Elengedték a Törökországban fogva tartott amerikai lelkészt

Publikálás dátuma
2018.10.12 16:14
Andrew Craig Brunson amerikai lelkipásztort (jobbra) török rendőrök kísérik 2018. július 25-én
Fotó: AFP/Stringer/
Andrew Craig Brunsont azzal vádolták, hogy Erdogan elnök fő ellenségét, Fetullah Gülent támogatta – emiatt két évet kellett fogságban töltenie.
Szabadlábra helyezte pénteken a nyugat-törökországi Izmir egyik bírósága a kémkedéssel és terrorszervezetekkel való kapcsolattartással vádolt amerikai lelkipásztort, Andrew Craig Brunsont – idézi az MTI az NTV török hírtelevízió értesülését. Brunson ügye az utóbbi hónapokban annyira megterhelte az amerikai-török kapcsolatokat, hogy viszály robbant ki Washington és Ankara között. A lelkészt a 2016. júliusi puccskísérlet után, 2016 decemberében tartóztatták le Izmirben, ahol egy kis protestáns templom prédikátora volt. 
A vád szerint a lelkész támogatta Gülen nemzetközi mozgalmát, továbbá a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és kémkedett az Egyesült Államok javára. Brunson minden tagadott, az amerikai kormány pedigzárolta Süleyman Soylu török belügyminiszter és Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszter amerikai javait, valamint megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok üzleti kapcsolatba kerüljenek a török politikusokkal.   A török ügyészség korábban 35 év börtönbüntetést kért a lelkészree; a Brunson ügyében eljáró ítélőszék pénteken aztán 3 év 1 hónap 15 nap börtönnel sújtotta a lelkészt, de a férfinak a török jog értelmében mégsem kell letöltenie a büntetést, mert már majdnem 2 éve tartják fogva. Mivel a bíróság feloldotta a lelkészre eddig érvényben lévő utazási tilalmat is, Brunson elhagyhatja Törökországot.
2018.10.12 16:14

Elkerüli a pápa Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:22

Fotó: AFP/ FILIPPO MONTEFORTE
A Szentszék nem állja az Orbán kormány menekültpolitikáját.
 Bár Áder János köztársasági elnök 2013. szeptemberi vatikáni látogatása során azt közölte, Ferenc pápa elfogadta a Magyarországra szóló meghívást, s 2016-ban hazánkba látogat, ehhez képest nemhogy azóta nem jött el Budapestre, egyelőre 2019-es programjában sem szerepel úticélként Magyarország, s várhatóan nem is lesz benne. Ennek az az oka, hogy a Szentszék egyértelmű nemtetszéssel veszi tudomásul az Orbán-kormány menekültellenes politikáját. Miközben Ferenc pápa rendre rámutat, a keresztények kötelessége a menekültek befogadása, megsegítése, a magyar kabinet rendre szembemegy a pápa tanításával. Annak is meglehetősen rossz visszhangja lehetett a Vatikánban, hogy Magyarország elsők között jelezte, nem támogatja az ENSZ hét elején aláírt menekültügyi megállapodását, miközben a Vatikán rendre azt szorgalmazta, minél több ország írja alá a világszervezet migrációs paktumát. A Vatikán csütörtöki bejelentése szerint Ferenc pápa május 5-7 között Bulgáriába, illetve Macedóniába látogat el. Bár a 2019-es program még nem teljes, valószínűtlen, hogy az év második felében ismét közép- kelet-európai vizitet iktatnának a programba. Eddig annyi bizonyos, hogy januárban a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó helyszínére, Panamába látogat el a pápa, február elején az Arab Emírségekbe, Abu Dzabiba vezet az útja, március végén pedig kétnapos marokkói látogatás szerepel a programban. Az egyházfők közül eddig csak II. János Pál járt Bulgáriában, még 2002 májusában. Akkor három a kommunizmus idején meggyilkolt papot avatott boldoggá. Ferenc pápa bulgáriai látogatásának mottója „Béke a Földön”, amivel XXIII. János pápa 1963-as Pacem in terris enciklikájára utal. Mivel 2019-ben már aligha jön a magyar fővárosba Ferenc pápa, budapesti részről alighanem az a következő cél, hogy Ferenc pápát a 2020-as budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából csábítsák Budapestre.  
Témák
Szentszék
2018.12.14 10:22
Frissítve: 2018.12.14 12:04

„Jemen ma maga a pokol a gyermekek számára”

