A haverok helyett sokszázezer család járt jól – utolsó roham a lakáskasszáknál

Publikálás dátuma
2018.10.16 17:33

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Miközben a Országgyűlésben a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetéséről szavaztak, a végeken tartott a szerződéskötési roham a még nyitva tartó pénzintézetekben.
Hétfőn és kedden is éjfélig dolgoznak az egyik egri lakáskassza-fiók munkatársai, hogy bírják az utolsó pillanatban szerződni vágyók rohamát. Sorban állás nem alakult ki, de amikor ott jártunk, minden asztalnál ültek ügyfelek, s mindenki előtt ott volt a szerződés. A közvetítők eddig internetes formában töltötték ki a dokumentumokat, de a rendszer behalt, így központi utasításra áttértek a papír alapú kontraktusra. Lényeg, hogy a dátum korábbi legyen, mint az új törvény hatályba lépésnek napja. A telefon folyamatosan csörgött, az érdeklődőknek azt mondták: kedd éjfélig jöjjenek be az irodába, szerdától ugyanis már nem lehet tudni, mi lesz. – Minden ügyfelemnek mindig mantráztam, hogy kössön lakástakarék szerződést, mert ha megfeszülök, se tudok még csak megközelítő hozamot kivarázsolni más pénzügyi eszközökből, mondjuk betétből vagy kötvényből – mondja a hevesi megyeszékhely egyik belvárosi bankfiókjának munkatársa. Szavai szerint sokakat zavart, hogy a lakástakarékra kapott pénz elköltését számlákkal vagy adásvételi szerződésekkel kellett igazolni, a magyar ember meg már csak olyan, hogy az ilyesmi elveszi a kedvét a befektetéstől, inkább kiskapukat, feketén dolgozó mestereket és leárazási akciókat keres, ha fel akarja újítani a lakását. A várakozó ügyfelek közül is megszólaltattunk többeket. Egy vidékről beutazó bácsi azt mondta: az unokájának gyűjtögetett egy ideje pénzt, Pesten egyetemista a gyerek, albérletet fizet. Most az egész család összefogott, aki csak tud, lakástakarékot köt, hitelekkel együtt hátha abból összejön majd egy kis garzon a fővárosban. Karácsonykor akarták meglepni vele, de a vészhelyzet előbbre hozta a döntést. – Ezeknek én egy fityinget se hagyok az államkasszában, még nem tudom, mire költöm majd a pénzt, lehet, hogy juszt is szaunára, mint Bánki Erik gúnyosan megjegyezte. De ha azzal a pár százezerrel megkurtítom őket, már a pénzemnél vagyok – mondja egy öblös hangú férfi, akit az sem térít el a gondolatmenettől, hogy az állami támogatást végső soron mindannyiunk pénzéből fizetik, így a magáéból is „kurtít” épp.
Kaposváron is komoly rohamot kellett a hétfői hír a lakáskasszák állami támogatásának megszüntetéséről. Sokan azért keresték fel pénzintézetüket, hogy megnyugtassák magukat, futó szerződésüket nem érinti a bejelentés, mások az utolsó pillanatban akartak csatlakozni a konstrukcióhoz. – Hármat akarok indítani – mondta Pintér Zoltán -, egyet-egyet az asszony, a magam és a fiam nevében. Mire lejár, annyi összejöhet, hogy önrésznek elég legyen egy kis lakás megvásárlásához. Persze kicsit félek, mert a magánnyugdíj-pénztárakat is lenyúlták, de csak nem szúrnak ki ennyi emberrel. Az ötvennégy éves Péternek még két éve van hátra a futamidőből, ő csak azért nézett be a bankfiókba, hogy bizonyosságot kapjon, fotó szerződése nem bánja a Bánki Erik vezérletével lezavart kormányzati hátraarc. – Amikor megkötöttük a szerződést, nem volt konkrét ötletünk, mire fordítjuk majd az így összespórolt pénzt – ismerte el –, leginkább az motivált, hogy az állam hozzátesz egy jelentős összeget a megtakarításunkhoz. Közben aztán elhatároztuk, hogy lecseréljük a konvektoros fűtésünket cirkósra, bár tudjuk, ez a pénz nem lesz rá elég, de alapnak azért jó. – Kerítést akarok belőle csináltatni, januárban fut ki a lakáskasszánk – mondta Filotás Márton, egy középkorú asszony pedig a családi háza teraszát akarja újjáépíttetni az évek alatt befizetett, és az állam által kiegészített summából. – Lepapírozzuk – mosolygott Dénes, aki a nyaralóját akarja felújítani a lakáskasszájából, noha elvileg erre nincs lehetősége. – Az összes ismerősöm erre fordította a pénzt, a kutya sem ellenőrizte, csak az volt a fontos, hogy legyen róla számla. Azt pedig mindenki meg tudja oldani. A Népszava által megkérdezettek többsége egyetértett: egy a kevéssé jómódúak számára előnyös, s sokszor a gondoltnál nagyobb segítséget jelentő konstrukciót vertek szét pillanatok alatt a kormánypártok. – Olvastam, hogy hatvanmilliárdba került az államnak – jegyezte meg egy középkorú férfi. – Első hangzásra persze nagy összeg, de ha azt nézzük, mennyi pénz megy el stadionokra, kormánypropagandára, vagy éppen a Mészáros Lőrinc-féléknek. Ráadásul a lakáskasszákkal nem néhány haver járt jól, hanem sokszázezer család…

