Devizahiteles-perek: a Kúria lehűtötte az újraéledő reményeket

Publikálás dátuma
2018.10.15 17:57

Fotó: Népszava
Nincs ok a változtatásra a devizahiteles perek bírósági gyakorlatában – állítja a Kúria. Az MSZP nem így látja, és országjárásra indul.
Alaposan lehűtötte a devizahiteles perekkel kapcsolatos újraéledő reményeket a Kúria Konzultációs Testületének legutóbbi állásfoglalása. A Kúria elnöke által összehívott, a devizahiteles ügyeket tárgyaló bírókból álló testület ugyanis azt állapította meg: az Európai Unió Bíróságának (EUB) szeptemberi ítélete nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a perlésre, ezért akik eddig nem láttak indokot egy per megindítására, azoknak ez az ítélet sem szolgáltat újabb alapot. A már folyamatban lévő perekben szerintük az eddigi iránymutatások a mérvadóak, és nincs szükség arra, hogy a Kúria újabb, általános jellegű elvi iránymutatást bocsásson ki. Az egyes szerződések érvényességét tehát az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük – fogalmaz a testület. Mindez azt jelenti, továbbra sem számíthatnak egységes segítségre a bajba jutott devizahitelesek, hiába nyitotta újra a hallgatólagosan már lezártnak tekintett devizahiteles aktákat az EUB szeptemberi ítélete. A luxemburgi testület pár hete kimondta: a magyar bíróságok vizsgálhatják, megfelelően tájékoztatták-e ügyfeleiket annak idején a bankok a devizahitelek árfolyamkockázatairól, s ha úgy ítélik meg, hogy nem, akár tisztességtelennek is nyilváníthatják a szerződéseket. A Kúria szerint azonban ez az ítélet nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket ne vett volna figyelembe eddig is a joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során. Az MSZP szerint viszont nem az adósoknak kellene egyesével bizonyítaniuk igazukat a bíróságon, hanem pont fordítva: a bankoknak. Szakács László, a párt elnökhelyettese hétfői sajtótájékoztatóján egy iratköteget felmutatva azt mondta: 2 kilónyi papírra nyomtatott 270 oldalnyi táblázatot kellene megértenie és előállítania az adósnak ahhoz, hogy beperelje bankját. Az ellenzéki párt ezért törvényben mondaná ki: a bankok nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket, így az árfolyamkockázat terheit nem viselhetik kizárólag az adósok. Ennek ellenkezőjét pedig a bankoknak kellene bizonyítaniuk. Csak az adós hibázott, amikor felvette a hitelt? A több száz fős apparátussal működő, kockázatelemzést végző bankok nem hibáztak, amikor folyósították ezeket a kölcsönöket? - vetette fel Szakács László. Majd rögtön meg is válaszolva azt mondta: ha a bankok azzal a szándékkal adták ki a devizahiteleket, hogy az adósok vissza tudják fizetni a hitelt, akkor nem jól végezték el a kockázatelemzést. Ha viszont nem ez volt a szándék, akkor azt úgy hívják, hogy rablóhitel. Szakács László közölte azt is: országjárásba kezdenek a civil szervezetekkel közösen, hogy tájékoztassák a devizahiteleseket a jogaikról és a lehetőségeikről. A bíróságok az utóbbi években devizahiteles keresetek sokaságát utasították el arra hivatkozva, hogy az árfolyam-kockázattal kapcsolatos tájékoztatást nem lehet vizsgálni. Ravasz László, az Adóskamara képviselője szerint a bíróságok lényegében lehetetlenné teszik a devizahitelesek jogérvényesítését, mert mondvacsinált okokra hivatkozva utasítják el a kereseteket. Az elutasított keresetek benyújtóit ráadásul meg is „bírságolják” - fogalmazott arra utalva, hogy az elutasított keresetek esetében az illeték 10 százalékát meg kell fizetni. Ravasz László úgy véli: a jogásztársadalomnak kellene most felállnia, és nemet mondania, továbbá vissza kellene állítani a bírák személyes felelősségének intézményét is. Balog István, a Jogállamiság Egyesület képviselője azt mondta: fel kell függeszteni a kilakoltatásokat és a végrehajtásokat mindaddig, amíg a devizaadósok nem rendezték jogviszonyukat a bíróságon. Hangsúlyozta: komoly összefogásra és szolidaritásra van most szükség, hiszen egyre több családot lakoltatnak ki, miközben mostantól törvény van róla, hogy tilos az utcán élni.        

Nagy leépítésre készülhetnek a Daimlernél

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:32

Fotó: AFP/ THOMAS KIENZLE
A döntés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti.
A német Manager Magazin értesülései szerint mintegy 10 ezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimlernél annak érdekében, hogy jelentősen csökkenthessék a költségeket a következő években. Vagyis az állítólagos leépítés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti – vette észre a Portfolio. A Daimler nem kívánta kommentálni a Manager Magazin értesüléseit, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépéseket már az új vezérigazgatónak, Ola Källenius kell levezényelnie, aki a tervek szerint a Daimler éves rendes közgyűlését követően veszi át a cégcsoport irányítását. A Daimler egyébként már februárban, a negyedik negyedéves beszámolójának közzétételét követően jelezte, hogy muszáj lesz csökkenteni a kiadásait. A vállalat üzemi eredménye ugyanis 22 százalékkal csökkent a globális kereskedelmi háború, az új technológiák fejlesztési költségeinek megugrása, valamint az iparágban zajló kedvezőtlen változások hatására. A Manager Magazin emellett azt írta, hogy úgy tudja, Källenius nem fogja megújítani a Daimler és a Renault-Nissan közös projektjeit.

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző