Bajorország;Angela Merkel;

2018-10-16 08:18:34

Merkel kutyaszorítóban

Bajorország sosem volt egy tipikus német tartomány. Konzervatívabb a többinél, s már több mint hatvan éve ugyanaz a párt – a CSU – kormányozza. A vasárnapi tartományi választás azonban megmutatta: Bajorország sem olyan sziget, amely függetleníteni tudja magát a nemzetközi történésektől. 

A két tradicionális párt, a CSU és az SPD együttesen 20 százalékot vesztett a 2013-as tartományi voksoláshoz viszonyítva. Ezért Angela Merkel szövetségi kormányát is érinti a bajor választás. A sors iróniája azonban, a keresztényszociálisok visszaesése épp arra vezethető vissza, hogy a pártelnök, Horst Seehofer szembement a kancellár mérsékelt menekültpolitikájával. Merkel annak issza meg a levét, hogy Seehofer rendre kormánya belső ellenzékeként lépett fel.

Bajorország abból a szempontból mégis eltér több európai államtól, hogy a tradicionális pártok válsága nem járt együtt a jobboldali populisták jelentős megerősödésével. A radikális, bevándorlásellenes Alternatíva mindössze 10,2 százalékot szerzett. (Sok országban örülnének, ha a populistákra csak minden tizedik választó adná a voksát. Azon államokról nem is beszélve, amelyekben az idegengyűlölet a kormányzati kommunikáció részévé vált.)

A bajor választásnak közvetlen hatása egyelőre nem lesz sem a német nagykoalícióra, sem az Európai Unió jövőjére nézve. Ennek két oka van: a vártnál kisebb lett a keresztényszociálisok visszaesése, a nagykoalíciónak pedig rá kell fordulnia az október végi hesseni tartományi választásra. Ha ott a CDU a várakozások alatt szerepel, és kikerül a tartományi kormányból, annak már messzemenő következményei lehetnek. Egy komoly kudarc nyomán ugyanis már felvetődne a kancellár felelőssége. Márpedig ha december elején Hamburgban Merkelt nem választanák újra a CDU tisztújításán, annak az Európai Unió szempontjából is nagyon súlyos következményei lennének.

A nagykoalíciót azonban legalább ennyire érinti az SPD súlyos válsága. A szociáldemokraták 10 százalék alatt szerepeltek Bajorországban, ami azt jelzi, a tavaly szeptemberi szövetségi választás óta képtelenek megújulni. Andrea Nahles elnök nem tudott új lendületet adni a pártnak, s egyre nagyobb a szakadék a szociáldemokrata vezetés, illetve a teljes megújulást szorgalmazó ifjú szocdemek között. Az SPD helyett a Zöldek valósítják meg mindazt, amit az SPD választói saját pártjuktól várnának el. A környezetvédők új vezetése a centrum felé irányította a pártot, miközben hű maradt a hagyományos baloldali értékekhez. 

Az SPD-nél idővel felmerülhet a kérdés: maradjanak-e Merkel nagykoalíciójában, vagy ellenzékben próbálják újjáépíteni magukat. Valószínűsíthetjük, a kormányból való kilépés még nem oldaná meg a súlyos gondokat, sőt egy esetleges előrehozott választás meg is pecsételhetné a szociáldemokraták sorsát.

A mostani helyzetben mind Merkel, mind az uniópártok, mind az SPD időt akar nyerni, s legalább a következő, 2019-es EP választásig nyugalmat akarnak maguk körül. Ám nehéz lesz ezt megteremteni egy olyan közegben, amit az egyre erősödő békétlenség jellemez.