Egyházszakadás - Lavinát indíthat el Kijev

Az 1054-eshez mérhető keresztény egyházszakadásról beszél a világsajtó Moszkva és Konstantinápoly szakítása kapcsán. Vlagyimir Putyin hatalmi ambíciói komoly sérülést szenvedtek, de még nincs minden veszve számára.

Megingott a „harmadik Róma”, azaz a moszkvai patriarkátus helyzete azzal, hogy az I. Bartolomaiosz vezette konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa múlt héten de facto elismerte az ukrán ortodox egyház önállóságát, azaz autokefáliáját. A szinódus egyben visszavonta az orosz egyháztól 1992-ben elszakadt kijevi patriarkátus vezetője, Filaret, illetve a legkisebb, 1924 óta önmagát autokefálnak kikiáltó ukrán ortodox egyház pátriárkája, Makarij elleni kiközösítő átkot.

Az orosz ortodox egyház erre válaszként megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, lehetetlennek minősítette az eucharisztikus kapcsolatok folytatását.

Ez a világsajtó szerint a keleti kereszténységen belüli legnagyobb egyházszakadáshoz, az 1054-es nagy szkízmához, a keresztény világ keleti és nyugati kereszténységre bomlásához mérhető. A reformáció és a protestáns egyházak megjelenése is komoly szakadást jelentett ugyan a nyugati kereszténységen belül, de azzal nem jött létre Rómához és Bizánchoz hasonló egyházi központ. Jelenleg a világon 1,2 milliárd római katolikust, 900 millió protestánst és 300 millió ortodoxot tartanak nyilván.

Moszkva és néhány más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nem volt joga, a Kijevi Patriarkátus önállóságát kimondó határozat kánonjogi értelemben érvénytelen. Szerintük Konstantinápoly pátriárkája csak „első az egyenlők között”, nem avatkozhat be az egyes ortodox egyházak belügyeibe.

Tény, hogy a konstantinápolyi döntést néhány héttel megelőző összpravoszláv isztambuli zsinat nem tudott döntést hozni az ukrán önállósodási szándék kérdésében. Moszkva szakítása kapcsán azonnal megszólalt Irinej szerb patriárka, aki arra figyelmeztetett, hogy a konstantinápolyi patriarkátus döntése nemcsak Ukrajnában, hanem máshol is egyházszakadáshoz vezethet, és egyértelművé tette, hogy a szerb egyház Moszkva mögött áll.

A további egyházszakadás veszélye nem alaptalan. Az orosz és ukrán utáni legnépesebb ortodox egyház, vagyis a román egyelőre nem adott ki hivatalos állásfoglalást, de két nappal Moszkva döntése után a román parlamentben Traian Basescu volt államfő új pártjának egyik képviselője úgy foglalt állást, hogy az ukrajnai román ortodox egyházat romániai és nem a „volt KGB-ügynök" Filaret patriárka által vezetett, önállósuló ukrán egyház alá kell rendelni.

Ellenkező esetben szerinte ugyanaz fog történni a 126 román ortodox ukrajnai egyházközséggel, mint a 77 román iskolával: erőszakos ukránosítás áldozataivá válnak.

Nemcsak az orosz egyház, hanem Vlagyimir Putyin hatalmi ambíciója, a kijevi Ruszban gyökerező orosz nemzeti tudat is komoly sérülést szenvedett a Kijevi Patriarkátus elvesztésével. Pezsgőt bontani azonban még korai lenne Kijevben. Ahhoz, hogy de facto létre is jöjjön az önálló ukrán egyház, meg kellene állapodniuk a Filaret vezette szakadároknak a Makarij vezette kisebb csoporttal, amire viszont egyelőre semmi sem utal. Az így létrejövő közös ukrán egyházat pedig el kellene majd ismernie az összes ortodox egyháznak, köztük az orosznak és a szerbnek is.