Csányi Sándor is csak a hírekből hallott az ltp kivégzéséről

Publikálás dátuma
2018.10.16. 11:34
Csányi Sándor
Fotó: Népszava
Meccsről esett haza hajnalban az OTP-vezér, ekkor tudta meg, hogy a kormány bedöntené az évtizedek óta eredményesen működő előtakarékossági formát. Csányi ugyanakkor nem aggódik.
„Tegnap meccs volt, hajnalban értem haza, a kollégáimmal még nem igazán konzultáltam” - mondta a hvg.hu-nak a lakástakarékpénztárakat érintő javaslattal kapcsolatban Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Az OTP az egyike azoknak a pénzintézeteknek, amelyek értékesítik a megtakarítási formát.
A bankvezér a lap kérdésére megerősítette, hogy a hírekből tájékozódott a szigorításra vonatkozó módosítási javaslatról, a Bankszövetséggel nem folyt tárgyalás ezzel kapcsolatban.
„Én mindig a hírekből értesülök, ezért fontos a sajtó szerepe” - mondta Csányi, aki azzal egyetértett: az üzleti környezet szempontjából aggályos lehet az, hogy ilyen rövid idő alatt zavarnak le egy ilyen horderejű döntést. Hozzátette ugyanakkor: „az ilyen típusú intézkedéseket nem szokták fél-egy évvel korábban bejelenteni, mert akkor évekre el lehetne tolni a hatását” - utalva arra, hogy a számlák után járó állami támogatás felmenő rendszerben (vagyis az újonnan kötött szerződések esetén) szűnik meg, miután Áder János államfő aláírja a törvénymódosítást.
Csányi egyébként üzletileg nem számít jelentős változásra. „Ha arról lenne szó, hogy egy jövedelemforrás, vagy egy támogatott hitel lehetősége esne ki a lakosság vagy a bankok számára, akkor talán nagyobb problémát jelentene, de ez felhasználásra kerül további lakástámogatási célokra, így nem látok problémát” - utalt a bankelnök arra, hogy a kormány szándéka szerint az államkasszában maradó összeget a családok otthonteremtési kedvezményére kívánják fordítani a jövőben, nem akarja megspórolni az állam. Elég korlátozott a lakástakarékpénztárak által felhasznalható forrás köre – ha a támogatást szélesebb körben lehet felhasználni, akkor kedvező is lehet ez a változás – tette hozzá Csányi Sándor, aki erre lát esélyt.
A lakástakarékok után járó állami támogatás megszüntetésével kapcsolatban Bánki Erik fideszes képviselő nyújtott be hétfőn módosító javaslatot, amelyet kedden már meg is szavazhat az Országgyűlés.
Szerző

A kormánnyal is dacoló keményfiúnak festené le Tarlóst a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.10.16. 11:30

Fotó: Németh András Péter
Belecsapott a kampányba a kormánypárt: Tarlósnak mégsem tetszett annyira a Budapest államtitkárság és kemény vitái voltak a kormánnyal – árulta el Fürjes Balázs államtitkár egy konferencián, ám most sikerkorszak jöhet.
Csak műmosoly volt Tarlós István főpolgármester, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter arcán, amikor májusban a nyilvánosság felé „komoly sikernek” tálalták, hogy a miniszterelnökségen létrejött a Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság. Valójában komoly hatásköri viták voltak a színfalak mögött a kormány és a Tarlós István – derült ki Fürjes Balázs államtitkár a Portfóli Budapest 2030-konferenciáján elmondott beszédéből. „Nem idézem Tarlós urat” - mondta most Fürjes a konferencia pódiumán, hogy színfalak mögött a főpolgármester valójában hogy fogadta az államtitkárság ötletét. „Sem barátság sem házasság nincs vita nélkül” – vezette fel a történetet Fürjes: „amikor létrejött a Budapest fejlesztés államtitkárság, a jogszabályban megkötöttük a Gulyás Gergely miniszter kezét, akkor azt gondoltuk, hogy ez egy tisztességes gesztus a város felé. „Hát tévedtünk” – szerinte ugyanis Tarlós István főpolgármester ezt nem vette gesztusnak. Mint arról májusban beszámoltunk: Tarlós István, Fürjes Balázs és Gulyás Gergely közös sajtótájékoztatón jelentette be az államtitkárság létrejöttét, amelynek az egyik fő feladata egy 2030-ig tartó fejlesztési program megalkotása lesz. Ám mint megírtuk az államtitkárságon Tarlósnak csak a véleményét kérték volna ki, ám nem volt vétójoga. Ennek ellenére májusban az államtitkárság és a Tarlós által akkor csak a „miniszterelnök minisztereként” aposztrofált Gulyás is sikertörténetnek mutatta be az államtitkárság létrejöttét. Fürjes Balázs elmondása szerint így Tarlós István ötlete volt, hogy hozzanak létre a Budapesti Közfejlesztési Tanácsot. Az első ülését november 17-én tartó tanácsról Fürjes elmondta: Orbán Viktor az elnök, Tarlós István „egyenrangú” társelnök lesz, a kormány és a főváros pedig öt-öt tagot fog delegálni és kizárólag teljes egyetértéssel születhetnek határozatok, Tarlósnak pedig vétójoga lesz a döntésekre. Kérdés, hogy a hatásköri vitáikat a nyilvánosságól mindig féltve óvó kormánypárt képviselője, Fürjes most miért mesélte el mindezt egy konferencia pódiumán, különösen úgy, hogy Tarlós István közben ott ült vele szemben. A konferencián Fürjes előtt felszólalt Tarlós István beszédében azzal kezdte, hogy sajnálkozását fejezte ki amiért „mára már mindent áthat a pártpolitika”. „A fejlesztésnek túl kell lépni a szigorúan vett pártpolitika alól” -fogalmazott a főpolgármester, hogy utána jó szokásához híven nem sokkal később már az ellenzéket csépelje, amiért az nyugtalanul reagált a Budapesti Közfejlesztési Tanács létrejöttére. „Nem ismerik a testület szabályait és máris pontatlan és téves ellen kampányba kezdett” mondta Tarlós István illetve felpanaszolta,, hogy hallani már most olyan „nekivörösödött állításokat” hogy ebben a tanácsban 14 fővel venne részt a kormány, ami szerinte „göngyöleg nélküli ostobaság.” Beszédében sem Tarlós, sem Fürjes nem fukarkodott a nagy szavakkal. A főpolgármester kapásból úgy fogalmazott, hogy a Tanács létrejötte „nagyobb lépés, mint az utóbbi ötven évben”, Fürjes a maga részéről azzal erősített rá, hogy „a város valaha volt legsikeresebb korszaka jöhet el, ha nem rontjuk el” így szerinte „2030-ra a város életminősége alapján Budapest Európa top három városa között lehet.” A tanáccsal immáron közösen megvalósuló, konkrét programok között Tarlós István a hármas metró rekonstrukciója középső szakaszának a metró felszín közeli aluljáróinak a felújítását, a fogaskerekű felújítását, a BKV járműállomány cseréjét, a hármas metró Káposztásmegyeri meghosszabbítását.