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:00

Fotó: AFP/ MOHAMMED HUWAIS
Háború, éhezés, kolera: a közel-keleti országot sújtó humanitárius katasztrófa addig nem érhet véget, amíg a törvényes kormány és a lázadó húszik között nincs béke.
„Jemen ma maga a pokol a gyermekek számára”. Geert Cappelaere, az UNICEF regionális igazgatója írta le így a minap a háború tépázta közel-keleti ország állapotait. Aligha túlzott. Mióta 2015-ben az azóta elárult és meggyilkolt Ali Abdullah Száleh egykori elnök a húszi lázadók támogatásával elűzte a törvényes államfőt, Manszúr Hádit, a becslések szerint a háború már legalább 60 ezer ember, köztük több mint hatezer civil életét követelte. És ez csak a jéghegy csúcsa. A kettéosztott országban már az alapvető életfeltételek sem adottak. Se élelem, se tiszta víz, se gyógyszerek. Az ENSZ becslései szerint a 28 milliós lakosságból 20 millióan nem jutnak elég táplálékhoz. A tavaly kirobbant kolerajárvány - amely főként szennyezett vízzel terjed - óvatos becslések szerint is már 1,2 millió embert fertőzött meg, és több mint 2500-zal végzett. Jemenből menekülni sincs igazán hová. Az ENSZ becslései szerint több mint egymillióan kényszerültek már otthonuk elhagyására, ám a legtöbben csak az országon belül vándoroltak. Néhány tízezren legfeljebb a szomszédos államokig, Ománig (51 ezer), Szomáliáig (41 ezer), Szaúd-Arábiáig (40 ezer) jutottak. Jellemző azonban, hogy Szomáliában is olyan rossz a helyzet, hogy több mint 250 ezren a háború dúlta Jemenben kerestek menedéket. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a világ nagy reményekkel várta a Svédországban megrendezett és ma végződő békekonferenciát. Óriási áttörésre, azonnali megoldásra persze nem lehetett számítani, ám már önmagában az is eredmény, hogy a felek egy asztalhoz ültek. Két éve  ennyit sem sikerült összehozni, a lázadó húszik rendre lemondták a részvételt. Ehhez képest most apró, de fontos lépéseket tettek. Megegyezés született például több ezer fogoly kicseréléséről, márpedig éppen az effajta konkrét ügyek azok, melyek bizalmat építhetnek. Újranyitják a húszik által uralt egykori főváros, Szanaa repülőterét is, újabb köldökzsinórt biztosítva az éhező országnak. Tűzszünetet kötöttek a városban, egyelőre lesöpörték viszont azt ENSZ javaslatot, amely alapján a fegyveresek kivonása után közös vagy nemzetközi irányítás alá vonnák Hudajdát. Pedig a kikötőváros stratégiai fontosságú, mert oda érkezik a segélyek jelentős része. Ami a leglényegesebb, a tervek szerint jövő év első felében újabb tárgyalások lehetnek, ahol megtehetik a következő lépést. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a térségbeli hatalmak? A fű alatt a lázadó húszikat támogató síita Irán közleményben ugyan üdvözölte a békekonferenciát, ám Teherán növekvő belső problémái ellenére sem valószínű, hogy teljes hátraarcot vágna ki Jemenben. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a húszik körül fogy a levegő, nemzetközi megítélésük nem javul, területeik egyre fogyatkoznak, a Hudajda ellen nemrégiben indított ostrom a sarokba szorította őket. Másrészt a nemzetközileg elismert jemeni kormányt támogató Szaúd-Arábia vezette arab koalíció is kényelmetlen helyzetben találta magát. Az elhúzódó háború nem csak költséges, de a civil áldozatok miatt az emberi jogi aggodalmak céltáblája is lett. Különösen mióta Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán októberben meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót, egyre többen kötik össze az ügyet a jemeni háborúval. Több nyugati ország például szünetelteti a fegyvereladásokat Rijádnak, az Egyesült Államok a légi üzemanyagtöltés leállítása mellett döntött, de a szenátusban is napirenden van az amerikai segítség megvonása (az amerikaiak még hírszerzéssel, tanácsadással támogatják az arab koalíciót). Ezek nélkül ugyan Szaúd-Arábia és a koalíció gond nélkül elboldogul, Donald Trump pedig többször támogatásáról biztosította a fontos közel-keleti szövetségest, ám a nemzetközi nyomás mindenképpen jelzés értékű. Mohammed bin Szalmán trónörökösnek - aki védelmi miniszterként megindította a jemeni offenzívát - most úgy kell a nemzetközi siker, mint egy falat kenyér. Főként miután Rijádnak azt sem sikerül túl sikeresen kommunikálnia, hogy nem csak háborúzik Jemenben, hanem óriási összegeket is áldoz segélyezésre. Egyedül Szaúd-Arábia 2015 óta már több mint 11 milliárd dollárral támogatta az országot, idén több mint 740 millió dollárral magasan a legbőkezűbb donor volt, az Egyesült Államok például „csak” 210 millió dollárt adományozott. Ráadásul a szaúdiak nem csak vakon öntik a pénzt a rendszerbe, de szomszédos, és a konfliktusban mélyen érintett félként konkrét projektekben is közreműködnek, az egyszerű élelmezésen és kórházépítésen keresztül, a bankrendszernek nyújtott támogatáson át olyan részletekig, mint hogy GPS-használatra oktatják a helyi halászokat.Persze Rijádot joggal érhetné a vád, hogy ha nem lenne háború, a segélyekre sem lenne szükség. Ám mint láthatjuk, a háború lezárása koránt sem egyszerű feladat. Katonai erővel a konfliktus nehezen kezelhető. Egyrészt, mert a húszik szívós ellenfelek, másrészt mert a sűrűn lakott városi területek elleni támadás rendkívüli civil áldozatokkal járna, amit az arab koalíció nem vállalhat. Persze tudják ezt a lázadók is, ezért a másutt már jól bevált „emberi pajzs” taktikáját alkalmazzák. A svédországi tárgyalások most újabb lehetőséget teremtenek a politikai megoldásra. Ám ha a közeljövőben sikerül is békét kötni, a porig rombolt Jemennek még hosszú évekre lesz szüksége, mire a sebei begyógyulnak.
2018.12.14 10:00
Frissítve: 2018.12.14 12:02