A szultán és országa – mire jutott Törökország Erdoğan alatt?


Fotó: AFP/ Turkish Presidency / Murat Cetin / ANADOLU AGENCY
Ankarában az a kérdés, lesz-e holnap kenyér. Erdoğan 15 éves országlása válságba sodorta a török gazdaságot és társadalmat. A Nyugatnak azonban, ha tetszik, ha nem, együtt kell működnie a diktátorral, aki menekültek millióit szabadíthatja rá Európára. Magyarország is együttműködik, de egészen más okból.
A török főváros több péksége napok óta nem süt kenyeret. Költségeik drasztikusan emelkednek, a liszt két év alatt a duplájára drágult, egyre többet kell fizetniük az áramért, így már nem tudnak gazdálkodni – csakhogy a kereskedelmi minisztérium nem járul hozzá az áremeléshez. A negyedkilós cipó hatósági ára 1,25 líra (kb. 58 Ft), de feketén jóval drágábban adják. Akinek futja rá, az így is megveszi. Nem tudni, holnap mire lesz elég az egyre romló pénz. A kórházak sem képesek lépést tartani a hirtelen megugró kiadásokkal, kénytelenek műtéteket elhalasztani. Így fest a hétköznapokban az elszabaduló infláció, amely szeptemberben – éves szintre vetítve – meghaladta a 24,5 százalékot. A török valuta most, októberben fele annyi dollárt ér, mint az év elején. 

Válság és paranoia

Az elnök szerint „nincs gazdasági válság, csak manipulatív lépések”. Erdoğan erről budapesti látogatása előestéjén beszélt pártja, az AKP híveinek. A gazdaság megroppanásáért az amerikai kereskedelmi szankciókat okolják. A legvérmesebbek korábban amerikai termékeken „álltak bosszút”, üdítőitalt öntöttek ki, okostelefont vertek szét kalapáccsal, egydolláros bankjegyekbe fújták az orrukat. Az elnök pedig a rendőröket veti be, akik meglepetésszerűen ellátogatnak a boltokba, és megnézik, nem túl drágák-e a termékek, majd „finoman” figyelmeztetik az üzletvezetőt vagy a tulajdonost a drágaságra. Pedig a kritikus helyzetről jórészt az elhibázott ankarai gazdaságpolitika tehet. Kifulladt a hitelekből, állami óriásberuházásokkal élénkített konjunktúra. Tetézte a bajt, hogy az infláció meglódulása után sokáig nem emelték az alapkamatot. Erdoğan nem akarta, a jegybank pedig nem független intézmény, hanem az elnök egyszemélyi akaratának végrehajtója – ahogy mostanra a teljes államapparátus. A gazdasági válság rövid fáziskéséssel követi a demokratikus intézményrendszer lenullázását. Erdoğan a 2016-os puccskísérlet után példátlan leszámolásba kezdett vélt és valós ellenfeleivel. Már az elvetélt akció másnapján kész listákkal láttak hozzá a tisztogatáshoz a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban, a sajtóban – és mindenekelőtt a fegyveres testületeknél. Két év alatt 40 ezer katonát és 23 ezer rendőrt távolítottak el, és a lendület nem hagy alább. Kedden jelentették be, hogy a főügyészség elfogatóparancsot adott ki a hadsereg újabb 55 aktív és 19 volt tagja ellen. A vád a szokásos: együttműködés a betiltott Gülen-mozgalommal. A véget nem érő letartóztatások erősítik a gyanút, hogy az állítólagos puccs csupán ürügy az előre eltervezett megtorlásokra, az elnyomó rendszer létrehozására. 

