Az Orbán-rezsim által kirekesztett egyház vezetőjével találkozott az amerikai nagykövet

Publikálás dátuma
2018.10.14 09:31

Fotó: Facebook - US Embassy
Rövid időn belül a második ügyben tesz fontos gesztust David Cornstein, nemrég a CEU-ügyben üzent a kabinetnek.
"David Cornstein nagykövet Iványi Gábor lelkésszel, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökével találkozott október 4-én. A nagykövet tájékozódott a vallási közösség szociális és oktatási munkájáról, köszöntötte a főiskolájuk hallgatóit, és meglátogatta a közösség hajléktalanszállóját és kórházát is" - számol be Facebook-oldalán az Egyesült Államok nagykövetsége.
A találkozó szimbolikus, hiszen a Testvérközösséget a hatalom dobta ki a bevett, államilag elismert és támogatott egyházak közül.
Az amerikai nagykövet pár napja szimbolikus módon a Közép-európai Egyetem (CEU) zsúfolásig telt termében tartott előadást Hogy a helyszínválasztás nem volt véletlen, azt az egyetem rektora, Michael Ignatieff is azonnal megerősítette bemutatásában. Elmondása szerint ugyanis a nagykövet, aki már Orbán Viktor miniszterelnökkel is beszélt a CEU helyzetéről, keményen dolgozik az ügyön, és esély is mutatkozik rá, hogy megoldják az „ő kis helyi problémájukat”. Hogy milyen fontos a CEU Washingtonban, azt jól jelzi, David Cornstein is azzal kezdte beszédét, már legalább 25 különböző politikussal beszélt republikánus és demokrata oldalról, és mind az egyetem jövőjéről kérdezték.
Frissítve: 2018.10.14 17:00

Egyre több a bizonytalan szavazó a közelgő EP-választás előtt

Publikálás dátuma
2019.03.26 16:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Závecz Research friss felmérése állandósult erőviszonyokat mért a pártoknál, így a májusi mandátumok sorsát az döntheti el, ki mennyire aktivizálja táborát. Utóbbiban egyelőre a DK és az MSZP áll legjobban.
Befagyni látszanak az erőviszonyok a politikai pártok támogatottságát illetően, így egyedül a bizonytalan szavazók aránya változott (nőtt) statisztikailag értelmezhető mértékben - derül ki a Závecz Research legfrissebb, március közepén készített és most publikált felméréséből. A bizonytalanok immár a teljes népesség 36%-át teszik ki, szemben a januári 32 és a februári 33 százalékkal.

A Fidesz támogatottsága ebben a körben 31%-os, ez 1 százalékpontos csökkentést jelent az előző két hónapban mérthez képest. A Jobbik esetében is nagyon kicsi - bár az enyhe csökkenő tendenciába illeszkedő - a változás: januárban 11, februárban 10, most 9 százalék sorakozott fel a párt mögé.
Az MSZP és a Demokratikus Koalíció táborának mérete ezúttal sem változott, az előbbi ősz óta a választókorú népesség 7, utóbbi 5 százalékára számíthat.
A Momentum az elmúlt hónapokban 3-4 százalékon ingadozott, februárban az alacsonyabb, most a magasabb értéken található a szavazótábor nagysága. Az LMP mozdulatlan, közel fél éve 3 százalékon áll. A Kétfarkú Kutyapárt tábora ismét kisebb lett, ezúttal 1 százalékos, és ugyanezen a szinten található a Mi Hazánk Mozgalom valamint a Párbeszéd is.
Ami a biztos pártválasztókat illeti, ott a Fidesz 50 százalékon áll, tetemes az előnye. Ebben az aktív szavazói körben a Jobbik 14, az MSZP 13 százalékos.
Az elkötelezett pártválasztók 9 százaléka voksolna a DK-ra, 5 százalék támogatja a Momentumot, az LMP-t pedig 4 százalékuk. A Mi Hazánk Mozgalom a biztos pártválasztói körben 2 százalékos, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékos.
Mindez azt jelenti, hogy a küszöböt biztosan átlépő Fidesz, Jobbik és az MSZP-Párbeszéd közös lista mellett a DK-nak van a legjobb sansza, hogy a májusi európai parlamenti választáson mandátum(ok)hoz jusson, de ugyanerre a Momentum is esélyes, és az LMP is reménykedhet. A kutatók hozzáteszik,
a közelgő kampány még hozhat némi átrendeződést, de ennyire állandósult erőviszonyoknál kisebb a valószínűsége, hogy új szavazók tűnnek fel május végéig a pártoknál,
a választási eredmény inkább attól függ majd, hogy mennyire sikerül a részvételi kedvet növelniük, azaz a meglévő támogatóikat aktivizálni.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a vizsgálat szerint jelenleg a Demokratikus Koalíció tábora a leginkább elszánt: 72 százalékuk biztosan elmenne egy mostani parlamenti választásra.
Mostanában az MSZP hívei is eléggé eltökéltek, ebben a hónapban 68 százalékuk jelezte, hogy mindenképpen voksolna.
A Fidesz táborának 64 százaléka menne szavazni, a Jobbik támogatóinak 57 százaléka. A sikerhez a legnagyobb mozgósításra a Momentumnak és az LMP-nek van szüksége, hiszen most e két párt szimpatizánsainak csak kevesebb, mint fele (48 százaléka) aktív.

