Előfizetés

Darules - Több tízezer madár is átvonul Szegeden

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.10.17. 11:11

Fotó: AFP / ATTILA KISBENEDEK
Az ősz egyik leglátványosabb természeti eseményének lehetnek szemtanúi azok, akik ellátogatnak a Szegedi Fehér-tónál szombaton kezdődő darulesek egyikére - tájékoztatta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az MTI-t.
Az európai darunépesség egyik legjelentősebb vonulási útvonala Magyarország keleti felén húzódik keresztül. A százezres madártömeg őszi pihenőhelyéül néhány háborítatlan, természetvédelmi oltalom alatt álló vizes élőhely szolgál. Az októberben még nagyrészt a Hortobágyon erőt gyűjtő darvak (Grus grus) vonuló tömegei novemberre elérik a Kiskunsági Nemzeti Park Tisza-völgyi tájegységét. A térség daruvonulásban betöltött szerepét jól jellemzi, hogy az ezredforduló utáni évektől már tízezres nagyságrendben időznek itt a darvak. 
A legutóbbi évek monitoring adatai szerint az őszi vonulás során a Szegedi Fehér-tavon tartózkodó darvak létszáma november közepén meghaladhatja a 30-40 ezret. Az itt megpihenő darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az éjszakákat pedig lecsapolt halastavakon, pusztai elöntéseken töltik. 
A gólyáknál és gémeknél nagyobb termetű - 190-200 centiméteres szárnyfesztávú - darvak tollának alapszíne palaszürke, a fej és a nyak oldalán lévő fehér sáv pedig élesen elüt fekete arcuktól és fejüktől. A daru rendkívül éber, veszélyt sejtve hosszú nyakát magasra nyújtja. Költőterületén - Eurázsia erdős, sztyeppés tájain - füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Vonuló csapatai V-alakban vagy egyenes vonalban szállnak, ellentétben a szintén kinyújtott nyakkal, de rendezetlen csoportokban röpülő gólyákkal.
Magyarországon a 19. század végén még költött, jelenleg tavaszi és őszi átvonuló. 2015 nyarán azonban - száz év után először - a Marcal völgyében sikerült megfigyelni egy költőpárt, amely két fiókát nevelt. 2017-ben ismét dokumentáltak egy költőpárt egy fiókával.

Soha nem volt még ilyen alacsony a Duna vízszintje

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2018.10.16. 14:02

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Mivel nem várható a napokban csapadék, ezért tovább apad a folyó, újabb negatív rekordok jöhetnek.
Rekord alacsony a vízállás a Dunán, Budapestnél 71 éves rekord dőlt meg - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kedden az MTI-vel. Az augusztus óta tartó száraz időjárás miatt a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Kedden délelőtt 10 órakor Budapestnél 49 centiméter volt a vízállás. Ez 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint. Ezt a rekordot 1947. november 6-án rögzítették - írta az OVF. Valószínűleg a következő pár napban még újabb negatív vízállásrekordok születnek.
Kedden a nap első felében a Budapest alatti szakaszon is több helyen megdőlt a valaha mért legkisebb vízszintként rögzített rekord, így Adonynál, Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson és Domboriban is. Az alacsony vízállás a hajózást is erősen érinti. A Duna magyarországi szakaszán több gázló nem éri el az ideális mélységet. A hajósok a Hydroinfo oldalon a nap 24 órában tájékozódhatnak az aktuális gázlóadatokról - tették hozzá. Az előrejelzések szerint a hét vége előtt nem várható jelentősebb mennyiségű csapadék a Duna külföldi vízgyűjtőin, ezért további apadásra számítanak - írta közleményében az OVF.

