A haverok helyett sokszázezer család járt jól – utolsó roham a lakáskasszáknál

Publikálás dátuma
2018.10.16 17:33

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Miközben a Országgyűlésben a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetéséről szavaztak, a végeken tartott a szerződéskötési roham a még nyitva tartó pénzintézetekben.
Hétfőn és kedden is éjfélig dolgoznak az egyik egri lakáskassza-fiók munkatársai, hogy bírják az utolsó pillanatban szerződni vágyók rohamát. Sorban állás nem alakult ki, de amikor ott jártunk, minden asztalnál ültek ügyfelek, s mindenki előtt ott volt a szerződés. A közvetítők eddig internetes formában töltötték ki a dokumentumokat, de a rendszer behalt, így központi utasításra áttértek a papír alapú kontraktusra. Lényeg, hogy a dátum korábbi legyen, mint az új törvény hatályba lépésnek napja. A telefon folyamatosan csörgött, az érdeklődőknek azt mondták: kedd éjfélig jöjjenek be az irodába, szerdától ugyanis már nem lehet tudni, mi lesz. – Minden ügyfelemnek mindig mantráztam, hogy kössön lakástakarék szerződést, mert ha megfeszülök, se tudok még csak megközelítő hozamot kivarázsolni más pénzügyi eszközökből, mondjuk betétből vagy kötvényből – mondja a hevesi megyeszékhely egyik belvárosi bankfiókjának munkatársa. Szavai szerint sokakat zavart, hogy a lakástakarékra kapott pénz elköltését számlákkal vagy adásvételi szerződésekkel kellett igazolni, a magyar ember meg már csak olyan, hogy az ilyesmi elveszi a kedvét a befektetéstől, inkább kiskapukat, feketén dolgozó mestereket és leárazási akciókat keres, ha fel akarja újítani a lakását. A várakozó ügyfelek közül is megszólaltattunk többeket. Egy vidékről beutazó bácsi azt mondta: az unokájának gyűjtögetett egy ideje pénzt, Pesten egyetemista a gyerek, albérletet fizet. Most az egész család összefogott, aki csak tud, lakástakarékot köt, hitelekkel együtt hátha abból összejön majd egy kis garzon a fővárosban. Karácsonykor akarták meglepni vele, de a vészhelyzet előbbre hozta a döntést. – Ezeknek én egy fityinget se hagyok az államkasszában, még nem tudom, mire költöm majd a pénzt, lehet, hogy juszt is szaunára, mint Bánki Erik gúnyosan megjegyezte. De ha azzal a pár százezerrel megkurtítom őket, már a pénzemnél vagyok – mondja egy öblös hangú férfi, akit az sem térít el a gondolatmenettől, hogy az állami támogatást végső soron mindannyiunk pénzéből fizetik, így a magáéból is „kurtít” épp.
Kaposváron is komoly rohamot kellett a hétfői hír a lakáskasszák állami támogatásának megszüntetéséről. Sokan azért keresték fel pénzintézetüket, hogy megnyugtassák magukat, futó szerződésüket nem érinti a bejelentés, mások az utolsó pillanatban akartak csatlakozni a konstrukcióhoz. – Hármat akarok indítani – mondta Pintér Zoltán -, egyet-egyet az asszony, a magam és a fiam nevében. Mire lejár, annyi összejöhet, hogy önrésznek elég legyen egy kis lakás megvásárlásához. Persze kicsit félek, mert a magánnyugdíj-pénztárakat is lenyúlták, de csak nem szúrnak ki ennyi emberrel. Az ötvennégy éves Péternek még két éve van hátra a futamidőből, ő csak azért nézett be a bankfiókba, hogy bizonyosságot kapjon, fotó szerződése nem bánja a Bánki Erik vezérletével lezavart kormányzati hátraarc. – Amikor megkötöttük a szerződést, nem volt konkrét ötletünk, mire fordítjuk majd az így összespórolt pénzt – ismerte el –, leginkább az motivált, hogy az állam hozzátesz egy jelentős összeget a megtakarításunkhoz. Közben aztán elhatároztuk, hogy lecseréljük a konvektoros fűtésünket cirkósra, bár tudjuk, ez a pénz nem lesz rá elég, de alapnak azért jó. – Kerítést akarok belőle csináltatni, januárban fut ki a lakáskasszánk – mondta Filotás Márton, egy középkorú asszony pedig a családi háza teraszát akarja újjáépíttetni az évek alatt befizetett, és az állam által kiegészített summából. – Lepapírozzuk – mosolygott Dénes, aki a nyaralóját akarja felújítani a lakáskasszájából, noha elvileg erre nincs lehetősége. – Az összes ismerősöm erre fordította a pénzt, a kutya sem ellenőrizte, csak az volt a fontos, hogy legyen róla számla. Azt pedig mindenki meg tudja oldani. A Népszava által megkérdezettek többsége egyetértett: egy a kevéssé jómódúak számára előnyös, s sokszor a gondoltnál nagyobb segítséget jelentő konstrukciót vertek szét pillanatok alatt a kormánypártok. – Olvastam, hogy hatvanmilliárdba került az államnak – jegyezte meg egy középkorú férfi. – Első hangzásra persze nagy összeg, de ha azt nézzük, mennyi pénz megy el stadionokra, kormánypropagandára, vagy éppen a Mészáros Lőrinc-féléknek. Ráadásul a lakáskasszákkal nem néhány haver járt jól, hanem sokszázezer család…