A pártok azok, akiknek nincs keresnivalójuk az iskolákban - üzenték Dúró Dórának

Publikálás dátuma
2019.03.26 15:55

Fotó: MTI/ Földi Imre
A Mi Hazánk Mozgalom politikusa szerint egyes szervezetek iskolai szexuális felvilágosítás címén "meleg-propagandával" próbálják befolyásolni a diákokat. Két egyesület most reagált a vádakra.
"Majd a a pedagógusok eldöntik, milyen tartalmakat és hogyan visznek be az óráikra, illetve milyen tájékoztató programokat hívnak meg a tanterven kívüli eseményekre." Nagyjából így foglalható össze az a válasz, amelyet a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület küldött Dúró Dórának, aki, mint fogalmaztak, legújabb javaslataival az általuk működtetett Melegség és Megismerés iskolai program ellehetetlenítésén dolgozik. Nyilatkozatukban leszögezték azt is,
a politikai pártoknak semmi keresnivalójuk a közhasznú civil szervezetek tevékenységének szabályozásában.
Az ügy előzményei kapcsán a hvg.hu felidézi, Dúró Dóra hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatát, amely az iskolai szexuális felvilágosításban részt vevő civil szervezetek nagyobb kormányzati kontrollját sürgeti. A Mi Hazánk Mozgalom független parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,
az utóbbi időben „kétes hátterű”, szakmailag megkérdőjelezhető civil szervezetek bukkantak fel a köznevelési intézményekben,
amelyekre nem vonatkoznak azok a szigorú törvényi előírások, amelyek egyébként léteznek az iskolákon belüli szexuális neveléssel kapcsolatban. A Parlamentnek benyújtott határozati javaslatban Dúró azt írta: nemcsak azért tartják szükségesnek a változtatást, hogy csak szakember végezhesse a felvilágosítást, hanem azért is, hogy
„annak során kizárható legyen a szexuális irányultságok és devianciák népszerűsítését célzó ismeretterjesztés”.
Szerinte ugyanis egyes intézményekben olyan társadalmi szervezetek tartanak szexuális témájú foglalkozásokat, amelyek ennek címén „érzékenyítő programnak” nevezett propaganda tevékenységgel kívánják befolyásolni a gyermekek szexuális fejlődését. A képviselő ráadásul egy tévéinterjúban hozzátette, "a homoszexualitás népszerűsítése igenis hatással van arra, hogy kialakul-e ez”, illetve, hogy "genetikusok is megerősítik, hogy az, hogy milyen hatások érik tinédzser-vagy serdülőkorában az adott személyt, az igenis hatással van a szexuális orientációjára."

A Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion egyesület szerint
eleve téves Dúró Dóra állítása, miszerint tudományos vita lenne arról, hogy a homoszexualitás betegség-e vagy sem.
A Mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvéből (DSM) a homoszexualitást 1973-ban vették ki. A WHO pedig 1990-ben törölte a homoszexualitás BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját. A két egyesület válaszában azt is tagadta, hogy az utóbbi időkben programjuk - mint arra a politikus célzott - „bejelentkezett” volna az iskolákba. A Melegség és Megismerés iskolai program a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület 2000 óta működő programja, amelyet iskolák hívnak meg. "Bárki számára, aki ismeri a programot, illetve meghívta már iskolába, nyilvánvaló, hogy a foglalkozásoknak semmi köze a propagandához” – szögezték le.