Ungár Péter oligarcha-kapcsolatait vizsgálnák az LMP-ben

Publikálás dátuma
2018.10.13. 16:35

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nem mindenki örül a pártban, hogy Mészáros Lőrinc üzlettársa lett az ellenzéki politikus. Ungár még gondolkozik az ügyön.
Ungár Péter oligarchikus kapcsolatainak kivizsgálását kezdeményezte az LMP néhány tagja a párt etikai bizottságánál - írja a 24.hu. A beadvány szerint a párt tagsága és a szimpatizánsai körében
mély megdöbbenést váltott ki, hogy a parlamenti frakcióban ülő Ungár Péter és édesanyja, Schmidt Mária üzlettársak lettek Mészáros Lőrinccel.

Szeptemberben hozták nyilvánosságra, hogy a NER legnagyobb oligarchájának köréhez tartozó Takarékbank 5,7 milliárd forintos tulajdonrészt vásárolt az addig inkább családi ingatlancégeként számon tartott BIF Zrt.-ben. Az etikai bizottsághoz forduló tagok szerint
kétséges, hogy ilyen mértékű összefonódás mellett lehet-e még hiteles ellenzéki politizálást folytatni.

A beadvány szerzői úgy vélik, hogy Ungár jelenlegi céges érdekeltsége komoly politikai károkat okoz a pártban, a párttagok elkötelezettségében és a demokratikus működésbe vetett hitében, ezért kezdeményezték az etikai bizottságánál, hogy a testület szólítsa fel a képviselőt a Mészárossal fennálló üzleti kapcsolat megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben kerülje el a hasonló oligarchikus bizniszeket. Azt is kezdeményezték, hogy amennyiben Ungár nem hoz hiteles döntést az ügyben a megszabott határidőig, kezdjenek etikai eljárást vele szemben is.
Ungár a portál megkeresésére azzal válaszolt: az "etikai" részleteiről majd kellő időben tájékoztatást ad. Úgy véli, politikai támadás áldozata. A Mészáros-ügyön pedig még gondolkozik.
Szerző

Csak egy kicsit lép a kormány, nem teljesíti az otthonápolók követelését

Publikálás dátuma
2018.10.13. 16:33
Az otthonápolók korábbi tüntetése a Kossuth téren
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Csütörtökön még úgy tűnt, a kormány engedett a civileknek. Most már viszont világos, hogy egy szűkebb kör számára kínált, kisebb emeléssel akarják megúszni az ápolási díj problémájának rendezését.
Új ellátási formát vezet be a kormány január 1-től, a gyermekek otthongondozási díját (gyod) – pontosította egy Facebook-bejegyzésben a korábbi bejelentést Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára. A csütörtöki bejelentésben még az szerepelt, hogy 100 ezer forintra nő gyermekek után járó ápolási díj összege. Az új ellátást azok a szülők – csak ők, illetve haláluk esetén más, közeli hozzátartozók – kaphatják, akik súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt önellátásra képtelen gyermeküket ápolják otthon. Az összeg bruttó 100 ezer forint lesz, amiből 10 százalék járulékot vonnak le, vagyis nettó 90 ezer forintot kapnak kézhez az otthonápolók (akik több önellátásra képtelen gyermeket is nevelnek, azok bruttó 150 ezer forintot kapnak).
A hozzátartozóikat otthon ápolók jelenleg legfeljebb 55 800 forint ápolási díjat kaphatnak (ez az úgynevezett kiemelt összeg, ami a súlyosan fogyatékosok gondozása után jár). Az otthonápolók régi követelése, amiért többször tüntettek is, hogy ismerjék el munkaviszonyként a napi 24 órás elfoglaltságukat, és legalább a mindenkori minimálbér összegét kapják meg (ez jelenleg bruttó 138 000 forint). A kormány azonban csak egy kis lépést hajlandó tenni, az igazi követelést nem teljesíti. Ráadásul ezt a lépést is csak egy szűkebb kör számára teszi elérhetővé: több tízezer ember gondozza otthon a rokonait, de azzal, hogy a szülőkre korlátozzák az új ellátást – Novák adatai szerint – 17 ezer család lesz jogosult.  Novák csütörtökön azt ígérte, a gyerekek után járó ápolási díj 2022-re éri el az akkori minimálbér szintjét. Azok a családok, amelyek nem a gyermekek jogán kapják az ápolási díjat – például gyermek gondozza a szülőt, vagy testvér a testvért – az ellátás díjat a jövő évtől mindössze 15 százalékkal emelik, illetve majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt százalékkal lesz magasabb az összege. Így azok, akik nem a gyermekükről gondoskodnak, 2022-ben sem kapják meg a minimálbért.
Szerző