Aláírtam

Bár hétfő délutánig a lakástakarék a fontossági listám legalja környékén tanyázott, annyit biztosan tudtam, hogy érdekel. A pánik nyomán magamhoz képest viszonylag gyorsan, kedd délre jutottam odáig, hogy én is kérek. Be is tértem a Fundamenta ügynökeként közreműködő bankomba, ahol viszont arról tájékoztattak, hogy lerobbant a rendszerük. Skera a Fundamenta-központba. Amikor leginkább későn kelő raszták, rockerek, dealerek és kurvák körében, magamat fagyival álcázva, beszédültem, a várakozásaimnál jóval kulturáltabb körülmények fogadtak. Szinte az összes pult működött, több ügyintéző a várakozók között járkálva segített. Mint kiderült, a rendszer náluk is akadozik, de a papíralapú szerződéskötésnek nem volt akadálya és úgyis a dátumpecsét számít. Röpke félórás várakozás után – de micsoda félóra: a parlamenti Fidesz-KDNP-falanx ezalatt nyomott egységes igent a törvényjavaslatra – sorra kerültem. A nagyon kedves ügyintéző hölgy – banki ügynökömmel ellentétben – négy helyett tízéves futamidőre beszélt rá, mondván, semmi kockázattal nem jár, hisz akár hamarabb is azonos feltételekkel szállhatok ki. Félig viccesen hozzátéve, hogy így neki is lesz tíz évig munkája. A szerződést még azelőtt elláthattam kézjegyemmel, hogy Áder János hasonló mozdulattal kinyírta volna a rendszert. (Ezután már a bankos ügynököm is bejelentkezett papíralapú szerződéskötésre.) A rafináltságom felett érzett örömömet néhány kibic – utólag – azzal lohasztotta, hogy mi lesz, ha a Fundamenta mint cég csak úgy tönkremegy, de hát sag' schon: akkor legfeljebb ők nyelik be a pénzemet és nem megint Orbánék. (Marnitz István)

