Devizahiteles-perek: a Kúria lehűtötte az újraéledő reményeket

Publikálás dátuma
2018.10.15 17:57

Fotó: Népszava/
Nincs ok a változtatásra a devizahiteles perek bírósági gyakorlatában – állítja a Kúria. Az MSZP nem így látja, és országjárásra indul.
Alaposan lehűtötte a devizahiteles perekkel kapcsolatos újraéledő reményeket a Kúria Konzultációs Testületének legutóbbi állásfoglalása. A Kúria elnöke által összehívott, a devizahiteles ügyeket tárgyaló bírókból álló testület ugyanis azt állapította meg: az Európai Unió Bíróságának (EUB) szeptemberi ítélete nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a perlésre, ezért akik eddig nem láttak indokot egy per megindítására, azoknak ez az ítélet sem szolgáltat újabb alapot. A már folyamatban lévő perekben szerintük az eddigi iránymutatások a mérvadóak, és nincs szükség arra, hogy a Kúria újabb, általános jellegű elvi iránymutatást bocsásson ki. Az egyes szerződések érvényességét tehát az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük – fogalmaz a testület. Mindez azt jelenti, továbbra sem számíthatnak egységes segítségre a bajba jutott devizahitelesek, hiába nyitotta újra a hallgatólagosan már lezártnak tekintett devizahiteles aktákat az EUB szeptemberi ítélete. A luxemburgi testület pár hete kimondta: a magyar bíróságok vizsgálhatják, megfelelően tájékoztatták-e ügyfeleiket annak idején a bankok a devizahitelek árfolyamkockázatairól, s ha úgy ítélik meg, hogy nem, akár tisztességtelennek is nyilváníthatják a szerződéseket. A Kúria szerint azonban ez az ítélet nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket ne vett volna figyelembe eddig is a joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során. Az MSZP szerint viszont nem az adósoknak kellene egyesével bizonyítaniuk igazukat a bíróságon, hanem pont fordítva: a bankoknak. Szakács László, a párt elnökhelyettese hétfői sajtótájékoztatóján egy iratköteget felmutatva azt mondta: 2 kilónyi papírra nyomtatott 270 oldalnyi táblázatot kellene megértenie és előállítania az adósnak ahhoz, hogy beperelje bankját. Az ellenzéki párt ezért törvényben mondaná ki: a bankok nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket, így az árfolyamkockázat terheit nem viselhetik kizárólag az adósok. Ennek ellenkezőjét pedig a bankoknak kellene bizonyítaniuk. Csak az adós hibázott, amikor felvette a hitelt? A több száz fős apparátussal működő, kockázatelemzést végző bankok nem hibáztak, amikor folyósították ezeket a kölcsönöket? - vetette fel Szakács László. Majd rögtön meg is válaszolva azt mondta: ha a bankok azzal a szándékkal adták ki a devizahiteleket, hogy az adósok vissza tudják fizetni a hitelt, akkor nem jól végezték el a kockázatelemzést. Ha viszont nem ez volt a szándék, akkor azt úgy hívják, hogy rablóhitel. Szakács László közölte azt is: országjárásba kezdenek a civil szervezetekkel közösen, hogy tájékoztassák a devizahiteleseket a jogaikról és a lehetőségeikről. A bíróságok az utóbbi években devizahiteles keresetek sokaságát utasították el arra hivatkozva, hogy az árfolyam-kockázattal kapcsolatos tájékoztatást nem lehet vizsgálni. Ravasz László, az Adóskamara képviselője szerint a bíróságok lényegében lehetetlenné teszik a devizahitelesek jogérvényesítését, mert mondvacsinált okokra hivatkozva utasítják el a kereseteket. Az elutasított keresetek benyújtóit ráadásul meg is „bírságolják” - fogalmazott arra utalva, hogy az elutasított keresetek esetében az illeték 10 százalékát meg kell fizetni. Ravasz László úgy véli: a jogásztársadalomnak kellene most felállnia, és nemet mondania, továbbá vissza kellene állítani a bírák személyes felelősségének intézményét is. Balog István, a Jogállamiság Egyesület képviselője azt mondta: fel kell függeszteni a kilakoltatásokat és a végrehajtásokat mindaddig, amíg a devizaadósok nem rendezték jogviszonyukat a bíróságon. Hangsúlyozta: komoly összefogásra és szolidaritásra van most szükség, hiszen egyre több családot lakoltatnak ki, miközben mostantól törvény van róla, hogy tilos az utcán élni.        
2018.10.15 17:57