Miért éri meg Orbánnak az autokraták barátsága?

Publikálás dátuma
2018.10.13. 15:22

Fotó: Thomas Peter / AFP
Akár a levegő híján lévő búvár, úgy keresi a jó előre elköltött és a jövőben apadni látszó uniós források utánpótlását a kormány. A kigyúrt illiberalizmus és a vérgőzös szuverenitásféltés nehezen lesz magyarázható, ha az ország hanyatlik. Putyin, Hszi Csin-ping és Erdoğan barátságából bővülni azonban több okból is problémás lehet.
Recep Tayyip Erdoğan minapi budapesti látogatása hozta a hírt, hogy a két ország külkereskedelmi forgalmát évi 3 milliárd dollárról a duplájára emelik. Az elhatalmasodó pénzügyi válságot élő 76 millió török közül (mínusz az ellenállásért börtönben lévő tízezrek) az az Adnan Polat segített szalagot vágni Gül Baba türbéjének az avatásán, aki Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel Budapesten. Közgazdászokat kérdeztünk: mivel járhat a keleti kapcsolatok szorosra fűzése, a „rengeteg beton” beépítése az ismert beruházásdrágulási és korrupciós mutatók mellett? 

Nyitás és naivitás

A Keletre fordulás nem értelműen ígéretes irány, több ok miatt – állítja Bod Péter Ákos közgazdász, a Corvinus Egyetem tanára. A magyar gazdaság mélyen beépült azokba a főként autóipari és elektronikai termékláncokba, amelyeknek a végpontjai tipikusan Nyugat-Európában vannak. Az érintett hazai cégeknek ezért a közvetlen kínai, az orosz, a török kapcsolat, de az arab világ sem jelenthet azonos értékű alternatívát logisztikai, technológia és tőkeerőokokból. A magyar tulajdonú cégek számára kemény földrajzi korlátok vannak. „Jóindulatúan feltételezem, hogy a 2010-es keleti nyitás mögött nem a Nyugat-Európától való elfordulás húzódik meg, ami hibás és bűnös döntés lenne, hanem egy akkor értelmesnek látszó kalkuláció – mondja Bod Péter Ákos. – Tíz éve, amikor az európai gazdaságot megrázta a pénzügyi krízis, a BRIC-országok (a legfontosabb feltörekvő gazdaságok) igen ígéretesen fejlődtek. Oroszország ragyogóan növekedett, Kína hasított, India jött felfelé, és Brazília is kétszeres növekedést produkált a világ átlagához képest. Ezek azonban sérülékeny és a konjunkturális tényezőknek nagyon kitett gazdaságok. Érzek naivitást a keleti nyitás mögött. Az említett földrajzi és a kulturális távolságok miatt ez nem oldja meg a gazdaság fejlődési problémáit.” 
Bod Péter Ákos

