Végső visszaszámlálás Szíriában

Publikálás dátuma
2018.10.24. 11:00
A lázadó csoportok harci kedvét Törökország sem képes teljesen kordában tartani
Fotó: AHMET REHHAL / AFP 6 ANADOLU AGENCY
Letelt a határidő, de még nem sikerült kivonni minden szélsőséges milíciát az utolsó lázadók uralta szíriai tartomány ütközőzónájából. A támadás egyelőre várat magára.
Bő egy hónappal ezelőtt úgy tűnt, hogy sikerül elkerülni a vérontást Szíria utolsó lázadók uralta tartományában, Idlíbben. Törökország nyomására a szír kormányt támogató Oroszország és Irán beleegyezett abba, hogy leállítsák a készülő offenzívát, amennyiben ellenségeik a határterületek 15-20 kilométeres körzetéből kivonnak minden nehézfegyverzetet és szélsőséges milíciát. Határidőként a felek október 15-ét szabták meg, ami közben lejárt, sőt már egy hét is eltelt. A támadás viszont még nem indult meg. Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatóját arról kérdeztük, vajon ez azt jelenti-e, hogy sikerült teljesíteni a megállapodást?  „Ha akarom, sikerült, ha akarom, nem. Több kisebb szervezet, például az al-Káidához köthető Hurasz ad-Dín vagy a kínai ujgur gyökerű Turkisztán Iszlamista Párt jelezte, hogy nem tartják magukra nézve kötelezőnek az egyezményt, de a legtöbb csoport kivonult. Ugyanakkor a törököknek nem sikerült egy ernyő alá szorítani az összes idlíbi milíciát, ami szintén része volt a megállapodásnak” - vázolta a helyzet összetettségét a szakértő. Hogy akkor miért nem emelkedtek még a magasba az orosz bombázók? „Ez az ellentmondásos légkör annyiban pozitív fejlemény, hogy lehetőséget ad rá, hogy megnézzük, hogy mi is volt az igazi orosz szándék a megállapodással kapcsolatban: ha ők úgy értelmezik, hogy az ütközőzóna felállt, akkor tudjuk, hogy nem számíthatunk a következő hetekben nagyobb támadásra. Ha viszont a kisebb csoportok fegyelmezetlenségét az oroszok ürügyként használják, és kijelentik a terv bukását, akkor tudni fogjuk, hogy az egész terv csak az időhúzást és a morális felhatalmazás megteremtésének lehetőségét célozta” - válaszolta.    A határidő lejárta után Moszkva látszatra megértően úgy reagált, amíg látja az erőfeszítéseket, addig hajlandó több időt biztosítani. De vajon képes-e Törökország arra, hogy a megosztott ellenzék minden csoportját megzabolázza? „Nem, ami nem is meglepő, hiszen legalább hetvenezer milicistáról van szó, számtalan kisebb-nagyobb csoportba tömörülve. A török terv az volt, hogy az ütközőzóna felállítása mellett betereli az összes kisebb milíciát az általa dominált „Nemzeti Felszabadítási Frontba”, erre azonban a nagyobb és szélsőségesebb csoportok nem voltak hajlandóak” - folytatta borúlátóan a szakember. Szalai Máté szerint az igazi fejtörést a régen al-Káida kapcsolatokkal rendelkező, an-Nuszra Front néven ismert Hajat Tahrír as-Sám okozza, ami az egyik legerősebb csoport az ellenzék között. Ezen túl az al-Káida is újraszerveződött, és a helyi támogatói létrehozták a Hurasz ad-Dín nevű csoportot, amely nem a legnagyobb, de elég agresszívan viselkedik, és többször fenyegetőzött merényletek végrehajtásával az elmúlt hetekben is. „Nem tudunk róla, hogy ezen csoportok döntéshozatalára Törökországnak számottevő befolyása lenne” - tette hozzá.  Ami azonban a legfontosabb, hogy a tűzszünet még él, a vérfürdő még elmaradt. A szakértő azonban már nem volt ilyen derűlátó. Mint mondta, nagyon meglepődne, ha az ütközőzónát bárki hosszú távra tervezte volna. Az orosz gyakorlat ugyanis szerinte azt mutatja, hogy az ilyen kezdeményezések csak átmeneti jellegűek, és általában egy offenzívát készítenek elő úgy, hogy időt adnak a kényes kérdések megoldására. „Jelen pillanatban a nagy kérdés nem az, hogy megtörténik-e az idlíbi offenzíva, hanem az, hogy mikor és milyen formában. Aszad nyilvánvalóvá tette, hogy vissza akarja foglalni a területet, és az eddigi tapasztalat alapján nincs okunk kételkedni abban, hogy ezt meg fogja próbálni. Jelenleg a török katonák jelenléte jelenti a legnagyobb akadályt ebben a kérdésben. Meglátjuk, hogy ez a helyzet meddig áll fenn” - összegzett Szalai Máté.

