A haverok helyett sokszázezer család járt jól – utolsó roham a lakáskasszáknál

Publikálás dátuma
2018.10.16 17:33

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Miközben a Országgyűlésben a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetéséről szavaztak, a végeken tartott a szerződéskötési roham a még nyitva tartó pénzintézetekben.
Hétfőn és kedden is éjfélig dolgoznak az egyik egri lakáskassza-fiók munkatársai, hogy bírják az utolsó pillanatban szerződni vágyók rohamát. Sorban állás nem alakult ki, de amikor ott jártunk, minden asztalnál ültek ügyfelek, s mindenki előtt ott volt a szerződés. A közvetítők eddig internetes formában töltötték ki a dokumentumokat, de a rendszer behalt, így központi utasításra áttértek a papír alapú kontraktusra. Lényeg, hogy a dátum korábbi legyen, mint az új törvény hatályba lépésnek napja. A telefon folyamatosan csörgött, az érdeklődőknek azt mondták: kedd éjfélig jöjjenek be az irodába, szerdától ugyanis már nem lehet tudni, mi lesz. – Minden ügyfelemnek mindig mantráztam, hogy kössön lakástakarék szerződést, mert ha megfeszülök, se tudok még csak megközelítő hozamot kivarázsolni más pénzügyi eszközökből, mondjuk betétből vagy kötvényből – mondja a hevesi megyeszékhely egyik belvárosi bankfiókjának munkatársa. Szavai szerint sokakat zavart, hogy a lakástakarékra kapott pénz elköltését számlákkal vagy adásvételi szerződésekkel kellett igazolni, a magyar ember meg már csak olyan, hogy az ilyesmi elveszi a kedvét a befektetéstől, inkább kiskapukat, feketén dolgozó mestereket és leárazási akciókat keres, ha fel akarja újítani a lakását. A várakozó ügyfelek közül is megszólaltattunk többeket. Egy vidékről beutazó bácsi azt mondta: az unokájának gyűjtögetett egy ideje pénzt, Pesten egyetemista a gyerek, albérletet fizet. Most az egész család összefogott, aki csak tud, lakástakarékot köt, hitelekkel együtt hátha abból összejön majd egy kis garzon a fővárosban. Karácsonykor akarták meglepni vele, de a vészhelyzet előbbre hozta a döntést. – Ezeknek én egy fityinget se hagyok az államkasszában, még nem tudom, mire költöm majd a pénzt, lehet, hogy juszt is szaunára, mint Bánki Erik gúnyosan megjegyezte. De ha azzal a pár százezerrel megkurtítom őket, már a pénzemnél vagyok – mondja egy öblös hangú férfi, akit az sem térít el a gondolatmenettől, hogy az állami támogatást végső soron mindannyiunk pénzéből fizetik, így a magáéból is „kurtít” épp.
Kaposváron is komoly rohamot kellett a hétfői hír a lakáskasszák állami támogatásának megszüntetéséről. Sokan azért keresték fel pénzintézetüket, hogy megnyugtassák magukat, futó szerződésüket nem érinti a bejelentés, mások az utolsó pillanatban akartak csatlakozni a konstrukcióhoz. – Hármat akarok indítani – mondta Pintér Zoltán -, egyet-egyet az asszony, a magam és a fiam nevében. Mire lejár, annyi összejöhet, hogy önrésznek elég legyen egy kis lakás megvásárlásához. Persze kicsit félek, mert a magánnyugdíj-pénztárakat is lenyúlták, de csak nem szúrnak ki ennyi emberrel. Az ötvennégy éves Péternek még két éve van hátra a futamidőből, ő csak azért nézett be a bankfiókba, hogy bizonyosságot kapjon, fotó szerződése nem bánja a Bánki Erik vezérletével lezavart kormányzati hátraarc. – Amikor megkötöttük a szerződést, nem volt konkrét ötletünk, mire fordítjuk majd az így összespórolt pénzt – ismerte el –, leginkább az motivált, hogy az állam hozzátesz egy jelentős összeget a megtakarításunkhoz. Közben aztán elhatároztuk, hogy lecseréljük a konvektoros fűtésünket cirkósra, bár tudjuk, ez a pénz nem lesz rá elég, de alapnak azért jó. – Kerítést akarok belőle csináltatni, januárban fut ki a lakáskasszánk – mondta Filotás Márton, egy középkorú asszony pedig a családi háza teraszát akarja újjáépíttetni az évek alatt befizetett, és az állam által kiegészített summából. – Lepapírozzuk – mosolygott Dénes, aki a nyaralóját akarja felújítani a lakáskasszájából, noha elvileg erre nincs lehetősége. – Az összes ismerősöm erre fordította a pénzt, a kutya sem ellenőrizte, csak az volt a fontos, hogy legyen róla számla. Azt pedig mindenki meg tudja oldani. A Népszava által megkérdezettek többsége egyetértett: egy a kevéssé jómódúak számára előnyös, s sokszor a gondoltnál nagyobb segítséget jelentő konstrukciót vertek szét pillanatok alatt a kormánypártok. – Olvastam, hogy hatvanmilliárdba került az államnak – jegyezte meg egy középkorú férfi. – Első hangzásra persze nagy összeg, de ha azt nézzük, mennyi pénz megy el stadionokra, kormánypropagandára, vagy éppen a Mészáros Lőrinc-féléknek. Ráadásul a lakáskasszákkal nem néhány haver járt jól, hanem sokszázezer család…

