Amerikai intőt kapott Kijev és Budapest is

Publikálás dátuma
2018.10.15. 16:39

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Keményen beszólt David B. Cornstein amerikai nagykövet a magyar és az ukrán kormánynak is a két ország egyre romló kapcsolatai miatt, Magyar Levente külügyi államtitkár zárt beszélgetésen próbálta magyarázni a bizonyítványt diplomatáknak – értesült több forrásból a Népszava.
Hétfőn délelőtt két órán át próbálta elmagyarázni a magyar álláspontot az Ukrajnával egyre jobban elmélyülő diplomáciai krízissel kapcsolatban Magyar Levente a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára – értesült több egymástól független forrásból a Népszava. Információink szerint Magyar Levente előadása „nem hozott sok újdonságot”, a sajtóból eddig már megismert nyilatkozatok mintegy összefoglalóját jelentette inkább. Így Magyar Levente felsorolta az elmúlt időszak kárpátaljai magyarellenes atrocitásait, a nyelvtörvény ügyét, és a legfrissebb fejleményeket, a Mirotvorec szélsőséges ukrán honlap akcióját, aminek keretében több száz kárpátaljai magyar köztisztviselő személyes adatait hozta nyilvánosságra, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. Magyar Levente arról is beszélt a megjelent diplomatáknak, hogy a magyar hatóságok információi szerint a Mirotvorec több ukrán kormánytisztviselővel is szoros kapcsolatot ápol. (Jarábik Balázs kisebbségkutató a Parameter.sk-n megjelent múlt heti cikkében „magas rangú ukrán tisztviselőkkel” folytatott háttérbeszélgetéseire hivatkozva egyenesen azt írta, a magyarellenes akciók az ukrán titkosszolgálatokkal, de legalábbis tudtával folynak.)
A külügyi államtitkár ezen kívül azt is elmondta, a nyelvtörvény és más, a magyar kisebbség szempontjából fontos és problémás ügyekben az ukrán vezetés hónapok óta nem tesz semmit. (Petro Porosenko elnök a július 9.-i EU-Ukrajna csúcson írta alá azt a zárónyilatkozatot, amiben garantálja, hogy a törvény 2020 helyett 2023-ban lép csak hatályba, a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe fogják venni a jogszabály kapcsán a magániskolákra pedig nem vonatkozik majd a magyar tanítási nyelvű órák számának csökkentése, de azóta egyik ügyben sem történt intézkedés.) Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet hozzászólásában ugyanakkor arról beszélt, az ukrán kormány elkezdte a Velencei Bizottság ajánlásainak és a zárónyilatkozatba foglaltak életbe léptetését. Forrásaink szerint Niclas Trouvé svéd nagykövet nagyon kritikus hangnemben bírálta a magyar kormány az ügyben, a diplomata szerint álszent dolog, hogy az a kormány aggódik egy listázás miatt, amelyik idehaza maga is civil szervezeteket, értelmiségieket listáztat, és szintén álszentek a magyar aggodalmak a Kárpátaljára telepítendő ukrán katonákkal kapcsolatban, amíg a kormány közben arra büszke, hogy hány magyar katonát telepített a szerb-, vagy a horvát határhoz. Felszólalt David B. Cornstein is, az amerikai nagykövet szintén bírálta a kijevi és a budapesti vezetést, mint mondta, a jelenlegi helyzet csak Moszkva érdekeit szolgálja, amelyik igyekszik aláásni az ukrán integrációs folyamatokat az EU-ba és a NATO-ba, ezért sürgette a feleket, hogy egyezzenek már meg végre a vitás kérdésekben, majd az amerikai diplomácia segítségét is felajánlotta. Mint szombati cikkünkben megírtuk, orosz forrásból értesültünk úgy, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin négyszemközti beszélgetésein „minden bizonnyal regionális kérdések is szóba kerülnek”, illetve, hogy az orosz fél „nyitott a paksi hitelszerződés pénzügyi feltételeinek újratárgyalására”, természetesen „az orosz érdekek figyelembe vételével is”. Egy forrásunk szerint egy érdekes kijelentése volt még Magyar Leventének, az államtitkár állítólag egy ízben azt mondta, a magyar-ukrán konfliktus „eddig jogi természetű volt”. „Ha eddig jogi volt, de ezután ezek szerint már nem, akkor vajon milyen lesz a jövőben?” - tette fel a kérdést forrásuk, hozzátéve, az államtitkár nem fejtette ki bővebben, mire gondolt. Információink szerint Szijjártó Péter külügyminiszter a héten a V4-es országokba utazhat, hogy a magyar álláspont mellett lobbizzon. Úgy tudjuk, Pozsonyba szerdára várják, Varsóban azonban egyelőre "még nem találtak neki időpontot".
Politikai ellentétek elsimítására, „feszültségoldásra” használja a kormány a erőműbővítés részberuházásait. Rossz hír az adófizetőknek: a módszer működik.
Tavaly decemberben a Népszava is beszámolt róla, hogy a várakozásokkal és a papírformával ellentétben nem orosz, hanem amerikai tulajdonú cég, a GE-Alstom nyerte a tervezett paksi bővítés turbinatenderét. A beruházás során a turbinák beszerzése az egyik legdrágább egyösszegű beszerzés, az üzlet értéke 793,8 millió euró, mintegy 250 milliárd forint. Már az eredményhirdetéskor feltűnt, hogy bár volt orosz induló is, egy amerikai konzorcium lett a befutó. Visszatekintve ugyanakkor a tender kimenetelében nincs semmi meglepő: Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint inkább úgy tűnik, a kormány szándékosan rendezte úgy, hogy a GE-Alstom legyen a befutó.
Mint a politikus lapunknak elmondta, erre utal, hogy az az orosz cég, a Power Machines, amely szintén adott be ajánlatot, alapvető formai hibákban bővelkedő anyaggal pályázott, pedig saját értékelése szerint a világ legnagyobb és legprofibb turbinagyártói közé tartozik.
Jávor szerint a paksi bővítés nagyobb tételeinek átjátszásáról már azután hallani lehetett, amikor az Európai Bizottság 2015-ben komolyabban vizsgálni kezdte a projektet. Mint emlékezetes, a Bizottság kezdetben igen kemény álláspontra helyezkedett a beruházási tender elmaradásával kapcsolatban, ám végül 2017-ben átengedte a beruházást. A döntés részletes indoklását azóta sem hozták nyilvánosságra, és annak ellenére sem adták ki, hogy az EP-képviselő az ügy miatt az európai ombudsmanhoz fordult. Jávor feltételezése szerint az EB jogilag nehezen védhető politikai döntést hozott, amelynek magyar szempontból súlyos ára volt: a kormány „odakínált néhány milliárd eurót az üzletből a legnagyobb EU-tagállamok cégeinek." Brüsszeli beszélgetésekben akkoriban a német Siemenset nevezték meg az új atomerőmű biztonsági rendszerének szállítójaként, a francia Alstom pedig a turbinatender várható nyerteseként került szóba. Az Alstom eleve az amerikai GE céggel konzorciumban pályázott, az atomipar általános válsága miatt csődbe jutott francia vállalat turbinagyártó részlegét ugyanis a GE magába olvasztotta.
– A turbinatender alakulása erős közvetett bizonyíték a korábbi gyanú helyességére