A populista vezető prototípusa

Erdoğan másfél évtized leforgása alatt jóformán korlátlan hatalomra tett szert, ami csak a modern török államot alapító Kemal Atatürkéhez fogható. Soner Çağaptay Washingtonban élő politológus szerint az elnöki rendszert bevezető és saját képére formáló politikus a populista vezető prototípusa. Egész társadalmi csoportokat félemlít meg, miközben lojális bázist épít magának anyagi előnyök osztogatásával. Ezzel kettészakítja az országot, a törökök egyik fele rajong érte, a másik utálja. Az elnök szándéka, hogy a saját elvárásainak megfelelően átalakítsa a társadalmat, eszközként a szigorúan felügyelt állami erőforrásokat használja. A szélsőséges megosztottság tovább sodorja az országot a válság felé. Hajmeresztő fordulatok jellemzik a külkapcsolatokat. Most éppen az Egyesült Államok Erdoğan fő ellensége, de a tapasztalatok szerint ez gyorsan változhat. 2015-ben Moszkvával süllyedt mélypontra a viszony, miután a török hadsereg lelőtt egy szíriai bevetésen lévő orosz vadászgépet. Ám egy év sem telt el, a török elnök bocsánatot kért, majd látványosan összeborult Vlagyimir Putyinnal. Azóta már ott tart a barátság, hogy Ankara orosz S–400-as nagy hatótávolságú, föld-levegő rakétarendszert vásárol Moszkvától, ami érthetően aggasztja Törökország NATO-szövetségeseit (kivéve talán Magyarországot, amely éppen „erőteljes hadiipari együttműködésre” törekszik Ankarával). Tavaly ilyenkor a németekkel vívta a szavak háborúját az ankarai vezetés, a Merkel-kormányt – diplomáciában szokatlan bárdolatlansággal – a nácikhoz hasonlították. A múlt hónapban Berlinben már egész más hangot ütött meg Erdoğan, mosolyogva fogott kezet német politikusokkal, és azt mondta, maguk mögött kell hagyniuk a problémákat. Jelenleg kínai és katari támogatásra számít a török elnök, de az előzmények ismeretében nem lenne meglepő, ha egy nap hirtelen Donald Trumppal is megbékülne. A nyugat-európai kormányok inkább lenyelik a keserű pirulát, megtűrik az unió délkeleti határán kiépülő önkényuralmi rendszert, mert Erdoğannak van egy ütőkártyája. Ezt időnként úgy nevezik, „stabilitás”, máskor „geopolitikai helyzet”. Magyarán arról a 3 millió, zömében szíriai, iraki és afgán menekültről van szó, aki török táborokban várja a sorsát. Ha az elnök beváltja korábbi fenyegetését, és felmondja az EU-val kötött 2016-os megállapodást, azzal újabb migránshullámot szabadíthat Európára. Ezt pedig nagyon nem szeretnék a kontinensen. Fogcsikorgatva bár, de alkudoznak „a szultánnal”. A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható! 

Félelmetes tengeralattjárót bocsátott vízre Oroszország

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:07
Tengerészek állnak a Belgorod avatóünnepségén, Szeverodvinszkben, 2019. április 23-án
Fotó: Igor Ageyenko
A Belgorod hat atomtöltetű drónt szállíthat, és gyorsabban halad, mint a ma ismert legsebesebb torpedók.
Vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben. Szevmas hadiipari vállalat által a 09852-es projekt keretében részben összerakott Belgorod tengeralattjáró vízre bocsátását Vlagyimir Putyin orosz elnök élő videokapcsolásban figyelte. Andrej Volozsinszkij ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke "a konstruktőri gondolat ünnepének" nevezte a jármű megjelenését -írja az MTI.
A tengeralattjáró építése ezt követően vízen folytatódik majd. A TASZSZ hírügynökség szerint a hajó reaktor- és kikötési tesztjét még erre az évre, menet- és állami próbáját pedig a jövő évre tervezik, és a tervek szerint 2020 végén adják majd át a flottának.      A TASZSZ úgy tudja, hogy az új tengeralattjáró hat, nukleáris töltettel ellátott drón  hordozására lesz alkalmas. A hírügynökség által összeállított háttér-tájékoztató szerint a Belgorod osztályú tengeralattjárót eredendően a 949A Antej projekt keretében kezdték meg kidolgozni 1992-ben, majd a munkálatokat a Szevmas 2012-ben, 09852-es projekt néven újraindította. (Az Antej a Kuszkkal azonos típusú manőverező robotrepülőgépeket hordozó tengeralattjáró.)  A Belgorod műszaki paraméterei tikosak, az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor tavaly novemberben közölte, hogy összeállt a tengeralattjáró legénysége. 
Vlagyimir Putyin tavaly március 1-jén az orosz törvényhozás két házának együttes ülésén jelentette be az utóbb Poszejdon névre elkeresztelt víz alatti hadászati nukleáris drón kifejlesztését, amelyről először február 20-án mutatott be egy mintegy félperces videót az orosz védelmi tárca.   Putyin azt állította, hogy a célpontok széles skálája ellen kifejlesztett atomfegyverek hordozására is alkalmas, korlátlan hatótávolságú drónt lehetetlen elfogni. Az elnök szerint a Poszejdon munkamélysége egy kilométer lesz és nagyobb sebességgel képes lesz haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók.

A tűz után most a víztől féltik a Notre-Dame-ot

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:18

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
Viharos-esős időre számítanak kedd estétől Párizsban, a szél és a csapadék, de az oltáskor használt víz is komoly károkat okozhat a tető nélkül maradt katedrálisban.
Megkezdték a párizsi Notre-Dame-székesegyház egy héttel ezelőtt leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését kedden, még a hét második felében várható esős időszak előtt - közölte  André Finot, a katedrális kommunikációs vezetője. Az MTI idézi a francia meteorológiai szolgálat jelentését, mely szerint kedd estétől viharokra lehet számítani Párizsban, de nagyobb és folyamatos esőzés csütörtöktől várható. A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását – a ponyvázás délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat. A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas "esernyő" vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrális. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani. 
Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.  Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki az után, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".  Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradást követően fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony. 

Rövidzárlat okozhatta a pusztító tüzet

katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. 
Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében,
de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel. 
Frissítve: 2019.04.23 20:52