„December 20.-án jelentik be, hogy kirúgnak minket” - leépítéstől félnek a Hír- és az Echo TV-nél

Publikálás dátuma
2018.10.13. 09:01

Fotó: Molnár Ádám
Információink szerint a Hír Tv-nél és az Echo Tv-nél is attól tartanak, hogy a két csatorna működésének „összehangolása” jelentős létszám-leépítéssel jár. A Hír Tv-ben egy leltár borzolja most a kedélyeket, és többen emlegetnek egy rejtélyes decemberi időpontot, amikor "nagy bejelentést" tesz a csatorna vezetése.
Döcögősen épül a kormánypárti médiaholding – írtuk nemrég a kormányközeli médiumok átszervezésével kapcsolatban. A tempó információink szerint egyelőre nem gyorsult fel és az is bizonytalannak látszik, januártól hogyan működik majd tovább a Hír Tv és az Echo Tv. Miután Nyerges Zsolt megvásárolta a nyáron Simicska Lajos üzleti érdekeltségeit, az első hírek még arról szóltak, hogy a két csatorna ugyan összehangolt profillal, de továbbra is önállóan működik majd, erre utalt például az is, hogy az Echon megjelent a sportközvetítés. Legutóbb ugyanakkor – az Echo Tv-ből származó információk szerint – már arról írtunk, a két csatornát összevonják, mégpedig úgy, hogy az Echo infrastruktúráján készülnek a Hír Tv-s arculattal a műsorok.
Vaszily Miklós Echo Tv-hez igazolása azonban újabb bizonytalanságot okozott információink szerint – mindkét csatornánál. Ő ugyanis nyilvánvalóan kulcspozíciót fog betölteni a kormánypárti médiaholdingban és több forrásunk szerint is a mandátuma nagyjából arról szól, mint amire korábban a közmédiánál is megbízást kapott: szervezze újra és racionalizálja a működést, csökkentse a költségeket. „Az Echo vezérigazgatójaként nyilván nem a saját felszámolását fogja irányítani” – mondta egy forrásunk. Mindkét csatornától származó információink szerint mára olyan helyzet állt elő, amiben a Hír Tv és az Echo Tv munkatársai is attól tartanak: az összevonás úgy történik majd, hogy tőlük bocsátanak el sokakat. Több egymástól független forrásból egy december 20.-i dátumot is hallottunk, mint a „változások” – leépítések – bejelentésének időpontját. „December 20.-án jelentik be, hogy kirúgnak minket” - mondta egy forrásunk. Igaz, volt olyan is, aki azt mondta, karácsony előtt néhány nappal ilyenre biztosan nem kerül majd sor.
A Hír Tv-ben jelenleg leltároznak, és ez is nyugtalanságot kelt: van, aki attól tart, hogy ez valójában egy kiárusítást vagy csődeljárást megelőző vagyonfelmérés része, hiszen ha a Hír Tv az Echo székhelyére költözik át, akkor nem lesz szükség rengeteg dologra a jelenlegi székházban. A Hír Tv-nek ugyanakkor 2019 végééig élő szerződése van több kábelszolgáltatóval, és ha a műsorszolgáltatás megszűnne, kötbért kellene fizetnie, ami nyilván nem lehet célja a tulajdonosoknak. Ráadásul a Hír Tv elérése jóval szélesebb körű az Echo-énál, így ebből a szempontból is az lenne a racionális, hogy – egy összeolvadás esetén – a Hír Tv-s tartalom fusson a jóval modernebb Echo tévés infrastruktúrán. Ugyanakkor úgy tudjuk: a tulajdonosváltás után legalább 10-en felmondtak a Hír Tv hírcsapatából.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy – már a Hír Tv tulajdonosváltása után – az Echon új műsorstruktúrát dolgoztak ki, jövő héten például elindul egy három órás reggeli műsor. Vagyis láthatóan az Echo-nál is úgy kalkulálnak, hogy hosszabb távon is marad az önállóságuk. (Igaz, a tévé vezetője, Farkas Boglárka is saját hosszú távú elképzeléseiről beszélt a Demokratának két hete, napokkal azelőtt, hogy a Mészáros-holding kommunikációs igazgatója lett.) „A Hír Tv-n és az Echo-n is indultak, indulnak új műsorok. Szerintem most mindkét csatorna vezetése erőt akar demonstrálni, hogy egy összevonás esetén előnyösebb helyzetbe kerüljön” – mondta egy ottani munkatárs.
Témák
média