Újra csúcson az üzemanyagkereslet

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:36
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Tavaly 7,4 százalékkal 3,7 milliárd literre nőtt a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma – közölte a nagy hazai kőolajcégeket képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ).
Az érték adataink szerint újabb rekordot jelent. A növekedés üteme a válság óta csak 2015-ben állt magasabban, 2017-ben pedig mindössze 3,3 százalékra rúgott. Ezen belül a gázolajigények szaladtak meg igazán: a tavalyelőtti 3,4 százalékos értékhez képest a fogyasztás 2018-ban 8,9 százalékkal 2,3 milliárd literre ugrott, ami szintén történelmi rekord. A benzinforgalom 5 százalékkal 1,4 milliárd literre nőtt. Ez a bővülési ütem szintén történelmi rekord, bár a mennyiség még messze áll történelmi csúcsától. Mindehhez a jövedelmek emelkedése és a gazdasági fejlődés is hozzájárult. Tavaly már némiképp az árak is befolyásolták az igényeket: mint arra Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára felhívta a figyelmünket, a harmadik negyedév magasabb árai kissé már visszavetették a keresletet. Továbbra is határozott a prémiumbenzinek iránti igény élénkülése: forgalmuk tavaly 12 százalékos bővüléssel közel 100 millió literre nőtt. Az adalékolt dízelből 200 millió liter fogyott, ami csupán 2 százalékos emelkedést mutat. Ezt Grád Ottó azzal magyarázza, hogy prémium üzemanyagokat alapvetően a személygépjárművekbe tankolnak. Az országos forgalmat mérő Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból az a következtetés is levonható, hogy tavaly a mintegy kétezres hazai kútszámon belül körülbelül 1100 márkás töltőállomás forgalomnövekedése meghaladta a többiét. Vagyis a közlekedők körében kissé nőtt az ismert kútláncok népszerűsége.
Szerző
Témák
üzemanyag
2019.01.21 21:36

Tőkepótló hitel forintban, euróban

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A vállalkozások jelentős része hagyományos finanszírozási konstrukcióval nem képes olyan léptékű beruházások, akvizíciók megvalósítására, amelyek jelentősen növelnék a társaság versenyképességét.
Az MFB azt közölte lapunkkal, hogy a hétfőtől igénybe vehető, általuk kezelt, Versenyképességi Hitelprogramban, a hitelösszeg legfeljebb 40 százalékáig úgynevezett ballon típusú forrást biztosít, ezt az összeget csak a futamidő végén kell visszafizetni. A hitel egyébként a hagyományos beruházási célok mellett tartós forgóeszköz-finanszírozásra és akvizícióra (vállalati felvásárlásra) is fordítható. A hitelösszeg nagysága ügyfelenként legalább 1 milliárd, legfeljebb 10 milliárd forint lehet. Beruházási, akvizíciós és hitelkiváltó hitel esetén a futamidő legfeljebb 10 év, forgóeszközhitel esetén pedig ennek a fele. A legfeljebb 10 éves futamidő esetén a fix kamat 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. (Jelenleg a 3 havi BUBOR 0,14 százalékos.) A legfeljebb 5 éves futamidő esetén a forint alapú hitel igényelhető a teljes futamidő alatt fix 2,7 százalékos kamat mellett, vagy változó kamatozású konstrukcióban 3 havi BUBOR plusz 1,4 százalékos kamattal. Maximum 10 éves futamidő esetén a forint alapú, fix konstrukció 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. A program érdekessége, hogy euró alapon is igényelhető. Maximum 5 éves futamidő esetén fix 1,7 százalékos, vagy 3 havi EURIBOR plusz 1,6 százalékos változó kamattal, míg maximum 10 éves futamidő mellett fix 2,7 százalékos, illetve 3 havi EURIBOR plusz 2 százalékos változó kamat mellett kérhetik a vállalkozások. (A 3 hónapos EURIBOR jelenleg -0,31 százalékos.) Az új hitelprogram jól kiegészíti a Magyar Nemzeti Bank NHP Fix hitelét, ahol az igényelhető maximum összeg 1 milliárd forint, az MFB Versenyképességi Hitelprogramja e fölötti finanszírozási igényeket elégít ki.  A programban 100 milliárd forint áll az igénylők rendelkezésére, de kedvező piaci visszajelzések esetén az MFB kész bővíteni a keretösszeget. A konstrukció közvetlenül az MFB-nél igényelhető, a hitelkérelmeket 2022. december 30-ig nyújthatják be az ügyfelek. 
2019.01.21 20:34