Kurz fordult, és immár nem szeretné kizáratni a Fideszt a néppártból

Publikálás dátuma
2018.10.14. 15:15

Fotó: AFP
Hiába kardoskodik Juncker a magyar kormánypárt kialakítása mellett, az osztrák kancellár ellent mond neki.
Sebastian Kurz osztrák kancellár óva intett attól, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppártból. Ezzel ellentmondott Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, aki pénteken egyértelműen a magyar kormánypárt kizárása mellett foglalt állást. Megjegyzendő: az osztrák kancellár, aki jelenleg az Európai Tanács soros elnöki tisztségét is betölti, szeptemberben még azt sem zárta ki, hogy kizárják a Fideszt. Akkor nagy visszhangot keltett, hogy a 7-es cikkely elindításáról szóló európai parlamenti szavazás során a Osztrák Néppárt (ÖVP) megszavazta a Sargentini-jelentést. Az osztrák kancellár az interjúban óva intett ugyan Magyarország elítélésétől, de konzekvenciákat követelt, ha a 7-es cikkely szerinti eljárás során a jogállamiság megsértését állapítják meg Magyarországon. Hangsúlyozta, az eljárás megindítása lehetőséget ad a párbeszédre, illetve a magyar kormánynak arra, hogy tisztázza a magát a vádak alól.

Nálunk elégetik a holmijukat és büntetik őket, Párizs befogadja a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2018.10.14. 15:04

Fotó: Shutterstock
Megnyitja a hajléktalanok előtt a városháza, a kerületi polgármesteri hivatalok, valamint nagyobb középületek dísztermeit Párizs szocialista főpolgármestere. Bal- és jobboldali kerületi vezetők egyaránt partnerei ebben.
"Mintegy háromezer sürgősségi szálláshely hiányzik a fővárosban. Megígértem, hogy a város megteremti a felét. Több mint nyolcszázat már létrehoztunk február óta, további hétszázat átadunk 2019 elejéig. A többi 1500-at az államnak kell létrehoznia" - mondta a francia főváros balos főpolgármestere a Le Journal du Dimanche (JDD) című hetilapban. Anne Hidalgo szerint februárban a fővárosi önkormányzat háromszáz szakembere 1700 önkéntes segítségével mintegy 3 ezer, az utcán éjszakázó hajléktalant számolt össze Párizsban. A francia főváros először végzett pontos összesítést az után, hogy heves vita robbant ki a hajléktalanokat segítő egyesületek és a kormány között, amikor Julien Denormandie területfejlesztési államtitkár azt állította, hogy Párizsban és környékén alig ötven egyedülálló férfi él csak az utcán. "Több kerületi polgármesteri hivatallal, bal- és jobboldalival egyaránt, megegyeztünk, hogy megnyitjuk az épületeinket átmeneti szálláshelyek kialakítására. Ennek keretében létrehozok egy kizárólag női hálóhelyet a Párizsi Városházán, amely novemberben nyílik meg" - jelezte Anne Hidalgo. Az Hotel de Ville épületében a fogadások és kiállítások helyszínéül szolgáló két nagy dísztermet alakítják át télre mintegy ötven nő éjszakai befogadására, akiknek napközben étkezést és orvosi ellátást is biztosítanak majd. A főpolgármester tájékoztatása szerint nagy hideg esetén akár száz nőt is be tud majd fogadni a városháza a mintegy 750 négyzetméteres területen. "Azt szeretném, ha ez a hely szeretettel lenne teli. Nők fognak nőkkel foglalkozni, mert sok olyan sérült van köztük, aki menekül a férfiak jelenléte elől" - hangsúlyozta a polgármester. A februári összesítésből az derült ki, hogy a párizsi hajléktalanok több mint 12 százaléka egyedülálló nő. A városháza termein kívül a belvárosi V. kerületi és a Marais negyed polgármesteri hivatalának dísztermeit, valamint a X. és a XIV. kerületi volt bírósági épületek nagytermeit is átmenetileg kialakítják hajléktalanok befogadására.  "A jelképességen túl ez konkrétum. A párizsi városházának példát kell mutatnia, be kell bizonyítania, hogy hajléktalanokat mindenhol lehetséges elszállásolni, beleértve az állami palotákat is" - fogalmazott a főpolgármester. Anne Hidalgo azt kéri a nagyvállalatoktól, hogy télre ők is nyissák meg az üres épületeiket a hajléktalanok számára. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.14. 16:59

Az egyik kiszellőztette az egyházat, a másik a szegényekért harcolt - politikai üzenet a pápától

