Az Irgalmasrend 2011-ben szerelt fel egy ételgyűjtő és -osztó ládát az általuk működtetett pécsi kórház kerítésére. A dobozt az adakozó szívű pécsiek megkedvelték, sokan tartós élelmiszert tettek a ládába, míg mások a család megmaradt, ám jó minőségű meleg ételét. A tárolóban lévő ételt bárki kivehette. A rend ötletét országszerte követték, ezért meglepő volt a hír, hogy a pécsi dobozt a közelmúltban leszerelték az irgalmasok.
Morvay Imre, a rend pécsi házfőnöke „találta ki” az ételosztó ládát, s hét év elteltével ő döntött annak eltávolításáról is. A Pécsett Pio atyaként tisztelt pap kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a környékbeliek panaszkodtak amiatt, hogy a láda körül gyakran hangosan vitatkoztak az ételre várók, távozáskor pedig szemetet hagytak maguk után. Az is megfigyelhető volt, hogy néhány rászoruló időnként szinte kisajátította a láda tartalmát: ők másokat oda nem engedve mindent kiszedtek, aztán az el nem fogyasztott ételeket eladták másoknak. Mindebből elege lett a rendnek, ezért távolították el a tárolót.
Sokan azt is kifogásolták, hogy bizonytalan volt a dobozba helyezett élelmiszerek minősége. Ezzel találkozott Morvay Imre is, ám arra a rend tagjainak nem volt energiájuk, hogy folyamatosan ellenőrizzék a berakott élelmiszerek állapotát.
Az ügyben megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH), s azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a hivatal csak az élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozásokat ellenőrzi, a civil kezdeményezések esetében csupán javaslatokkal élhet. A NÉBIH szerint jelenleg nincsenek olyan élelmiszer-biztonsági szabályok, amelyek keretet adnának az utcai élelmiszergyűjtő ládák működésének. Emiatt a NÉBIH azt javasolta az ételdoboz üzemeltetőknek, hogy írják ki a láda oldalára a következőket: „Csak tartós és eredeti csomagolásában lévő, hűtést nem igénylő élelmiszereket helyezzenek bele, és bárki, aki onnan fogyaszt, azt csak saját felelősségére tegye.”
Morvay Imre megerősítette, hogy a NÉBIH megkereste a rendet az említett ajánlással, a pécsi ládára azonban a javasolt mondatot nem írták ki. Pio atya egyébként úgy véli, hogy a pécsi kezdeményezés a láda leszerelése ellenére is elérte a fő célját: felhívta az emberek figyelmét az adakozás fontosságára és szépségére.
Ez valószínűleg így van, mert a pécsi példának - mint fentebb írtuk - számos követője lett az országban. Volt, ahol a pécsihez hasonló panaszok miatt leszedték az élelmiszerosztó dobozt, ám nem ez a jellemző. A tavaly augusztusban - egy baráti társaságból - alakult Re-Formáló Egyesület például Budapesten hét, vidéken pedig harminc ételosztóládát szerelt fel, és ezek jól működnek. Olyannyira jól, hogy két héten belül 40 fölé emelkedik az egyesület dobozainak száma - mondta az egyesület elnöke, Smudláné Fazekas Margit.
A könyveléssel és adószakértéssel foglakozó vezető tájékoztatása szerint komoly energiát fordítanak a ládába helyezett élelmiszerek folyamatos ellenőrzésére. A dobozokra kiírták, hogy ha az adakozók saját maguk által készített ételt hoznak, akkor a csomagoláson tüntessék fel az adomány tartalmát és főzésének-sütésének időpontját. Az egyesülethez több mint kétezer aktivista kötődik, s közülük sokan azzal foglalkoznak, hogy naponta többször odamennek a ládákhoz, és megnézik van-e a berakott ételeken ilyen jelzés. Ha nincs, akkor kiselejtezik az adományt. Ugyanígy tesznek azzal a tartós élelmiszerrel is, amelynek lejárt a fogyaszthatósági ideje. A dobozokra azt is kiírták, hogy a rászorulók háromnál több ételt ne vegyenek ki. Az aktivisták erre is figyelnek, s ha valaki nem vesz tudomást erről az elvárásról, akkor elbeszélgetnek vele, és megkérik, legyen tekintettel sorstársaira.
Smudláné nem titkolja, hogy az ő ládáiknál is voltak kísérletek az adományok kisajátítására és a szemetelésre, ám eddig mindenhol sikeresen oldották meg a problémákat. Amúgy az aktivisták tapasztalatai szerint egy-egy tároló naponta 30-60 embert juttat ételhez, s eddig nem kaptak olyan panaszt, hogy a dobozokba elhelyezett élelmiszerektől bárki megbetegedett volna.