Nem kellenek senkinek a terroristák

Az Iszlám Állam (IS) Szíriában és Irakban is lényegében vereséget szenvedett, ám ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden terroristával leszámoltak. Ahogy stabilizálódik a helyzet egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a sorsa azoknak a harcosoknak, akiket foglyul ejtettek? A helyiek esetében még viszonylag egyszerű a helyzet, de vajon ítélkezhet-e egy amerikai, brit stb. állampolgár fölött egy szíriai katonai szervezet? És mihez kezdjenek a meggyilkolt dzsihadisták családjával? Patrick Roberson vezérőrnagy a BBC-nek adott nyilatkozatában először tette világossá az amerikai álláspontot: azt szeretnék, ha mindenkit visszaküldhetnének oda, ahonnan érkezett. A kérdés konkrétan a brit akcentusuk miatt „a Beatles” becenévre keresztelt négytagú halálkommandó miatt merült fel, akik kegyetlen kivégzéseikkel sokkolták a világot. Legismertebb tagjukkal „Dzsihád Johnnal” egy amerikai légicsapás végzett, kettejüket elfogták. Úgy tűnik azonban, hogy a britek nem kérnek belőlük, így elképzelhető, hogy az Egyesült Államokban állhatnak bíróság elé. Esetük koránt sem egyedi. Az amerikai támogatású Szíriai Demokratikus Erők azt állítja, 700 külföldi terroristát ejtettek foglyul, akik több mint 40 különböző országból származnak. 
JIHADI JOHN
Fotó: VOX
Vlagyimir Putyin viszont nemrégiben arról beszélt, az Iszlám Állam több száz külföldi, köztük európai, amerikai túszokat ejtett. Az orosz elnök szerint a terroristák ultimátumot intéztek: ha nem teljesítik feltételeiket, minden nap kivégeznek tíz embert. Az nem teljesen világos miért az oroszokat zsarolják a nyugati foglyokkal, az amerikaiak állításunk szerint nem is tudnak a túszokról. Mindenesetre az biztos, hogy korai még leírni a terrorszervezetet. Hiába tizedelték már meg az IS erőit, még mindig áramlanak külföldről Szíriába, hogy a soraikban harcolhassanak - mondta el nemrégiben Joe Dunford amerikai vezérkari főnök is. A tábornok becslései alapján naponta nagyjából százan csatlakoznak a terroristákhoz, ami messze alulmarad a három évvel ezelőtti napi 1300-tól, de ez is jelzi, hogy az IS még mindig képes híveket toborozni. Azt Dunford nem részletezte, hogy ezek a külföldiek merről érkeznek a háborús országba, de valószínűleg Törökország Hatay tartományán át vezet a legkönnyebb útjuk. A vezérkari főnök arról is beszélt, hogy nagy fejtörést okoz a foglyul ejtett külföldi dzsihadisták sorsa, hiszen hazájukba nem küldhetik vissza őket, azt viszont meg kell akadályozniuk, hogy szabadulásuk után ők legyenek a jövő terrorista vezérei. A nemzetközi titkosszolgálatok már korábban is arra figyelmeztettek, hogy az IS katonai veresége és területeinek elvesztése után a külföldi harcosok megpróbálhatnak hazatérni, hogy ott kövessenek el merényleteket. Egyelőre úgy tűnik, hogy a veszélyt sikerült kivédeni, a terroristák jelentős részével egyszerűen végeztek, akivel nem, az pedig inkább más konfliktus övezetekbe, vagy elhagyatott, sivatagi területekre menekült.
Szerző