Minőségi tanúsítványt kaphatnak a magánegészségügyi szolgáltatók

Publikálás dátuma
2018.10.16. 11:13
A kép illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Új iparági minősítés garantálhatja a magánkórházak és rendelők professzionális munkáját – az újítást a Primus Egyesület vezette be, amelynek alapító tagjai először saját szolgáltatásaikat világítják át.
Két meghatározó hazai magánegészségügyi szolgáltató – az Affidea Diagnosztika és Rózsakert Medical Center (RMC) – elsőként teljesítette a szakmai védjegy megszerzéséhez szükséges kritériumokat, és a mai naptól 12 hónapon keresztül használhatja a védjegyhez kapcsolódó „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” megkülönböztető minősítést – jelentette be a kezdeményezést elindító Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete. Magyarországon ez az első eset, hogy magánegészségügyi iparág szereplői – saját elhatározásból – független szakmai alapokon nyugvó komplex auditnak vetik alá magukat. A „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegyet és a védjegyzéshez szükséges tanúsítási folyamatot a legnagyobb hazai privát egészségügyi vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Primus Egyesület szakmai iránymutatásával egy négytagú minősítői konzorcium és egy mystery shopping szolgáltató alakította ki. A független szakmai auditorok által végzett szigorú tanúsítási folyamatot elsőként az egyesület 12 alapító tagjánál folytatják le, 2019 közepéig, ezután bármely szolgáltató kérheti. A Primus rámutatott: a védjegy használata jelentős versenyelőnyt nyújt az évi 300 milliárd forintos – rendkívül heterogén színvonalú – hazai magánegészségügyi piacon működő minőségi szolgáltatóknak.
„A hosszas – több mint egy évet felölelő – szakmai előkészítő munkával kidolgozott rendszer részletes audithoz és előre nem bejelentett próbavásárlásokhoz köti a védjegy megszerzését. Nem egy marketingcélú szimbólum bevezetéséről van szó: a független auditorok által végzett munka eredménye olyan tanúsítvány, amely mögött valós teljesítmény és szigorú szakmai elvárások állnak. Ezért is kezdtük a munkát magunkon” – mondta el Leitner György, a Primus Egyesület elnöke, aki egyben az Affidea vezérigazgatója is. A hazai privát egészségügyi szektor 12 meghatározó szolgáltatója által tavaly létrehozott Primus Egyesület célja, hogy a minőségi szolgáltatók helyzetbe hozásával segítse a pácienseket a betegközpontú és jogkövetően működő magánegészségügyi intézmények kiválasztásában. 
A Primus Egyesült tagjainak auditálása után a privát szolgáltatók méretüktől függetlenül kérhetik a tanúsítási eljárást, hiszen az auditot nem kötötték sem árbevételhez, sem egyéb gazdálkodási kritériumhoz. Az auditálás ára méretfüggő: a szolgáltató által kínált egészségügyi ellátás komplexitása és a telephelyek száma határozza meg. Százezer forintnál kezdődik, de elérheti az egymillió forintot is. „A Rózsakert Medical Center és az Affidea után az utolsó negyedévben két újabb tagnál, a Duna Medical Centernél és a Premed Pharmánál kezdődik el az audit, és a tervek szerint 2019 közepére mind a 12 Primus-tagnál befejeződik a folyamat. De itt nem állunk meg: az iparági minőségbiztosítást jelentő védjegy minden hazai magánegészségügyi szolgáltató számára elérhető lesz. Azaz nemcsak a legnagyobb piaci szereplők, de akár a kritériumoknak megfelelő mikroszolgáltatók is részt vehetnek a tanúsítási folyamatban, és élvezhetik a védjegy nyújtotta előnyöket” – tette hozzá a Primus Egyesület elnöke. 
Szerző