Devizahiteles-perek: a Kúria lehűtötte az újraéledő reményeket

Publikálás dátuma
2018.10.15 17:57

Fotó: Népszava/
Nincs ok a változtatásra a devizahiteles perek bírósági gyakorlatában – állítja a Kúria. Az MSZP nem így látja, és országjárásra indul.
Alaposan lehűtötte a devizahiteles perekkel kapcsolatos újraéledő reményeket a Kúria Konzultációs Testületének legutóbbi állásfoglalása. A Kúria elnöke által összehívott, a devizahiteles ügyeket tárgyaló bírókból álló testület ugyanis azt állapította meg: az Európai Unió Bíróságának (EUB) szeptemberi ítélete nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a perlésre, ezért akik eddig nem láttak indokot egy per megindítására, azoknak ez az ítélet sem szolgáltat újabb alapot. A már folyamatban lévő perekben szerintük az eddigi iránymutatások a mérvadóak, és nincs szükség arra, hogy a Kúria újabb, általános jellegű elvi iránymutatást bocsásson ki. Az egyes szerződések érvényességét tehát az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük – fogalmaz a testület. Mindez azt jelenti, továbbra sem számíthatnak egységes segítségre a bajba jutott devizahitelesek, hiába nyitotta újra a hallgatólagosan már lezártnak tekintett devizahiteles aktákat az EUB szeptemberi ítélete. A luxemburgi testület pár hete kimondta: a magyar bíróságok vizsgálhatják, megfelelően tájékoztatták-e ügyfeleiket annak idején a bankok a devizahitelek árfolyamkockázatairól, s ha úgy ítélik meg, hogy nem, akár tisztességtelennek is nyilváníthatják a szerződéseket. A Kúria szerint azonban ez az ítélet nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket ne vett volna figyelembe eddig is a joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során. Az MSZP szerint viszont nem az adósoknak kellene egyesével bizonyítaniuk igazukat a bíróságon, hanem pont fordítva: a bankoknak. Szakács László, a párt elnökhelyettese hétfői sajtótájékoztatóján egy iratköteget felmutatva azt mondta: 2 kilónyi papírra nyomtatott 270 oldalnyi táblázatot kellene megértenie és előállítania az adósnak ahhoz, hogy beperelje bankját. Az ellenzéki párt ezért törvényben mondaná ki: a bankok nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket, így az árfolyamkockázat terheit nem viselhetik kizárólag az adósok. Ennek ellenkezőjét pedig a bankoknak kellene bizonyítaniuk. Csak az adós hibázott, amikor felvette a hitelt? A több száz fős apparátussal működő, kockázatelemzést végző bankok nem hibáztak, amikor folyósították ezeket a kölcsönöket? - vetette fel Szakács László. Majd rögtön meg is válaszolva azt mondta: ha a bankok azzal a szándékkal adták ki a devizahiteleket, hogy az adósok vissza tudják fizetni a hitelt, akkor nem jól végezték el a kockázatelemzést. Ha viszont nem ez volt a szándék, akkor azt úgy hívják, hogy rablóhitel. Szakács László közölte azt is: országjárásba kezdenek a civil szervezetekkel közösen, hogy tájékoztassák a devizahiteleseket a jogaikról és a lehetőségeikről. A bíróságok az utóbbi években devizahiteles keresetek sokaságát utasították el arra hivatkozva, hogy az árfolyam-kockázattal kapcsolatos tájékoztatást nem lehet vizsgálni. Ravasz László, az Adóskamara képviselője szerint a bíróságok lényegében lehetetlenné teszik a devizahitelesek jogérvényesítését, mert mondvacsinált okokra hivatkozva utasítják el a kereseteket. Az elutasított keresetek benyújtóit ráadásul meg is „bírságolják” - fogalmazott arra utalva, hogy az elutasított keresetek esetében az illeték 10 százalékát meg kell fizetni. Ravasz László úgy véli: a jogásztársadalomnak kellene most felállnia, és nemet mondania, továbbá vissza kellene állítani a bírák személyes felelősségének intézményét is. Balog István, a Jogállamiság Egyesület képviselője azt mondta: fel kell függeszteni a kilakoltatásokat és a végrehajtásokat mindaddig, amíg a devizaadósok nem rendezték jogviszonyukat a bíróságon. Hangsúlyozta: komoly összefogásra és szolidaritásra van most szükség, hiszen egyre több családot lakoltatnak ki, miközben mostantól törvény van róla, hogy tilos az utcán élni.        
2018.10.15 17:57

Megint csökkent az üzemanyagok ára

Publikálás dátuma
2018.11.14 08:33

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A 95-ös benzin nagyot esett, de a Mol vágott a gázolaj literenkénti bruttó árából is.
A Mol Nyrt. bruttó 7 és bruttó 3 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán. A mérsékléssel a benzin átlagára literenként 373 forint, a gázolajé pedig 421 forint lett.
Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, akkor a benzin átlagára 6 forinttal, a gázolajé 5 forinttal csökkent – az árvágástól függetlenül, az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint - írja az MTI.
2018.11.14 08:33

323,09 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.14 08:21
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróhoz és a svájci frankhoz képest gyengült, míg a dollárral és a japán jennel szemben erősödött - írta az MTI.
Az euró 323,09 forinton forgott reggel hét óra körül, 17 fillérrel nőtt a közös európai pénz árfolyama a kedd esti 322,92 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 286,47 forintról 286,21 forintra gyengült, míg a svájci franké 283,81 forintról 284,17 forintra erősödött.
A jent 2,5128 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5145 forinttal.
Az euró 1,1288 dolláron forgott, napi szinten 0,02 százalékkal gyengült.
A svájci frankhoz képest ugyancsak 0,02 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1368 frankon jegyezték. 
Egy dollárért 1,0072 frankot kértek, 0,02 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,08 százalékkal drágult a dollár, szerda reggel 113,91 jent ért.
2018.11.14 08:21