Aláírtam

Bár hétfő délutánig a lakástakarék a fontossági listám legalja környékén tanyázott, annyit biztosan tudtam, hogy érdekel. A pánik nyomán magamhoz képest viszonylag gyorsan, kedd délre jutottam odáig, hogy én is kérek. Be is tértem a Fundamenta ügynökeként közreműködő bankomba, ahol viszont arról tájékoztattak, hogy lerobbant a rendszerük. Skera a Fundamenta-központba. Amikor leginkább későn kelő raszták, rockerek, dealerek és kurvák körében, magamat fagyival álcázva, beszédültem, a várakozásaimnál jóval kulturáltabb körülmények fogadtak. Szinte az összes pult működött, több ügyintéző a várakozók között járkálva segített. Mint kiderült, a rendszer náluk is akadozik, de a papíralapú szerződéskötésnek nem volt akadálya és úgyis a dátumpecsét számít. Röpke félórás várakozás után – de micsoda félóra: a parlamenti Fidesz-KDNP-falanx ezalatt nyomott egységes igent a törvényjavaslatra – sorra kerültem. A nagyon kedves ügyintéző hölgy – banki ügynökömmel ellentétben – négy helyett tízéves futamidőre beszélt rá, mondván, semmi kockázattal nem jár, hisz akár hamarabb is azonos feltételekkel szállhatok ki. Félig viccesen hozzátéve, hogy így neki is lesz tíz évig munkája. A szerződést még azelőtt elláthattam kézjegyemmel, hogy Áder János hasonló mozdulattal kinyírta volna a rendszert. (Ezután már a bankos ügynököm is bejelentkezett papíralapú szerződéskötésre.) A rafináltságom felett érzett örömömet néhány kibic – utólag – azzal lohasztotta, hogy mi lesz, ha a Fundamenta mint cég csak úgy tönkremegy, de hát sag' schon: akkor legfeljebb ők nyelik be a pénzemet és nem megint Orbánék. (Marnitz István)

2018.10.16 17:33
Frissítve: 2018.10.16 18:13

Továbbra is 318 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.24 08:41
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Valamicskét gyengült az euró forinthoz viszonya a forinthoz képest, de alapvetően nem mozdultak az árfolyamok a devizapiacon.
Minimálisan változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest. Röviddel fél hét után 318,02 forintra gyengült az euró a szerda esti 318,04 forintról.A svájci frank jegyzése 280,69 forintról 280,71 forintra, a dolláré pedig 279,17 forintról 279,36 forintra nőtt.
Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1390 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1384 dollárt ért az euró, írja az MTI.
2019.01.24 08:41

Nagy a kereslet a lakások iránt, de csak hitelből telik rá

Publikálás dátuma
2019.01.23 21:14
Lakótömbök az Őrmezőn. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Kiugró emelkedéssel nyitotta az évet a lakáspiac: a kereslet jelentősen erősödött az eladó és a kiadó lakásoknál is – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Eszerint a magánszemélyek által kínált eladó lakások iránti érdeklődések száma 84 százalékkal nőtt, az ingatlanközvetítők pedig másfélszer annyi érdeklődőről számoltak be. A kiadó lakásokat több mint kétszer annyian keresik, mint tavaly ilyenkor. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakások iránti fokozott érdeklődés több dolognak is köszönhető. Januárban egyrészt szokásos a most is tapasztalt megugrás, tavaly ugyanakkor visszafogottabban indult az év, így a növekedés most látványosabb. A kereslet felfutásához ugyanakkor nagy valószínűséggel az is hozzájárult, hogy a vevők a további áremelkedésre számítva mielőbb szeretnék megtalálni a következő lakásukat vagy házukat. A kínálat viszont egyelőre nem bővül.    A fokozódó kereslet és a lakások folyamatos drágulása azonban nem azt jelenti, hogy bármilyen ingatlant bármilyen áron lehet értékesíteni, egy túlárazott ingatlan esetében hónapokat csúszhat az eladás – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt hat hónap adatai alapján a lakóingatlanok értékesítése Budapesten átlagosan 80 napot vett igénybe, a megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken pedig 113 napot. A budapesti lakásárak növekedésével párhuzamosan emelkedett a felvett jelzáloghitelek összege is, vidéken viszont a kedvezőbb árfekvésű ingatlanok miatt érezhetően kevésbé adósodnak el a vevők – ezt már a Duna House közölte saját Hitelcentrumának adatai alapján. Eszerint Budapesten néhány hónap alatt 32-ről 38 százalékra nőtt a legalább 15 millió forintot elérő jelzáloghitelek aránya, vidéken viszont csak a hitelügyletek 13-20 százaléka haladja meg ezt az összeget; itt a legtöbben 5-10 millió forint közötti jelzáloghitelt igényelnek. 
Szerző
2019.01.23 21:14
Frissítve: 2019.01.23 21:15