Publikálás dátuma
2018.10.14. 10:05

Fotó: Archivi Farabola / AFP
Két fontos személyiséget emel a szentek sorába a katolikus egyházfő, VI. Pált, illetve a felszabadítás teológiájának alakját, Óscar Romerót.
Romero salvadori érsek a szegényekért, elnyomottakért lépett fel, így aligha véletlen, hogy a jelenlegi egyházfő pontifikátusa alatt avatják szentté, VI. Pál viszont a modern világhoz próbálta igazítani a katolikus egyházat, nem feltétlenül rajta múlott, hogy ez a műve nem úgy sikerült, ahogy remélte. A vasárnapi szentmisén további öt személyt avat szentté a pápa, két olasz papot, Francesco Spinellit (1853-1913) és Vincenzo Romanót (1751-1831), a Dernbachi Nővérek rendet megalapító német apácát, Maria Katharina Kaspert (1820-1898), a spanyol Nazaria Ignazia March Mesát (1889-1943), aki az Egyház Keresztes Misszionárius Nővérei Kongregációt hívta életre, valamint a fiatalon csontrákban elhunyt olasz Nunzio Sulpriziót (1817-1836). VI. Pál legnagyobb erénye az volt, hogy véghez vitte az elődje, a XXIII. János által indított II. Vatikáni Zsinatot, amely egy sor jelentős reformot hozott, amint a „jó pápa” fogalmazott, friss levegőt engedett az egyházba. Az 1963. szeptemberében egyházfővé választott Giovanni Battista Montini legfőbb érdeme a liturgia reformja, melynek révén nemzeti nyelven lehetett hallgatni a szentmisét. Ugyanakkor némelyek átfogóbb változtatásokat, egy demokratikusabb egyházat vártak volna tőle. Az azonban nem rajta múlott, hogy a későbbiekben sok főpap nem a zsinat nyílt szellemiségét követte. VI. Pál nem volt annyira karizmatikus személyiség, mint a rendkívül népszerű XXIII. János. Ugyanakkor a liturgikus reform mellett más fontos intézkedései is voltak, az ő nevéhez fűződik a tiltott könyvek jegyzékének megszüntetése (Index librorum prohibitorum). Azon művekről van szó, amelyek olvasásához az egyház nem adta hozzájárulását. Szintén ő alakította át a nem éppen jó hírű Szent Officiumot, s keresztelte át Hittani Kongregációra. Populorum progressio (1967), illetve Octogesima adveniens (1971) enciklikáival sokat tett a katolikus szociális tanítás továbbfejlesztéséért. 1966-ban pedig ő alapította meg a Szentszék sajtóhivatalát. Több apostoli írása teológiai szempontból jelentős. Szintén VI. Pál volt az első pápa, aki külföldi utakon vett részt, fontos szerepet játszott az egyházak viszonyának javulásában, ezért az ökumenizmus pápájának is nevezték. Szintén az ő pápasága alatt nyitott a Vatikán a szocialista országok felé. Sokan azonban mindmáig az 1968-as Humanae vitae enciklikája kapcsán emlékeznek rá, amely rendkívül konzervatív értékrendről tesz tanúbizonyságot, elutasítja például a mesterséges megtermékenyítést. Pápaságának utolsó éveiben sokat betegeskedett, 1978. augusztus 6-án halt meg. 2014. októberében Ferenc pápa avatta boldoggá. Legalább ennyire jelentős Óscar Romero szentté avatása, hiszen a felszabadítás teológiájának fontos képviselője volt, ezért szentek sorába emelése politikai üzenetet is hordoz. A főpapot 1980. március 24-én az oltárnál lőtték agyon. Halála nyomán tört ki polgárháború Salvadorban, 2015 májusában avatták boldoggá. Bár mind II. János Pál, mind Benedek pápa mártírként emlegette, így csodára sem lett volna szükség boldoggá avatáshoz, a folyamat mégis elakadt a vatikáni bürokráciában. Az eljárás azért nem mozdulhatott előre évtizedeken át, mert Romero, ha nem is volt a felszabadítás teológiájának tagja, közeli kapcsolatokat ápolt olyan szerzetesekkel, akikről közismert volt a mozgalomhoz való kötődésük. (II. János Pál pápasága alatt a Vatikán keményen lépett fel a mozgalommal szemben.) A szentté avatási kongregáció visszautasította ezeket a vádakat. 2014-ben aztán, már Ferenc pápa megválasztása után, Gregorio Rosa Chávez, San Salvador segédpüspöke bejelentette, hogy a procedúra végső fázisához érkezett. 2014. október 18-án a pápa nyíltan elismerte, oka volt annak, hogy éveken át nem mozdult előre a boldoggá avatási eljárás, mint mondta, óvatosságból döntöttek így a Vatikánban, s különösen fontosnak nevezte, hogy mihamarabb megtörténjen a boldoggá avatás. 2015. január 8-án aztán végre valóban komoly áttörés történt. A szentté avatási kongregáció teológusokból álló tanácsadó testülete egyhangúan úgy határozott, hogy el kell ismerni: Romero mártírhalált halt. 2015. február 3-án a pápa is áldását adta a döntésre, nem sokkal később boldoggá is avatták. Romero vasárnapi szentté avatásával a pápa jelezni kívánja: különösen szívén viseli azon lelkipásztorok sorsát, akik a szegényekért, a társadalom kirekesztettjeiért lépnek fel. Romero salvadori lakóháza ma már múzeumként működik, zarándokok sora fordul meg itt. A főpap szentté avatása óriási lelkesedést váltott ki a közép-amerikai államban, ennek azonban megvannak az árnyoldalai: azok is lelkesen ünnepelnek, akik egykor kommunistának minősítették. Másrészt sokan nem felejtették el a salvadori polgárháború borzalmait, s azt, hogy egy sor rémtettet mindmáig nem tártak fel.
Frissítve: 2018.10.14. 10:16