Amerikai intőt kapott Kijev és Budapest is

Publikálás dátuma
2018.10.15 16:39

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Keményen beszólt David B. Cornstein amerikai nagykövet a magyar és az ukrán kormánynak is a két ország egyre romló kapcsolatai miatt, Magyar Levente külügyi államtitkár zárt beszélgetésen próbálta magyarázni a bizonyítványt diplomatáknak – értesült több forrásból a Népszava.
Hétfőn délelőtt két órán át próbálta elmagyarázni a magyar álláspontot az Ukrajnával egyre jobban elmélyülő diplomáciai krízissel kapcsolatban Magyar Levente a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára – értesült több egymástól független forrásból a Népszava. Információink szerint Magyar Levente előadása „nem hozott sok újdonságot”, a sajtóból eddig már megismert nyilatkozatok mintegy összefoglalóját jelentette inkább. Így Magyar Levente felsorolta az elmúlt időszak kárpátaljai magyarellenes atrocitásait, a nyelvtörvény ügyét, és a legfrissebb fejleményeket, a Mirotvorec szélsőséges ukrán honlap akcióját, aminek keretében több száz kárpátaljai magyar köztisztviselő személyes adatait hozta nyilvánosságra, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. Magyar Levente arról is beszélt a megjelent diplomatáknak, hogy a magyar hatóságok információi szerint a Mirotvorec több ukrán kormánytisztviselővel is szoros kapcsolatot ápol. (Jarábik Balázs kisebbségkutató a Parameter.sk-n megjelent múlt heti cikkében „magas rangú ukrán tisztviselőkkel” folytatott háttérbeszélgetéseire hivatkozva egyenesen azt írta, a magyarellenes akciók az ukrán titkosszolgálatokkal, de legalábbis tudtával folynak.)
A külügyi államtitkár ezen kívül azt is elmondta, a nyelvtörvény és más, a magyar kisebbség szempontjából fontos és problémás ügyekben az ukrán vezetés hónapok óta nem tesz semmit. (Petro Porosenko elnök a július 9.-i EU-Ukrajna csúcson írta alá azt a zárónyilatkozatot, amiben garantálja, hogy a törvény 2020 helyett 2023-ban lép csak hatályba, a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe fogják venni a jogszabály kapcsán a magániskolákra pedig nem vonatkozik majd a magyar tanítási nyelvű órák számának csökkentése, de azóta egyik ügyben sem történt intézkedés.) Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet hozzászólásában ugyanakkor arról beszélt, az ukrán kormány elkezdte a Velencei Bizottság ajánlásainak és a zárónyilatkozatba foglaltak életbe léptetését. Forrásaink szerint Niclas Trouvé svéd nagykövet nagyon kritikus hangnemben bírálta a magyar kormány az ügyben, a diplomata szerint álszent dolog, hogy az a kormány aggódik egy listázás miatt, amelyik idehaza maga is civil szervezeteket, értelmiségieket listáztat, és szintén álszentek a magyar aggodalmak a Kárpátaljára telepítendő ukrán katonákkal kapcsolatban, amíg a kormány közben arra büszke, hogy hány magyar katonát telepített a szerb-, vagy a horvát határhoz. Felszólalt David B. Cornstein is, az amerikai nagykövet szintén bírálta a kijevi és a budapesti vezetést, mint mondta, a jelenlegi helyzet csak Moszkva érdekeit szolgálja, amelyik igyekszik aláásni az ukrán integrációs folyamatokat az EU-ba és a NATO-ba, ezért sürgette a feleket, hogy egyezzenek már meg végre a vitás kérdésekben, majd az amerikai diplomácia segítségét is felajánlotta. Mint szombati cikkünkben megírtuk, orosz forrásból értesültünk úgy, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin négyszemközti beszélgetésein „minden bizonnyal regionális kérdések is szóba kerülnek”, illetve, hogy az orosz fél „nyitott a paksi hitelszerződés pénzügyi feltételeinek újratárgyalására”, természetesen „az orosz érdekek figyelembe vételével is”. Egy forrásunk szerint egy érdekes kijelentése volt még Magyar Leventének, az államtitkár állítólag egy ízben azt mondta, a magyar-ukrán konfliktus „eddig jogi természetű volt”. „Ha eddig jogi volt, de ezután ezek szerint már nem, akkor vajon milyen lesz a jövőben?” - tette fel a kérdést forrásuk, hozzátéve, az államtitkár nem fejtette ki bővebben, mire gondolt. Információink szerint Szijjártó Péter külügyminiszter a héten a V4-es országokba utazhat, hogy a magyar álláspont mellett lobbizzon. Úgy tudjuk, Pozsonyba szerdára várják, Varsóban azonban egyelőre "még nem találtak neki időpontot".
2018.10.15 16:39
Frissítve: 2018.10.15 18:56