Aláírtam

Bár hétfő délutánig a lakástakarék a fontossági listám legalja környékén tanyázott, annyit biztosan tudtam, hogy érdekel. A pánik nyomán magamhoz képest viszonylag gyorsan, kedd délre jutottam odáig, hogy én is kérek. Be is tértem a Fundamenta ügynökeként közreműködő bankomba, ahol viszont arról tájékoztattak, hogy lerobbant a rendszerük. Skera a Fundamenta-központba. Amikor leginkább későn kelő raszták, rockerek, dealerek és kurvák körében, magamat fagyival álcázva, beszédültem, a várakozásaimnál jóval kulturáltabb körülmények fogadtak. Szinte az összes pult működött, több ügyintéző a várakozók között járkálva segített. Mint kiderült, a rendszer náluk is akadozik, de a papíralapú szerződéskötésnek nem volt akadálya és úgyis a dátumpecsét számít. Röpke félórás várakozás után – de micsoda félóra: a parlamenti Fidesz-KDNP-falanx ezalatt nyomott egységes igent a törvényjavaslatra – sorra kerültem. A nagyon kedves ügyintéző hölgy – banki ügynökömmel ellentétben – négy helyett tízéves futamidőre beszélt rá, mondván, semmi kockázattal nem jár, hisz akár hamarabb is azonos feltételekkel szállhatok ki. Félig viccesen hozzátéve, hogy így neki is lesz tíz évig munkája. A szerződést még azelőtt elláthattam kézjegyemmel, hogy Áder János hasonló mozdulattal kinyírta volna a rendszert. (Ezután már a bankos ügynököm is bejelentkezett papíralapú szerződéskötésre.) A rafináltságom felett érzett örömömet néhány kibic – utólag – azzal lohasztotta, hogy mi lesz, ha a Fundamenta mint cég csak úgy tönkremegy, de hát sag' schon: akkor legfeljebb ők nyelik be a pénzemet és nem megint Orbánék. (Marnitz István)

2018.10.16 17:33
Frissítve: 2018.10.16 18:13

Máshol a Facebook-on bankolnak, nálunk háromnegyed órát várat telefonos ügyfélszolgálat