Így neveld a kormányodat - átütő sikert értek el az otthonápolók

Publikálás dátuma
2018.10.13. 08:34

Fotó: Tóth Gergő
Az ápolási díj emelésének örülnek a civilek, de ez csak az első lépés, az otthonápolást munkának kell elismerni.
Ritkán fordul elő, hogy enged a kormány, márpedig az otthonápolás ügyében ez történt: civil nyomásra döntött úgy a kabinet, hogy megemeli azok járandóságát, akik beteg, sérült hozzátartozójukról főállásban gondoskodnak. A döntés váratlan azért is, mert eddig elsősorban akkor hátrált meg a kormány, ha erővel találta szemben magát – mint például a netadó ügyében –, ám ezúttal nem voltak tömegtüntetések. Böcskei Balázs politikai elemző, az IDEA Intézet vezetője úgy látja, több oka is van annak, hogy a kabinet az emelés mellett döntött. Azzal, hogy a civilek rendszeresen megjelentek a Kossuth téren, és különféle kampányokat indítottak, folyamatosan napirenden tartották az ügyet, amellyel csak azonosulni lehetett. – A kerekesszékben ülő gyermek, a mellette álló édesanya látványa és a megalázóan alacsony juttatás együtt képszerűvé és egyértelművé tette a tiltakozók igazát – vélekedett Böcskei. Akciójukat segítette, hogy bár az ellenzéki pártok támogatásukról biztosították őket, a politikusok ezúttal megértették, jobb, ha távolságot tartanak. Így pártpolitikától mentes maradhatott az ügy. Szerepet játszhatott az is, hogy a kormány családbarátként minősíti magát, most hirdették meg a családok évét, s ez még kellemetlenebbé tette számára az ügyet. További érv lehetett az emelés mellett, hogy az otthonápolók küzdelme mögött széles körű társadalmi szolidaritás látszott kibontakozni, ami hosszabb távon kormányellenes attitűddé válhatott volna. Ráadásul – emelte ki Böcskei Balázs – a most megígért emelés relatív kevés pénzbe került, tehát nem is lett volna értelme politikai kockázatokat vállalni.
Komoly eredménynek tartja a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület elnöke, Csordás Anett, hogy a kormány jelentősen emeli az ápolási díj összegét. Mint mondta, egyesületük évek óta küzd ezért, és az idén májusban a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoporttal, valamint az aHang platformmal összefogva indítottak országos kampányt, amelyhez egyre többen csatlakoztak.
– Céljaink eléréséért a megszokottól eltérő stratégiát alkalmaztunk. Mi nem tüntettünk, nem az volt a lényeg, hogy tömegek legyenek az utcán. A mi eszközünk a folyamatos kiállás, a probléma szinten tartása volt, amiben a média is nagy segítségünkre volt. A mi ügyünk független a pártpolitikától, a mi köreinkben nincs megosztottság. Egy közös cél van: az, hogy az otthonápolóknak és beteg hozzátartozóiknak minél jobb legyen – fogalmazott az elnök.
Mint arról már írtunk, a kormánydöntés nyomán az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forinttal emelkedik januárban. Azok, akik nem gyermekiket, hanem más hozzátartozóikat ápolják, első lépésben 15 százalékos emelést kapnak. Csordás Anett megjegyezte: örülnek az emelésnek, de az a végső cél, hogy az otthonápolás foglalkoztatási jogviszonyt jelentsen. Ehhez egy komplexebb rendszerátalakítás kell, rendezni kell például a szabadságolás kérdését. Egy otthonápoló ma nem tud szabadságra menni, még betegszabadságot sem vehet ki, hisz nincs ki helyettesítse. Szakértők bevonásával már dolgoznak egy törvénymódosító javaslaton, amivel legkésőbb januárra készülhetnek el.
Témák
otthonápolás

Mondjanak jobbat az előválasztásnál!