Frissítve: 2018.10.16 18:13

Olaj- és gyógyszerfüggővé teszik a Corvinust

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:04

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Molos és rajkos kötődésű magánalapítványnak adja át a Budapesti Corvinus Egyetem működtetését az Orbán-kormány. A közgazdászpalánták jól teszik, ha az eddiginél is sűrűbben követik a Mol- és Richter-árfolyamot.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója irányítja a Budapesti Corvinus Egyetem üzemeltetését átvevő Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt – jelentette be a helyszínen Palkovics László, az egyetem fenntartói jogaival eddig megbízott innovációs és technológiai miniszter. A kuratórium tagjai Csák János, Lánczi András, Martonyi János és Palotai Dániel; a felügyelőbizottságot Bártfai Béla vezeti, tagjai Chikán Attila és Jánoskuti Levente. Nem lehet nem észrevenni a felsoroltak többségének erős kötődését úgy a Corvinus Egyetemhez, mint a Molhoz. Csák János az első Orbán-kormány idején két évig ült az olajtársaság elnöki székében, a 2010-es választások után Magyarország brit nagykövete, jelenleg például a Richter igazgatósági tagja, illetve a Corvinus pénzügyi helyzetének átalakítását előkészítő testület vezetője. Martonyi János, az Orbán-kabinet 2010-2014 közötti külügyminisztere, a Mol igazgatósági tagja. Bártfai Béla a Molhoz szintén sok szállal kötődő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség vezérigazgatója; számos más tisztsége mellett megemlítendő, hogy Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter férje.
Chikán Attila közgazdász, az első Orbán-kormány első gazdasági minisztere, bár azóta inkább a kurzus bírálói közé sorolják. Ugyanakkor – már csak azért is, mert az egyetemnek a kuratóriumi tagokat az Orbán-kabinet számos tagjával összekötő, 1970-ben alapított Rajk Szakkollégiuma irányítója, illetve az egyetem korábbi rektora – megjelenése a listán szinte borítékolható volt. Lánczi András az egyetem jelenlegi rektora, a kormányagytröszt Századvég Alapítvány egykori kuratóriumi elnöke. Kurzushűségét az átalakítási folyamatot férfimunkának minősítő mostani felszólásával is bizonyította, ami után néhány női hallgatón kisebb megfázási tünetek lettek úrrá. Palotai Dániel a Magyar Nemzeti Bank fő közgazdásza – így akár Matolcsy György jegybankelnöknek is nagyobb rálátása lehet az alapítvány belső életére -, Jánoskuti Levente pedig az egyetemhez szintén nagyon sok szállal kötődő, McKinsey nevű tanácsadó cég budapesti irodájának vezető partnere. Kérdésünkre ugyanakkor Hernádi Zsolt elvetette, hogy a kuratóriumi vezetők kiválasztásánál molos és rajkos kötődésük központi szerepet játszott volna. A felszólalók is hangsúlyozták: az alapítványi testületekbe - különböző egyéb tisztségeiktől függetlenül - mindenkit magánemberként hívtak. A kormány a leginkább közgazdasági és társadalomtudományi profilú Corvinus működtetését átadja a frissen létrehozott Maecenas Universitatis Corvini magánalapítványnak. A szerveződésnek az állam tulajdonából 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvényt biztosít, így az jogosulttá válik az ezek után járó osztalékra. Az alapítvány ebből származó idei bevételét lapunk kérdésére Hernádi Zsolt 13 milliárd forintra becsülte. Megjegyzendő: a pénzügyi háttér érzékeny kérdés, hisz a két cég nem adhat osztalékelőrejelzést. Ugyanakkor mostantól lényegében ettől függ az egyetem jövője.
Ezt a gordiuszi csomót Hernádi Zsolt úgy vágta át, hogy hosszú távon azért remélhető e két társaságtól egyfajta stabil osztalékbevétel. Habár nem zárta ki, hogy a gazdasági körülmények függvényében az osztalékfizetés egy-egy évben akár el is maradhat, emlékeztetett, hogy az alapítvány támogatásában más is részt vállalhat. Az esetleges bevételi hullámzásokra az alapítvány természetesen megfelelő gazdálkodással készül fel, aminek a tartalékolás is része - hangsúlyozta. Felszólalásában Palkovics László, Lánczi András és Hernádi Zsolt is reményét fejezte ki az iránt, hogy az átalakítás tovább emeli az oktatás színvonalát, így a Budapesti Corvinus Egyetem a világ 200 legjobbja közé kerülhet. (Pavlik Lívia, az intézmény kancellárja nem szólalt fel.)  Palkovics László hangsúlyozta: ha a kísérlet beválik, a magánalapítványi formát más egyetem esetén is bevezethetik.
Kérdésünkre Hernádi Zsolt leszögezte: az állami finanszírozást felváltó ösztöndíjrendszert 2021-től vezetik be. Habár a részleteken még dolgoznak, abbéli reményét fejezte ki, hogy ennek révén a jelenleginél is több diák tanulhat az eddigi állami finanszírozáshoz hasonlóan tandíjmentesen. Kérdésre célnak nevezte a diákság és a tanári kar fokozottabb nemzetköziesítését és az oktatók képzését. (Megjegyzendő: azt, hogy eme, az egyetemi közegben teljesen bevett fordulat milyen ellentmondásokat mutat a jelenlegi politikai kurzussal, jellemzi, hogy a kormánnyal szintén kitüntetetten jó kapcsolatokat ápoló Hernádi Zsolt a Mol által alapított Petőfi díjat tavaly decemberben annak a Václav Klausnak adta át, aki az ünnepségen ezt megköszönve éles kirohanást intézett "a multikulturalizmus előretörése" ellen.) Hernádi Zsolt azt sem tagadta: a Mol tizedének alapítványi kezelése még inkább növeli az olajtársaság ellenséges felvásárlási kísérletek elleni védelmét.
Frissítve: 2019.04.24 14:41