Vizit, zuhanás közben

A török elnök abban az időszakban érkezett Magyarországra, amikor országa gazdasága zuhanórepülésben van. Bod Péter Ákos szerint ennek részben az az oka, hogy hitelből fejlődött, amit lehet ugyan, de nagyon kockázatos, mert gyors növekedés után gyors visszaesés jöhet. Arra a kérdésre, hogy Magyarország tarthatja-e a növekedést az uniós források után keleti hitelekre épülő beruházásokkal, Bod Péter Ákos azt mondta: az európai források vissza nem térítendő vagy kamatmentesen használható források, amelyeknek más a természete, mint annak a kínai befektetési szándéknak, amely a Belgrád–Budapest vasút mögött van. „Lehetetlen összehasonlítani azt a támogatást, ami az európai klubon belül a kevésbé fejlett és a felzárkózáson munkálkodó tagországoknak jár, és ami tulajdonképpen a nyugat-európai adófizetők ajándéka, az orosz, kínai vagy éppen maláj cégek profitorientált magatartásával. Ha valaki azt gondolja, helyettesítheti ezt, akkor az a kalkuláció elemi összefüggéseit hagyja figyelmen kívül.” 

A legszűkebb keresztmetszet

Minden idők legnagyobb beruházásának az előkészületei zajlanak Magyarországon. A két új paksi blokk orosz szerződése több szempontból is aggályos, de nézzük csak a pénzügyi vonatkozásokat: 10 milliárd euró értékben adósodunk el Oroszország felé egy emberöltőre. (A beruházás teljes értéke 12,5 milliárd euró.) A hitel kondíciói a 4-5 százalékos kamatukkal olyanok, hogy az eddig lehívott részt azonnal piaci hitelből térítette vissza a kormány. (A bent maradó tételek után rendelkezésre állási jutalékot kell fizetni, az eddig a „semmiért” átutalt 460 milliónyi magyar adóforint miatt tett feljelentést Szél Bernadett független képviselő, volt LMP-társelnök, írta a Népszava.)
Pogátsa Zoltán
Pogátsa Zoltán közgazdász az orosz és kínai üzletekről úgy fogalmazott: ezek ugyan komoly etikai kérdéseket vetnek fel, de a világnak akkora része illiberális, hogy egy ország sem engedheti meg magának, hogy illiberális országokkal nem kereskedik. Azt mondja: van egy tézis, miszerint az orosz és a kínai hitel az Orbán-kormány által előrehozott, ezért néhány évre kieső uniós forrásokat hidalja át. „Nem hiszek abban, hogy hosszabb távon ne lenne uniós pénz, szerintem néhány év múlva visszaáll a korábbihoz hasonló szintre. A kockázat inkább az, hogy olyan kapacitásokat hozunk létre, amelyekre nincs szükség. A Belgrád–Budapest kínai gyorsvasút például ebben a formában butaság. Akkor lenne értelme, ha Pireuszt kötné össze Nyugat-Európával, vagy legalább a magyar nagyvárosokat. Az orosz hitelt pedig egy kimenő technológiára költjük, mert már most olcsóbb a napenergia, mint az atomenergia, ami ráadásul veszélyes is, és központosít: egy nagy cégtől függenek majd a magyarok. Orosz függés, külső függés, egyetlen nagyvállalattól függés: semmilyen szinten nem erre volna szükségünk. Az orosz hitel feltételei ugyan nem ismertek, de könnyen lehet, hogy ha visszajön a globális válság, akkor pár év múlva kedvezőtlenebb feltételek mellett tudunk megújítani államadósságot, és drágább forrásból tudjuk visszafizetni a hitelt. Ez reális kockázat.” Pogátsa szerint az orosz és kínai hitelből tervezett beruházások elősegíthetik a növekedést egy ideig, de később súlyos államháztartási hiányként jelentkezhetnek, hiszen nem értelmes beruházások, de törleszteni kell majd őket. „Ezeket a pénzeket egészen máshová kellene tenni. A magyar gazdaságban a szakképzett munkaerő hiánya a legszűkebb keresztmetszet, iparág-, vállalatnagyság- és térségfüggetlenül mindenki erre panaszkodik. Infrastruktúrát kell ugyan építeni, de a magyar vasúti hálózat lerobbantsága mellett nem a külső schengeni határ felé kellene építkezni.” Megjelent a 2018. október 13.-i lapszámban
Frissítve: 2018.10.13. 15:23