Elszomorító eredmény: nem nagyon foglalkozunk a fenntarthatósággal

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.16. 11:38

Fotó: Felelős Gasztrohős Alapítvány
Nem nagyon érdekli az embereket a fenntarthatóság – derült ki a Felelős Gasztrohős Alapítvány és az NRC Maketingkutató és Tanácsadó Kft., az élelmezési világnap apropóján készített kutatásából.
Ha tudatosan figyelnénk rá, mi kerül az asztalunkra és a tányérunkra, nemcsak arról gondoskodnánk, hogy unokáink is ismerjék a paradicsom vagy az eper igazi zamatát, hanem már most sokkal finomabbakat falatozhatnánk - állítja a Felelős Gasztrohős Alapítvány a friss kutatása alapján. 
“Az elmúlt években újra nőtt az éhezők és a hiánybetegséggel küzdők száma a világon, de ezzel párhuzamosan a túlsúly is egyre nagyobb méreteket ölt. A tudatosság egyrészt azt jelenti, hogy odafigyelünk az ételek minőségére és tápanyag-tartalmára, másrészt azt, hogy a gyomrunk és egészségünk mellett gondolunk bolygónkra is

mondta Plántek Lea, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kommunikációs és sajtómunkatársa.

Hozzátette, minden, élelmiszerrel kapcsolatos választásunkkal hatással vagyunk az ökoszisztémára, amelyben élünk, és a helyi, szezonális, esetleg biotermékek vásárlásával szívességet teszünk magunknak és a jövő generációinak.

Életvitel

Az ötszáz, 18-59 éves városban élő ember online megkérdezésével készült kutatás eredménye szerint életvitelük szerint három nagy csoportba oszthatók a válaszadók. A lakosság 20 százaléka szimpatizál a bioétrenddel, további 30 százalék környezettudatos fogyasztónak tartja magát, a maradék 50 százalékot azonban nem érdekli sem a környezettudatosság, sem a fenntartható étkezés, és pazarló, élvezetorientált életmódján nem is hajlandó változtatni. A világon az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada a kukában végzi. Ugyanakkor a Földön több mint 800 millió ember éhezik. Fontos lenne tehát értékként tekinteni és megbecsülni az ételt, valamint körültekintőbb, nem halmozó életmódot folytatni – olvasható a Felelős Gasztrohős Alapítvány közleményében.

Étkezési alapanyagok terhelése a környezetre

Az élelmiszeripar által kibocsátott üvegházhatású gázok nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedés által okozott extrém időjárási jelenségekhez. Ezek száma a 1990-es évek óta megduplázódott. Az extrém szárazság, áradások, viharok mind hatással vannak az élelmiszeriparra, főleg azokon a területeken, ahol egyébként is problémás az alapanyagok megtermelése és magas az alultápláltság aránya. 
A lakosság életviteltől függetlenül itthon tisztában van a legfőbb alapanyagok környezetterhelésével: a válaszadók a pálmaolajat, az egzotikus gyümölcsöket és a vörös húsokat tartják a leginkább terhelőnek, míg a hazai szezonális gyümölcsöket és zöldségeket a legkevésbé. Abban azonban már jelentős különbségek mutatkoznak, hogy a válaszadók milyen előnyöket tulajdonítanak a fenntartható forrásból származó élelmiszerek. A környezettudatos fogyasztók és hedonisták leginkább a funkcionális előnyöket látják, például nincsenek agyonvegyszerezve, egészségesebbek, a bio-, ökoétrenddel szimpatizálók pedig azzal is tisztában vannak, hogy ezek az élelmiszerek finomabbak – áll a közleményben.

Fenntartható vendéglátóhelyek választása

A válaszadóknak van igénye a fenntartható vendéglátóhelyek iránt. Még a hedonista szegmensbe tartozók harmada is előnyben részesítene egy Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel rendelkező éttermet, de a környezettudatos illetve bio-, ökoétrenddel szimpatizálók körében ez az arány 46 illetve 61 százalék. Mivel a lakosság harmada heti szinten, további harmada havi szinten étkezik otthonán kívül - menzán, kávézóban és akár gyorsétteremben is -, a vendéglátóhelyek számára is fontos cél lehet, hogy minél többen találjanak az adott kategóriában fenntartható alternatívát.
„Bizakodásra ad okot, hogy a lakosság sokkal nyitottabb lenne a fenntartható táplálkozás iránt, mint azt gondolnánk"

– mondta Gergely Ferenc a kutatást vezető független tanácsadó.

„Összességében elmondhatjuk, hogy egyre nagyobb az igény és az érdeklődés a fenntartható étkezés iránt. Azonban az, hogy a lakosság felét nem érdekli a fenntarthatóság, elszomorító"

- mondta Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetője.

Hozzátette, azon dolgoznak, hogy megmutassák, számít, mi van a tányérunkon.