A haverok helyett sokszázezer család járt jól – utolsó roham a lakáskasszáknál

Miközben a Országgyűlésben a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetéséről szavaztak, a végeken tartott a szerződéskötési roham a még nyitva tartó pénzintézetekben.

Hétfőn és kedden is éjfélig dolgoznak az egyik egri lakáskassza-fiók munkatársai, hogy bírják az utolsó pillanatban szerződni vágyók rohamát. Sorban állás nem alakult ki, de amikor ott jártunk, minden asztalnál ültek ügyfelek, s mindenki előtt ott volt a szerződés. A közvetítők eddig internetes formában töltötték ki a dokumentumokat, de a rendszer behalt, így központi utasításra áttértek a papír alapú kontraktusra. Lényeg, hogy a dátum korábbi legyen, mint az új törvény hatályba lépésnek napja. A telefon folyamatosan csörgött, az érdeklődőknek azt mondták: kedd éjfélig jöjjenek be az irodába, szerdától ugyanis már nem lehet tudni, mi lesz.

– Minden ügyfelemnek mindig mantráztam, hogy kössön lakástakarék szerződést, mert ha megfeszülök, se tudok még csak megközelítő hozamot kivarázsolni más pénzügyi eszközökből, mondjuk betétből vagy kötvényből – mondja a hevesi megyeszékhely egyik belvárosi bankfiókjának munkatársa. Szavai szerint sokakat zavart, hogy a lakástakarékra kapott pénz elköltését számlákkal vagy adásvételi szerződésekkel kellett igazolni, a magyar ember meg már csak olyan, hogy az ilyesmi elveszi a kedvét a befektetéstől, inkább kiskapukat, feketén dolgozó mestereket és leárazási akciókat keres, ha fel akarja újítani a lakását.

A várakozó ügyfelek közül is megszólaltattunk többeket. Egy vidékről beutazó bácsi azt mondta: az unokájának gyűjtögetett egy ideje pénzt, Pesten egyetemista a gyerek, albérletet fizet. Most az egész család összefogott, aki csak tud, lakástakarékot köt, hitelekkel együtt hátha abból összejön majd egy kis garzon a fővárosban. Karácsonykor akarták meglepni vele, de a vészhelyzet előbbre hozta a döntést.

– Ezeknek én egy fityinget se hagyok az államkasszában, még nem tudom, mire költöm majd a pénzt, lehet, hogy juszt is szaunára, mint Bánki Erik gúnyosan megjegyezte. De ha azzal a pár százezerrel megkurtítom őket, már a pénzemnél vagyok – mondja egy öblös hangú férfi, akit az sem térít el a gondolatmenettől, hogy az állami támogatást végső soron mindannyiunk pénzéből fizetik, így a magáéból is „kurtít” épp.

Kaposváron is komoly rohamot kellett a hétfői hír a lakáskasszák állami támogatásának megszüntetéséről. Sokan azért keresték fel pénzintézetüket, hogy megnyugtassák magukat, futó szerződésüket nem érinti a bejelentés, mások az utolsó pillanatban akartak csatlakozni a konstrukcióhoz.

– Hármat akarok indítani – mondta Pintér Zoltán -, egyet-egyet az asszony, a magam és a fiam nevében. Mire lejár, annyi összejöhet, hogy önrésznek elég legyen egy kis lakás megvásárlásához. Persze kicsit félek, mert a magánnyugdíj-pénztárakat is lenyúlták, de csak nem szúrnak ki ennyi emberrel.

Az ötvennégy éves Péternek még két éve van hátra a futamidőből, ő csak azért nézett be a bankfiókba, hogy bizonyosságot kapjon, fotó szerződése nem bánja a Bánki Erik vezérletével lezavart kormányzati hátraarc.

– Amikor megkötöttük a szerződést, nem volt konkrét ötletünk, mire fordítjuk majd az így összespórolt pénzt – ismerte el –, leginkább az motivált, hogy az állam hozzátesz egy jelentős összeget a megtakarításunkhoz. Közben aztán elhatároztuk, hogy lecseréljük a konvektoros fűtésünket cirkósra, bár tudjuk, ez a pénz nem lesz rá elég, de alapnak azért jó.

– Kerítést akarok belőle csináltatni, januárban fut ki a lakáskasszánk – mondta Filotás Márton, egy középkorú asszony pedig a családi háza teraszát akarja újjáépíttetni az évek alatt befizetett, és az állam által kiegészített summából.

– Lepapírozzuk – mosolygott Dénes, aki a nyaralóját akarja felújítani a lakáskasszájából, noha elvileg erre nincs lehetősége. – Az összes ismerősöm erre fordította a pénzt, a kutya sem ellenőrizte, csak az volt a fontos, hogy legyen róla számla. Azt pedig mindenki meg tudja oldani.

A Népszava által megkérdezettek többsége egyetértett: egy a kevéssé jómódúak számára előnyös, s sokszor a gondoltnál nagyobb segítséget jelentő konstrukciót vertek szét pillanatok alatt a kormánypártok.

– Olvastam, hogy hatvanmilliárdba került az államnak – jegyezte meg egy középkorú férfi. – Első hangzásra persze nagy összeg, de ha azt nézzük, mennyi pénz megy el stadionokra, kormánypropagandára, vagy éppen a Mészáros Lőrinc-féléknek. Ráadásul a lakáskasszákkal nem néhány haver járt jól, hanem sokszázezer család…