Szimbolikus módon a Közép-európai Egyetem (CEU) zsúfolásig telt termében tartott nyilvános előadást az idén Magyarországra kinevezett amerikai nagykövet, David Cornstein. Hogy a helyszínválasztás nem volt véletlen, azt az egyetem rektora, Michael Ignatieff is azonnal megerősítette bemutatásában. Elmondása szerint ugyanis a nagykövet, aki már Orbán Viktor miniszterelnökkel is beszélt a CEU helyzetéről, keményen dolgozik az ügyön, és esély is mutatkozik rá, hogy megoldják az „ő kis helyi problémájukat”. Részletekkel ugyanakkor nem szolgált.
Hogy milyen fontos a CEU Washingtonban, azt jól jelzi, David Cornstein is azzal kezdte beszédét, már legalább 25 különböző politikussal beszélt republikánus és demokrata oldalról, és mind az egyetem jövőjéről kérdezték. Kérdésre azt is elmondta, a CEU problémájának megoldása az első számú prioritás az amerikai nagykövetség számára, már csak sürgőssége miatt is. Egy nagy tapssal kísért másik kérdésre, amely Donald Trump amerikai elnök Soros György elleni kirohanását firtatta, a nagykövet leszögezte: nem kapcsolná össze a CEU Budapesten maradásának kérdését és Soros György személyét, ugyanis ha az üzletember alapította is az intézményt, működését nem ő irányítja.
A gyakran tapssal, füttyögéssel és tréfálkozással fűszerezett, jó hangulatú beszélgetésen David Cornstein a második legfontosabb prioritásként egy amerikaiak által támogatott védelmi együttműködést nevezett meg, távlati célként pedig az orosz energiafüggőség megszüntetését. Örömét fejezte ki, amiért a magyar kormány támogatja a jelenlegi washingtoni adminisztrációt és őt személyesen is, ugyanakkor arra figyelmeztetett, ha a CEU és a védelmi együttműködés ügyében nem sikerül dűlőre jutniuk, akkor nem lesz olyan vidám a folytatás, mint az érkezése óta eltelt első száz napban volt. A sajtó – és szólásszabadság helyzetét illető kérdésekre inkább kitérő választ adott, hozzátéve, hogy most nem ez a legfontosabb feladata Magyarországon.
Talán csak véletlen az időzítés, mindenesetre egy nappal korábban Hillary Clinton korábbi first lady, a 2016-os amerikai elnökválasztás alulmaradó demokrata jelöltje ugyancsak beszédet tartott, amelyben komoly bírálatot fogalmazott meg Magyarországgal szemben is. A politikus az emberi jogok egyetemes nyilatkozata 70. éves évfordulója alkalmából az oxfordi egyetemen rendezett konferencián adott elő. „Senkit ne tévesszen meg a színjáték, hogy az olyan országok, mint Magyarország vagy Törökország még demokráciák, csak illiberálisok. Az illiberális demokrácia fogalma ugyanis ellentmondás” – figyelmeztetett. Hillary Clinton a brit konzervatív pártnak is a szemére hányta, amiért letértek a Winston Churchill és Margaret Thatcher által kijelölt úttól, amikor Brüsszelben megvédték Orbán Viktort a szankcióktól, utalva ezzel arra, hogy a tory képviselők nem szavazták meg a Sargentini-jelentést az Európai Parlamentben. Úgy vélte, az Európai Unió több tagállama is az autokrácia felé sodródik, ami legalább akkora fenyegetést jelent, mint a Brexit, vagy a gazdasági válság.
A volt demokrata elnökjelölt kritikájára reagálva a brit konzervatívok mindössze arra emlékeztettek, hogy régi alapelvük, hogy az Európai Parlament nem avatkozhat bele vagy bírálhatja egy ország belpolitikáját. Ami a magyar kormány válaszát illeti: Kovács Zoltán kormányszóvivő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában bukott politikusnak nevezte Clintont, akinek vesztes kampányát Soros György finanszírozta, és aki Soros bevándorlás-politikáját képviseli. A kormányszóvivőnek abban igaza van, hogy Soros György valóban mintegy 8 millió dollárral támogatta Clinton kampányát, ahogyan korábban Orbán Viktor oxfordi tanulmányait is.
