Bekeményíthet az amerikai nagykövet a CEU ügyében

Publikálás dátuma
2018.10.10 19:33

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
David Cornstein szerint az egyetem problémájának megoldása az első számú prioritás az amerikaik számára, a védelmi ügyek is csak ez után jönnek.
Szimbolikus módon a Közép-európai Egyetem (CEU) zsúfolásig telt termében tartott nyilvános előadást az idén Magyarországra kinevezett amerikai nagykövet, David Cornstein. Hogy a helyszínválasztás nem volt véletlen, azt az egyetem rektora, Michael Ignatieff is azonnal megerősítette bemutatásában. Elmondása szerint ugyanis a nagykövet, aki már Orbán Viktor miniszterelnökkel is beszélt a CEU helyzetéről, keményen dolgozik az ügyön, és esély is mutatkozik rá, hogy megoldják az „ő kis helyi problémájukat”. Részletekkel ugyanakkor nem szolgált. Hogy milyen fontos a CEU Washingtonban, azt jól jelzi, David Cornstein is azzal kezdte beszédét, már legalább 25 különböző politikussal beszélt republikánus és demokrata oldalról, és mind az egyetem jövőjéről kérdezték. Kérdésre azt is elmondta, a CEU problémájának megoldása az első számú prioritás az amerikai nagykövetség számára, már csak sürgőssége miatt is. Egy nagy tapssal kísért másik kérdésre, amely Donald Trump amerikai elnök Soros György elleni kirohanását firtatta, a nagykövet leszögezte: nem kapcsolná össze a CEU Budapesten maradásának kérdését és Soros György személyét, ugyanis ha az üzletember alapította is az intézményt, működését nem ő irányítja. A gyakran tapssal, füttyögéssel és tréfálkozással fűszerezett, jó hangulatú beszélgetésen David Cornstein a második legfontosabb prioritásként egy amerikaiak által támogatott védelmi együttműködést nevezett meg, távlati célként pedig az orosz energiafüggőség megszüntetését. Örömét fejezte ki, amiért a magyar kormány támogatja a jelenlegi washingtoni adminisztrációt és őt személyesen is, ugyanakkor arra figyelmeztetett, ha a CEU és a védelmi együttműködés ügyében nem sikerül dűlőre jutniuk, akkor nem lesz olyan vidám a folytatás, mint az érkezése óta eltelt első száz napban volt. A sajtó – és szólásszabadság helyzetét illető kérdésekre inkább kitérő választ adott, hozzátéve, hogy most nem ez a legfontosabb feladata Magyarországon. Talán csak véletlen az időzítés, mindenesetre egy nappal korábban Hillary Clinton korábbi first lady, a 2016-os amerikai elnökválasztás alulmaradó demokrata jelöltje ugyancsak beszédet tartott, amelyben komoly bírálatot fogalmazott meg Magyarországgal szemben is. A politikus az emberi jogok egyetemes nyilatkozata 70. éves évfordulója alkalmából az oxfordi egyetemen rendezett konferencián adott elő. „Senkit ne tévesszen meg a színjáték, hogy az olyan országok, mint Magyarország vagy Törökország még demokráciák, csak illiberálisok. Az illiberális demokrácia fogalma ugyanis ellentmondás” – figyelmeztetett. Hillary Clinton a brit konzervatív pártnak is a szemére hányta, amiért letértek a Winston Churchill és Margaret Thatcher által kijelölt úttól, amikor Brüsszelben megvédték Orbán Viktort a szankcióktól, utalva ezzel arra, hogy a tory képviselők nem szavazták meg a Sargentini-jelentést az Európai Parlamentben. Úgy vélte, az Európai Unió több tagállama is az autokrácia felé sodródik, ami legalább akkora fenyegetést jelent, mint a Brexit, vagy a gazdasági válság. A volt demokrata elnökjelölt kritikájára reagálva a brit konzervatívok mindössze arra emlékeztettek, hogy régi alapelvük, hogy az Európai Parlament nem avatkozhat bele vagy bírálhatja egy ország belpolitikáját. Ami a magyar kormány válaszát illeti: Kovács Zoltán kormányszóvivő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában bukott politikusnak nevezte Clintont, akinek vesztes kampányát Soros György finanszírozta, és aki Soros bevándorlás-politikáját képviseli. A kormányszóvivőnek abban igaza van, hogy Soros György valóban mintegy 8 millió dollárral támogatta Clinton kampányát, ahogyan korábban Orbán Viktor oxfordi tanulmányait is.
Szerző
2018.10.10 19:33
Frissítve: 2018.10.10 20:24

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42