolták, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak jobban képzettek, ezáltal felszívja majd őket a versenyszféra. Szakértők szerint ugyanakkor kétharmaduk kistelepüléseken dolgozott, így nehéz elképzelni, hogy a munkaerőhiány ellenére el tudnak majd helyezkedni. - Az aprófalvakban még érdemi fizikai munkalehetőség sincsen, nemhogy fizetőképes kulturális terület – mondta Karczagi Attila közgazdász. – Ráadásul a kulturális közmunkások jellemzően humán végzettségűek, emellett többségük vagy pályakezdő, vagy ötven év fölötti, s utóbbiaknak még prosperáló vidékeken is igencsak behatároltak a lehetőségeik. Sokuknak tehát nem marad más, mint a közmunka - legalábbis addig, amíg az állam be nem építi járandóságukat a települési normatívákba. - Elvégre, ha valaki az önkormányzatnál dolgozik programszervezőként vagy kulturális munkatársként, akkor annak normális bérezés jár - tette hozzá. Pontosan erre hivatkoztak a kulturális közmunka ellenzői éveken át, s nem alaptalanul. Az elmúlt esztendőkben ugyanis a „költséghatékonyság” jegyében teljesen általánossá vált, hogy egy adott intézményből – például művelődési házakból, könyvtárakból, közgyűjteményekből – elbocsátottak valakit, majd kulturális közmunkásként visszafoglalkoztatták a régi bérének feléért-harmadáért. Csakhogy utóbbit már nem az adott intézmény vagy önkormányzat, hanem az állam állta. - Az irodai munkákat is így szervezték át, az önkormányzati intézmények szolgáltatási feladatainál mindenki közmunkást foglalkoztatott – ismerte el egy dél-dunántúli kisváros polgármestere. – Miután vagy öt évig az állam biztosította hozzá a forrásokat, a települések már így tervezték a feladataikat. A nyári elbocsátási hullám így nagyon keményen érintett mindenkit. És persze nem Magyarországon lennénk, ha a többségnek nem sikerült volna megoldást találnia: szeptemberre a kulturális közmunkások egy része visszakerült korábbi helyére. - A kulturális közfoglalkoztatottak legnagyobb része a Nemzeti Művelődési Intézeten át került valamelyik intézményhez – magyarázta az egyik leghíresebb dunántúli közgyűjtemény vezetője. - Róluk elvileg le kellett mondanunk, az NMI ilyen programjai ugyanis megszűntek. Viszont az önkormányzatok közmunkaprogramjának keretében kaphatunk embereket, s szerencsére sikerült is a korábbi NMI-n keresztül nálunk dolgozókat immáron önkormányzati közmunkásként foglalkoztatnunk. Komoly adminisztrációba került, de megérte, ugyanis közülük többen nélkülözhetetlen munkát végeznek, például digitalizálják a különféle gyűjteményi dokumentumokat. Emellett más közmunkások is dolgoznak nálunk, mert jelentős költségmegtakarítást jelent, hogy a takarítást, a park gondozását, vagy éppen a termek őrzését nem belső forrásból kell finanszíroznunk. Az intézményvezető hozzátette, a legnagyobb problémát az jelentette a visszafoglalkoztatás megszervezésekor, hogy a törvény szerint, akinek van megfelelő végzettsége, nem alkalmazható közmunkásként, ugyanis biztosan talál magának állást a munkaerőpiacon. - Ez Budapestre igaz lehet, de vidéken nem ilyen egyértelmű a helyzet – jelentette ki. Az ideális az lenne, ha ezeket az embereket státuszba tudnánk venni, de erre semmilyen forrásunk nincs. Arra sincs remény, hogy pluszpénzeket kapunk, mert éppen az a lényeg, minél jobban leépítsék a közmunkát. Nálunk például februárig maradhatnak, akiket szeptemberben vissza tudtunk venni, s utána már tényleg bezárul minden kiskapu. Egyelőre elképzelni sem tudjuk, hogyan pótoljuk majd a kieső kéttucatnyi dolgozónkat, de könnyen elképzelhető, hogy majd a muzeológusoknak is be kell ülnie hetente egy-egy napra teremőrnek.
2018.10.16 06:00
Frissítve: 2018.10.16 06:00

Végleges: a kormány megszüntette a társadalmi nemek szakot

Publikálás dátuma
2018.10.15 21:20

Fotó: Shutterstock/
Magyarországon gender-szak már nem indítható. De lett helyette "családpolitika"-képzés, ami viszont se az akkreditált, se az akkreditálásra váró szakok között nem szerepel - azaz úgy van, hogy nincs.
A 2018. október 12-i Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 188/2018. (X. 12.) kormány rendelete a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) kormány rendelet, valamint a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) kormány rendelet módosításáról.
A Magyar Közlönyből kiderül: a gender-szakot valóban eltörölte a kormány.
Augusztusban, az általános szabadságolások idején alig 24 órát kaptak az egyetemek arról, hogy véleményezzenek rendeletmódosító előterjesztést a szakbezárásról. És a mindenféle háttéranyagot és indoklást nélkülöző előterjesztés hatályra lépett. A szakokat soroló dokumentumban a társadalmi nemek tanulmányának helye üresen áll. Csak egy jegyzet tájékoztat arról, a sor egykori tartalma hatályát vesztette.
Ráadásul akkreditált szakokról van szó, azaz a magyar állam által támasztott minden egyes követelménynek megfelelnek - megfeleltek. A jogszabályok alapján az idén felvett hallgatók még elvégezhetik a képzéseket, ám az egyetemek nem hirdethetik meg a szakot, ha a rendelet hatályba lépett.
"Mit csinálnak a társadalmi nemek kutatói? Meghatódnak hiszen a történelem kopog az ajtajukon"
- kommentálta a hírt Pető Andrea, a CEU oktatója, aki közösségi oldalán meg is osztotta a szóban forgó részletet a dokumentumból.
Gender-szak helyett lett viszont „családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana”.
- mint ahogy arra a poszt alatt Gregor Anikó, az ELTE oktatója felhívja a figyelmet.
A mesterképzések jegyzékében 126/A azonosítóval szereplő szak indítását se a Magyar Akkreditációs Bizottság nem vizsgálta a honlapja alapján, se pedig a már akkreditált szakok között nem szerepel. A fantom-szak neve kísértetiesen emlékeztet arra a családtudományok mesterképzésre, aminek indításáról tavaly még emberminiszterként Balog Zoltán beszélt - igaz, tévesen.
"Magyarországnak olyan kormánya van, amely a család mellett áll ki, nem pedig a deviancia mellett"
- nyilatkozta akkor Balog. A világon egyébként több mint 300 felsőoktatási intézményben foglalkoznak ezzel a "devianciával", mások mellett még katolikus teológusok is tanítják. A gender, azaz a társadalmi nem fogalmát valahogy úgy lehetne magyarázni, hogy nem pusztán a biológiai nem magyarázza, a férfi és a nő milyen szerephez jut a társadalomban. A terület kutatói szerint a közösség - vagyis a társadalom - határozza meg, milyen viselkedési formák számítanak egy adott helyen és korban nőiesnek, férfiasnak, így meghatározza a nemi szerepeket, és az ebből fakadó előnyöket, hátrányokat is, például a fizetések terén. A XXI. század Magyarországán minderről beszélni, kutatni a kormány szerint egyenlő "a társadalom szétbomlasztásával".
2018.10.15 21:20
Frissítve: 2018.10.15 21:45