Közelít a kemény Brexit, a sajátjai fenik a kést May ellen

Publikálás dátuma
2018.10.17. 10:00

Fotó: Stefan Rousseau / AFP
Nem várható előrelépés a Brexit-ügyében az Európai Unió ma kezdődő csúcstalálkozóján. Megoldhatatlan az északír határ kérdése.
Az igazság pillanatának nevezték az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerdai munkavacsorával kezdődő kétnapos csúcstalákozóját, hiszen múlt héten még minden jel arra vallott, végre sikerül megállapodni Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésének feltételeiről. Az igazság azonban ez esetben is kegyetlen: az északír-ír határ kapcsán továbbra sem közeledtek az álláspontok Michel Barnier uniós főtárgyaló és Dominic Raab brit Brexit-ügyi miniszter vasárnapi megbeszélésein, így nemhogy a mostani csúcson nem lesz áttörés, jó, ha az idei évben történik valami. Amint a toryk koalíciós partnere, az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) szóvivője hétfőn vésztjóslóan jegyezte meg: „valószínűleg elkerülhetetlen”, hogy London megállapodás nélkül hagyja el az EU-t. Ugyanakkor az EU-s külügyminiszterek igyekeztek valamivel derűlátóbb képet festeni utalva arra: van még idő, elvégre a briteknek csak jövő év márciusában kell elhagyniuk a közösséget. Egy uniós miniszter az egész Brexit-játszmát egy a végéhez közeledő sakkpartihoz hasonlította, amikor Theresa Maynak a királyon kívül nem maradt más bábúja. Nem kell különösebb sakkmesternek lenni ahhoz, hogy megjósoljuk: ilyen körülmények között csak ideig óráig lehet elkerülni a teljes vereséget. Nincs olyan megoldás, ami mindenkinek jó. Ami ugyanis Brüsszelnek, vagy a konzervatívok „Remainers”, azaz maradáspárti szárnya számára elfogadható, arra azonnal nemet mondanak a toryk konzervatívjai, akik a parlamentben 20-40 képviselőt mondhatnak magukénak. Sok borsot törhet még May orra alá a DUP is, amelynek támogatása nélkül nem maradhatna fenn a kabinet. May egyik kilátástalan helyzetből sodródik a másikba. Hol van már a tavalyi hó, amikor azt közölte: a Brexit Brexitet jelent. Valójában senki sem tudja, milyen következményekkel jár a kilépés. A vasárnapi tárgyalások amiatt kerültek vakvágányra, mert Barnier ragaszkodott ahhoz a ponthoz, amiről egyébként már az év elején megállapodás született a britekkel. Eszerint Észak-Írország – elkerülendő, hogy visszaálljon a teljes vám- és határellenőrzés az ír határon – a kilépést követően is a vámunió és a belső piac részese maradna, már amennyiben nem sikerülne megnyugtatóan rendezni a London és Brüsszel közötti kereskedelmi kérdéseket. A britek is jó megoldásnak tartották ezt, hiszen így több idő maradna a legnagyobb fejtörést okozó határkérdés megoldására. Csakhogy vasárnap óta már ez az egyszerű megoldás is nehezen kivitelezhetőnek tűnik. A britek ugyanis azt akarják elérni, hogy az egész ország a vámunióban maradjon. Az EU ezt csak azzal a feltétellel engedné, ha a britek minden ezzel járó kötelezettségüknek eleget tennének. Ez egyebek mellett azt jelentené, hogy nem köthetnének különmegállapodásokat az uniós tagországokkal. London ugyan felvetette azt is, hogy ideiglenesen maradna a vámunióban, ez azonban több kilépéspárti miniszternek nem tetszett, s azt követelték, írásban rögzítsék, meddig is tart ez az átmeneti időszak. Máskülönben szerintük a britek akár végleg a vámunióban maradnának, ami lényegében azt jelenti, hogy a Brexit meg sem valósul. Az a megoldás sem tetszett nekik, hogy Észak-Írország különleges státuszt kapjon, ez ugyanis szerintük felér azzal, hogy Brüsszel „annektálja” a régiót. Hogy mennyire bonyolult a helyzet, jelzi: ezt a megoldást a toryk skót maradáspárti szárnya sem támogatja. A Skót Konzervatív Párt vezetője, Ruth Davidson rámutatott: ez esetben Skóciában megerősödhetnek mindazok, akik a régiónak az Egyesült Királyságtól való elszakadását szorgalmazzák. Közben a háttérben kitartóan szervezkednek a kilépéspártiak May kormányfő ellen. David Davis volt Brexit-ügyi miniszter, aki júliusban Boris Johnson volt külügyminiszterrel lépett ki a kabinetből May kilépéssel kapcsolatos tervei ellen tiltakozva, felszólította a kormány tagjait: kényszerítsék rá a miniszterelnököt arra, hogy teljesen más irányvonalat kövessen a Brexit-tárgyalások során, mert az eddigi stratégia „zsákutcába jutott”. Szerinte a tárgyalások megszakítása fájdalmasabb lenne az EU-nak, mint Londonnak.

