Egy stadion árának pár százalékából rendbe lehetett volna tenni a Honvédkórház sürgősségi ellátását

Publikálás dátuma
2018.10.12 07:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem egész 250 millió forint kellett volna. Zacher Gábor 2015-ös kinevezése és 2018 szeptemberi távozása között legalább 30 levelet írt.
Csak egy kisvárosi focisuli fejlesztésére szánt összeg – nem egész 250 millió forint – kellett volna ahhoz, hogy ne álljon ma összeomlás szélén a Honvédkórház sürgősségi centruma – írja a hvg.hu a birtokába jutott dokumentumok alapján. A lap azt írja, az intézmény sürgősségi centrumában dolgozó szakorvosok béremelésére Zacher Gábor, az osztály korábbi vezetője havi körülbelül 10 millió forintot kért a Honvédkórház parancsnokától. A cikk szerint emellett további egyszeri, nagyjából 50 millió forint hiánya vetődött fel az elromlott vagy elavult orvosi eszközök pótlására, amelyek nélkül ma életek veszélyeztetésével zajlik az ellátás a főváros legtöbb beteget ellátó sürgősségi centrumában – ez utóbbit szakértők állítják, illetve benne áll abban a több száz oldalnyi, a kórház parancsnokának, Kun Szabó Istvánnak címezett figyelmeztető levélben, amelyet 2017 szeptemberi kinevezése óta küldtek neki a sürgősségi centrumból.
„Jelen státuszunkban még a mostani megterhelés is meghaladja az osztály kapacitását, a jelenlegi személyi állomány és a beáramló betegek mennyisége közötti aránytalanság nem ritkán a betegveszélyeztetésről szól”
– kapta például a figyelmeztetést a főigazgató ez év júliusában.
Pontosan egy évvel korábban így kongatták a vészharangot az SBC vezetői: „Az elmúlt hónapokban az osztály terhelése jelentősen megnőtt, mindez, kihat az eszközparkra is. Eszközeink jelentős része lassan betölti 10. életévét és folyamatos 24 órás igénybevétel miatt természetes az amortizáció. Sok kört megfutottunk az új eszközök igénylése céljából, de az eszközpark bővülése, illetve a már nem használható eszközök pótlása csak igen kis százalékban történt meg. Mindezek veszélyeztetik a betegellátást. Az intézmény feladatai, mint budapesti szuperkórház várhatóan bővülni fognak, így a betegbeáramlás is tovább növekszik, mely a jelen műszerparkkal, humánerőforrással nem működtethető.

Hetvenszer írt a korábbi vezető ápoló

A hvg.hu információi szerint Zacher Gábor 2015-ös kinevezése és 2018 szeptemberi távozása között legalább 30 levelet írt a múlt héten lemondott orvosigazgatón keresztül Kun Szabó István parancsnoknak, amelyben az osztály elavult és hibás eszközparkjára, az egyre fogyatkozó számú dolgozók extrém leterheltségére és alulfizetettségre hívta fel a figyelmet. A centrumvezető főorvoson túl az SBC korábbi vezető ápolója ennél is többször, hetvenszer ragadott tollat a szakdolgozók érdekében. A szeptember elején összehívott válságértekezleten a Honvédkórház parancsnoka az orvosok mellett ugyan a szakdolgozóknak is ígéretet tett bérkiegészítésre, ennek konkrét részleteiről csak múlt héten állapodtak meg. A munkavállalók – ideértve a már egy hónappal ezelőtt ígéretet kapó orvosokat is - így leghamarabb november elején, októberi bérük átutalásakor győződhetnek meg róla, hogy ezúttal betartotta-e az ígéretét az intézmény vezetője – teszi hozzá a lap. A szakdolgozók elvándorlását a hvg.hu információi szerint többfajta új bérelemmel állítaná meg a kórház vezetése: a szakképzett ápolónál havi 60-90, a segédápolóknál és betegszállítóknál pedig körülbelül havi 20-30 ezer forintot jelentő bérkiegészítés mellé bevezetnék a 40 ezer forintos osztályvezetői és a 20 ezer forintos csoportvezetői pótlékot, a plusz 20-20 ezer forinttal járó szakmai és szociális vezetői posztot, további ösztönzőként pedig 20 ezer forintot kapna novembertől „a hónap dolgozója” is. 

„Halálgyár” névvel illetik a részleget

A hvg.hu birtokába jutott összesítés szerint míg 2015-ben évi 254 beteg halt meg az SBC-n, addig 2017-ben már nyolcvannal többen: 333-an. Az emelkedő számok miatt – és nyilván nem függetlenül az év elején nagy vihart kavart halálesetektől – a szeptemberi összefoglaló saját maga is csak „Halálgyár” névvel illeti a részleget, miközben a jelenség okát is megnevezi: az emelkedő dolgozói terhelést és fluktuációt, és a csökkenő kapacitást, illetve romló színvonalú infrastruktúrát. A hvg.hu-nak nyilatkozó orvosok közül a legtöbben egyébként az fájlalták, hogy sajtót bejárt év eleji halálestetek után nem kaptak esélyt rá, hogy a nyilvánosság előtt megmagyarázzák a helyzetüket: a fent részletezetett hiányosságok mellett például azt, hogy azért „parkolnak” a betegek akár 20-24 órát a sürgősségin, mert a kórház többi osztálya szintén nem követte a beteglétszám-bővülést, és egyszerűen nem veszik át, nincs hová tovább küldeni az SBC-re kerülteket. 