Publikálás dátuma
2018.11.16 09:45
Illusztráció
Fotó: SVEN SIMON / DPA/ FrankHoermann
Meglehetősen lassan halad a digitalizáció
Hamarosan a Facebook-on és a Google-n keresztül fogunk bankolni - jósolta meg Daniel Döderlin, a fizetési rendszerekkel foglalkozó, skandináv Auka cég vezérigazgatója, aki a Portfolió csütörtöki banktechnológiai konferenciájának nyitó előadását tartotta. Prognózisát a szakember arra alapozta, hogy a skandináv országokban a legnagyobb egy főre jutó mobilfizetés aránya a világon, ami még a kínait is megelőzi. Ennek első állomása az lesz, hogy 2019 szeptemberétől a Facebook várhatóan meg tudja mutatni majd azt, hogy mennyi pénzünk van, összesítve az összes bankszámlánk adatait. Az okostelefonok elterjedtsége olyan változásokat is hozhat, hogy a pénzintézeteteknek akár olcsóbb lehet majd minden ügyfelüknek egy ilyen készüléket a kezébe adniuk, minthogy bankfiókokat tartsanak fenn. De azt sem zárta ki, hogy például egy hitelfelvételnél a személyes kapcsolat meggyőzőbb lehet, mint a digitális. Ezt támasztotta alá Harmati László, az Erste Bank vezér-igazgatóhelyettese is, aki azonban úgy vélte, hogy a bankfiókokat kár lenne temetni. Utalt arra is, hogy az MNB legutóbbi Növekedési jelentésében az szerepel, hogy a 28 uniós tagállam között a 25. helyen állunk a digitalizáltság fokát illetően, pedig a Facebook-használat elterjedtségében a régióban csak Lengyelország előz meg bennünket. Hiányolta, hogy a bankok nem férhetnek hozzá a NAV jövedelemigazolásaihoz, vagy a népességnyilvántartó anyakönyvi bejegyzéseihez. A hazai pénzintézetek közül az MKB hajtotta végre a a legjelentősebb digitális korszerűsítést. Ennek kellemetlen utóhatásait még mindig érzik a partnerek. A telefonos ügyfélszolgálat elnézést kér a hosszú várakozási időért, ami tapasztalataink szerint akár a háromnegyedórát is meghaladja. Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes erről a konferencián lapunknak azt mondta, hogy azért nőtt meg a várakozási idő, mert munkatársaiknak bővebben kell elmagyarázniuk a változásokat. Arra viszont nem tudott magyarázatot adni, hogy a hét elején miért kaptak tömegesen az ügyfelek lejárt hitelkártya-tartozásukról figyelmeztetést, holott még a befizetési határidő sem járt le. Az értesítettek között olyanok is voltak, akik már eleget tettek a befizetési kötelezettségeiknek. A kifogásokra az ügyfélszolgálat munkatársa csak ennyi mondott: tekintsék az SMS-t sztornónak. Mindez a digitális átállás után hónapokkal történt.
Szerző
Témák
Bank
2018.11.16 09:45
Frissítve: 2018.11.16 09:45

A devizahiteleseknek ne legyenek illúziói: sorsuk a Kúria kezében van

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:15
Népszava fotó
Fotó: /
Rossz hírt kaptak a magyar devizahitelesek: összhangban vannak ugyanis az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében -írta Nils Wahl főtanácsnok az Európai Unió Bírósága számára. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával. Az ügy előzménye, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság kérdéseket tett fel egy éppen folyó per kapcsán az Európai Bíróságnak. Azt szerette volna megtudni, hogy a hitelintézetek által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott árfolyamrés jogellenességének megállapítása után más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják-e a helyzetet, és hogy erre akkor is lehetőségük van-e, ha a szerződés érvényben tartása az árfolyamkockázat miatt ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel. Másik kérdésében a bíróság azt tudakolta: összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal az, hogy a magyar Országgyűlés törvényi úton úgy módosította a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni. Harmadszor pedig azzal kapcsolatban vár iránymutatást a magyar bíróság, hogy az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek nem átlátható eljárás keretében születnek. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával, ugyanakkor a fogyasztói szerződést hatályban tartja.  A főtanácsnok hangsúlyozta, hogy a szerződés egésze megsemmisítésének következménye, hogy a fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami meghaladhatja a hitelfelvevő pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt. A főtanácsnok szerint a fogyasztó gazdasági érdeke nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából, csak az összes körülmény figyelembe vételével. A főtanácsnok szerint a jogegységi határozatok sem ellentétesek az uniós irányelvvel. Az Európai Bíróság gyakorlata az, hogy egy főtanácsnoktól az uniós ítéletet megelőzően 60-90 nappal kérnek véleményt - mondta a Népszavának Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke azonban ehhez hozzáfűzte, hogy a bíróságnak korántsem kell a tanácsnoki véleményt minden körülmények között figyelembe vennie. Van, amikor erősebb ítélet születik, s előfordul ellenkezője is. A szakember szerint azonban a magyar devizahitel-károsultaknak nem lehetnek illúziói. Luxembourgban bármilyen ítéleti születik, ennek rájuk nézve nem lesz kedvező hatása, ugyanis a Kúria Polgári Kollégiumának egyik korábbi ítélete nem ad erre lehetőséget. Ez azért is furcsa, mert több külföldi bíróság éppen a "magyar ügyekre" hivatkozva hoz az ügyfelekre nézve kedvező, a bankokat elmarasztaló ítéletet.  
Szerző
2018.11.16 08:15
Frissítve: 2018.11.16 08:15