Már egy magánlevéllel is fegyelmit kockáztathat a dolgozó

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:10

Fotó: DISOBEYART
A munkavállalók eddigi lehetőségeit korlátozó rendelkezések is életbe lépnek pénteken. A személyes adatok védelme címén 85 törvényt módosított az Országgyűlés.
Egy mozaikszó tartotta „rettegésben” majd egy évvel ezelőtt a vállalatvezetőket, miután két év késéssel ugyan, de a hazai jogban is helyet kapott az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozása, a GDPR (General Data Protection Regulation). Ennek célja, hogy védje az uniós polgárok személyes adatait, szabályozza az adatgyűjtés módját, feldolgozását, tárolását, törlését, az adattovábbítást és a felhasználást is. Nincs kibúvó: az új előírásoknak minden olyan helyi és nemzetközi cégnek meg kell felelnie, amelyik Európában üzleti tevékenységet folytat vagy uniós polgárok személyes adatait kezeli. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már akkor figyelmeztetett: érdemes figyelmet szentelni az új szabályoknak, mert a szigorral együtt a bírságtételek is brutálisan nőnek majd. A hazai viszonyok között százezertől húszmillió forintig állapíthat meg büntetési tételt a hatóság. Az unió szabályai szerint a büntetés mértéke elérheti az éves globális bevétel 4 százalékát vagy 20 millió eurót, ráadásul a kettő közül azt kell kifizetni, amelyik a magasabb. Az általános szabályok tavaly május 25-i hatálybalépését követően hazánkban majd egy évet kellett várni, hogy a részletek is kiderüljenek. Azaz a különböző területeken működő cégek, hivatalok számára is egyértelművé váljon: miben kell módosítaniuk eddigi adatkezelési gyakorlatukat. Az április 12-én elfogadott salátatörvény 85 – különböző területek, hivatalok, intézmények működését szabályozó – törvényt módosított, és pénteken lép hatályba. Mértékadó jogászi körök szerint ennél jóval több területen volna szükség a részletszabályok megalkotására. Miután az emberek idejük felét-harmadát munkahelyükön töltik, leginkább ott szembesülnek azzal, hogy adataik milyen szintű védelmet élveznek. Azok, akiknek a munkavégzését a Munka törvénykönyve igazgatja, egyszerre találkozhatnak lehetőségeiket korlátozó, a munkáltatónak szélesebb ellenőrzést biztosító, valamint valóban személyes adataikat védő rendelkezésekkel is az új szabályok között. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddigi megengedő gyakorlattal szemben a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése céljából használhatja. Így munkáltatói kegy lesz egy magánemail-váltás, de akár egy személyes fénykép, vagy dokumentum tárolása is a munkahelyi számítógépen, vagy éppen a céges okostelefonon, tableten. A munkáltatók ráadásul szélesebb jogosítványokat kapnak az ellenőrzéshez. Az új szabályozás ellentmondásosnak tűnő passzusa szerint azonban ez csak odáig terjedhet, ameddig a munkáltató fel nem ismeri, hogy már a munkavállaló magánszférájában kutakodik. Ekkor vissza kell vonulnia, mert ezt a teret akkor sem vizsgálhatja, ha a tiltás ellenére a céges gépen történik a privát levelezés vagy adattárolás.