2018.10.12 07:51
Frissítve: 2018.10.12 07:53

Kórház-konszolidáció a beígért pénz feléből, és még a vezetők bére is bánhatja

Publikálás dátuma
2018.12.11 06:00
Kórházi vezetők szerint ekkora káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül
Fotó: Népszava/ Vajda József
Nem számíthatnak a kórházak teljes adósságrendezésre, az eladósodott intézmények vezetőit viszont akár bércsökkentéssel is sújthatják – értesült a Népszava kormányzati forrásokból.
Idén nem siette el a kormány a kórházak tartozásainak a rendezését, csak alig másfél hete jelentette be Kásler Miklós humán miniszter, hogy egy kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. Ám hiába sóhajtottak fel a hitelezők, mert még most sem tudják maradéktalanul kiegyenlíteni a számláikat az intézmények. A kormány által jóváhagyott jogszabály-javaslat szerint a beígért 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét szánja a kormányzat a tartozások kifizetésére. (Az 55 milliárd fedezte volna az összes tartozást.) Így a 30, 60, 90 napon túli számláknak csak bizonyos részét utalhatják hitelezőiknek. Az összeg további részét, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, akik tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. (Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben, a kórházi fertőzésekről, és az ellátás egyéb paramétereiről sincs valid adat.) A kórházi vezetők közvetlen fenyegetettsége is bekerült a javaslatba. Miközben az előterjesztés elismeri, hogy főként az elmaradt egészségpolitikai intézkedések okozzák a kórházak eladósodást, a tervezet fölhatalmazza a minisztert arra, építsen „ösztönzőket” a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében a kórházi vezetők bérébe. Ezt a megfogalmazást a kórházi vezetők – a Népszavának – egyértelmű bércsökkentésnek fordították. Lapunk kormányközeli forrásokból úgy értesült: rosszul járhatnak azok az intézmények is, amelyeknél valami hibát talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a korábbi konszolidációs pénzek elköltésében. A KEHI október végén adta át az erről szóló 60 oldalas jelentését az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Aszerint a 2016-os adósságrendezéssel kapcsolatban mintegy 36 kórháznál tettek észrevételt, a „hibalista” összesen 40 millió forint értékű volt. Az érintett intézményeket senki nem értesítette, hogy a számláik rendezésében hibát találtak, így magyarázattal sem szolgálhattak a KEHI által kifogásolt tételekkel kapcsolatban. Ellenben a tárca vezetése úgy határozott az érintett 36 intézmény maradjon ki a konszolidációból. Úgy tudjuk, a diszkvalifikáltak között több nagy adós is van. A lapunk által megkérdezett intézményvezetők szerint a pellengérre állítottak között volt olyan is, akit azért marasztaltak el, mert miután kérésére ellenére sem kapott számlaszámot a maradványpénz visszautalására, azt a kórház számláján „parkoltatta.” Úgy tudjuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) napok óta a források újraelosztásával foglalkozik. Van olyan kórház, amelyiket már többször töröltek, majd újra meg újra ráírták a listára. Egyes kórházi vezetők szerint ekkora bizonytalanság, káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül. A hitelezők cserben hagyásának minősítette Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a kormányzati konszolidációs terveket. Szerinte nem a piacot, a beszállítókat kellene büntetni azért, mert a kormánynak évek óta nem sikerül rendbe raknia a kórházak gazdálkodását. Évek óta hallják, hogy amint a gazdaság állapota engedi, bővítik az intézmények működtetésére fordítható forrásokat. Ez eddig nem következett be. Ellenben, ha a meglévő hatvan milliárdos tartozásból most csak harmincat fizetnek ki, akkor már januárban 30 milliárdos adóssággal indul az egészségügy.

Kétségek között gyógyítanak

Miközben egy évvel ezelőtt már november közepén volt kormánydöntés az adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők december 10-én sem kaptak hivatalos információt arról, mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelők dolgoznak. A legköltségesebb ellátást a sürgősségi-, intenzív osztályokat működtető kórházak végzik. A legfrissebb adósságlistát is az ilyen komplex, nagyon súlyos beteg ellátására szakosodott intézmények vezetik.

Szerző
2018.12.11 06:00
Frissítve: 2018.12.11 06:00

Nem tudni, betartja-e Orbán Viktor az ígéretét

Publikálás dátuma
2018.12.10 21:20

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
A miniszterelnök korábban azt mondta, sajtótájékoztatót tart decemberben.
Nem tudni, megtartja-e Orbán Viktor azt a nagyszabású sajtótájékoztatót decemberben, amit korábban ő maga ígért meg az újságíróknak: az RTL Klub híradója megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét, de a csatorna egyelőre nem kapott választ azzal kapcsolatban, megtartják-e ezt, és ha igen, mikor. A miniszterelnök korábban azzal hárította el az újságírói kérdéseket, hogy decemberben tart majd egy sajtótájékoztatót. Orbán eddigi utolsó magyarországi sajtótájékoztatóját a választások másnapján, április 9-én tartotta.
2018.12.10 21:20
Frissítve: 2018.12.10 21:20