Csőbombát küldtek Soros Györgynek

Publikálás dátuma
2018.10.24. 08:26
Soros György
Fotó: Olivier Hoslet / AFP
A tettes nem a lenyomozható postai kézbesítést használta, futárral vagy személyesen vihette el a robbanószerkezetet a milliárdos üzletember villájához.
Csőbomba volt a Soros György házánál talált robbanószerkezet - jelentette kedden a bedfordi rendőrség.  Tájékoztatásuk szerint a csőbomba ugyan a milliárdos befektető postaládájában volt, de szinte bizonyos, hogy nem postán érkezett, hanem valaki személyesen helyezte el a Bedfordhoz közel található Katonah településen lévő ház kapuja előtti ládában. A település New York városától mintegy 80 kilométernyire északra fekszik.
A bombát hétfőn találta meg a ház egyik alkalmazottja. Kinyitotta a csomagot és azonnal beazonosította, hogy robbanószerkezet van benne, kivitte a csomagot a közeli erdős részhez és azonnal kihívta a rendőrséget. A szerkezetet utászok robbantották fel.   A rendőrség mellett a nyomozásban részt vesz a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is. Az FBI nem nyilatkozik az ügyben, nevük elhallgatását kérő rendőrségi alkalmazottak azonban arról tájékoztatták a The New York Times című lapot, hogy terrorcselekményként kezelik az ügyet. A nyomozók kifaggatták a helyi posta alkalmazottait is, így derült ki, hogy a napokban nem szállítottak csomagot a Soros-villába. Kedden még tartott a ház előtti biztonsági kamerák felvételeinek átvizsgálása. A házat rendőrök őrzik.  A New York-i rendőrség közölte: terrorelhárító szakembereket küldtek a városban minden olyan helyre, amely valamiképpen kapcsolódik Soroshoz. 
A csomag megtalálásakor Soros György nem volt a házban. A Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője, Laura Silber kedden nem kívánta nyilvánosságra hozni azt, hogy Soros jelenleg hol tartózkodik.  Közleményében Silber az Egyesült Államokban és a világ sok más országában a politikát uraló, és a szélsőségességet és erőszakot tápláló gyűlöletes retorikát okolta a történtekért. „A félelem, a hamis hírek és az erősödő tekintélyelvűség légkörében a halálos fenyegetésekhez elég a saját nézetek hangoztatása is” – idézi a szóvivő szavait az MTI.
Szerző

Hatalmasat ferdített a Facebook, és ez állások százaiba került

Publikálás dátuma
2018.10.24. 07:40
Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója - illusztráció.
Fotó: JOSH EDELSON / AFP
A közösségi oldal több mint egy éven át hamis nézettségi adatokat közölt a videós tartalmakról. Emiatt csak az Egyesült Államokban több mint háromszáz újságírót rúghattak ki.
A Facebook több mint egy éven keresztül szándékosan hamis adatokat prezentált a videós tartalmak és hirdetések megtekintéseiről, állítják a cég ellen csoportos keresetet benyújtó felperesek. A 2015-ben észlelt csalásnak (vagy a Facebook hivatalos álláspontja szerint: hibának) két súlyos következménye volt: a hirdetőket a kozmetikázott számokkal csalogatták a Facebookra más platformokról, a nagyobb elérés reményével; a médiacégek pedig a mérési adatok miatt elkezdtek a videós tartalmakra fókuszálni az írott anyagok kárára, és ez minimum több száz újságíró munkájába került – írja a Quibit.