Tarlós feljelentést tett a bedőlt e-jegyrendszer miatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:08

Fotó: / Vajda József
Rendkívüli ülésén döntött a projekt folytatásáról is a Fővárosi Közgyűlés. Az e-jegyrendszer megvalósításának új határideje 2020 vége.
Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, a projekt aktuális helyzetéről szóló előterjesztés vitájában jelentette be, hogy kedden Bagdy Gábor főpolgármester-helyettessel feljelentést tett az országos rendőr-főkapitánynál. A főpolgármester azt mondta:
"Tiszta vizet kell önteni a pohárba"
- fogalmazott Tarlós. A feljelentést azért tették, hogy az illetékes hatóság vizsgálja ki, mi történt az ügyben. A főpolgármester hangot adott annak az elképzelésének is, hogy amíg a vizsgálatnak nincs eredménye, az ellenzéknek mással kéne foglalkoznia.

A folytatásról is döntöttek

A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén támogatta, hogy újrastrukturálják a budapesti elektronikus jegyrendszer projektjét, miután a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződésszegés miatt felmondta a kivitelezővel a szerződést.
A testület 18 kormánypárti képviselő igen szavazatával, az ellenzékiek 8 nem szavazata ellenében döntött arról, hogy továbbra is támogatja az elektronikus jegyrendszer projektjének megvalósítását.
A közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a BKK vezérigazgatója útján az érintettek - ezen belül az érintett kormányzati szervek - bevonásával gondoskodjon a projekt újrastrukturálásáról, és az ahhoz szükséges egyeztetések lefolytatásáról.
A projekt befejezési határidejét 2020. december 31-ére módosíthatja a testület.
2018.12.12 15:08

Orbán: ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:01

Fotó: / Molnár Ádám
Fontos és jó törvényt alkottunk - mondta a miniszterelnök a rabszolgatörvény elfogadása után. Azt állította, figyelt a szakszervezetek véleményére.
Az MTI beszámolója szerint a kormányfő a Parlamentben újságíróknak úgy nyilatkozott: ""Mindenkire figyelek, a szakszervezetekre különösen, követem a véleményüket, tisztelem is a vélemény-nyilvánítás szabadságát, és megfontolom mindig a fölvetett érveket. Ez esetben szerintem a fölvetett érvek súlya jóval csekélyebb, mint maga a törvényjavaslat súlya, ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak."
Arra a kérdésre, hogy belefért-e az ellenzék parlamenti tiltakozásának formája a demokratikus keretekbe, Orbán úgy válaszolt, "bízzuk ezt a történészekre". Arra a kérdésre, hogyan élte meg, hogy egy ellenzéki képviselő - aki Szabó Szabolcs független képviselő volt - közelről az arcába fütyült, Orbán Viktor azt válaszolta: a Fideszben ezt úgy hívjuk, hogy nemzetszolgálat.  A szavazás előtt az ülésteremben az ellenzéki képviselők hiába kérdezték Orbánt a törvénnyel kapcsolatban, a kormányfő nem állt szóba velük. 
A rabszolgatörvényt botrányos ülésen, az MSZP szerint házszabályellenesen fogadta el a Fidesz-KDNP többsége. Az ellenzék kivonult a parlamenti szavazás után; a Kossuth térre tüntetés szerveződött, a jobbikosok a Sándor-palotához vonultak
2018.12.12 15:01