– fogalmazott az EP-képviselő.

A tender eredményét tavaly decemberben hirdették ki, és az eredménnyel a magyar kormány legalább két legyet ütött egy csapásra: Franciaország mellett az USA-nál is szerzett egy jópontot. – Az oroszok természetesen nem örülnek, hogy kénytelenek jelentős szeleteket átengedni a tortából, de az uniós jóváhagyás nekik is fontos – tette hozzá Jávor Benedek, arra is kitérve: az Orbán-kormány a magyar cégek rovására kárpótolja az orosz felet. Ezzel illúzióvá teszi azt a korábbi ígéretét, amely szerint, az alvállalkozóként szerephez jutó hazai vállalkozások révén akár a 4000 milliárd forintos beruházási költség 40 százaléka is Magyarországon maradhat. Más forrásból származó információk szerint az orosz fél meglehetősen agresszíven érvényesíti az érdekeit a projektben – ennek egyik következménye, hogy a magyar kormány közbelépése nyomán a Ganz csoport kénytelen volt az orosz Transzmasholdingnak átengedni az egyiptomi vasúttársaság egymilliárd eurós, 1300 vasúti kocsi szállítására szóló megrendelésének nagy részét. Mint emlékezetes, azt az üzletet a Ganz csoport nyerte el, ám a finanszírozó magyar Eximbank kivonult a nyertes mögül, és a hitelt átcsoportosította a Transzmasholding és a Dunakeszi Járműjavító konzorciuma mögé, sőt a kormány az orosz sajtó szerint 50 százalékos részesedést is ad az állami kézben lévő járműjavítóból a Transzmasholdingnak, amelyért az utóbbi nem pénzzel, hanem megrendelésekkel fizet.

