Egy stadion árának pár százalékából rendbe lehetett volna tenni a Honvédkórház sürgősségi ellátását

Publikálás dátuma
2018.10.12 07:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem egész 250 millió forint kellett volna. Zacher Gábor 2015-ös kinevezése és 2018 szeptemberi távozása között legalább 30 levelet írt.
Csak egy kisvárosi focisuli fejlesztésére szánt összeg – nem egész 250 millió forint – kellett volna ahhoz, hogy ne álljon ma összeomlás szélén a Honvédkórház sürgősségi centruma – írja a hvg.hu a birtokába jutott dokumentumok alapján. A lap azt írja, az intézmény sürgősségi centrumában dolgozó szakorvosok béremelésére Zacher Gábor, az osztály korábbi vezetője havi körülbelül 10 millió forintot kért a Honvédkórház parancsnokától. A cikk szerint emellett további egyszeri, nagyjából 50 millió forint hiánya vetődött fel az elromlott vagy elavult orvosi eszközök pótlására, amelyek nélkül ma életek veszélyeztetésével zajlik az ellátás a főváros legtöbb beteget ellátó sürgősségi centrumában – ez utóbbit szakértők állítják, illetve benne áll abban a több száz oldalnyi, a kórház parancsnokának, Kun Szabó Istvánnak címezett figyelmeztető levélben, amelyet 2017 szeptemberi kinevezése óta küldtek neki a sürgősségi centrumból.
„Jelen státuszunkban még a mostani megterhelés is meghaladja az osztály kapacitását, a jelenlegi személyi állomány és a beáramló betegek mennyisége közötti aránytalanság nem ritkán a betegveszélyeztetésről szól”
– kapta például a figyelmeztetést a főigazgató ez év júliusában.
Pontosan egy évvel korábban így kongatták a vészharangot az SBC vezetői: „Az elmúlt hónapokban az osztály terhelése jelentősen megnőtt, mindez, kihat az eszközparkra is. Eszközeink jelentős része lassan betölti 10. életévét és folyamatos 24 órás igénybevétel miatt természetes az amortizáció. Sok kört megfutottunk az új eszközök igénylése céljából, de az eszközpark bővülése, illetve a már nem használható eszközök pótlása csak igen kis százalékban történt meg. Mindezek veszélyeztetik a betegellátást. Az intézmény feladatai, mint budapesti szuperkórház várhatóan bővülni fognak, így a betegbeáramlás is tovább növekszik, mely a jelen műszerparkkal, humánerőforrással nem működtethető.

Hetvenszer írt a korábbi vezető ápoló

A hvg.hu információi szerint Zacher Gábor 2015-ös kinevezése és 2018 szeptemberi távozása között legalább 30 levelet írt a múlt héten lemondott orvosigazgatón keresztül Kun Szabó István parancsnoknak, amelyben az osztály elavult és hibás eszközparkjára, az egyre fogyatkozó számú dolgozók extrém leterheltségére és alulfizetettségre hívta fel a figyelmet. A centrumvezető főorvoson túl az SBC korábbi vezető ápolója ennél is többször, hetvenszer ragadott tollat a szakdolgozók érdekében. A szeptember elején összehívott válságértekezleten a Honvédkórház parancsnoka az orvosok mellett ugyan a szakdolgozóknak is ígéretet tett bérkiegészítésre, ennek konkrét részleteiről csak múlt héten állapodtak meg. A munkavállalók – ideértve a már egy hónappal ezelőtt ígéretet kapó orvosokat is - így leghamarabb november elején, októberi bérük átutalásakor győződhetnek meg róla, hogy ezúttal betartotta-e az ígéretét az intézmény vezetője – teszi hozzá a lap. A szakdolgozók elvándorlását a hvg.hu információi szerint többfajta új bérelemmel állítaná meg a kórház vezetése: a szakképzett ápolónál havi 60-90, a segédápolóknál és betegszállítóknál pedig körülbelül havi 20-30 ezer forintot jelentő bérkiegészítés mellé bevezetnék a 40 ezer forintos osztályvezetői és a 20 ezer forintos csoportvezetői pótlékot, a plusz 20-20 ezer forinttal járó szakmai és szociális vezetői posztot, további ösztönzőként pedig 20 ezer forintot kapna novembertől „a hónap dolgozója” is. 

„Halálgyár” névvel illetik a részleget

A hvg.hu birtokába jutott összesítés szerint míg 2015-ben évi 254 beteg halt meg az SBC-n, addig 2017-ben már nyolcvannal többen: 333-an. Az emelkedő számok miatt – és nyilván nem függetlenül az év elején nagy vihart kavart halálesetektől – a szeptemberi összefoglaló saját maga is csak „Halálgyár” névvel illeti a részleget, miközben a jelenség okát is megnevezi: az emelkedő dolgozói terhelést és fluktuációt, és a csökkenő kapacitást, illetve romló színvonalú infrastruktúrát. A hvg.hu-nak nyilatkozó orvosok közül a legtöbben egyébként az fájlalták, hogy sajtót bejárt év eleji halálestetek után nem kaptak esélyt rá, hogy a nyilvánosság előtt megmagyarázzák a helyzetüket: a fent részletezetett hiányosságok mellett például azt, hogy azért „parkolnak” a betegek akár 20-24 órát a sürgősségin, mert a kórház többi osztálya szintén nem követte a beteglétszám-bővülést, és egyszerűen nem veszik át, nincs hová tovább küldeni az SBC-re kerülteket. 

2018.10.12 07:51
Frissítve: 2018.10.12 07:53

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35