Publikálás dátuma
2018.10.13. 07:32

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kérdések jócskán akadnak az ellenzéki jelöltek versenyeztetése kapcsán, de a szakértő szerint az ellenzék számára nincs biztisabb módszer Tarlós István kihívójának megtalálására.
Nem elsősorban a részvételi aránytól függ az előválasztás legitimációja, hanem attól, komoly emberek indulnak-e rajta, és, hogy a jelöltek őszinte kísérletet tesznek-e a választók meggyőzésére – mondta lapunk érdeklődésére Tóth Csaba. A Republikon Intézet stratégiai igazgatóját azért kerestük meg, mert az MSZP által szorgalmazott előválasztás megannyi gyakorlati kérdést vet fel. A Republikon Intézet pedig már 2015-ben nyilvánosságra hozta miniszterelnök-jelölti előválasztási javaslatát. Az előválasztás akkor elmaradt és az idén áprilisi voksolás előtt sem került sor erre. És most is kétséges, lesz-e előválasztás Budapesten: a szocialisták ötletét a Párbeszéd támogatja, a Demokratikus Koalíció még gondolkodik, az LMP és a Momentum pedig elutasítja.
Nemcsak a részvétel nagysága vet fel kérdéseket az előválasztás kapcsán, hanem például az is: egyes vélemények szerint nem lehetetlen „meghekkelni” az eljárást. Tóth Csaba biztos abban, a kormánypárt tudna küldeni 100-200 olyan embert, aki szándékosan hazudna a procedúra során, és – az előválasztásban való részvétel feltételeként – színleg elfogadná azt értéknyilatkozatot, amelyben vállalja: baloldali politikust támogat. – Más dolog ugyanakkor elmenni egy békemenetre, vagy támogatni Orbán Viktor politikáját, és megint más utasításra hazudni, meg egy olyan jelöltet támogatni, akit egyébként nem szeretne főpolgármesternek látni. És még a Fidesz-rendszerében sincs garancia arra, hogy egy ilyen mértékű koordinált csalás ne derüljön ki. Ez pedig visszaütne rájuk – vélekedett a szakértő, aki hozzátette: – A „jó” hekkeléshez azt is tudni kellene, hogy ki a kívánt, illetve nem kívánt jelölt. Csakhogy tényleg sokan nem tudják, hogy Karácsony Gergely, Horváth Csaba vagy Puzsér Róbert lenne-e a legjobb jelölt. Így viszont nehéz megállapítani, kinek az érdekében történne a hekkelés. Puzsér Róbert lapunknak már csütörtökön leszögezte, hogy nem érdekli az előválasztás, és így vélekedett a vele "szimpatizáló" LMP is. A párt titkára, Kanász-Nagy Máté a Népszavának korábban azt mondta, értelmezhetetlen a felvetés, hiszen előválasztást azonos pártcsaládba tartozó szervezetek szoktak tartani. Ezt az érvet Tóth Csaba kifogásnak érzi. – Magával tesz rosszat az, aki nem indul el egy ilyen megmérettetésen. Ha Puzsér Róbert alkalmasnak tartja magát Tarlós István legyőzésére, akkor Horváth Csabát, vagy Karácsony Gergelyt is felül kell múlnia – mondta a szakértő. A Momentum azt válaszolta lapunknak, hogy előválasztásnak álcázott adatépítésben nem akarnak részt venni. – Olyan helyzetben, ahol a Fidesznek hatalmas erőforrás és adatbázis fölénye van, fontos szempontnak tartom, hogy az ellenzéki pártok is megismerjék a szavazóikat. Én ezt nem adatbázis-építésnek hívom, hanem lehetőségnek, hogy találkozzanak szimpatizánsaikkal. A Momentumnak jelen pillanatban valószínűleg nem lenne jelöltje az előválasztásra, ez lehet az ok, hogy miért nem vesznek részt ebben – reagált Tóth. Ha valaki ellenzéki győzelmet akar – folytatta –, akkor a legfontosabb annak a jelöltnek megtalálása, aki a lehető legszélesebb integrációt képes elérni. – Az előválasztás erre jó eszköz. Ha valaki szerint nem az, akkor tőle megkérdezni: milyen más módszerrel jöjjön elő az a jelölt, akinek esélye van Tarlós István megverésére? – tette fel a kérdést. Közben az sem egyértelmű, mennyibe kerülne a procedúra. Tóth szerint is nagyon nehéz becsülni, de úgy vélte, tízmilliós nagyságrendről lehet szó. – Az ellenzéki pártoknak ennyit pedig muszáj összedobniuk – szögezte le. A fideszes aktivisták "hekkelésén" és a módszer legitimitásán kívül kérdéses az is, kik számolnák a szavazatokat. A Republikon szerint a szavazatszámláló bizottságokba az előválasztást szervező pártok és civil egyesületek delegálhatnának tagokat.

Már megy az ígérgetés

Miközben az ellenzék még nem tudja, milyen formában találja meg Tarlós István esélyes kihívóját, a főpolgármester kampányát már berobbantotta a kormánypárti Magyar Idők. A napilap cikke szerint több mint 1100 milliárd forintra rúgó, már folyamatban lévő, valamint később kezdődő fejlesztéseket is tartalmaz az a 62 tételből álló lista, amelyet a kormány mutatott be a Tarlóssal folytatott tárgyalásokon. Például 27, az elkövetkező években megvalósuló magasépítési és közlekedési beruházás szerepel a dokumentumokban.

Szerző