Véletlen egybeesés

2017 októberében David Kostelancik amerikai ügyvivő Budapesten keményen bírálta az Orbán-kormány médiapiaci nyomulását, és 200 millió forintos pályázati keretről beszélt, amelyből az USA elsősorban a vidéki sajtót támogatná. A pályázatot ki is írták, de annak eleve a választások utánra ígért elbírálására nem került sor. Az áprilisi szavazást követően pedig megérkezett a Budapestre akkreditált nagykövet, és kijelentette, hogy szerinte nincs gond a sajtószabadsággal – igaz, közben a GE-Alstom elnyert egy 250 milliárd forintos üzletet.

Frissítve: 2018.10.15. 18:56

Kedden is marad a meleg, de felhők zavarhatják meg a napsütést

Publikálás dátuma
2018.10.15. 14:58

Fotó: Shutterstock
Akár 24 fokot is mérhetünk, esernyőre továbbra sem lesz szükségünk.
Még mindig alapvetően anticiklon alakítja időjárásunkat. Lényeges hőmérséklet-változás továbbra sem várható, de kedden a Dunántúlon már több lehet a felhő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
Kedden az ország nyugati felén lehetnek erősebben felhős körzetek, de nagyobbrészt napos, a Dunától keletre túlnyomóan derült időre számíthatunk. Csapadék sehol sem valószínű, azonban a délkeleti szél napközben több helyen megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és +10 fok között valószínű. A magasabban fekvő helyeken, vízparton, belvárosokban és a szelesebb részeken lesz enyhébb a hajnal. Az Észak-Alföldön, a Nyírségben, az Északi-középhegység völgyeiben viszont talajmenti fagy, néhol gyenge fagy továbbra is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 24 fok között alakul, északnyugaton lesz a hűvösebb.
Szerdán többnyire derült vagy gyengén felhős lesz az ég, de a Dunántúl nyugati szélén több lehet a felhő. Csapadék nem várható, helyenként megélénkül a délkeleti, keleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 2 és 7 fok között alakul, de a belvárosokban és a magasabban fekvő helyeken kissé enyhébb, a fagyzugokban hidegebb lehet a hajnal. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között várható.
Csütörtökön is főleg derült vagy gyengén felhős lesz az ég. Csapadékra nem kell számítani, és mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 2 és 7 fok között alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között lehet.
Pénteken már többnyire gyengén felhős lesz az ég, csapadék nem valószínű. Az északias szél mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 4 és 9 fok között alakul, de a belvárosokban és a magasabban fekvő helyeken kissé enyhébb, a fagyzugokban hidegebb lehet a hajnal. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 23 fok között várható.
Szombaton változóan felhős időre számíthatunk többórás napsütéssel, néhol zápor valószínű. Az északi, északnyugati szél helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 11, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 22 fok között valószínű.
Vasárnap többnyire gyengén vagy közepesen felhős időre számíthatunk, néhol már zápor is előfordulhat. Az északi, északnyugati szél nagy területen élénk lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3 és 10, a legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 19 fok között valószínű.
Szerző

Az LMP-frakciónak korán véget ér a mai parlament

Publikálás dátuma
2018.10.15. 14:31

Fotó: Vajda József
Ungár Péter LMP-s képviselő napirend előtti felszólalása emlékezetesre sikeredett, mert párttársait a beszéd közben Kövér László házelnök kitiltotta a parlament üléséről.
Az LMP-frakció politikusai - plusz a kilépett Szabó Szabolcs - Ungár felszólalása közben Orbán Viktor-idézeteket tartottak fel. Ungár egyébként a tandíjról beszélt, szerinte a Fidesz mindenféle álszót talál ki, de hívhatják Gizi néninek is, a tandíj még tandíj marad. Az ellenzéki politikus úgy vélte, a kormány tervei arra irányulnak, hogy a diákok ne tudjanak szerveződni, ne legyen annyi lehetőségük, mint egy egyetemen szerveződő pártnak, a Fidesznek volt. Az Ungár után következő Brenner Koloman jobbikos politikus is a tandíjról beszélt, mire Rétvári Bence kereszténydemokrata államtitkár azt mondta: látszik, hogy a Jobbik és az LMP koordinálja a parlamenti munkájukat.
Ungár Péter
Fotó: MTI
Szerző
Témák
Parlament