Nem kell törölni a kamerafelvételeket

A munkahelyeken felszerelt kamerák felvételeit eddig – ha nem használták fel –, törölni kellett (3-30-60 nap elteltével), az új szabályozás feloldja ez alól az adatkezelőt (munkáltatót), és addig tárolhatja, amíg jogos érdeke megkívánja, igaz ezt úgynevezett érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztania. Ugyanez vonatkozik a beléptetőrendszerekből gyűjtött adatokra is. Újdonság még, hogy a NAIH megbízásából a helyi jegyző is ellenőrizheti az önkormányzat területén működő cégek adatkezelését.

E határ tiszteletben tartása az ellenőrzést végző belátásán múlik, ezért az egész szabályozást hibásnak tartja Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSz) jogász végzettségű elnökségi tagja. A kormány szokás szerint ismét a legegyszerűbb megoldást választotta, letiltott mindent  –  tette hozzá. Úgy véli: a szándék egyértelműen az, hogy még nehezebb legyen a munkavállalóknak. Mivel főszabály szerint a munkáltató mindent megnézhet, amíg el nem éri a magánszférát, könnyen fegyelmit kockáztat az a munkavállaló, aki magánemailezést folytat hivatali, munkahelyi gépén. A szakszervezet ugyanis számos tagjával céges emailcímen keresztül tartja a kapcsolatot, mert a tagok ezt adták meg elérhetőségként. Sokaknak eddig elég volt egyetlen, munkahelyi emailcím, ők most készíthetnek újabb fiókot, ha nem akarnak összetűzésbe kerülni munkáltatójukkal – említett egy példát. Ha a vállalat, a hivatal mégis engedné az eszközök magáncélú használatát, akkor ezt a munkaszerződésben is rögzíteni kell. Ha ezt elfelejtik megtenni, az az ellenőrzéskor nem várt bonyodalmakhoz, tiltott adatkezelés gyanújához is vezethet. A munkáltatók számára hasonlóan sikamlós terület, hogy milyen adatokat, dokumentumokat kérhet és tárolhat a munkavállalókról. Megszokhattuk, hogy eddig minden, végzettséget, képesítést igazoló, személyes adatokat tartalmazó dokumentum vagy annak fénymásolata a cég tulajdonaként akár örökre annak archívumába került. Ezután az okiratok túlnyomó részének csupán a bemutatását kérheti a cég, azokról másolat sem készíthető, csak a kivonatos tartalom jegyezhető fel a munkavállaló kartotékára. Eddig a cégek válogatás nélkül kérhették a dolgozóktól az erkölcsi bizonyítvány beszerzését is. Volt, amelyik időről-időre azt ismét bekérte, így bizonyosodva meg arról, hogy még mindig megbízhat-e dolgozójában. Az új szabályozással ennek vége, miután egy belső szabályzatban előre és pontosan le kell fektetnie a vállalatnak: az erkölcsi bizonyítványban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást - mondta a témában tartott tájékoztatón Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje. A korábban begyűjtött erkölcsi bizonyítványokat meg kell semmisíteni. Az újak bemutatása pedig csak akkor kérhető, ha elkészültek az új szabályzatok – tette hozzá, megjegyezve: feltételezése szerint alaposan megcsappan majd a büntetlenséget igazoló dokumentumok iránti igény.

Védelem a bejelentőnek

Véletlen az egybeesés, hogy a hazai adatvédelmi részletszabályok életbe lépése egybeesik az uniós jog megsértését bejelentőknek nagyobb védelmet kínáló rendelkezések európai parlamenti elfogadásával. Az új szabályok az egész Európai Unióban védelmet biztosítanak a közösségi jogsértések bejelentőinek egyebek között a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a termék- és közlekedésbiztonság, a nukleáris biztonság, a közegészségügy, a fogyasztó- vagy adatvédelem területén. A jogszabály kifejezetten tiltja a megtorlást, és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának megelőzésére, és ez akkor is megilleti, ha az információkat nyilvánosságra hozza. A közérdekű bejelentő segítői, például kollégák vagy családtagok is védelemben részesülnek – derül ki az MTI tudósításából. A hazai jogrendbe – az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsának jóváhagyását követően – két év alatt kell átültetni a bejelentők kiemelt védelmét előíró jogszabályt.

Frissítve: 2019.04.24 10:07