Trükköztek a statisztikával

A keresetet benyújtó ügyvédi irodák által közzétett dokumentumszerint a hirdetők 2015 elején kezdtek arra gyanakodni, hogy a mért megtekintési adatok nem felelnek meg a valóságnak. A felpereseknek sikerült megszerezniük körülbelül 80 ezer oldalnyi belső Facebook-dokumentumot, amely szerint a cég csak 2016 júniusában, tehát a beérkező panaszok után több mint egy évvel kezdett foglalkozni az üggyel, de még utána is több hónapon keresztül a hibásan mért számokat közölte a hirdetőkkel. A dokumentumban az is szerepel, hogy a cég úgy döntött, a szőnyeg alá söpri az ügyet, és a hibás adatokat úgy váltja fel a helyes számokkal, hogy más nevet ad a statisztikának: a „megtekintés átlagos hossza” helyett például „átlagos megtekintési idő” néven vezette volna be a valós adatokat. 2016 augusztusában aztán  a Facebook elkezdte felvenni a kapcsolatot néhány nagy hirdetővel, és azt kommunikálta, hogy nemrég észrevett egy hibát a mérési adatokban – miközben a belső levelezésben többen jelezték, hogy a „nemrég” szó használata enyhe ferdítés. 
2016. szeptember 23-án hivatalos közleményben jelentették be, hogy a Facebook rossz mérőszámokat közölt, de a hibát kijavították. A poszt szerint „a mérési adatoknak úgy kellett volna kinézniük, hogy a videó teljes megtekintési idejét elosztjuk a videót megtekintő összes ember számával. Ehelyett a teljes megtekintési időt csak azon emberek számával osztottuk el, akik legalább három másodpercig nézték a videót”. A cég becslése szerint így a hirdetőknek 60-80 százalékkal magasabb megtekintési adatokat küldtek ki. 
A felperesek szerint viszont sokkal súlyosabb a helyzet: a kiperelt dokumentumok alapján 150 és 900 százalék között lehet az a szám, amennyivel nagyobb mérési adatokat szolgáltatott a Facebook a videós tartalmakat közlő cégeknek. Ekkora vélt előny már bőven elég lehet ahhoz, hogy bárkit rávegyenek arra, hogy a Youtube, a Twitter vagy más platformok helyett a Facebookon hirdessenek

Ha jól pörög a videó, nem kell annyi újságíró sem

A hirdetők mellett a médiacégeket is jelentős mértékben érintette az ügy. 2015-ben és 2016-ban az amerikai történelem talán legkaotikusabb elnökválasztási procedúrájáról kellett tudósítani, miközben a médiapiac átalakulása során óriási hatalmat szerzett, megkerülhetetlenné vált Facebook a legnagyobb algoritmusváltozásait hajtotta végre. 2016 egyik legnagyobb médiatrendje így az lett, hogy a Facebook-videók nézettségi adatai miatt a nagy cégek elkezdtek megválni újságíróiktól, és óriási összegeket és energiát invesztáltak a videós tartalomgyártásba. Csak 2016-ban és 2017-ben olyan cégek rúgtak ki tízesével-húszasával újságírókat és szöveges tartalomgyártókat, mint a Vice, a Fox Sports, az MTV News, a Mic, az Upworthy, a Mashable, a Fusion, a Thrillist vagy a Vocativ – az Atlantic cikke szerint az indok mindenhol ugyanaz volt: a videós tartalmak felé való nyitás. Ennek hatása hónapok alatt megmutatkozott, csak épp a remélthez képest ellenkező irányba: a Fox Sports közönségének 88 százalékát veszítette el, a Mic olvasottsága 17 millió egyedi felhasználóról 5 millióra csökkent, és a brit Digiday szerint az ok – több másik oldalhoz hasonlóan – a videós irányváltás volt. Idén már elkezdődött a videósok elbocsátási hulláma is: a Vox Media 50 munkatársától vált meg, a CNN Digital pedig közel 50 pozíciót szüntetett meg, mindkét esetben „a videós munkák monetizálásának sikertelensége” volt az ok. Az Atlantic számítása szerint legalább 350 újságíró esett a Facebook mérési csalásának áldozatául.
Az Atlantic számítása szerint legalább 350 újságíró esett a Facebook mérési csalásának áldozatául.

Elsőként a Wall Street Journalnek szólalt meg a legfrissebb botrányról a Facebook, a cég szóvivője szerint azonban „bármilyen feltételezés arra vonatkozóan, hogy igyekeztünk eltitkolni az ügyet a partnereink elől, valótlan. Beszámoltunk a hibáról az ügyfeleinknek, amint azt felfedeztük – az ügyfélszolgálatunkat pedig tájékoztattuk, hogy el tudják magyarázni a problémát”. 
Szerző