Gázából elindított rakéta csapódott be Izrael területén

Publikálás dátuma
2018.10.17. 09:45

Fotó: JACK GUEZ
A mentőszolgálatnak öt sérültet kellett ellátnia köztük egy sokkos állapotba került anyát és három gyerekét.
A Gázai övezetből elindított rakéta csapódott be szerda hajnalban Izrael területén, a palesztin övezettől negyven kilométerre keletre lévő Beér-Sevában – jelentette a Jediót Ahronót című lap online változata, a ynet. Válaszul az izraeli hadsereg légiereje nyolc célpontot támadott a palesztin övezetben. A légicsapásban az övezet déli részén, Rafahnál hárman megsebesültek egy katonai támaszponton. A palesztin rakéta egy lakóház udvarán csapódott be anyagi károkat okozva, de emberéletet nem követelt. A mentőszolgálatnak öt sérültet kellett ellátnia a támadás miatt, köztük egy sokkos állapotba került anyát és három gyerekét. Az izraeli hadsereg szerint két rakétát lőttek ki hajnalban a palesztin övezetből, de az egyik a tengerbe csapódott.
A találatot kapott épület
Fotó: JACK GUEZ
Beér-Sevában megszólaltak a szirénák, de miután Izrael soha nem számított arra, hogy ezt az országrészt is érheti rakétatámadás, nem telepített a város köré a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer elhárító rakétáiból, ezért itt nem léphetett működésbe a másutt működő elhárítás. A szerda hajnali rakétatámadás jelentősen növeli a feszültséget az izraeli-palesztin viszonyban. Avigdor Liberman védelmi miniszter egy nagyobb katonai akcióval fenyegette meg kedden az övezetet uraló radikális iszlamista Hamászt, ha tovább folytatja az erőszakcselekményeket Izrael ellen. Szerdán rendkívüli kormányülés várható Jeruzsálemben. A Gázától izraeli mércével igen távoli Beér-Seva felé a 2015-ös Erős szikla hadművelet óta csak kétszer lőttek rakétát az övezetből, noha a hadművelet során számos rakétatámadás érte a Negev sivatagban lévő várost.
Szerző

NYT: A Hasogdzsi-ügy több gyanúsítottja is a szaúdi koronaherceghez köthető

Publikálás dátuma
2018.10.17. 09:38

Fotó: Arif Hudaverdi Yaman / AFP
A lap szerint legalább kilenc emberről megállapítható, hogy a szaúdi biztonsági szolgálatok, a hadsereg vagy valamelyik minisztérium munkatársa.
A török hatóságok által Dzsamál Hasogdzsi újságíró eltűnése ügyében gyanúsított 15 szaúdi közül négyen Mohamed bin Szalmán koronaherceg közvetlen környezetéhez tartoznak – írta kedd este internetes oldalán a The New York Times, amely fotókat is mellékelt az egyik gyanúsítottról. Az MTI összefoglalója szerint a tekintélyes amerikai lap Isztambulból keltezett tudósításában közölték, hogy az egyik gyanúsított, Maher Abdulaziz Mutreb gyakran volt látható a koronaherceg kíséretében. A cikkhez mellékelt fotók tanúsága szerint Mohamed bin Szalmán 2018 márciusi amerikai látogatásán, valamint áprilisi madridi és párizsi útjain is ott volt, feltehetően a herceg testőrségének tagjaként. Tanúk és más felvételek szerint három további férfi szintén Szalmán herceg biztonsági kíséretéhez tartozhat. Az ötödik gyanúsított egy igazságügyi orvosszakértő, aki a szaúdi belügyminisztériumban olyan magas pozíciót tölt be, hogy csak a szaúdi vezetés felső szintjéről kaphatott utasítást. Ha ezek az emberek – ahogy azt török hatóságok állítják – ott voltak az isztambuli szaúdi konzulátuson, amikor Dzsamál Hasogdzsi eltűnt, az közvetlen kapcsolatot jelenthet az ügy és a koronaherceg között. Ez aláásná azt – az amerikai elnök által felvetett – lehetséges szaúdi magyarázatot, hogy Hasogdzsit esetleg magukat önállósító, a koronaherceg jóváhagyása nélkül cselekvő gyilkosok ölték meg. A The New York Times megjegyzi: a gyanúsítottak és a koronaherceg közötti kapcsolat fényében mind a Fehér Ház, mind a kongresszus nehezen fogadhat el egy ilyen magyarázatot. Az igazságügyi orvosszakértő jelenléte ráadásul a lap szerint arra utalhat, hogy kezdetektől az újságíró megölése volt a cél, és nem egy eldurvult kihallgatás közben, kihallgatói szándékai ellenére halt meg Hasogdzsi. A The New York Times munkatársai legalább kilenc gyanúsítottról állapították meg, hogy a szaúdi biztonsági szolgálatok, a hadsereg vagy valamelyik minisztérium munkatársai.
Feltételezett gyanúsítottak
Fotó: AFP
Az amerikai lap felidézi: török tisztségviselők korábban azt mondták, bizonyítékaik vannak arra, hogy a 15 szaúdi férfi október 2-án érkezett repülőgéppel Isztambulba, meggyilkolta Hasogdzsit, feldarabolta testét egy direkt ezzel a céllal magukkal vitt csontfűrésszel, és még aznap visszarepült Rijádba. Az adatok arról tanúskodnak, hogy október 2-án két – a koronaherceggel és a belügyi tárcával szoros kapcsolatot ápoló cég által bérelt – szaúdi magángép landolt az isztambuli reptéren, és még Hasogdzsi eltűnésének napján vissza is repült a sivatagi királyság fővárosába. Török tisztségviselők szerint Dzsamál Hasogdzsit a konzulátusra érkezését követő két órán belül megölték. Ennyi idő pedig aligha elég arra, hogy egy kihallgatás végzetes fordulatot vegyen – tette hozzá a lap. A CNN hírtelevízió hétfőn – meg nem nevezett forrásaira hivatkozva – azt közölte: Rijád az újságíró meggyilkolásának beismerésére készül, és várhatóan azzal a magyarázattal áll elő, hogy Hasogdzsit kihallgatták Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, és az újságíró a rosszul sikerült kihallgatása közben, kihallgatóinak szándékai ellenére halt meg.
Dzsamál Hasogdzsi
Fotó: AFP

Trump: Először rá kell jönnünk, hogy mi történt

Donald Trump amerikai elnök ugyancsak kedden bírálta azokat a szerinte elsietett vádakat, amelyek világszerte megfogalmazódtak Szaúd-Arábiával szemben Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró eltűnése és feltételezett meggyilkolása ügyében, és azokat a Brett Kavanaugh amerikai főbíró jelölése kapcsán megfogalmazódott vádakhoz hasonlította. Az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában az elnök Szaúd-Arábia ártatlanságának vélelme mellett foglalt állást, leszögezve: „először rá kell jönnünk, hogy mi történt”. Majd a többi között azt hangsúlyozta: Szaúd-Arábiát okolni az újságíró eltűnéséért újabb példa a „bűnös, amíg nem bizonyította ártatlanságát” elvére. „Én ezt nem szeretem” – mondta az elnök. „Éppen ezen mentünk keresztül Kavanaugh főbíróval, aki számomra mindvégig ártatlan volt” – fogalmazott Trump, utalva a nemrégiben kinevezett alkotmánybíró, Brett Kavanaugh szenátusi meghallgatására, amelynek során a főbírót szexuális zaklatás vádja érte. Donald Trump akkor arra utasította a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) hogy egy héten belül folytasson le egy pótlólagos vizsgálatot, és a vizsgálat végül azzal a következtetéssel zárult, hogy a Kavanaugh elleni zaklatási vádak nem bizonyíthatóak. Donald Trump az AP-nek adott interjújában leszögezte: mind Szalmán bin Abdul-Aziz szaúdi uralkodó, mind Mohamed bin Szalmán koronaherceg cáfolta neki, hogy bármit is tudna arról, mi történt Dzsamál Hasogdzsival, miután belépett hazája isztambuli konzulátusának kapuján.
Az isztambuli konzulátus épülete
Fotó: AFP
Az elnök egyúttal visszatért egyik korábbi kijelentésére is, miszerint elképzelhető, hogy Hasogdzsit magukat önállósító gyilkosok ölték meg. Az AP hírügynökségnek kedden este azt mondta: ez csak „megérzés” volt, miután telefonon beszélt a szaúdi uralkodóval, aki nagyon határozottan cáfolta, hogy akár ő, akár a koronaherceg bármit is tudna Hasogdzsi sorsáról. Donald Trump interjúját azt követően tették közzé, hogy Mike Pompeo külügyminiszter kedden Rijádban megbeszélést folytatott mind a szaúdi királlyal, mind a koronaherceggel. Trump rögtön a megbeszélések után Twitter-bejegyzésben közölte: ő is beszélt a koronaherceggel, aki „gyors, teljes és átfogó vizsgálatot ígért”. Az elnök azt írta, „a válaszok nemsokára jönnek”.
Pompeo, aki szerdától Törökországban tárgyal a Hasogdzsi-ügyről, a megbeszélések után szintén azt nyilatkozta: a szaúdi vezetők „erőteljesen cáfolták, hogy bármit is tudnának arról, mi történt a konzulátusukon”. Az amerikai tárcavezető közleményt is kiadott, amelyben leszögezte: Rijádban „komoly az elkötelezettség a tények megállapítására és a felelősök megnevezésére, beleértve Szaúd-Arábia vezető politikusait és tisztségviselőit is”. Mike Pompeo szaúd-arábiai és törökországi tárgyalásai amerikai elemzők szerint egyúttal jelzik a Rijádra nehezedő növekvő nemzetközi nyomást is. Hasogdzsi október 2-án ment be az isztambuli szaúdi konzulátusra, hogy török menyasszonyával tervezett házasságához megkérje a szükséges hivatalos iratokat. Azóta nyoma veszett, senki sem látta távozni az épületből. Az Egyesült Államok érintettségét az ügyben növeli, hogy Hasogdzsi a Washington Postnak is rendszeresen írt cikkeket. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.19. 08:00